Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
jl PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. OKTÓBER 27., SZERDA J3 Ruhagyűjtés A Pest Megyei Hírlap október 12-i számában Gödi akció címmel megjelent írásra szeretnénk reflektálni. Gödön hagyomány az őszi és tavaszi ruhagyűjtés. Ezt a két iskola, a felsőgödi Németh László és az alsógödi Huzella Tivadar Általános Iskola együtt bonyolítja le. Október 11-én kezdődött az akció és október 20-án zárult. A Huzella Tivadar Általános Iskola sikeres akciójáról szeretnénk beszámolni. Az első héten két nap, hétfőn és szerdán gyűjtöttek ruhát, a második héten pedig a rászorulók válogathattak szintén két napon át, 14—18 óra között. Nagy mennyiségű ruha gyűlt ösz- sze, sőt cipőt, táskát, ágyneműt is hoztak. Úgy látszik, a jó cél érdekében megmozdult a község! Eddigi tapasztalataink alapján a ruhaválogatást a következőképpen szerveztük meg: Az osztályfőnökök összeírták a rászoruló gyerekek nevét és méretét. Ennek alapján már a gyűjtés során tudtunk szinte névreszólóan válogatni. A csomagokat a gyerekeknek személyesen adtuk át a tanáriban. így szívesebben vitték és nem kellett „szégyenkezniük” társaik előtt. A felnőtteknek való ruhákat és a megmaradt gyerAzok a dombok, ahol most Mogyoródon a Hungaro- ring pálya kanyarog, egész másról is híresek. Itt zajlott az Árpád-kori magyar történelem egyik legnagyobb, legjelentősebb ütközete. Géza és László hercegek csaptak össze Salamon királlyal. Ha a csata krónikáját írjuk, 30—40 évvel korábbra kell visszanyúlnunk a történelemben. Az erőskezű honalapító, Szent (I.) István halála (1038.) válságos helyzetet idézett elő. Feudális anarchia dúlt, egymást váltották a trónon a főurak szemben álló csoportjai által támogatott, kérészéltű királyok. I. András (1047—1060) fiát Salamont, Judittal, III. Henrik német császár lányával házasította össze, ugyanis az európai politikában befolyásos külföldi támaszt akart szerezni számára Béla herceg (András öcs- cse) ellen, aki az ország egy- harmada feletti uralmat harcolt ki magának. Béla 1060-ban, dacolva Salamonnal, elfoglalta a trónt, de három év múlva váratlanul meghalt. Ekkor a korona Salamon fejére kerülhetett, azonban trónkövetelők szegültek vele szembe: Géza, Lampért és László, unokafivérei, akiket sok főúr támogatott. 1069-ben csaptak ösz- sze először, ez Salamon győzelmével végződött, a testvérek külföldre menekültek. De öt év múlva visszatértek, mekholmikat fajtánként válogatva raktuk szét a legnagyobb teremben, de kezdetben még így is zsúfoltság volt. Akciónk közben ellátogatott hozzánk a népjóléti bizottság képviselője, Széli Andrásné. Elismerően nyilatkozott a sikerről és a két vöröskeresztes aktivista segítségéről. Mi is így ítéljük meg, hogy az eddigiek közül ez volt a legjobban szervezett és a legtöbb embert segítő ruhagyűjtés. Reméljük, a jövőben is tudunk hasonlóképpen segíteni. Szabó Lajosné iskolai vöröskeresztes tanár Szekeres Józsefné gyermekvédelmi felelős Göd Együtt gyászol Veresegyház és Aszód A kiváló közigazgatási szakember, Mészáros István, két hónapi súlyos szenvedés után, mialatt kórházból kórházba vitték, 78. életévében elhunyt. Amerre járt, amerre élt, közszeretetnek örvendett. 