Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. OKTÓBER 5.. KEDD V Vállalkozóknak! Megtanulhatják az ügyvezetést A ceglédi közgazda- sági szakközépisko­lában a wilrzburgi Kolping Bildungs­werk anyagára épülő — mo­dem ügyvezetés a kis- és kö­zépvállalkozásokban — leve­lező jellegű képzést indíta­nak, amely kilenc hónapos. A jelentkezés határideje októ­ber 15. Az érdeklődők Sági Ferenc igazgatóhelyettestől kérhetnek felvilágosítást a 31 l-1695-ös telefonszámon. Hirdetési levelezőlap Pest megye valamennyi postahivatalában kapható az a le­velezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlap­ban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink. Vállalkozók, köziitetek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi pos­tahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a cí­münkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán be­lül megjelentetjük hirdetését Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk ad­hat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatá­ra áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Az MDF-akadémia őszi előadásai Ma, kedden délután 6 órakor Battyány Lajosra és az aradi vértanúkra emlékezünk. Elő­adó: Nemeskürty István. (Hely­szín: Bp. VI. kér., Munkácsy M. u. 23., Terézvárosi MDF- szervezet székháza.) Október 14-én, csütörtök délután 6 órakor A szkíták. Elő­adó: Grandpierre K. Endre író. (Helyszín: Bp. VI. kér., Mun­kácsy M. u. 23., Terézvárosi MDF-szervezet székháza.) Október 22-én, péntek dél­után 6 órakor az 1956-os forra­dalomra és szabadságharcra emlékezünk. Megnyitó beszé­det mond: Balsai István igazsá­gügy-miniszter. Szónokok: Gáspár Miklós országgyűlési képviselő, a KDNP képviselő- csoportjának helyettes elnöke, dr. Káhler Frigyes címzetes egyetemi tanár és M. Kiss Sán­dor történész. (Az MDF-akadé­mia és az MDF 56-os Kör kö­zös rendezvénye. Az előadás helyszíne: ELTE TTK Gólya­vár, Bp., Múzeum krt. 6—8.) Október 28-án, csütörtök délután 6 órakor a szomszédos államok területén honos ma­gyarság létszámának alakulása az 1990-es adatok tükrében. Előadó: dr. Dávid Zoltán sta­tisztikus. (Helyszín: Bp. VI. kér., Munkácsy M. u. 23. Teréz­városi MDF-szervezet székhá­za.) November 4-én, csütörtök délután 6 órakor Joghalál Ma­gyarországon l945—rl989. Elő­adó: dr. Kahler Frigyes címze­tes egyetemi tanár, ajz Igazságü­gyi Minisztérium főosztályve­zetője, a könyv szerzője. Fel­kért hozzászóló: M. Kiss Sán­dor történész és Zéténv Zsolt or­szággyűlési képviselő. (Kihe­lyezett előadás az MDF-akadé- mia és az MDF XI. kerületi szervezete közös rendezvénye. Helyszín: XI. kér., Bartók Béla u. 10—12., kerületi MDF-szék- ház.) November 11-én, csütörtök délután 6 órakor Haza és nagy­világ — Cs. Szabó László pá­lyája, irodalmi munkássága. Előadó: Baranyai Katalin iroda­lomtörténész (Sárospatak) és Pomogáts Béla irodalomtörté­nész. November 18-án, csütörtö­kön délután 6 órakor „Merre van a magyar hazám?" — Kényszermunkán a Szovjetunió­ban. Előadó: Szebeni Ilona, a könyv szerzője (Az előadás idő­pontjában várható a II. kötet megjelenése: „Haza fogunk menni..."). November 25-én, csütörtök délután 6 órakor Csernobil. Előadó: dr. Mázsa Szabolcs kandidátus, a SOTE tudomá­nyos tanácsadója. December 2-án, csütörtök délután 6 órakor Atilla és a hu­nok. Előadó: Pap Gábor művé­szettörténész. December 9-én, csütörtök délután 6 órakor Esterházy Já­nos, a felvidéki magyarság igaztalanul meghurcolt politiku­sa. Előadó: Molnár Imre törté­nész, tudományos kutató, a Te­leki Alapítvány munkatársa. December 16-án, csütörtö­kön délután 6 órakor Isten kezé­ben. Erdélyi magyar költők iste­nes versei. Előadók: dr. Lisz- tóczky László irodalomtörté­nész, a könyv szerkesztője és művész-barátai. A programok szervezői min­den érdeklődőt szeretettel vár­nak. Gyermek- és ifjúságvédelmi tanárok képzése Szociálpedagógus-képzés kez­dődik a jövő év február elsejé­től