Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
PEST XXXVII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTÓBER 30., SZOMBAT Kádár válasza Demszkynek Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a miniszterelnök megbízásából válaszolt Demszky Gábor főpolgármesternek a világkiállítással kapcsolatos október 21-én kelt levelére. Válaszában — melyet az MTI- hez is eljuttatott — sajnálkozását fejezi ki a főváros és a programiroda közötti nézeteltérések felpanaszolá- sának időzítése, vészharangot kondító hangvétele miatt. Kádár Béla szerint a levél közlése nem a legalkalmasabb időpontban történt. A világkiállítás előkészítése során több alkalommal jelentkeztek mind kormányzati, mind pedig fővárosi szinten megoldandó problémák. Ezeket eddig minden esetben sikerült rendezni — állapítja meg a miniszter. Kádár Béla megérti a főpolgármester aggódását a költségvetési feszültségek, illetve az expó gazdaságélénkítő hatásának esetleges elmaradása miatt. Az általános költségvetési kérdéseket és az expó költségvetését azonban elkülönítetten kell kezelni. A világkiállítás előkészítésének tapasztalatai megerősítik, hogy 1996-ban vállalkozói expó valósul meg. , A demokrácia és a civil társadalom A sietség zavarokat okozhat Mi a szerepe a kormányzatnak, s mi a helyi, illetve központi közigazgatási szerveknek a civil (társadalmi) szerveződések kialakulásának elősegítésében? Mely kisközösségek valósíthatnak meg tényleges helyi érdekképviseletet, s hogyan teremthető meg az egyensúly a civil szféra és az ön- kormányzatok működése között? Miként alakulnak (át) ezek a szerepek, hogyan változik az egymáshoz való viszonyuk egy puha vagy kemény diktatúrában, illetve a demokrácia adta cselekvési keretek között? Egyebek között ezek a kérdések szerepeltek tegnap azon az egész napos konferencián, melyet a Belügyminisztérium és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezett a helyi ön- kormányzatok jegyzőinek, segédjegyzőinek. — A közigazgatás a civil társadalom szolgálóleánya — szögezte le előadásában Boross Péter belügyminiszter, aki a jelenleg Kölnben orvosi kezelés alatt álló Antall József miniszterelnök helyett vett részt a tegnapi országos konferencián, melyen a helyi önkormányzatok jegyzői cserélték ki véleményüket a demokrácia és a civil társadalom közötti összefüggésekről. — Ez azonban csak az egyik oldalról jellemzi a kis közösségek szerveződései és a helyi apparátus közötti viszonyt. Kettejük együttműködésében, feltételezve, hogy a civil társadalom is betartja a demokrácia valamennyi törvényét s jogi keretét, a megfelelő egyensúly megteremtése jelöli ki az utat. (Folytatás a 3. oldalon) Konferencia Visegrádon Az önkormányzatok és a sajtó A sajtó és az önkormányzatok kapcsolatáról rendeztek konferenciát Visegrádon, a Sirály étteremben. A Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád Megye Köztársasági Megbízott Hivatala által kezdeményezett rendezvényen a térség polgármesterei, sajtóval foglalkozó munkatársai, valamint kormányzati szakemberek vettek részt. Hadházy Sándor, a vitafórumnak otthont adó település polgármestere köszöntőjében kijelentette, hogy az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy az elért eredményekről, tervekről választópolgárait tájékoztassa. A helyi érdek-képviseleti szerveknek elsősorban nem az országos sajtóval, hanem a helyi, illetve regionális médiákkal kell foglalkozniuk — hangsúlyozta beszédében Hadházy Sándor. (Folytatás a 4. oldalon) Saját földbe vetik a búzát Isaszeg határában, a kárpótlás révén visszakapott Békásvölgyi-diTlön vetik az őszi búzát. Egyre általánosabb, miként Rónavölgyi József tette a maga 10 hektárjával, hogy több szomszédos kárpótolt gazdával összeállva együtt műveltetik meg a földet. Hancsovszki János felvétele Startra készen Nagy körültekintéssel készülnek a pártok — így a Kereszténydemokrata Néppárt is — a jövő évi ország- gyűlési választásokra. Mészáros Gyula, a keresztény- demokraták Pest megyei elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megye tagsága mind a 16 választókerületben döntött. Őt a dunakeszi választókerületben tisztelték meg a kereszténydemokraták a bizalmukkal. — A jelöltek között orvosok, közgazdászok, jogászok, tanárok, mezőgazdászok, humán- és természet- tudományos végzettségű szakemberek