Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-21 / 246. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 21., CSÜTÖRTÖK Háger Rítta „székfoglalója ” a Vigadóban A testőr 50. előadása Megtaláltam a belső tüzet A közelmúltban nyílt meg Háger Rítta textilművész gyűjteményes kiállítása a Vigadó Galériában. Háger 1948-ban végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát Molnár Béla növendékeként. Művészeti mondanivalója kifejezésének anyagául, a lent, a jutát és a kendert választotta, amelyet sajátkezűig fest meg, így színskálája végtelenül gazdag. Megszámlálhatatlan csoportos kiállításon vett részt 1948-tól, de rendszeresen mutatkozik be egyéni tárlatokon is. Ez a gyűjteményes kiállítása a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglalója. 1987-ben a Kulturális Minisztérium Nívó-díját, 1988-ban Munkácsy-díjat kapott. Több alkalommal meghívták a Nemzetközi Művésztelepre, Kowaryba is. Nagyon sok hazai és külföldi magán- és közgyűjteményben megtalálhatók munkái, amelyek méltán fémjelzik Háger művészi színvonalának nagyságát. A belső teremben állították ki régi munkáit, ezek az alkotások kilépnek a térbe, szoborjelleget öltenek, de ezt a lehetőséget művészi mondanivalójának mély lélektani filozófiája, szellemi atmoszférája teszi lehetővé. Az „Evolúció” című szőttesének mondanivalója a természet, a benne élő ember és a társadalom szüntelen, folyamatos változását fejezi ki. A szellem és a lélek legmélyebb gyökereiből indul ki, mikor elkezdi feltárni az élet Gondolkodószékek (1976) Mátyás király falikárpit (1992 —93) kérdéseire a választ. A „Hullámzás” című faliszőnyeg témája az emberi életek akarva vagy akaratlanul egymás mellé sodródása, összefonódása, simulása vagy éppen összeütközése, mely jelenségek az élet elkerülhetetlen velejárói. 1974-ben készült el az „Ösz- szefonódás” című térszőttese, amely jutából kötözési és fo- nási művészi fantáziájának csúcsaként jött létre. Mély filozófiája az emberiség vagy két ember összefonódásának jelképe, melynek fő mondanivalóját az egy csomóba összekötözött és aláhulló jutafonalak jelképezik. Az „Üt” című faliszőnyeg a művész Saját vagy éppen a tárlatnéző életútját jelképezi. A „Belső tűz” című faliszőnyegről így vall a művésznő: „Én megtaláltam magamban a belső tüzet, amelyből energiát merítek, hogy tovább tudjam járni éle- tutamat, és így boldognak érzem magam. Úgy érzem, hogy minden embernek van egy ilyen »belső tüze«, amelyet fel' kellene fedezni magában, hogy erőt meríthessen belőle lelki konfliktusai megoldására. ” A kiállítás október 31 -ig tekinthető meg. (Eszteré), Kották a Híd könyvesboltban Harsogó, erőszakos, piaci világunkban tWnp hol a kultúra szigete? ■yrr A piacon. Legalábbis Gödöllőn. A Híd könyvesbolt és antikvárium helyisége a piacudvarra vezető kapualjban található. Már közvetlenül az ajtaja előtt is kirakodott egy virágárus. Bent á kis üzletben halk zene szól, emberek könyvekben lapozgatnak, elmúlt évtizedek vagy talán századok illatát árasztó és még friss nyomdaszagú kötetekben egyaránt. Vételkényszer nincs, nézelődhetnek, olvasgathatnak, hallgathatják a zenét nyugodtan. Szász. Endre üzletvezető, mint ígérte, ma már kottát is árusít. — Milyen a kottaválaszték a Hídban? — érdeklődtem. — Hogy miket érdemes beszereznem. abban a Chopin Zeneiskola segített, nélkülük nem is tudtam volna elindulni. Ferenczi Anna igazgatótól pontos listát kaptam arról, mire van szükségük az iskolában. Mertem többet is hozni Bartók Mikrokozmoszából, mert tudtam, hogy ez mindig kell a zenét tanuló gyerekeknek, de ugyanígy Bertini Válogatott etűdök zongorára című műve, vagy a Hegedűiskola, Kürtiskola című válogatások. — Honnét szerzi be a kottákat? — A Zeneműkiadóval kötöttem szerződést, tőlük hozom az új kottákat. Az antikvár kottákhoz pedig úgy jutok, hogy bejönnek ide velük magánemberek, eladásra kínálják őket. — Kik veszik meg aztan az antikvár-kottákat? — Sokan érdeklődnek irántuk. Tapasztalom, hogy sokan zongoráznak Gödöllőn. Keresik a könnyű zongoradarabokat. Chopint, Cláydermant, Walt Disney filmek zongorakivonatát. S éppen megkérdezi valaki: — Könnyűzenei kotta van? A kérdező tetszését nem nyeri meg az ajánlott Cláyder- man-kotta. — Dzsessz és tánczene ér dekelné? — Fogok szerezni — biztatja Szász