Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 5., KEDD Kákán, szüretkor Pincenézoben Szüretelnek Kókán, szedik a szőlőt a Felsőhegyen, Alsóhegyen, Margithegyen és Kutyahegyen. A présházak, pincék környéke ezekben a napokban hangos a gazdák, családtagjaik, rokonok és szomszédok, ismerősök munkazajától, vidám nevetésétől s az időnként fel-felhangzó esti énekszótól. selő, pedagógus, állatorvos, jogász, vállalkozó, alkalmazott, szerényebb vagy gazdagabb — legyen az kókai, dányi, netán pesti ember — itt a Felsőhegyen egyformán szőlősgazda, akit a pincéjében lévő hordók tartalma minősít, rangsorol. Itt feloldódnak a hegyen az emberekben bujkáló görcsök, gátláA présházban serény munka folyik Mi a Felsőhegyen jártunk, de ugyanígy előfordulhattunk volna a többi, imént már említett nevezetes kókai szőlőhegyen is. Nem kerestünk helyi előkelőségeket, ilyen vagy olyan pártisá- gáról ismert tekintélyeket. Véletlenül sem akartuk kivívni a látogatásunkból kimaradók bizalmatlanságát azzal, hogy az ő pincéjüket nem néztük meg. Mert Kókán nyilvánvalóan — miként így van ez más szőlőtermelő vidékeken is — a szőlő, a pince hozzátartozik a családok életéhez, a falu mindennapjaihoz. Itt rangot, értékrendet jelent, hogy kinek milyen a bora, hogyan kezeli, kínálja. Kókán az tarthat számot komoly köz- megbecsülésre, aki rendelkezik az előbbi erényekkel. Vállalatvezető, polgármester, országgyűlési vagy helyi képvisok, itt könnyebben formálódik a szó, kimondatik a nagy igazság akár kis, akár nagy ügyben, esetleg közügyben... Élveztük az őszi napsütést a kókai Felsőhegyen. Jemú János, Termi Ferenc, Juhász Béla, Juhász István pincéjében leginkább még a „tavalyit” kóstolgattuk, ízlelgettük, mivel az idei ezután forrja ki magát. Addig amolyan „kapaszkodó, falmellé- ki”, amitől ha berúg gazduram, hát otthon kutyaszorítóba kerül asszonya által. Valahogy innen ered a Kutyahegy is... Rácz Gyula nyugdíjas szőlősgazdával körbejártuk a hegyet, megkondítottuk a harangot, amelynek tábláján ez áll: „Afel- sőhegyi gazdaközösség 1938-ban állította a harangot Geleta János kántortanító szőlőjében. A csőszök kongatták, a Felsőhegyen A felsőhegyi gazdaközösség harangját azért megkongattuk amely ebédre szólított, előzte a viharfelhőket, és megadta az elhunyt gazdák végtiszteletét. A második világháború után hosz- szú időre elnémult, 1986-ban a gazdák helyreállították és újra megkondult. Intézők: Tóth József, Juhász Béla, Dóczi Ferenc, Dóczi János, Haris István, Laczkó József, Gazsi Ferenc. őrizzük a múltat a jövőnek.1” Nem csupán a harang, de Szent Donátus is védi a Felsőhegyet, jégesőtől, mennydörgéstől, vihartól óvja a közösséget. Ottjártunkkor nem volt égihábo- rú, Szent Donát egykedvűen szemlélte, hogy valaki egy szőlőfürtöt tett lábai elé. Van miből, ha nem is a legkiválóbb minőségű, azért lett termés az idén. Szent Donát is megtette, ami tőle telt... (tóth) Könnyen megtelt a puttony Jermi János vállán Vimola Károly felvételei A rosszullét oka füstmérgezés Hamu alatt a csörögi parázs Kántorok lesznek A levelező formában oktató váci egyházme- /»Jgfc) gyei kántorképzőben a másodévfolyamos diákok mellett idén harmincöt új növendék kezdte el nemrég az. egyházzenészi hivatásra való felkészülést. A kántorképző tananyagát a liturgiaismeret, hittan, gregorián zene, szolfézs, egyházi népének, zeneelmélet, karvezetés tantárgyak mellett orgona-, illetve zongoraórák, továbbá orgonaismereti foglalkozások alkotják. Ez utóbbiakra az intézmény vezetője, Varga László tiszteletbeli kanonok, egyházmegyei zeneigazgató szerint azért van szükség, mert nem egy alkalommal előfordult már, hogy több száz éves, hangszertörténeti kincsnek számító orgonákat tettek tönkre hozzá nem értő emberek. A kántorképző, amely