találhatók. Külön örülök annak, hogy szakmunkás jelöltünk is van. Ők aztán két hétvégén kommunikációs tréningeken vesznek részt, melyek célja a közszereplésre való felkészítés. Egy egész hetes tanfolyamon pedig közjogi kérdésekkel, a demokratikus intézményrendszer működésével ismerkednek. Tanulmányozzák a KDNP készülő programját, amit egyébként a november végi országos választmányi gyűlésen kívánunk megvitatni, gazdagítani. B. G. Műfajtalanul Nem tudom, mikor fog feltűnni annak az egymillió embernek, aki állítólag naponta olvassa — és természetesen annak a néhány szerkesztőnek, aki ennyi ember napi tájékoztatásáért felelős —, hogy a legnépszerűbb napilapban hónapok óta megszűnt a tévékritika. Ez önmagában még nem természeti csapás, sőt úgy tűnik, az olvasók sem betegedtek bele ezek hiányába. A kritika persze nem a legvarázslatosabb műfaj, némi műveltségen, empátián és széleslátókörűségen kívül egyetlen, igaz borzasztóan szigorú feltétele van: illik nézni a műsorokat. A Népszabadság tévékritikusa nem igazán otthon ülő' ember, hol Szárszón haragítja magára a népes baráti társaságot, hol a Vérmezőn tartja az esernyőit rendíthetetlenül a legnagyobb író feje fölött. Ez utóbbi igencsak hasznos tett volt, hiszen az egyik főmeteoroló- gus szerint negyvennyolc tavasza óta nem volt ekkora eső, mint a Horthy-temetés előestéjén. Ez az egymillió ember bizonyára mindent tud a Híradóról és A Hétről, jól tájékozott a Panoráma kulisszatitkairól is, mégis sajnálom őket, hogy az Egyenlegről vajmi keveset olvashattak. Úgyszintén nem lehet átfogó képük a két csatorna műsorairól, filmekről és rétegműsorokról, vetélkedőkről vagy új kísérletekről. Néha azért az esztéta megszánta nagyszámú olvasóit, a reklámokról vagy éppen vallási műsorokról alkotott véleményét megosztotta velük. Legutóbb is sajátságoson válogatott az ’56-ra emlékeztető műsorokból. Igaz, hogy tévékritika helyett az igazságtétel bonyodalmait elemezte — a szeretet és a megbékélés jegyében —, ám hogy Dudást, a mosonmagyaróvári sortűz vélhető felelősét úgy említette, aki valamely MÜF-rendezvényen fejtette ki nézeteit, nem illő egy esztéta tollához. Bár tegnapi megnyilvánulása után (A Demokratikus Charta nem ellenzéki csoportosulás, csupán polgári szervezet, amely azért ragaszkodik az ellenzéki pártok védelméhez, mert így a demokráciát védi) azt sem tudom, mi az illem és mi az esztétika. Székely Ádám Pedagógusfórum Ráckevén Igen sok a téveszme A közoktatási törvény kérdései kerültek terítékre azon a fórumon, amelyet tegnap rendeztek meg Ráckevén. Előadója Dobos Krisztina, aki jelentős szerepet vállalt a törvény kidolgozásában, vendéglátója pedig Vona Ferenc országgyűlési képviselő volt. A szinte zsúfolásig megtelt terem arra enged következtetni, ez a téma igencsak időszerű — mondotta Vona Ferenc bevezetőjében. — Örülök, hogy az Országgyűlés elfogadta a közoktatási, szakképzési és felsőoktatási törvényt. — Sokan kritizálták a törvényt — kezdte Dobos Krisztina vitaindítóját. — Ma Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada betanított vagy segédmunkás. Számukra pedig igen nehéz feladat az álláskeresés, hiszen sokuknak nincsenek meg azok az ismeretei, amire építve új szakmát szerezhetnének. (Folytatás a 4. oldalon) A megyeháza hírei Az elnök új beszámolót készít Pest Megye Közgyűlésének tegnapi ülésén Inczédy János visszavonta azt a beszédét, amelyet az önkormányzat eddigi munkájáról készített. Az elnök azért döntött így, mert a jelen lévő képviselők nagy többsége kifogást emelt az előterjesztéssel kapcsolatban, ezért valószínűsíthető volt, hogy a közgyűlés nem fogadja el azt. A képviselők kifejtették, hogy személyes értékelést vártak volna, amelyben nem csak az eddig elért eredményeket sorolja fel az elnök, de azokat a problémákat is, amelyeket mindeddig nem sikerült megoldani. Nem szabad hallgatni azokról a gondokról — jegyezték meg többen —, amelyek az elmúlt három évben foglalkoztatták a testületet, mert csak így lehet nyugodt lelkiismerettel távozni egy év múlva, amikor egy új testület veszi át a munkát. Többen azt hiányolták, hogy a hétköznapi munka nem jelenik meg az írásos anyagban, és nem tartalmazza a valós tevékenységet. Ezért kérték az elnököt, hogy az elmondott szempontok alapján készítsen új beszámolót. > (Folytatás a 4. oldalon) MEGYEI HÍRLAP
