Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. OKTOBER 28.. CSÜTÖRTÖK Gödöllői kutatóműhelyek A vetéstől a kifliig INNEN— / Életmentő' sertésmáj A beteget, akinek a mája hirtelen működésképtelenné vált, és átültetésre alkalmas szervre vár, a sertésmáj átsegítheti ezen a kritikus időszakon, és időlegesen elvégezheti e szerv feladatát, a vér tisztítását. A páciens vére katéteren keresztül áramlik át az állat máján. Itt oxigént és különféle tápanyagokat is adagolnak hozzá. A szerv hat órán át működőképes marad. Vakcina szalmonella ellen A szalmonellafertőzés az egész világon sok bajt okoz. Most azonban Németországból biztató hírek érkeztek. A vakcinát a szárnyasok ivóvízébe keverik, és ezzel meggátolják, hogy a kórokozó elterjedjen a szervezetükben. Ezt a műveletet néhány nappal a tojásrakás előtt kell elvégezni, különben az élő baktériumok megfertőznék a tojásokat. Olimpiai modell amatőröknek Angliában már árulják (igaz pokolian drága, 2-3 ezer font), azt az új kerékpártípust, amelynek versenyváltozatával aranyérmet nyert egy brit sportoló Barcelonában. A szokványos biciklik váza alumíniumcsövekből áll, az új modellé teljes egészében szénszálas műanyagból, mely kötések nélkül, egyetlen darabból készül. A szénszálas műanyag rendkívül erős és könnyű. A kerékpár súlypontja alacsonyabban van a hagyományosnál, ezért nemcsak gyorsabb (kilométerenként 3 másodperccel), hanem biztonságosabb is. Baktériumölő' ruházat A kórházakban állandó harcot kell folytatni a kórokozó mikroorganizmusok ellen. Sokat ígérő fegyver az a baktériumölő ruha, amit a lyoni textilkutató intézet fejlesztett ki. Az ebből készült öltözék sokszori kimosás után is megőrzi baktériumölő tulajdonságait. Előállítására minden szintetikus vagy kevertszálas anyag alkalmas. A nyers szálat elektronokkal bombázva a poli- mérláncok felnyílnak. Ezeken a helyeken kapcsolódik a baktériumellenes anyag a szálhoz. —ONNAN Idén alakult meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészeti karán a logisztikai tanszék. Az ott folyó oktatási és kutatási munkáról beszél a tanszék vezető professzora, Knoll Imre. — A logisztika egy több száz éve ismert szervezési módszer, amelyet azonban Európában csak az utóbbi tíz évben kezdtek alkalmazni a gyakorlatban. Ez átfogó szervezési-irányítási tudomány, amely magában foglalja egy áru mozgásának — a gyártástól a vevőhöz való eljutásig — minden fázisát. — Hogyan lehetséges, hogy ezt eddig nem oktatták és alkalmazták? — Az igaz, hogy az önálló tanszék a tavasszal alakult, de az egyetemen logisztikával már vagy húsz éve — igaz tanszékenként külön-külön — foglalkoztunk az anyagmozgatás gépesítése és szervezése tantárgyon belül. A gépészeti karon például azt vizsgáltuk, hogy egy áru célhoz juttatásához milyen eszközökre, milyen szervezési módszerekre van szükség. — Önök, mint gépészmérnökök, milyen szakterületével foglalkoznak a logisztikának? — Leginkább a műszaki kérdésekkel, bizonyos fokig az ökonómiai problémákkal, az Számos tapasztalataim egyike, hogy a lokálpatrióta egyben környezetvédő is. Hamarabb és élénkebben reagál a környezetében végbemenő negatív változásokra, mely esetenként nem törvényszerű, hanem az emberi mulasztás következménye. Ezt látszik igazolni a Sziget- szentmártonban élő Szijjártó család is — a jó nevű urológus férj és a tanárnő feleség — akik a Csepel-sziget legelkötelezet- tebb környezetvédői közé tartoznak. Dr. Szijjártó Ferencnek már a nagyapja is itt élt, körorvosként járta a környéket. Őt követte az apa — szintén körorvos — és itt nőtt fel Ferenc is. Az orvosi lakon kívül a Duna-part és az akkor még létező gyümölcsösök, szőlőskertek meg a Farkas-domb volt a gyerekszobája. Mindebből ma már csak a Du- na-parti fák és a Farkas-domb fenyőiből maradt meg valami, minden mást eltüntetett a nagyipari mezőgazdaság. — Ami megmaradt, az sem a régi. A Duna vize szennyezett, jóérzésű ember nem szívesen fürdik benne. A kiszántott, elpusztított gyümölcskultúrát nemcsak a gyümölcsért telepítették régen, hanem hogy megfogja az északnyugati szeleket, mely az év kilenc hónapjában szinte megállás nélkül fúj. Ez a szél elhordja a talaj felső, termékeny rétegét, és felénk tereli