Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Virág-kioszk az emlékoszlop tövében Kegyeletsértési kísérlet Százhalombattán 15S‘ Szeptember utolsó Hpj napjaiban meghökke- j Hft| nő esemény tanúja volt néhány százha­lombattai polgár. A helyi te­metőben, az 56-os hősök em­lékére emelt kopjafa tőszom­szédságában egy üzlethelyi­ség alapjait öntette ki beton­ból egy virágkereskedő. A kegyeletsértés e példát­lan megnyilvánulása méltán váltott ki felháborodást, az esetről tájékoztatták Búzái Jó­zsefet, a körzet önkormányza­ti képviselőjét, aki még az­nap, szeptember 27-én felke­reste Tunyogi Balázs jegyzőt és magyarázatot kért. — Nemcsak meglepődtem, de megdöbbentem! Ehhez ha­sonló még nem fordult elő Százhalombattán — mondja Tunyogi Balázs, amikor az esetről kérdeztük. — Azon nyomban írásos feljegyzést küldtem az építési és városgaz­dálkodás irodavezetőjének, kértem az ügy kivizsgálását. Gyetvai Balázs irodavezető kéttagú szemlebizottságot kül­dött a helyszínre, melynek so­rán Sipák Mária virágkereske­dő nyilatkozatát is jegyzőköny­vezték. Ebben többek között ez áll: „A temető gondnoka je­lölte ki a helyét, hogy hová te­lepítsem a virág-kioszkot.” — Tudomásom szerint a te­metők önkormányzati hatás­körbe tartoznak, s bármilyen változásról a képviselő-testü­let dönt. Milyen jogcímen in­tézkedett a gondnok? — sze­geztük a kérdést a jegyzőnek. Ezt tőle kell megkérdezni. Mi a temető üzemeltetését át­adtuk a Kegyelet temetkezési vállalatnak, Préger Lajosné gondnok az ő alkalmazottjuk. Ettől függetlenül még a Ke­gyelet igazgatója sem adha­tott volna hozzájárulást a te­metőn belüli építkezéshez. Ezek után Préger Lajosnét kerestük meg, illetve együtt mentünk ki a helyszínre. A négyszer négy méteres be­tonalap két és félhárom mé­terre van a kopjafától, s ameny- nyiben a faházat is felhúz­nák, úgy teljesen eltakarná az emlékművet a bejárati ol­dalról. — Hogyan adhatott enge­délyt erre a szörnyűségre? — Tisztázzunk valamit. Én nem gondnok vagyok, ha­nem temetésrendező, tehát nem tartozik a munkaköri kö­telességeim közé a temető­ben folyó tevékenységek el­lenőrzése. Ennek ellenére megkérdeztem Sipák Máriát, ki adott engedélyt az építke­zésre. Azt mondta, szóbeli en­gedélye van Gyetvai Balázs­tól. Ezek után nem foglalkoz­tam tovább a dologgal. — Hajlandó a szembesítés­re? — Természetesen! Sipák Mária a szembesítés­nél kijelentette: Én nem Pré- gemét értettem gondnok alatt. — Akkor kit? — Hát akivel az önkor­mányzatnál szóbelileg meg­egyeztem. — Ki volt az? — Az nem tartozik magá­ra! Ki maga, és milyen jogcí­men faggat?! De jó, hogy most mindenkit ez izgat! Ed­dig a franc se törődött azzal a kopjafával. Nézze meg, széjjel van re­pedve, évek óta nem festet­ték. Tőlem lehet akármilyen nagy újságíró, nekem meg olyan rokonaim vannak, akik majd elintézik! Úgy látszik Sipák Mária még nem hallott a sajtó szere­péről. Mely — állítólag — a közvélemény szócsöve, s ki­vált egy ilyen esetben, ami­kor a polgári fegyelmezetlen­ség kegyeletsértéssel párosul, nemcsak feladata, de köteles­sége is a beavatkozás. Utólag, október 4-én Tu­nyogi Balázs jegyző meg­küldte annak a jegyzőkönyv­nek a másolatát is, mely Gyet­vai Balázs nyilatkozatát rög­zíti. Ebből világosan kiderül, Sipák Mária többször is felke­reste a hivatalt a virágüzlet lé­tesítése ügyében, de annak konkrét helyéről nem tett em­lítést, illetve Gyetvai Balázs a temetőn kívüli parkolót ja­vasolta erre a célra. Sipák Mária többszöri felkérésre sem nyújtott be írásos kérel­met, szóbeli engedélyt senki­től nem kapott, vagyis önha­talmúlag lépett. Mi más ez, ha nem a törvények semmibe vétele, s mint ilyen, polgári engedetlenség? A fentiek ismeretében nem egészen értjük a jegyző­könyv utolsó passzusát: az el­készített alap sorsáról a ké­sőbbiek során döntenek. Mire vár még