Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 27.. SZERDA Késik a ráckevei híd átadása Közbeszólt az időjárás Az emlékhely létrehozása magában foglalja a múzeumnak és környékének rekonstrukcióját, ezzel összefüggésben a szomszédos sportpálya áthelyezését, és még számos környezetrendezési feladatot, amelyek megvalósítása eredményeképpen — a remények szerint — a város legszebb része lesz a környék. Kiss János polgármester a minap az építkezés megkezdése alkalmából levélben üdvözölte az alapítvány kuratóriumának elnökét, dr. Novák Lászlót. Mi pedig a polgármestert kérdeztük arról, szerinte miért fontos Kőrösnek az emlékhely, hiszen számos más praktikusabb létesítményre is elkelne a pénz a városban. — Az emlékhely finanszírozásához nincs köze a város költségvetésének — mondta Kiss János —, mivel alapítványi pénzekből valósul meg. Összesen 3 pénzalap létesült, az egyik közvetlenül az emlékhelyhez kapcsolódik, a másik az ifjúsági sporttelep új helyen való kialakítását támogatja, de kapcsolódik hozzájuk a Nagykőrös Műemlékvárosért Alapítvány is. Az egyik alapítvány célja a másik kettő támogatása nélkül nem valósulhat meg, tehát a nemzeti emlékhelyet csak ily módon lehetséges a város részeként megalkotni. Miért van rá szükség? Nos, a közelgő 1998 olyan évforduló, amelyről minden magyar ember megemlékezik. Millenniumot ünnepiünk. A pannonhalmi apátság születésével vette kezdetét a magyar oktatás, amelynek fejlődéséhez később Kőrös, az iskolaváros is jelentősen hozzájárult. A 19. századi református gimnáziumban nem kevesebb mint 7 akadémikus tanított, élükön Arany Jánossal. A leendő emlékhelyen többek közt e 7 tanárnak a bronzszobra emlékeztet majd a magyar oktatás ezer évére. Egy másik szoborcsoport a honfoglalásnak állít emléket 1100 év múlni az a szervezet, amelyik ezt a politikát támogatja. De nem hiszem, hogy ebből az eredményből messzemenő következtetést lehet levonni. Sajnos, nem tudtuk azokat a polgárokat igazán mozgósítani, akik annak idején a választásokon ránk voksoltak. Hibákat követtünk el a kampányban, talán nem kezdtük el időben. Holott azt gondolom, a jelöltjeink kiválóak voltak. Az eredményt tudomásul vettük. Készülünk a következő megmérettetésre, bízunk benne, hogy jól sikerül. — Az elmúlt egy-másfél esztendőben a ceglédi FKGP-vel, talán némi túlzással, hideg volt a kapcsolatuk. Most úgy hírlik, önök kezdték el a közeledést. Mi az oka ennek? — Én nem tapasztaltam semmiféle elhidegülést. Az önkormányzati testületben — amelyben számos képviselőnk tevékenykedik — állandó a kisgazdákkal a kapcsolatunk. Most a választások közeledtével úgy gondoltuk, hogy a koalíciós pártok munkáját — hála istennek a KNDP is működik a városban — összehangoljuk. Figyelünk arra, hogy a különböző rendezvényeink időpontjai ne ütközzenek. A korábbiakban előfordult, hogy egyeztetések híján egy-egy azonos napon megtartott fórum kevésbé lehetett hatásos. Ezért határoztuk el, hogy a helybéli koalíciós pártok vezetői találkozzanak rendszeresen, s egyeztessék a programokat. — A MIÉP zászlót bontott a városban. Az SZDSZ is erősödött. Mennyire jelentenek „veszélyt” a jövő évi választásokon? — Semmiképpen nem látok ebben „veszélyt”. Ez a többpárti parlamenti demokrácia velejárója. Nem szoktam jósolgatni. Majd a választásokon eldől, hogy menynyire lesznek népszerűek