Százhalombatta felől a savas felhőket. A súlyos levegőszeny- nyeződés pusztítja a fákat és légúti megbetegedést okoz az embereknek. utóbbi években pedig egyre intenzívebben a számítástechni- kakai-informatikai szempontokkal. A megbízásos tevékenységünk azonban igencsak lecsökkent az ország gazdasági helyezete miatt. Pedig a kollégáim számos számítógépre vitt, igen komoly — országosan hasznosítható — rendszert dolgoztak ki. — Miért döntöttek úgy, hogy önálló logisztikai tanszéket hoznak létre? — Felismertük a logisztika gazdasági jelentőségét és ezért alakítottuk meg a tanszéket négy állandó és számos meghívott oktatóval. E tárgy fakultative is választható a negyed- és ötödéves hallgatók számára, s ami érdekes, a diákoknak a fele eljár óráinkra és részt vesz a kutatásainkban. — Tud arról, hogy az országban működik még hasonló tanszék? — Nem. Úgy tudom, hogy — akár azelőtt nálunk is — egyes tantárgyakba integrálják ezt a tudományt is. Egyébként a más egyetemeken dolgozó logisztikai szakemberekkel igen szoros kapcsolatot tartunk, együttműködünk az egyes kutatási feladatok megoldásában. — A logisztika elterjesztése érdekében mit tesznek? — Kétfélét: az egyetemen belül, valamint a különböző orSzijjártó adjunktust a munkája már rég nem köti Sziget- szentmártonhoz, mégsem költözött el Pestre. — A szülőföld kötelez, nem hagyhatom cserben azokat, akiket a sorsuk ideköt. Következésképp a szabadidőm nagy részét hadakozással töltöm, úszom szemben az árral. Instanciázok a minisztériumokban, levelezek a különböző "intézményekkel, vállalatokkal. Ott vagyok minden fórumon, melyek közvetlenül vagy közvetve a sziget sorsát érintik. Ez a harc ’89-ben kezdődött, akkor alakították meg a Szigetszentmártoni Baráti Kört. A társaság aktívan bekapcsolódott az akkori reform- folyamatokba, nem kis szerepe volt a Szigetcsép és Szigetújfalutól való leválásban is. A közös tanács és az egy tsz-hez való tartozás következményeit megsínylette a falu, kivált az utóbbit, a nagyipari mezőgazdaság elnitrátosította a talajvizeket és a községi kutakat. — Szervezett kömyezetfel- méréssel kezdtük. Megállapítottuk, hogy a műtrágyák 37 méter mélységig jutottak le a talajvizekbe. Az is beigazolódott, hogy Százhalombatta felől nehézfémek — molibdén és kobald — érkezik az észak- nyugati széllel, valamint kéndioxid és kén-monoxid. Ezek az immun- és vérképzőrendszert támadják meg, a másik két anyag a légutakat. A légszennyeződést mindenekelőtt a hőerőmű egyes blokkja okozza, melynek technológiászágos tanfolyamokon oktatjuk e tárgyat. — Kik szervezik ezeket a tanfolyamokat? — Csak egy példát említek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem területén működő Országos Foglalkoztatási Alap kereskedelmi és marketingmenedzser-képzést indított két, vagy három évvel ezelőtt, amelynek logisztikai tananyagát mi oktatjuk. — Kik járnak ezekre a tanfolyamokra? — Az említett szervezet kifejezetten munkanélküli, de már egy felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok számára kíván lehetőséget teremteni a munkaszerzéshez. — Milyen a diákjaik elhelyezkedési lehetősége? — Idén huszonegyen végeztek. Közülük fele beszél legalább egy idegen nyelvet. Ezek többsége vegyes vállalatoknál, vagy külföldi cégeknél logisztikai menedzser munkakörben dolgozik. Most már a magyar vállalatok is átalakítják belső struktúrájukat — igaz, van ahol csak az osztály neve változik —, s keresik a szakembereket, akik lehet, hogy a logisztika átfogó területéből csak egy-egy szelettel foglalkoznak majd, azonban hozzáértő módon. Arpási Mária ja nem felel meg az európai normáknak. A hőerőművel folytatott egyeztető tárgyalások még nem hoztak lényegi változást, a korszerűtlen technológia kiváltása nem megy egyik napról a másikra. A fehérjefeldolgozó üzemmel is szót kell értenünk, melynek melléktermékei jutnak a Dunába. — A tulajdonjog visszarendeződésével a nagyüzemi táblák megszűnnek, a kisgazdák visszatérnek a szerves trágyához, és igyekszünk majd rábeszélni őket a gyümölcsfák telepítésére is. Az emberek tudatának alakításától nagyon sok függA fiatalok meggyőzését Szijjártó tanárnő vállalta el, maga köré gyűjtötte az iskola gyerekeit, előadásokat