Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

í

PEST MEGYEI HÍRLAP

SZOLGÁLTATÁS

1993. OKTÓBER 19.. KEDD 9

Megmaradás és igazságtétel

Magyar megmara- dús, magyar igazság- ->| "I tétel címmel a Mo- ■'- v - ' nor és környéke Magyar Út körök mozgalom szervezésében Fekete Gyula író és Zétényi Zsolt ország- gyűlési képviselő előadásait hallhatják a monori művelődési központban október 21-én este hatkor.

Kezdődnek a tanfolyamok

Október 21-ig, csütörtökig várják a ceglédi Kossuth Művelődési Központban azok jelentkezését, akik szeretnének részt venni az intézményben szervezett szabásvarrás- vagy gépírástanfolyamon.

Olcsó lábbelik Nagykátán

Kedvezményes vásárt rendeznek Nagykátán a Bartók Béla Művelődési Központban október 21-én, csütörtökön délelőtt 9 órától 14 óráig. Bőrci- pók, csizmák, sportruházat lesz a választék.

MDF-akadémia

• •

Ünnepi megemlékezés

Az MDF-akadémia legközelebbi rendezvényén, október 22-én este hatkor az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeznek.

Balsai István igazságügyi miniszter az 1956 és az igazságtétel című beszédével nyitja meg az eseményt, ezt követően Gáspár Miklós, a KDNP képviselő- csoportjának helyettes elnöke Háború volt-e 1956? című előadását hallhatják, majd M. Kiss Sándor történész Az 1956-os sortüzék című előadása hangzik el.

Ezután Megtorlás címmel dr. Kahler Frigyes címzetes egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyosztályának főosztályvezetője mond beszédet. Elmaradhat-e az igazságtétel címmel Zétényi Zsolt ország- gyűlési képviselő, az MDF elnökségének tagja tart előadást, végezetül Winner Mária, Corvin közi felkelő '56 szelleme című versét mondja el. Maczkó Mária népdalénekes ’48-as népdalokat, katonanótákat énekel, Cs. Szabó István színművész az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című kötetből szemelvényeket szólaltat meg.

Az ünnepséghez csatlakozott az MDF Kereszténydemokrata Köre és az MDF Népinemzeti Köre.

Az eseményre mindenkit sok szeretettel várnak az ELTE TTK Gólyavárban, a Budapest, Múzeum körút 6—8. szám alatt.

Fóti kutyaszemle

A MEOE Brit Pásztorkutya Klub október 23-án reggel kilenckor collie, sheltie, bobtail, beadrded collie, border collie és corgi fajták részére tenyész- szemlét tart a fóti gyermekvárosban (Fót, Vörösmarty tér).

Megközelíthető gépkocsival, vagy a 3-as metróvonal Újpest központjában lévő végállomástól az óránként induló Volánbusszal.

Várják a fiatalokat

Ifjúsági szolgáltató iroda

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ifjúsági szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidéki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy telefonon képzési-átképzési-továbbképzési kérdésekben.

Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután három óra között.

Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik).

Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96. 1145. (Megközelíthető: az 1-es busszal és a kis földalattival a Mexikói úti végállomásig.)

Jelentkezni a helyszínen reggel nyolckor lehet. Benevezhető minden 12 hónapós kort betöltött, MEOE-törzs- könyvvel rendelkező kutya. A nevezési díj tagoknak 400 forint plusz áfa, nem tagoknak 800 forint plusz áfa.

A helyszínen lesz sétalovaglás, sétakocsikázás, tombola, állatvédelmi programok, valamint étkezési lehetőség.

Felhívás

Jelentkezzenek az egykori harcostársak

Jászai József kéri mindazokat, akik 1956. november 4-én részt vettek a Déli pályaudvari csatában, ahol rövid időre győzelmet arattak a Vörös Hadsereg felett, jelentkezzenek Jászai József címén: 1126 Budapest XII. kerület, Kiss János altábornagy utca 43. szám.

hirdetés

az Ön ingyenes magánhirdetésének fóruma

mely lap hétfőn, szerdán és pénteken, alkalmanként 20-30 ezer példányban

jelenik meg

Heti 12-14 000 ingyen közölt jMB:’ magánhirdetésével ■■■

i ni «liiiiiiMiiíiiii r :"i niii hum inti ii í a mi

..... hmm»iíu*i*......■ ■■....*.....

a maga műfajában

a legnépszerűbb újság.