a programok, amit ezek a pártok meghirdetnek. S remélem, a polgárok azt is megfontolják, hogy az elképzelések megvalósíthatóak-e. — Tisztességes, tiszta hangú lesz-e az itteni küzdelem? — Bízom benne, hogy minden politikai erő erre fog törekedni. S rendben, csendben, kulturáltan zajlik le a választás. Mi tisztességes kampányt folytatunk majd. Semmiféle provokációnak nem ülünk fel. — Ön az országos választmány tagjaként tevékenykedik. Elképzelhető-e, hogy a következő ciklusban egyéni politikusként csinál „karriert”? — Sok minden elképzelhető. Ha a körülmények úgy hozzák, állok elébe. Habár nem szeretem ezt, a szót, hogy karrier. Ez számomra szolgálat. Ám konkrétumot erről még nem szívesen mondanék... F. F. Több olvasónk is szóvátette, a ráckevei híd felújítási munkálatai nem olyan ütemben haladnak, amiből arra lehetne következtetni, hogy a beígért időre, november 1-jére kész lesz. Az észrevételeket Ráckeve polgármesteréhez, Kulcsár Istvánhoz továbbítottuk, akitől a következő információkat kaptuk. — A szokatlanul csapadékos ősz beleszólt az ütemtervbe. Az építők októberben jutottak el a szigetelésig, aminek több fázisa is van. A pályaszerkezet fémrészeit magasnyomású homokkal rozsdátlanítják, majd lefestik. Ezt követően hordják fel több rétegben az aszfaltot. Valamennyi művelet derűs, páramentes időt igényel, amiben nem sok részünk volt az elmúlt hetekben. A napokban egyeztető tanácskozást tartottunk a kivitelezővel, s ennek során módosítottuk az ütemtervet. Az időjárás függvényében november 8. és 10. között kerül sor a teherpróba elvégzésére, s ezt követően azonnal megindulhat a forgalom. Az építők számításba vették az újabb esőzés lehetőségét, ezért fóliasátrat húztak a pályatest fölé. A munkaprogramjukban is lényeges változás történt, három váltásban és hétvégeken is dolgoznak. Bár a hídtól független, szólnék az Eötvös utcai útburkolat-munkálatokról, mely szintén késésben van. Az ok azonos, csak más következményekkel. A város domborzati viszonyai olyanok, hogy a környék csapadékvizének egy része az Eötvös utca felé folyt el, s meggyűlt a munkaárokban. Emiatt több száz köbméter elázott földet kell elszállítani, illetve szárazra cserélni. Ezt végzik most az építők, s csak ez után kerülhet sor a betonozásra, aszfaltozásra. Megértem az érintettek türelmetlenségét, ám úgy hiszem, az ütemterv kedvéért nem volna bölcs dolog egy olyan beruházást elsietni, mely évtizedekig kell szolgálja a várost és az utca lakóit. (gyé) Nem bomlott meg az egység Megvalósítható célokra gondolnak A Magyar Demokrata Fórum ceglédi szervezete r-o Aty nemrégen választotta vezetősége élére dr. Csáky mbzjfj Andrást. Az elnökkel — aki egyben az országos vá- lasztmány taja — ebből az alkalomból beszélgettünk. — Réti Miklós országgyűlési képviselő közelmúltbeli kivá lása megviselte a helybéli MDF-et? — Én egy kicsit távolabbra mennék vissza. Az MDF- szervezeteknél — az alapszabályok értelmében — kétévenként van a tisztségviselők megújítása. Nálunk ez az idei hatodik országos gyűlés előtt zajlott le. így lett a második fordulóban — egy szavazat különbséggel — elnök dr. Réti Miklós. Ezt követően felerősödtek — s reményeim szerint véglegesen meg is oldódtak — a mindenki által ismert Demokrata Fórumon belüli feszültségek. Majd júniusban a képviselő úr bejelentette kilépését. Az