Gyetvai Ba­lázs, miért nem rendelte el az alap azonnali elbontását, és miért nem szabott ki szabály­sértési bírságot? Mindehhez még annyit ten­nék hozzá, néhány nap múl­va október 23.a, s a jóérzésű emberek a kopjafát nyilván megkoszorúzzák. Ha máskor nem is, de erre az alkalomra illene a kegyelet e jelképét és annak környékét rendbeten- ni. Gondolom, ez a feladat az önkormányzatra vár. Matula Gy. Oszkár A betonalap már ott éktelenkedik a kopjafa mellett. Vajon mi bátorította fel a kereske­dőt a kegyeletsértő építkezésre? A szerző felvétele Polgármesterek a középiskolák jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) Elhangzott az is, át kellene gondolni azokat a lehetősége­ket, amelyek az új oktatási törvény alapján esetleg ked­vezőbb helyzetbe hoznák a te­lepüléseket. Egyes vélemények szerint a megyének úgy kell elkészí­tenie a költségvetését, hogy azoknak az intézményeknek a támogatására is tartalékol­jon pénzt, amelyeket az ön- kormányzatok megtartanak. Abban mindenki egyetértett, hogy a megyei önkormány­zatnak és a helyi önkormány­zatoknak közösen kell megol­daniuk a felvetett problémá­kat. Mindenképpen olyan megoldást kell találni, hogy az iskolák és a gyerekek job­ban játjanak. A megyei vezetők hangsú­lyozták: nem arról van szó, hogy mindenáron meg akar­ják kapni az intézményeket, hanem arról, hogy a megyei önkormányzatnak a költség­vetés elkészítésekor már tud­nia kell, hány intézmény mű­ködtetéséről kell gondoskod­nia. A megbeszélés végén a polgármesterek nyilatkoztak arról, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint mely intézmé­nyek átadását tartják elképzel­hetőnek. E szerint a megyé­nek tizenkilenc intézmény át­vételére kell felkészülnie, de erről a helyi önkormányzatok­nál döntés még nem született. A tanácskozást Inczédy Já­nos igen hasznosnak ítélte. Mint mondta: a polgármeste­rek, akik nem találkoznak egymással, most megismer­hették a többi település állás­pontját. Hozzátette: közelebb kerültek egymáshoz a megye és a települések, és megin­dult egy olyan közös gondol­kodás, amelynek eredménye az lehet, hogy a tanácskozá­son felvetett problémákat könnyebb lesz megoldani. Halász Csilla Hazatértek a képviselők fjAí, Hazaérkeztek három- '( napos útjukról a váci ($%§§•'' önkormányzat képvi- se|őj a németországi testvérváros, Donaue­schingenből. Megtekintették egyebek között a város víz­tisztítóművét, melynek segít­ségével az esővíz sem juthat élővizekbe a csatornák szeny- nyétől való megtisztulás nél­kül. A közel 20 ezer lakosú testvérvárosnak, amely köz­vetlenül a Duna eredeténél fekszik, tíz szállodája van, s egyszerre 1100 vendéget tudnak fogadni. Két napilap jelenik meg, melynek szer­kesztői élénk érdeklődést mutattak a Pest megyei saj­tó iránt. A Duna forrását egyébként a Würtenbergi herceg kastélyának kertjé­ben láthatták meg a váciak, akikkel a városházán közös találkozóra gyűltek egybe Donaueschingen képviselői. A város római katolikus tem- polomában közös misére ke­rült sor, melyet a képviselők­kel együtt kiutazott Keszthe­lyi Ferenc, váci megyés püs­pök celebrált. K. T. 1. Hat település összefogott Gázlánggyújtásra készülnek Jól halad a Tápió-védék hat a napokban megtörténik a településén — Farmoson, műszaki átadás. Október Tápiószelén, Támiószentmár- 15-én délelőtt 11 órakor ün­tonban, Tápióbicskén, Tá- nepélyes gázlánggyújtás piószőlősön és Újszilváson lesz, amelyen várhatóan — a földgáz vezeték építése, részt vesz Szabó János föld- A félmilliárd forintos beru- művelésügyi és Latorczai házás egyharmada elkészült, János ipari miniszter is. Megkérdeztük Mikortól számít a garancia? A tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál az egyik legfon­tosabb „kellék”: a garancialevél. Ez a dokumentum tar­talmazza, mikortól, s mennyi ideig javíttathatjuk