Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTÓBER 25.. HÉTFŐ Kopjafák Ócsán Külön érdekessége az eseménynek, hogy az egyik oszlop magánadakozásból készült, Sefelin Ernő, a helyi Gazdák és Polgárok Kulturális Egyesület elnöke emelte, aki maga is részt vett a forradalomban, majd megjárta a megtorlás útjait, bebörtönözték. Ócsán két kopjafát avattak október 23-án, egyiket a második világháborúban elesettek, a másikat ’56 hősei emlékére. A kopjafákat a katolikus templom melletti Hősök kertjében állították fel az első világháborús emlékmű két oldalán. végzést és a 16 ezer koncepciós pert is pártoktól függetlenül, egy emberként kell az országnak elítélnie. Hasonló hangnemben szólt Búza Attila polgár- mester is, aki az önkormányzat által emelt oszlopot avatta fel, akárcsak Sefelin Ernő, ki arra a száz ócsaira emlékezett, akik a Don mellett és a gulagok- ban haltak meg a háború után. A szép megemlékezést a helyi Bolyai János Gimnázium diákjainak verses összeállítása tette emlékezetessé. Ezt követően a pártok, szervezetek és intézmények képviselői megkoszorúzták a két kopjafát, miközben a diákok mécseseket gyújtottak az emlékmű talapzatánál. (gyé) A megemlékezés szónoka Ugrin Emese ország- gyűlési képviselő volt, aki nagyon visszafogottan, csak ’56 méltatására szorítkozott, nem tett kísérletet arra, hogy a múlt és jelen összemosásával választásikampány-ízű fórummá degradálja nemzetünk egyik legnagyobb ünnepét. Mint mondotta: lehet, hogy különböző módon gondolkodunk az ország jövőjéről, de azt csak egységben lehet megteremteni, mint ahogy a forradalmat követő megtorlásokat, az ötszáz kiSefelin Ernő emlékezik a második világháború ócsai áldozataira és saját, ’56-os élményeit eleveníti fel a hallgatóságnak A szerző felvétele Uj tornatermet avattak Le kell vonnunk a következtetést A magyarság csak önmagára számíthat A nemzeti összefogás ritka pillanata volt 1956. október 23-a, amikor mindenki föllélegzett és elérhető közelségbe került a szabadság. Kell, hogy emlékeztessük azokat is, akik akkor még nem éltek, hogy volt a történelmünknek egy fejezete, amely azt bizonyítja: a magyar nép a legkisebb lehetőséget is megragadja, hogy szabadságát kivívja. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg szombaton Németh Gábor szentendrei polgármester a városháza dísztermében tartott ünnepséget. A megemlékezés szónoka. Kovács Béla képviselő úgy vélte: azok az eszmék, amelyek 1956-ban az időseket és a fiatalokat egyaránt arra bírták, hogy életük kockáztatásával kiálljanak a magyar szabadságért és függetlenségért, még mindig nem nyerték el méltó helyüket a társadalomban. A képviselő, aki egyetemi hallgatóként maga is részt vett a tüntetésben 1956. október 23-án, felidézte, hogyan lett a békés felvonulókból forradalmi tömeg. Amikor a felvonulók rádöbbentek, hogy itt a nemzet van együtt, és a hatalmas tömeg megérezte az erejét, akkor kezdődött el a forradalom — vélte. Kovács Béla személyes élményeire visszaemlékezve elmondta: amikor a szovjet tankok elözönlötték Budapestet, és az egyetem előtt megállt egy autóbusz, hogy huszonkét diákot Svájcba vigyen, ő nem szállt fel a járműre, mert nem hitte el, hogy Európa közepén egy ilyen kis nénet hagynak eltiporni. A szónok bírálta a magyar nép többsége által a Kádárrendszerrel megkötött kompromisszumot és a nyugati világot is, amely ez idő tájt öntötte a pénzt az országba. Úgy vélte, le kell vonni a történelmi következtetést mindabból, ami velünk történt, és nincs értelme különböző paktumokat kötnünk. Rá kell ébrednünk, tette hozzá, hogy egyedül vagyunk, a magyarság csak önmagára számíthat. Az a gondolat éltessen minket — mondta befejezésül —, hogy nem vagyunk senkinél sem alábbvalók. Az ünnepi beszéd után Németh Gábor polgármester a képviselő-testület nevében díszoklevelet és egy szentendrei festőművész alkotását nyújtotta át a városban szolgálatot teljesítő Varga János törzsőrmesternek, a Ki mit tud? vetélkedő első helyezettjének. Ezután a Móricz Zsig- mond Gimnázium diákjai idézték fel a 37 évvel ezelőtti napok eseményeit. H. Cs. Az ünnep előestéjén, október 22-én délután ünnepélyes keretek között átadták Gyömrőn a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola új tornatermét. A szép épület a testnevelési órákon kívül helyiségül szolgál a technika-, s a számítástechnikai oktatás számára is. Az épület 15 millió forintba került. 