1916. április 25-én született Veresegyházon, édesapja vasúti altiszt volt. Heten voltak testvérek: 2 fiú és 5 lány. Az elemi iskolát helyben végezte, a felejthetetlen hogy megütközzenek vele. A hadiszerencse még mindig Salamonnak kedvezett, 1074. február 26-án a keme- ji síkon szétverte Géza seregét. (Kemej vidéke Tiszafüredtől a Zagyváig terjed.) Géza maradék hadával a Tiszán átkelve, Vác felé menekült. Itt találkozott a segítséget hozó Lászlóval. Salamon követte Géza seregét, Pest környékén alkalmas helyet keresett az újabb ütközethez. A hercegek végsó' leszámolásra készültek, Vác felől a Duna partján vonultak dél felé, azzal is számot vetve, hogyha vesztenek, a Dunába szoríthatják őket. A döntő összecsapás, amelyet mogyoródi csata néven ismer a történelem, a mai Mogyoród, Főt és Csömör háromszögében, a Juhálláste- tő nevű dombon és környékén zajlott le. A hercegeknél a jobb szárnyon, Csömör felől a morva segítséget hozó Ottó (sógoruk) csapatai, középen Géza nyitraiak- ból álló serege, a bal szárnyon pedig László vezetésével bihari harcosok sorakoztak fel. Az ellenfélnél Ottóval szemben Vid ispán állította fel lovasait. Ő volt a király rossz szelleme, aki sürgette, hogy megütközzenek, és a csata előtt fogadkozott, hogy a cseh csapatot halálba küldi a bácsi vitézekkel. Középen Ernyei ispán, a nagy békéltetői csapatai voltak. 0 ellenezte az ország erejét gyengítő pártharcokat, de a Láng Géza bácsinál — a ve- resi idősek tudják, ki volt ő. Újpestre járt polgáriba és a felső kereskedelmit a budapesti Izabella utcai iskolában végezte. A közigazgatási pálya vonzotta: 5 éven át volt községházi írnok Csornádon és őrszentmiklóson. Utána Szombathelyen végezte el a kétéves jegyzői tanfolyamot, majd adóügyi jegyző lett Veresegyházon 1944-ig. Ő az első, aki próféta lett a maga hazájában: szerették, hittek neki, hallgattak rá, élvezte a lakosság bizalmát. A községháza anyakönyveit a zavaros időkben nyugatra menekítette, majd a front elvonulása után visszahozta Veresegyházra, pártatlan szolgálatot téve községének. Átveszi mint vezetőjegyző a község irányítását. Veresegyházról először Fótra (miért maradjon a helyén, aki jól dolgozik és akit szeretnek?...), majd Dunake- szi-Alagra helyezték, végül 1956 végéig Felsőgödön vezető jegyző. Ottani magatartása miatt Kistarcsára internálják. Rehabilitálják és szabadul, ekkor Aszódra helyezik, de csak mint beosztottat. Megszeretteti magát Aszódon is (ennek ott számtalan tanúja van), majd egy kis idő után a gödöllői szociális otthon főkönyvelője lesz, itt dolgozik nyugdíjaztatásáig. De aszódi lakosok maradnak feleségével (1940-ben a szintén veresegyházi Kmetty Máriát vette feleségül és Katinka lányuk született, ő felnőve két unokával ajándékozza meg őket: a lány pedadógiát tanult, majd szobrászművész lett, a fiú most katona „mindhalálig”). Egyre több barátot szereztek. Hithű katolikusok voltak, ő már Veresegyházon is aktív egyháztag volt, részt vett az ifjúsági mozgalmakban, a legutóbb időkben pedig az aszódi egyházközség egyik vezető személyisége volt. Veresegyházon temették, a szertartást aszódi papja vezette. Temetésére sokan jöttek össze, mindenhonnan, ahol ismerték. Sírját az emlékezés koszorúi ellepték. Külön kell szólnunk sport- tevékenységéről. Az 1928-ban alakult Veresegyházi SC nagy kapuvédői: Jánosi József, Horváth László után ő következett soron. Megyeszerte ismert volt félelmetes helyezkedőérzéke és kapustudása. Mint „Öregfiú”, 1951-ben volt részese, kapuvédője a VSC Old boy csapatának veresi nemzetközi mérkőzésén az Angol Katonai Misszió