készü­lékünket ingyen. Egy olvasói panasz nyomába ered­tünk: igaz-e, hogy a garancia nem a vásárlás, hanem a gyártás időpontjában kezdődik? Kérdésünkre az illeté­kesen túl a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Me­gyei Intézének vezetője, Solymár Árpád válaszolt. Panaszosunk három év­vel ezelőtt vásárolt egy Orion típusú színes televí­ziót, melynek garanciaide­je 1994. január 4-én jár le. Ugyanakkor egy közel­múltban történt meghibá­sodás során a javítást vál­laló Orion-Oktogon Kft. díjat számított fel pana­szosunknak a készülékén — garanciális időn belül — elvégzett munkáért. A miértre a szerelő azt vála­szolta, hogy az említett készülék garanciaideje a gyártástól, s nem a meg­vásárlástól számít. Természetesen azonnal a Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség Pest Megyei Intézetének igazgatójá­hoz, Solymár Árpádhoz fordultunk kérve őt, idéz­ze fel nekünk az idevonat­kozó jogszabályt. — Egy 1991-ben ho­zott kormányrendelet ér­telmében a rádiók és tele­víziók vásárlásánál 12 hó­nap garancia időt köteles vállalni a gyártó cég. Ez az egy esztendő pedig a vétel napján kezdődik. Le­hetséges ugyan, hogy a gyártó cég, üzleti megfon­tolásból további egy-két év garanciát is vállal. Ám ebben az esetben ugyan­azok a szabályok vonat­koznak az új határidő alatt végzett javításokra is, mint a rendeletben fel­tüntetett 12 hónapira. Speciális esetről lehet szó? Avagy egy cég bon­totta fel egyoldalúan a vá­sárlóval, a garancialevél útján, kötött szerződését? Mint az Orion-Oktogon Kft. szerviz vezetőjétől, Büki Györgytől megtud­tuk: a cég szigorúan tart­ja magát a rendelethez, egy esztendőn át valóban a vásárlás időpontjától számítja a garanciaidőt. Ám — s ezt a garanciale­vél tartalmazza — az el­telt 12 hónap után a meg­hibásodott alkatrészeket a Kft. szervize már csak a gyártás időpontjától szá­mító 24 hónapon (azaz két éven) belül végzi el in­gyenesen. Egyébként az Orion az utóbbi két esz­tendőben már nem is nyújtja ezt a kiegészítő kedvezményt vásárlói­nak: a gyártól vett készü­lékekre a kormányrende­let értelmében 12 hónap garancia jár. Érdemes tehát alapo­san tanulmányozni a ga­rancialevelet. M. É. Üdvözlet a Károli Gáspár Egyetemnek ® Kiss János nagykőrösi polgármester az alábbi levelet küldte a helyi református tanítóképzőbe az intéz­mény életében minap történt jelentős esemény alkal­mából: Nagykőrös város önkormányzata nevében gratulálok Önök­nek a Károli Gáspár Református Egyetem létrejötte alkalmá­ból, mely intézmény az Országgyűlés jóváhagyása alapján a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola és a Budapesti Református Teológia egyesítéséből alakult. Nagykőrös városa együtt örül Önökkel ezen intézmény létre­hozása kapcsán, mert ezzel egyetemi rangú fakultással is ren­delkezik a város és közös örömünkre valósult ez meg itt. Isten áldását és további termékeny építő munkát kívánunk a református egyháznak közös céljaink továbbvitele érdekében — írja üdvözlő levelében a polgármester. Kopjafaavatás Rádon Rádon a pákozdi csata évfor­dulóján felavatták Ferenczy Ferenc fafaragó mester alko­tását, az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc hő­seinek tiszteletére készült kopjafát. A virágmintákkal, Kossuth-címerrel díszített emlékoszlop ugyanazon a közterületen kapott helyet, ahol a két világháború és az 1956-os forradalom helyi ál­dozatainak márvány táblája található. A kopjafaállítást — mint azt Máté István polgármester­től megtudtuk — a Rádi Falu­ért Egyesület kezdeményez­te, de a tervek megvalósításá­hoz az önkormányzat is támo­gatást adott. Annál is inkább, mert a községi vezető szavai szerint, így egy olyan törté­nelmi emlékhely jöhetett lét­re, amely a jövőben minden évfordulós ünnepségnek mél­tó háttere lehet. (ribáry)

Next

/
Thumbnails
Contents