23-án délután 3 órakor a művelődési házban tartott ünnepélyen Garádi István polgármester mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a Dómján Edit Színjátszókor színvonalas előadását láthatták az érdeklődők. A műsort az Al- zergó együttes komolyzenei koncertje zárta. Vasárnap délelőtt a polgármester kis csapata élén a rákos- keresztúri temető 301-es parcellájában elhelyezte az önkormányzat koszorúját az ’56-os hősök emlékének tisztelegve. (p. m.) Zenés irodalmi műsor ’56 ünnepén Dunakeszi, Radnóti Miklós nevét viselő gimnáziumában szombaton délelőtt került sor a nemzeti ünnepünkhöz kötődő városi megemlékezésre. Az ünnepség keretében Németh István alpolgármester köszöntötte a Dunakeszi Városért,' illetve dunakeszi Bronz Plakettje kitüntetések idei díjazottjait. A megemlékezés bevezetéseként előbb Kaszás Imre előadóművész Jobbágy Károly: A rádió mellett című versét tolmácsoló szavalata, majd az iskola második osztályosainak zenés irodalmi öszeállítá- sa idézte föl a harminchét évvel ezelőtti október hangulatát, eseményeit. A színvonalas műsor után dr. Kiss Róbert, a város országgyűlési képviselője emlékezett a forradalom hőseire, kiemelve, hogy sokakban az ő példájuk, helytállásuk őrizte meg a szabadságba vetett hitet az elmúlt évtizedek során. A megemlékezés második részében a Kegyeleti Parkban és az alagi újtemetőben nyugvó ’56-os forradalmárok sírját koszorúzták meg az ünnepség résztvevői, akik előtt dr. Kindler József és Kliment Géza önkormányzati képviselők idézték föl a dunakeszi hősök emberi vonásait. (r. z.) Megkérdeztük Milyen kirándulóközpont épül a Pilisben? A Pilisben, pontosabban Pilisszentkereszt közelében új kirándulóközpontot épít ki a Pilisi Parkerdőgazdaság — kaptuk minap a hírt. Érdeklődő kérdésünkre Baranyi Katalintól, a parkerdőgazdaság közjóléti ágazatvezetőjétől kaptunk választ. A kirándulóközpont kiépítésével szeretnénk egy eddig fel nem tárt — turisztikai értékekben bővelkedő — területet nagy tömegek számára is megtekinthetővé tenni. Az új kirándulóhely létrehozásával természetesen a közelben lévő Dobogókő tehermentesítése is megoldhatóvá válik. A terület földrajzi fekvése igen kedvező, hiszen onnan rövid gyalogtúrák keretében is könnyen megközelíthető a szentkereszti szurdok, a Fehér Sziklák, a Pilistető és Dobogókő. A község szélén lévő romterület egykor gótikus katedrális, ciszterci kolostor volt, melyhez malom és halastó is tartozott. A legenda szerint — a Bánk bánból jól ismert jelenet — Gertrudis királyné elleni merénylet is itt játszódott le. A rendezési terv értelmében növényeket telepítünk és táborhelyeket, tűzrakóhelyekeí, sétautakat is szeretnénk kialakítani. Mindehhez természetesen ki kell irtani a — jelenleg — buijánzó bozótost, és kisebb földmunkálatokra is szükség van. Számításaink szerint ez a beruházás közel 4 millió forintba kerül. Szeretném megemlíteni, hogy az új kirándulóközpont kiépítésének terveit a pilisszentkereszti önkormányzat, a Magyar Turista Egyesület és a Budapesti Természetbarát Sportszövetség is támogatja. Sz. R. H. Díszpolgári oklevelet alapítottak Pécelen A történelem cselekvő részesei vagyunk Pécelen október 22-én emlékeztek a forradalom és szabadságharc áldozataira. Ünnepi beszédében Kocsis Lajos, a Pofosz vezetőségi tagja hangoztatta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői tevőleges részesei voltak hazánk legújabb kori történelmének. — Azt szeretnénk — mondta az ünnepi szónok —, ha a mai fiatalok is megismerhetnék azt a magyarságképet, melyet nekünk, a forradalmi események aktív részeseinek, épp a történelmi napokban, nyílt alkalmunk megismerni. Ezért is van szükség arra, hogy az esemény évfordulóján, mi, akik életben maradtunk, minden esztendőben meggyújtsuk a megemlékezés gyertyáját mártírjaink sírjai felett... Teleki Gyula, Pécel polgármestere felidézte azokat a jeles eseményeket, amelyek országszerte, sőt nemzetközi tekintetben is törté- nelemformálóakká váltak. A megemlékezés befejezéseképpen — elsőként Pécel történelmében — díszpolgári oklevelet adtak át a helyi születésű Németh János özvegyének és édesanyjának. A posztumusz kitüntetéssel Németh János péce- li lakos 1956-ban vállalt példamutató tettéről emlékezett meg az önkormányzat. M. É. m Együvé forrt a nemzet A nemzeti ünnepi ä pünk alkalmából WVfi rendezett ceglédi megemlékezés, amelynek szónoka Pohanko- vics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára volt, számos érdeklődőt vonzott szombaton a város dísztermébe. Mácz István polgármester — aki a jelenlévők között külön köszöntötte Veres László nyugalmazott tanárt, az egykori városi nemzetőrség parancsnokát — rövid bevezetőjében akként vélekedett, 1956-ban együtt volt a nemzet. Bárcsak most is ezt a példát követnénk, s ne lenne soha magyar a magyarnak ellensége! Pohankovics István beszédében szólt az áldozatokról, a harcokat követő mintegy évtizedes megtorlásról. A politikus kitért arra is, hogy törődni kell a határok mentén élő magyarok sorsával. Kifejtette, ha korrektül felkészülünk az előttünk lévő hónapokra, talán sikerül a felelős nemzeti politikai erőknek összekovácso- lódni, s megérti mindenki, hogy nem eszmerendszerekkel, hanem aktív termelő és szellemi munkával kell országot építeni. Ezt követően a református nagytemplom kertjében, a Szabadság-szobornál ökumenikus ima hangzott el, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit. F. F.