csapata ellen. Fazekas Mátyás Veresegyház Emlékek Október 17-én a 4* Jfck Vasárnapi Újság fő- \JKjyj szerkesztője ezzel a szóval kezdte adáHISTÓRIA A mogyoródi csata koronás királyhoz hű maradt. Salamon pedig a jobb szárnyon, Mogyoród felől állt fel seregével. (Ugyanis László cselből felcserélte a zászlaját Gézáéval, hadd higy- gye Salamon, ez az a csapat, amelyet nemrég egyszer már levert. Salamon pedig úgyis Gézára, az első számú trónkövetelőre akart döntő csapást mérni.) A király lovas dandárjai március 12-én virradóra már meg akartak ütközni, de oly sűrű köd ereszkedett alá, hogy nem tették. Másnap éjjel a paripáikat kantárszáron fogva, várták a napfelkeltét, harci készületben, de hajnalhasadáskor a hercegek is készen álltak a csatára. László, amint magához vette fegyvereit, fogadalmat tett Szent Mártonnak, hogy ha győznek, azon a helyen templomot építtet a tiszteletére. Aztán körbelovagolt, hogy buzdítsa embereit. Eközben lándzsájával megzörgetett egy bokrot, s íme egy fehér menyét ugrott a fegyverére, és végigfutott rajta. Kísérői ezt jó előjelnek vették. Amint megkezdődött a csata, Ottó serege letiporta a bácsiakat, a het- venkedő Viddel egyetemben. A királynak pedig az első rohamok után rá kellett ébrednie, hogy a kemény harcos Lászlóval áll szemben. Ekkor haragjában végzetes hibát követett el, megparancsolta a zászlótartóknak, hogy fordítsák a katonákat Géza serege ellen. László erre hátba támadta, és Géza fegyvereseivel együtt szétverte őket. Hullottak a Salamont segítő németek, futottak az olaszok, de nem találtak egérutat, és úgy hullottak a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. Salamon, a csatát elvesztvén, Csepel felé menekült. Az ütközet után László sóhajtozva lovagolt a halottak között, s megpillantotta Ernyei ispán tetemét. Leugrott a lováról, megcsókolta és rendelkezett arról, hogy tisztességgel temessék el. Azután megtalálta a lándzsával átvert szívű és karddal széthasított fejű Videt is. Meghagyta, hogy őt is temessék el, vitézei azonban telve voltak keserűséggel, ezért késsel felhasogatták a mellét, s földet szórtak a szemébe. A csata után Géza lett a király, Salamon Szigetfőnél átkelt a Dunán, majd Mo- sonba futott, feleségéhez és anyjához. Azután apósához, a német császárhoz menekült. Segítségével több ízben kísérletet tett'a trón visz- szaszerzésére, ezért László — a későbbi (szent) király — Visegrád várába (a Salamon toronyba) záratta. László, fogadalmához húsát. Közben egy névtelen telefonáló kifogásolta, hogy sokat beszélünk -a múltról, pedig a jövőről kellene. Itt megjegyzem, hogy nekem mindig gyanúsak voltak azok a személyek, akik nem merik megmondani, vagy leírni a nevüket, címüket. A becsületes magyar ember vállalja a felelősséget azért, amit nyilatkozik. Október szomorú hónap, jelzi az elmúlást, eszünkbe juttatja, hogy az életünk véges, de azt is, hogy egykor mindenkinek el kell számolnia Isten előtt a földi tetteiért. 1849. október 6. Aradon véget ér 13 hős tábornok élete, Pesten gróf Batthyány Lajost löveti agyon a véreskezű Haynau. Megteltek a börtönök, naponta akasztások tizedelték ezt a sokat szenvedett népet, amely megpróbálta függetlenségét kivívni. Félelem, rémület lesz úrrá az országon, utána halálos csend. Hogyan végezte Haynau? Megőrült, mert a lelkiismerete megszólalt és állandóan hallotta az ártatlanok jajkiáltását. . 