eddig csak a váci egyházmegyéhez tartozó településekről érkezett jelentkezőket vett fel diákjai sorába. Varga László elmondása szerint a jövőben várhatóan nyitottá válik mások számára is. R. Z. A város és a környező falvak konfliktusának egyre többször lesz okozója a szemétégetés. Újabban erre szolgáltat példát Vác város és Szód község esete is. A közigazgatásilag Szódhoz tartozó Csörögben a Vácról kiszállított hulladék szeméttelepe található. A város által, bérelt területen pár év óta gyakran fordul elő öngyulladás. A Csörögben lakók panaszai szerint a telep füsttel, bűzzel árasztja el környezetüket. Sándor István sződi polgármester szerint az alkalmazott technológiában lehet a hiba. Ha meg nem abban, akkor az előírásokat nem tartja be a Váci Kommunális Kft., amely ennél fogva alkalmatlan a feladatára, helyette mást kellene megbízni. Mások szerint a telepet kellene bezárni. Mert micsoda dolog az, hogy a faluba öntik ki a város szemetét? A környékbeliek ivóvizük tisztaságát is féltik, bár a kft. vezetői a figyelőkutak hatósági ellenőrzéseire hivatkozva bizonygatják, hogy azzal ugyan nincsen semmi baj. A gyakori tüzeket meg azzal hozzák összefüggésbe, hogy a telepre nagyon sok guberáló jár be, s elég, ha egy cigarettacsikket eldobnak... Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorwsi Szolgálat váci intézetének vezetője, Nagy Magdolna is leveleket kapott Csö- rögről. Ezek egy részét, mint azt a váci önkormányzat környezetvédelmi bizottsága elnökének írt levelében írja, túlzottnak tartja. Mint például a június 15-én írottat, ami szerint a telepről kiáramló füst teljesen elárasztja a környéket, a lakók fuldokolnak tőle. Pótlólag megküldte viszont Baksa György sződi háziorvos szakvéleményét, akinek tömeges légzőszervi megbetegedésekről nincs tudomása, de két konkrét eset szerinte összefügg a szeméttelepen keletkezett tüzekkel. Egy fiatalember annak idején rosszul lett a munkahelyén. Toxikológián kezelték, diagnózisa fustmérge- zés volt. Az orvos maga is a telep közelében lakik. Közli, hogy évek óta, de különösen az idén, nem kívánatos szagok ter- jengenek a falu levegőjében. Említi még, hogy egy egyéves gyermek légúti, hurutos tünetei miatt hívták ki, ahol az édesanya elmondta: ezek a tünetek azután kezdődtek, hogy a kigyulladt szeméttelep felől fojtó füst terjengett. A telepen elvégzett szakvizsgálat után az önkormányzat környezetvédelmi bizottsága előterjesztést készített. Ezt a képviselő-testület legutóbbi ülésén emelték határozattá. Mint megállapították: a szeméttelep rendeltetésének megfelelően működik. Ám a határozat második pontjában felkérik a Kommunális Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy az illetékes szakhatóságokkal együttműködve dolgoztassanak ki új technológiát. Olyat, amely biztonságosabb működést tesz lehetővé, s akár a jelenleginél is gazdaságosabb. A telep környékén néhány hét óta csend van, de a csörögjek még mindig bizalmatlanok. Szerintük ami az idén itt történt, abból csak azt a következtetést lehet levonni, hogy vagy az alkalmazott technológia rossz, vagy rosszul alkalmazzák. K. T. I. Kóros a svájci sajtóban © Nagykőrös városa szorgalmasan gyarapítja „rokonságát”. Az elmúlt három évben több települést fogadott testvéréül Hollandiában, Erdélyben, Németországban, Svájcban. Az érdeklődés kölcsönös és élénk. Legutóbb Hans Kelterborn és Michel Ducret látogatott Nagykőrösre a svájci Thun községi tanácsának képviseletében, akik magyarországi tartózkodásuk során találkoztak Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Ez a látogatás elmélyítette a svájci—magyar kapcsolatokat — írta az eseményről a Thuner Tagblatt című újság, amely többek között beszámolt arról is, hogy Thun ön- kormányzata vállalni