...r............................................................ ^....?..........- 1 ..........J

T

el.: 111-1100, postacím: 1386 Bp, 62 pf. 975

Jogi tanácsok

A munkaképesség-csökkenésről és a rokkantságról

Hónapok óta munkaképtelen vagyok, gyógyulásomra belátható időn belül sajnos nem számíthatok, ezért gondolnom kell rokkantosításomra. Szeretnék tájékozódni, hogy kezelőorvosom vagy más orvosi bizottság állapítja-e meg munkaképesség-csökkenésemet és ha ez tartósan fennáll, akkor milyen mértékű rokkantsági nyugdíjra szerezhetek jogosultságot — fordult hozzánk kérdésével T. L.-né váci olvasónk.

É

* ? A munkaképteiLt len —- vagy kere| sőképes, de a felülvizsgálatát képi s rő. saját megítélése szerint tartósan munkaképtelenné vált — személy egészségi állapota felülvizsgálatának szabályait a 12/1983. (Eü. K. 13.) EÜM utasítás és a 8/1983. (VI. 29.) EÜM-PM együttes rendelet szabályozza, a rokkantsági nyugdíj megállapításának és folyósításának szabályait pedig a legutóbb, 1993. március 1-jén módosított, társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény.

A hivatkozott egészségügyi miniszteri utasítás és a rendelet alapján a keresőképtelen, táppénzben részesülő személyt a keresőképtelensége harmadik—hatodik hónapja

(90—180 napja) közötti időszakban előzetesen meg kell vizsgálni foglalkoztathatósága feltételeinek, munkaképessége megváltozása mértékének elbírálása céljából.

Erre a vizsgálatra a lakóhely szerint illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága jogosult. Az előzetes elbírálást a keresőképtelen személy házi, üzemi, szakrendelői, gondozói kezelőorvosa a keresőképtelenség hatodik hónapjáig köteles általában kezdeményezni, a hatodik hónap után pedig a táppénzfolyósító társadalombiztosítási üzemi ki- fizetőhely vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendelteség kezdeményezheti. Ez utóbbi esetben akkor indul eljárás, ha a főorvosi bizottság nem kezdeményezte időben a dolgozó felülvizsgálatát, ez esetben a táppénz folyósítás 180. napján a kifizetőhely feladata felkérni a főorvosi bizottságot, hogy intézkedjen a dolgozónak az Országos Orvosszakértői Intézet (továbbiakban: (OOSZI) elé utalása érdekében. Az előzetes főorvosi bizottság előtti vizsgálatra például nem kerül sor, ha a kezelőorvos véleménye szerint a táppénzjogosultság hátralévő időtartama alatt a dolgozó eredeti munkakörében keresőképessé válik. A főorvosi bizottság abban az esetben, ha a saját vizsgálata és a rendelkezésére álló orvosi iratok alapján úgy látja, hogy a dolgozó rokkant, felkéri az OOSZI elsőfokú orvosi bizottságát, hogy a dolgozó munkaképességének mértékéről adjon szakvéleményt. A főorvosi bizottság javallatára, vagy a ki- fizetőhely 180. nap utáni kezdeményezésére az OOSZI elsőfokú orvosi bizottsága a vizsgálatot elvégzi és szakvéleményt készít a dolgozó rokkantságának mértékéről. A vizsgálat eredményeként a dolgozó I., II. vagy III. csoportba tartozó rokkantnak minősíthető.