tart, pályázatokra buzdít, járják a környéket, s árgus szemekkel figyelik a rendellenes dolgokat. — A baráti körön belül megalakítottuk az Ecogrup Környezetvédelmi Csoportot, melynek tíz aktív tagja van. Ezek mellé zárkóznak fel a gyerekek és a község velünk szimpatizáló lakosai. Őszintén remélem, ha nem is a gyerekkorom állapotai, de jelentős változás fog bekövetkezni a szigeten. Szeretném megérni, hogy megint fürödhessek a Dunában, s nyugodt lélekkel igyák a községi kutakból. Jó mélyeket lélegezzek a levegőből, s a szél erejét megfékezzék az újonnan telepített gyümölcsfák. Matula Gy. Oszkár Múltidéző Baross László Ötvenöt évvel ezelőtt halt meg Boross László, akinek búzafajtái negyedszázadon keresztül a legjobbak voltak Magyarországon. Középbirtokosi családban született Felsőzsember községben 1865. október 16-án. A magyaróvári gazdasági akadémiát végezte el. Egy ideig Alcsúton, majd Bánkúton in- tézősködött, később az uradalom jószágfelügyelőjévé nevezték ki. Baross a köztudatban, mint a „bánkúti búzák atyja” szerepel. Számottevő azonban egyéb növénynemesítő tevékenysége is. A búzanemesítést 1908-ban kezdte meg. Ebben az időben a magyar búza hazai és külföldi fajták keveréke volt. Általában kései érésű, gyenge szal- májú és könnyen megdőlt. Az aratás előtt gyakran beállt rekkenő hőség következtében magja rendszerint megszorult, s így sokszor gyenge termést adott. Ehhez járult még a gyakori rozsdaA Magyar Sebész Társaság 1906-ban határozta el, hogy a XIX. században élt kiváló sebészorvos, Balassa János tiszteletére évente emlékéremmel ismeri el a méltó utódok munkásságát. Némi megszakítással — tizenhat évi szünet után — 1960-tól ismét fölelevenítették e szép hagyományt, így eddig hatvan sebész vehette át ezt a kitüntetést. Az idén szegedi orvos, dr. Baradnay Gyula sebészprofesszort érte a megtiszteltetés. Az ő véleménye szerint a sok daganatos betegség egyik oka az, hogy rengeteg élettani károsodás érte a nőket az elmúlt évtizedekben. Nem szülnek, vagy nem elégszer, s nem szoptatLászló kár, mely szintén jelentős veszteségeket okozott. Mindezeket akarta felszámolni Baross, mikor megkezdte bú- zanemesítői tevékenységét. A régi Tisza vidéki búzából egyedi tőkekiválasztással kísérletezett, anyaga számos családdá szaporodott, de csak a Bánkúti 207-tel és főleg a Bánkúti 5-tel ért el számottevő eredményt. Baross búzanemesítési eredményeit nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. A kétkedők elsősorban búzáinak bizonytalan fagyállóságát hozták fel ellenérvként. Fajtái azonban felülmúlták az összes hazai fajtát, fényesen igazolták a kutatási eredményeket. A későbbiekben zab- és ciroknemesítéssel, majd az utolsó éveiben a ricinus és a gyapot nemesítésével is foglalkozott, s még komoly tervei voltak, amikor Bánkút- pusztán 1938. június 3-án 73 éves korában elhunyt. nak elegendő ideig. Nem véletlen — mondta —, hogy az emlőrák gyakorisága apácák és házaséletet nem élők között a legnagyobb, s kevésbé kell tartaniuk ettől a sokgyermekes anyáknak. A rák megelőzésére erősen javallott — és ezt sok helyütt, például Finnországban a tévé és az újságok is szüntelenül propagálják — az önvizsgálat. Időben felfedezhetők egyébként — némi odafigyeléssel — a bélrákok is. Az általános, költséges szűrővizsgálatoknál célszerűbb lenne, ha kiki rendszeresen ellenőrizné magát. Az ehhez szükséges tudás terjesztése azonban a tömegkommunikáció feladata lenne. Fejtörő Az előző játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1: Dél-Ázsíában -Lt a Máláj-szigetéken, Ceylóri-szigetén, Indonéziában. 2. Latex. 3. Az elhalt virágok ágai kiszáradt állapotban egymásra borulnak, szinte tökéletes gömb alakban. A megnedvesített ágak szétterülnek. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Varga Beatrix Monor, Czinege Beáta Cegléd, Hudra András Dunakeszi. A jövő heti játék kérdései: 1. A kaktusz 1200 fajtája közül egyetlennek vannak valódi levelei. Melyiknek? 2. A majomkenyérfa köztudomásúlag vastag törzsű. Milyen vastag? 3. Hol van a jázmin őshazája? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446. Természetvédelem Szentmártonban Árral szemben a szigetért (p.) Miért sok nálunk a rákos beteg?