akarja egy ösztöndíjas körösi diák kitaníttatását az ottani vendéglátóipari szakiskolában. Ez az ajánlat összefügg azzal a nagykőrösi óhajjal, miszerint a város szeretné vendéglátó intézményeit, turizmusát fejleszteni, de még kevés a szakembere. S ami pedig a svájciak számára különösen fura, hogy a közel 30 ezer lakosú Kőrösnek még szállodája sincs, noha ez a tény nem befolyásolja a magyarok szívélyes vendégszeretetét — szögezte le a thuni lap. A svájci vendégek tapasztalata általában is az volt, hogy a magyarországi szállodaágazat elmaradott, és ez erősen hátráltatja az idegenforgalom növekedését. Úgy gondolják azonban, hogy a Thun városa által Nagykőrösnek felajánlott anyagi támogatás jelentősen hozzájárul majd a város gazdasági szerkezetének javításához, azáltal pedig a Dél- Pest megyei régió turizmusának fellendüléséhez — tette hozzá a Thuner Tagblatt cikkírója. M. J. Gyózo atya nem rettent meg (Folytatás az 1. oldalról) A lelkipásztor tegnap kérdésünkre elmondta, hogy a személyén keresztül a katolikus iskola ellen irányuló akcióról a rádió reggeli híradásából értesült. Megemlítette azt is, hogy szinte mindennaposak a megfélemlítő provokációk Sáriban, s e nehéz helyzetben csupán az táplálja benne a reményt, hogy rengeteg támogató levelet, biztatást kap az ország különböző részeiből, sőt a határokon túlról is. Kérdésünkre Pásztor Győző kijelentette, reménykedik abban, hogy Keszthelyi Ferenc, a váci egyházmegye püspöke továbbra is rábízza a sári plébániát és a Szent Já- nos-iskolát. R. Z. A megyeháza hírei Lehet-e tárgyalni az ÁVÜ-vel? Egészségügy, szociálpolitika, patikaprivatizáció — e három téma határozta meg a gazdasági bizottságnak a tegnapi, a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban megtartott kihelyezett ülését. — Minden koncepció annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani — mondta Szegedi Pál, a gazdasági bizottság elnöke, amikor napirendi pontként az ülés elé terjesztette a megyei egészségügyi fejlesztésről és a szociálpolitikáról szóló tervezeteket. Ajánlását mintegy vitaindítónak tartották a bizottsági tagok, sőt egyesek még az említett koncepciók tárgyalhatóságát is megkérdőjelezték. Néhány an — talán félreértve az adott témákban fogalmazott koncepciók eredeti törekvését — a dolgozatokból a megvalósulás időpontjait és a bekerülési költségeket hiányolták. A legtöbb bizottsági tag azt javasolta, hogy a hiányzó konkrétumok miatt, ne is terjesszék az október 8-ra tervezett tematikus (egészségügyi kérdéseket tárgyaló) megyei közgyűlés napirendjére a fenti dolgozatokat. A bizottság elnökének javaslata alapján végül is a tagok megegyeztek abban, hogy bár gazdasági szempontból tartalmatlannak ítélik a két koncepciót, mégis tudomásul veszik azok meglétét és a közgyűlésre bízzák a felettük való vita kezdeményezését, illetve a döntést. A fentiekkel ellentétben teljes egyetértés alakult ki a megyei gyógyszertári központ privatizációjával kapcsolatban. Az Állami Vagyonügynökség által a közelmúltban javasolt vagyonátadásról az időközben megérkezett megyei főjegyző, Erdélyi László megálapította: az önkormányzat nem mondhat le a tulajdonában lévő másfél milliárd forintos értékű vagyonról. — Mindenekelőtt folytatni kell a gyógyszertári központ tulajdonjogáról megkezdett jogi eljárást — hangsúlyozta a főjegyző, szavaival megalapozta a bizottság által később megfogalmazott állásfoglalást. — Egyidejűleg arra kell törekedni, hogy semmiképpen ne kerüljön a Parma Patika élére az ÁVÜ által kinevezett kormánybiztos. A gazdasági bizottság megegyezésre jutott abban, hogy meg kell gyorsítani a megyei gyógyszertári központ tulajdonlása körüli jogi eljárást, s egyben folytatni kell az AVÜ-vel a tárgyalást a privatizációról. M. É.