Az elsőfokú orvosi bizottság véleményezi továbbá, hogy az

állapot véglegesnek tekinthető-e, vagy csak időszakos jellegűnek, s ez utóbbi esetben mikor kerül sor az újbóli felülvizsgálatra. Szakvéleményét megküldi a felülvizsgálatot kezdeményező főorvosi bizottságnak, továbbá a dolgozó lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A személyiségi jogok védelme érdekében a munkáltató a rokkantság megállapításáról nem kap értesítést, a munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy a munkáltató tudomására

hozza-e rokkantságát, vagy keresőképességének visszanyerése után tovább kíván dolgozni — rokkantsága ellenére. Az első fokú orvosi bizottság szak- véleményét — írásban vagy szóban — a főorvosi bizottság vezetőjének kell a keresőképtelen dolgozóval közölnie. Ha a szakvélemény rokkantságot állapít meg, köteles felhívni a dolgozó figyelmét, hogy már a táppénz folyósításának ideje alatt jogosult kérni a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugellátási osztályától a rokkantsági nyugdíjra jogosultság elbírálását. Előfodulhat, hogy a munkaképesség-változás — a dolgozó szubjektív megítélése ellenére — nem éri el a rokkantság mértékét, ilyen esetben a főorvosi bizottság az előzetes elbírálás során szakvéleményt ad a munkáltatói rehabilitációs megbízott részére az eredeti munkakörben keresőképessé válás és a rehabilitációs foglalkoztathatóság várható időpontjáról, a foglalkozási rehabilitáció szükségességéről, és javaslatot tesz a foglalkoztathatóság általános feltételeire. Keresőképessé válás esetén a főorvosi bizottság megadja a megfelelő útmutatást a kezelőorvosnak és a dolgozónak is.

Rokkantsági nyugdíj megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a dolgozó munka- képességét legalább 67%-ban elvesztette, és munkaviszonyát megszüntette, vagy dolgozik ugyan, de keresete legalább 20%-al elmarad a korábbi nyugdíjalapot képező átlagkeresetétől. Rokkantsági nyugdíjjogosultság további feltétele, hogy a legalább 67%-ban — egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében —munkaképességét elvesztő személy állapotában egy évig javulás nem várható, valamint a szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, illetve keresete legalább 20%-al kevesebb az egészséges állapotában elért átlagkereseténél.

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően:

III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munka- képtelen és mások gondozására szorul. A rokkantsági nyugdíj mértékét a kormány állapítja meg. A nyugdíj mértéke nem lehet kevesebb III. csoportnál a havi átlagkereset 33%-ánál, II. csoportnál 38%-ánál, az I. csoportnál pedig 43%-ánál. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő az életkorokhoz igazodik: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22—24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben (továbbiakban: kjrr..> 3 év, 25—29 éves életkorban 6 év, kjm. 4 év, 30—34 éves életkorban 8 év, kjm. 6 év, 35—44 éves életkorban 10 év, kjm 8 év, 45—54 éves életkorban 15 év, kjm. 12 év, az 55 éves életkor betöltésétől 20 év, kjm. 16 év. Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszontkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének a tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az a rokkant, aki a 45. életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte és legalább 10 évi, vagy aki 1993. június 30-át követően az 55. életévét betölti és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik résznyugdíjra jogosult.

A jelenleg hatályos kormány- rendelet alapján a III. rokkantsági fokozatban a nyuguíj mértéke a szolgálati évenként emelkedő százalékú, 25 év szolgálati idő esetén 63%, a 25 évet meghaladó szolgálati idő esetén viszont az öregségi nyugdíj mértékével azonos. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 5%-ával. az I. rokkantsági csoportban pedig 10%-ával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét a kormány rendeletben szabályozza. A rokkantsági nyugdíj (mértéke) ösz- szegezve tehát a következőktől függ: 1. a megrokkanás időpontjában betöltött életkor, 2. a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati évek száma, 3. a rokkantság súlyossága, 4. a nyugdíj alapjául szolgáló átlag- kereset, 5. az esetleges korkedvezményes munkakörben eltöltött idő tartama.

Abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó, aki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációja sem oldható meg, munkaviszonyának (közalkalmazotti köztisztviselői, bedolgozói stb jogviszonyának) megszűnése esetén nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátásként átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra és egészségkárosodás^ járadékra történő igényének megállapítását kérheti.

Dr. Fogarasi Gabriella