1956. október 23. Budapesten ezrek vonultak az utcákon. Nem volt társadalmi különbség, ott volt az értelmiség, a munkásság, de főleg az ifjúság! Nyakunkon a szovjet megszállók és a törpe nemzet fel merte emelni szavát az óriás ellen! Lázas, reménykedő napok vidéken is, hiszen a függetlenségért, a szabadságért küzdött a Rákosiék terrorja alatt nyögő nép. Megnyíltak a börtönök, az agyonkínzott beteggé vert rabok elindultak; ki küzdeni, ki pedig a kórház felé. A pártapparátus „hősei” menekültek, az ÁVH-sok elbújtak, vagy lőttek a fegyvertelen ártatlanokra. Áz egész országban jelszó lett: Nem állunk bosszút, mert ezzel is megmutatjuk, hogy mi különbek vagyunk! 12 napi boldogság után feldübörögtek a szovjet tankok ezrei. Többen azzal a céllal: meg kell védeni Szuezt, mert olyan „magasfokú” volt az oktatás az iskoláikban, hogy a Dunát a Szuezi csatornának hitték. Szétlőtt házak, holttestek maradtak a nyomukban. Bekövetkezett a vég, Kádár pribékjei összeszedték a sok ártatlan embert, újra megteltek a börtönök és csend lett. 1956-ban nem idegenek voltak azok, akik a halálos ítéleteket meghozták, hanem magyarok! Testvér a testvér ellen! Befejezésül a legszomorúbb tény: nem tudok róla, hogy a vérbírák, az ügyészek, a munkás-paraszt kormány tagjai, a verőlegények közül egyetlen ember is úgy végezte volna, mint Haynau! Azt hiszem, hogy nem is ismerik ezt a szót: lelkiismeret! Kárteszi Istvánné Cegléd ven, a Juhállástetőn templomot építtetett és apátságot alapított. A mogyoródi apátság, bencés szerzetesekkel, a XVI. elejéig állt fenn. Géza — ugyancsak a csata előtti fogadalmát megtartva — Vácott egyházat (templomot) építtetett. A mogyoródi csatában aratott győzelemmel a hercegeknek sikerült a rosszra hajló, idegen segítséggel uralkodó, az országot a hűbériség felé sodró királyt elűzniük. Géza és László uralkodásuk alatt az ország függetlenségét megszilárdították, a főurak viszálykodását és széthúzását felszámolták. Mogyoród község a fennállását 1074-től számítja. Rinyai László A szentendrei szerb papok tizedfizetése A török kiűzését követően Szentendre a 17. század végén népesült be újra. Az új betelepülők nagy része szerb volt, akik 1. Lipót hívására érkeztek az országba. Az uralkodó széles körű kiváltságokkal ruházta fel őket, megtarthatták ónaptárukat, megünnepelhették a szerb ünnepeket, püspököt választhattak és fennmaradt a görögkeleti egyházjog, a papi bíráskodás és az egyházkormányzat is. Szentendre földesurai a Zichyek voltak, gróf Zichy Péter 1717-ben kérte ///. Károlyt, hogy nyilatkozatot bocsásson ki a szerb papok tized- mentességéről. A királyi nyilatkozatot Pest vármegye közgyűlésén is ismertették, 1717. október 27-én. III. Károly nyilatkozata leszögezte, hogy a szerbek a török háborúk alatt menekültek az országba, az uralkodó védelme alá. A bevándorlók között sok pap is volt. Azok a papok, akik egyházközségi munkát látnak el, az egyházközségi földek után nem tartoznak tizedet fizetni. Azok azonban, akik más birtokot vásárolnak, e birtokuk után „kötelesek tizedet fizetni, s ha nem teszik, rá kell őket kényszeríteni” Erre aligha került sor, ugyanis Szentendre lakói és a Zicbyek békében éltek egymással, az ellentétek — amelyek természetesen léteztek — nem mérgesedtek el. Zichy Péter is arra törekedett, hogy tiszteletben tartsa a szerbek különböző kiváltságait, saját külön érdekeit új szerződések kötésével próbálta érvényesíteni. Pogány György