ismételt vezetőválasztáskor az a megtiszteltetés ért, hogy a tagság elnökként újra nekem szavazott bizalmat. Voltaképpen a kiválás nem hozott érezhető változást. Közülünk senki nem jelezte távozási szándékát. Egész pontosan csak egy személy — aki évek óta nem vett részt a munkánkban — morzsolódott le. Természetesen mi a már korábban elhatározott elképzelés alapján tevékenykedünk tovább. — Ezek szerint nem bomlott meg az egység? — Nem. Már csak azért sem, mert a múlt év augusztusában, amikor megjelent a Csurka-dolgozat, akkor egy egész ülésünket töltöttük annak elemzésével. Aztán úgy döntöttünk, hogy a későbbiekben nem kell ezzel foglalkozni. Egy helybéli szervezet elsősorban a település életére figyeljen, az ottani eseményeket analizálja. Az önkormányzat tevékenységét segítse. Miután ezek a mindennapi teendők nem emelkednek a nagypolitika szintjéig, nincs afféle ütközőpont, ami megoszthatná a tagságot. Különben nem hiszem, hogy az az új szervezet, amibe Réti Miklós távozott, valami újat, jobbat tudna nyújtani. Mi mindig megvalósítható célokat tűztünk ki magunk elé. Sokkal nagyobb kárt okozna az, hogyha vágyakat ébresztenénk. Ezért elérhető dolgokra gondolunk és azokért küzdünk. — A közelmúltban az időközi választáson a két győztes nem MDF-es volt. A népszerűségük megkopott? — Balgaság lenne azt hinni és mondani, hogy nem kopott ez a népszerűség. Pláne egy ilyen átalakulás közben, amikor sorozatban az átlagos életszínvonalat rontó kényszerű kormányintézkedések voltak. Aligha népszeVarga Imre műtermében készülnek a tervek Emlékhely épül Nagykőrösön ? Nagykőrös három kiemelkedő történelmi esemény ‘J emlékezetét őrizve akarja átlépni a harmadik évezred küszöbét. Ennek megvalósítása érdekében korábban alapítványokat hoztak létre, a napokban pedig el is kezdődött az Arany János Múzeum-Történelmi Nemzeti Emlékhely építése, amely a tervek szerint 1998-ra, a ’48-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára lesz teljesen készen. tán. A szobrok Varga Imre budapesti szobrász műtermében készülnek, s a tervek szerint a világkiállítás nyitásának idejére a helyükre, a múzeum előtti parkba kerülnek. — Az építkezés második ütemében az 1848—49-es szabadságharcnak, azon belül is a Kőrösön verbuvált Hunyadi és Károlyi huszárezredeknek állítunk emléket. Lenkey János és gróf Károlyi István, Pest megye akkori főispánjának lovasszobrai mellé kerül a 13 aradi vértanú szobra is. Ehhez hasonló emlékmű a tábornokokról eddig csak Aradon létezik. A múzeum főbejáratához vezető úton pedig nagy királyaink emlékműveit helyezzük el. — Az emlékhely építése összességében mennyibe kerül majd? — A számítások szerint 55 millióba, de az alapítvány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne szoruljon a város pénzére. Az önkormányzat legfeljebb csak a járulékos beruházásokhoz, mint például a parkosítás ad segítséget. Az emlékhely fővédnökei tisztét neves közéleti személyiségek, Für Lajos honvédelmi miniszter, Inczédy János, Pest megye közgyűlésének elnöke, valamint Láner Péter, Láner György 1849-es vértanúnak jelenleg Nevadá- ban élő ükunokája vállalták. A magam részéről, de úgy gondolom, sokak véleményével osztozom, főleg azért tartom fontosnak a nemzeti emlékhely létrehozását itt, az országnak a közepén, mert a 21. század küszöbén szükséges emlékeznünk történelmi sorsfordulóinkra. Ápolnunk kell a hagyományokat, történelmünk emlékezetét, átörökítve e szokást gyerekeinkbe, unokáinkba, mert a múltunkhoz való szellemi, érzelmi kötődés jelenti a folyamatosságot, biztosítékát a jö- vőnknek. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a leendő emlékhely nemcsak helyi nevezetesség, de országos kihatású létesítmény lesz. Ezért kérjük mindazok segítségét, magánszemélyekét, intézményekét, szervezetekét, cégekét, hogy akik és ahol átérzik ennek jelentőségét, járuljanak hozzá az alapítványi pénzekhez, az emlékhely létrehozásához. Bármely kicsi morzsákat is kap az alapítvány, előbbre viszi az ügyet. (Az Arany János Múzeum-Történelmi Nemzeti Emlékhely átutalási betétszáma: OTP Bank, Nagykőrös 769 09 01 69.) M. J. A megyei helytörténeti, krónikaíró pályázat eredménye A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Pest Megyei Honismereti Egyesület, a Pest Megyei Könyvtár és a Pest Megyei Levéltár tavaly az 1993. évre megyei helytörténeti, krónikaíró pályázatot hirdetett. A bírálóbizottság örömmel állapította meg, hogy a helytörténeti kategóriában a vártnál több dolgozat érkezett be. Kiemelkedő munka ugyan nem született, de a pályamunkák jó színvonalúak. Sajnálattal tapasztalta azonban, hogy csak 7 krónikát bírálhatott el. Többre számítottak, elsősorban azért, mert azt remélték, hogy napjaink társadalmi változásait több helyen megörökítik. Ettől függetlenül a krónikák átlag magas színvonalúak, hasonlóan a megelőző éviekhez. A helytörténeti kategóriában a bizottság 1. díjat nem adott ki, de a kiírástól eltérően két második és két harmadik díjat ítélt oda, öt dolgozatot három-háromezer forint, négy dolgozatot kettő-kettőezer és négy pályamunkát ezerötszáz-ezeröt- száz forint jutalomban részesített. Második díjat nyert a Molnár Béla—Palásti Béla szerzőpáros „Az abonyi amatőr színjátszás története a XIX. századtól napjainkig” című munkája. Ugyancsak második díjjal jutalmazták Kürti Béla „A ceglédi ipartestület története” című dolgozatát. (A második díjazottak fejenként 15-15 ezer forintot kaptak.) Harmadik díjjal, s a vele járó tízezer forinttal dr. Du- sek László „Egy krónika a málenkij robotról” című írását, illetve Muhoray György „Kocsér község történeti kronológiája” című munkáját jutalmazták. Háromezer forintos jutalmat kaptak: dr. Tóth József (Budapest), dr. Dombóvári Antal (Budapest), Rogosz János (Őrkény), Szántó József (Al- bertirsa) és dr. Berényi Zsuzsanna (Budapest). Kettőezer forintos jutalomban részesült: Szabó László (Kecskemét), Leikep József (Cso- bánka), Fehér Kálmán (Mo- nor) és Muhoray György (Jászberény). Ezerötszáz forintos jutalmat kaptak: Kozma Lászlóné (Tápiógyör- gye), Nagy László (Gyöm- rő), Wolff Lajos (Vác) és Juhász Jenőné (Pécel). A krónikaíró kategóriában első díjat (és az azzal járó tizenötezer forintot) Csontos Sára „Piliscsaba krónikája” című munkája kapta. Második díjat nyertek (és a vele járó tízezer forintot): Molnár Zoltán „Perbál község 1992. évi krónikája” és Szántó József „Al- bertirsa 1991 —1992. évi falukrónikája” című dolgozatukért. A bizottság harmadik díjat nem ítélt oda. Háromezer forintos jutalmat kaptak: Rogosz János (Őrkény), Szendi Julianna (Jászkarajenő). Kettőezer forintos jutalmat kaptak: Kuti József—Kálna Tibor (Túra) és Bocsor István (Páty).