Kiskunhalason. Az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Fő­iskola kihelyezett tagozatának létrehozása nemcsak a Duna— Tisza-köze, hanem Baranya, Somogy és Tolna megyék sajá­tos gondjain is enyhíthet, e régi­ókban ugyanis az országos át­lagnál jóval nagyobb a hiány gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekben, illetve a szo­ciális ismeretekben is jártas pe­dagógusokban. A másoddiplomát adó, 5 fél­éves időtartamú levelező tago­zatos képzés befejeztével a hall­gatók szociálpedagógus, gyer­mek- és ifjúságvédelmi nevelő­tanár diplomát kapnak. Az első évfolyam előreláthatóan har­minc hallgatóval indul A jelent­kezési lapokat — a már meg­szerzett diploma fénymásolatá­val - ez év november 10-ig kell beküldeni a Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal címére (6401 Kiskunhalas, Pf. 66.). A felvételekhez a megadott szak- irodalom alapján tett szóbeli fel­vételi vizsgát kell tenni. Sportcipők vására A ceglédi Tip-top ci­pőboltban — Szabad­ság tér 9. — őszi sport­cipők vásárát rendezik meg ötven százalékos árenged­ménnyel. Amíg a készlet tart! Pályázati felhívás A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium pedagógiai vezetői ál­lásának betöltésére pályázatot írt ki a Gaiulhi Alapítvány kura­tóriuma. A cigány gyermekek különleges helyzetéhez igazodó oktatást és nevelést, valamint a továbbtanulásukhoz esélyt nyúj­tó intézmény élére egyetemi ké­pesítésű tanárok pályázatát vár­ják. akik a Gandhi Alapítvány pedagógiai koncepciójához il­leszkedő részletes vezetői elkép­zelésüket és szakmai önéletrajzu­kat is benyújtják. A pályamunka elkészítéséhez szükséges és a gimnázium működésére vonat­kozó részletes információk és dokumentumok személyesen vagy postai úton szerezhetők be a Gandhi Alapítvány pécsi, Já­nos utca 11. szám alatti irodájá­ból. Ugyanoda kell címezni a pá­lyázatokat is, melyek beérkezési határideje október harmincegye­diké. Jogi tanácsok A házassági vagyonjogi szerződés Korábbi lapszámukban olvastam a házasság v. életközösség megszűnése esetén a közös vagyon megosztására vonatkozó törvényi rendelkezésekről. A közeljövőben szerelmi házassá­got kívánok kötni, azonban a jogesetben olvasott tanulságok alapján úgy tartom helyesnek, ha vőlegényemmel házassági vagyonjogi szerződésben rendezzük vagyoni viszonyainkat. Milyen tartalmú szerződést köthetünk, s azt később módosít- hatjuk-e? — érdeklődik H. M. ceglédi olvasónk. Az olvasónk ál­tal hivatkozott, 1993. szeptem­ber 14-ei lap­számunk Jogi tanácsok rovatá- 11 ÍS? t ban egy olyan olvasónknak adtam jogi taná­csot életközösségük — s ez­zel egyidejűleg vagyonközös­ségük — megszűnésére (vagy megszakadására), aki arányta­lanul nagy terheket vállalt az életközösség fennállása alatt a közös vagyon gyarapításá­ban, míg házastársa a közös gazdálkodáshoz csak kis rész­ben járult hozzá. Vagyonkö­zösségük megszűnésekor — az ingóságokra is vonatkozó házassági vagyonjogi szerző­dés hiányában — a törvényes rendelkezések szerinti va­gyonmegosztás igy olvasóm­ra nézve nagyon méltánytalan helyzetet eredményezett. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 27. §-ának 11/ bekezdése szerint ugyanis a házasság megkötésével a há­zastársak között a házassági életközösség idejére házastár­si vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastár­sak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági élet- közösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami va­lamelyik házastárs külön va­gyonához tartozik. Közös va­gyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és a fenntartás költségeit. Közös vagyon to­vábbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alko­tást létrehozó személyt a há­zassági életközösség fennállá­sa alatt megillető esedékes díj. E törvényi rendelkezések­től a családjogi törvény 1986. évi módosítása után a házasu­lok a házasságkötés előtt, va­lamint a házastársak házasság fennállása alatt egymás közöt­ti