Endre. — A Fonográf együttes számaiból láttam zongoraátiratokat. Az Illés együttes, Beatles együttes slágereiből is. A potenciális vevő elmegy — de majd visszatér. Ismét én kérdezem Szász Endrét: — Más iskolákkal nincs kapcsolatban, csak a gödöllői zeneiskolával? — Dehogy. Valkóról, Kere- pestarcsáról is jönnek kottáért a zenét tanulók. A gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola, Hajós Alfréd Általános Iskola diákjainak furulyát szereztem be. Olcsó furulyát, amin a gyerekek gyakorolhatnak. Nem kérdezi meg, mennyibe kerül egy olcsó hangszer? — Mennyibe kerül egy olcsó hangszer? — Nyolcszáz forintba. Bementem Pestre, néztem a hangszerboltok kirakatát, akkor lepődtem csak meg, hogy milyen árak vannak. Nádudvari Anna Vendégszereplésre indul a Nemzeti Sütő András, „Advent a Hargitán” és Illyés Gyula „A különc” című színművével — erdélyi, vajdasági és ausztriai — vendégszereplésre indul szombaton a Nemzeti Színház. Elsőként — 23-án — Nagyváradon mutatják be a Sütő-darabot. Másnap a szatmári Északi Színház fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen szerepel a produkció. November első napján Topolyán, 2-án: Zentán, 3-án: Újvidéken, 4-én: Szabadkán, 8-án: Aradon játsszák Sütő András művét. Áz Advent a Hargitán 250. előadásának Temesvár lesz a helyszíne, november 9-én. Illyés Gyula Teleki Lászlóról szóló történelmi drámáját mutatják be a bécsi evangélikus templomban november 6-án. A különcöt ez évben tűzte műsorra a Nemzeti Színház. A társulat játszotta a drámát Stuttgartban és Párizsban is. Molnár Ferenc „A testőr” című vígjátékának ötvenedik előadását láthatják a nézők vasárnap este a Madách Színházban. A szerepeket Piros Ildikó, Huszti Péter, Psota Irén, illetőleg Csűrös Karola, valamint Koltai János kelti életre a Teréz körúton. A testőrt Vámos László rendezésében, 1992 októberében mutatta be a Madách Színház. Azóta a darabot több mint 33 ezren nézték meg. Könyvek Az 1956-os Intézet — a Századvég Kiadó gondozásában — három könyvet jelentetett meg 1956-ról. A kiadványokat tegnap mutatták be sajtótájékoztatón. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézetének 1993-as évkönyvében a fővárosi és vidéki események eddig kevésbé kutatott témáiról jelentek meg írások — mondta Bak János, a kötet szerkesztője. Olvasható értekezés — többek között az íróperekről, a forradalom ellentmondásos alakjáról. Dudás Józsefről. A kötetben a moszkvai döntések hátterét, a nyugati országok sajtóreakcióját és a közvéleményt bemutató elemzéseket is megjelentettek. Közük Maiéter Pál 1956 decemberi fogságában írt feljegyzéseit a kormány tennivalóiról. Molnár Adrienn szerkesztő a „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni” című összeállítást ismertette, amely a munkástanácsok vezetőivel készített riportokat tartalmaz. A Nagy-Budapesti és a Borsod megyei munkástanácsnak, valamint a jelentősebb 1956-ról gyárak munkástanácsainak vezetői arról mesélnek, hogyan választódtak ki, miként végezték munkájukat a törvényesség betartása mellett és hogyan folytak a kormánnyal történő egyezkedések. Az október 23. és november 8. közötti fegyveres harcokról Eörsi László írt könyvet. „A Tűzoltó utcai fegyveres csoport a forradalomban” című könyvében a levéltárak és irattárak anyagait a résztvevők interjúival egészítette ki. A kiadványok a komák nem idealizált képét, hanem valóságát mutatják be: a szépet és az otrombát is — mondta Litván György, az 1956-os Intézet igazgatója. A tényeket szeretnék visz- szaadni a történettudománynak, hiszen ma is több dologban ideológiai vita folyik. Többek között arról: ki volt az események főszereplője; forradalom volt-e, vagy szabadságharc; illetve szocialista vagy polgári célokért folyt-e a küzdelem. .Testi utca” címmel tervezik a felkelők interjúinak kiadását és több kiemelkedő vezető életrajzának megjelentetését is. Emléktábla Nyírd József lakóházán Nyíró' József egykori székelyudvarhelyi lakóháza falán nemrég — az író halálának 40. évfordulója alkalmából — emléktáblát helyeztek el. A két világháború közötti erdélyi magyar próza nagyjának munkásságáról, Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kritetion könykiadó főszerkesztője beszélt. Székelyudvarhelyen Nyírő József 1936-tól élt 1941-ig. Szakács Vass László felvétele