vagyoni viszonyaik — a há­zassági életközösség tartamá­ra — házassági vagyonjogi szerződéssel az általános sza­bályoktól eltérően rendezhe­tik, és szabadon határozhatják meg, hogy mely vagyontár­gyak kerülnek a közös, illető­leg valamelyik házastárs kü­lönvagyonába. A szerződés ér­vényességéhez annak közok­iratba vagy jogi képviselő ál­tal ellenjegyzett magánokirat­ba foglalása szükséges. (Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtör­tént, valamint az életközösség megszakadása után a házastár­si közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapo­dásra.) A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a szerződéskötő házasulok vagy házastársak szándékuk­nak és közös elhatározásuk­nak megfelelően eltérhetnek a már ismertetett, törvényben meghatározott házassági va­gyonjogi szabályoktól és egy­másközti gazdasági, vagyoni viszonyaikat attól eltérően szabályozhatják. A megállapo­dás tartalmát illetően a tör­HIRDETÉS az Ön ingyenes magánhirdetésének fóruma mely lap hétfőn, szerdán és pénteken, alkalmanként 20-30 ezer példányban ■■■■ jelenik meg- az egész ország területén. Heti 12-14 000 ingyen közölt mm jp. m « g a ni a legnépszerűbb újság. Tel.: 111-1100, postacím: 1386 Bp, 62 pf. 975 vény nem korlátozza a fe­leket, így jogszerűen megálla­podhatnak teljes vagyonegye- sítésben vagy ellenkezőleg, a teljes vagyonelkülönítésben is. Az első esetben minden megszerzett vagyoni érték az életközösség idején közös va­gyonba kerül, míg a második esetben minden vagyoni érték valamelyik házastárs külön vagyonát gyarapítja, s az adós­ságok viselése is ugyanígy alakul. Lehetséges azonban a részleges vagyonelkülönülés is, például ha az önálló válla­kozó jövedelméből házastársá­nak csak a közös életvitelhez szükséges hányadot juttat, az ezt meghaladó jövedelme pe­dig különvagyonban marad, s ez biztosítja tartozásainak fő kielégítési alapját. Ez esetben a házastárs felelőssége csak a közös életvitel körében felme­rült tartozásokért, a közös va­gyoni illetőség erejéig áll fenn. Hasonló elkülönítési indok lehet, hogy az egyik (vagy mindkét) házastárs kiköti, hogy a még házasságkötése előtt alkotott műveinek a jog­díja az ő különvagyonába ke­rüljön, függetlenül attól, hogy azok kifizetése már a házassá­gi életközösség idején esedé-, kés. Motiválhatja például ezt a házastársat, hogy korábbi házasságából származó gyer­mekeinek, esetleg volt házas­társának többet kíván juttatni. A megállapodási szabadság te­hát szinte korlátlan, a formai­lag érvényes házassági va­gyonjogi szerződés később — méltánytalanság címén — csak kivételesen támadható meg, mivel a felek a szerző­dést közös akaratnyilvánítás­sal hozták létre, előre számot vetve a jövedelmek esetleges aránytalan megoszlása követ­keztében kialakuló tulajdoni viszonyoknak. Tartalmilag egyetlen meg­kötés van, a szerződés nem eredményezheti az egyik fél teljes anyagi kisemmizését, ilyen esetben a bíróság súlyo­san kirívó esetben a méltány­talan eredmény megváltoztatá­sával ítéletében a vagyon megosztásáról eltérően rendel­kezhet. Megtámadható továb­bá a szerződés a polgári jog általános szabályai szerint, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés a szer­ződés létrejöttekor bizonyítha­tóan fennállott. Olvasónk kérdezi továbbá, hogy később módosítható-e a vagyonjogi szerződés. Igen, erre a törvény lehetőséget ad, nem korlátozza a vagyonjogi szerződések számát (módosí­tását), illetőleg megszünteté­sét, a megkötésre irányadó formai szabályok betartása mellett. A házasság fennállá­sa alatt ugyanis a felek viszo­nya, körülményei lényegesen megváltozhatnak, ami indo­kolttá teszi a vagyonjogi szer­ződés felülvizsgálatát és meg­változtatását is. Fontos tudni­való, hogy a szerződés felbon­tása esetén a megkötésének időpontjára visszamenőhatály- lyal, megszüntetése esetén pe­dig a jövőre nézve szűnik meg. Dr. Fogarasi Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents