Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. OKTÓBER 25., HÉTFŐ s Megszakadt... Az egyik fővárosi ünnepi megemlékezésről mentem hazafelé október 23-án, a kora esti órában, s útközben egy utcai telefonfülkéből felhívtam édesanyámat. Ő már, szegény, a maga 82. évével, sajnos nem tud elmenni ezekre az ’56-os ünnepségekre, de lélekben azért ott van mindegyiken. Mert 6' is, mint annyian, csöndes hűséggel mindvégig megőrizte csodálatosan indult forradalmunk emlékét. Mi sem volt természetesebb, minthogy az ünnepi műsorról, a beszédekről kezdtem mesélni neki eló'ször is. A személyes élmények hatása alatt némi lelkesedéssel, jóleső' érzéssel megjegyeztem: milyen jó, hogy ma már legalább szabadon ki lehet mondani e megemlékezéseken az igazságot, amiről oly sokáig még csak nem is beszélhettünk, leszámítva a szűk családi, baráti kört. Itt azonban már nem folytathattam tovább a friss élménybeszámolót, mert teljesen váratlanul megszakadt a vonal. Amin fölöttébb csodálkoztam és bosszankodtam, hiszen akkor még éppenhogy csak elkezdtük a beszélgetést. S a bedobott régi húszasommal a legpesszimistább számítás szerint is, még bőven lett volna időnk. A húszast ugyan nem kaptam vissza, de nyomban újra próbálkoztam. Am ekkor egy idegen férfihang jelentkezett: — Biztonsági szolgálat... — hangzott, legnagyobb megdöbbenésemre. Alig tudtam szóhoz jutni a meglepetéstől, így zavaromban csak ennyit mondtam: — Nem értem. Én egy magánlakást hívtam... Újra tárcsáztam a hívott számot, mire egy üzenetrögzítőre fölvett női hang közölte velem, hogy a hívott szám valamiért nem hívható. (Az okát sajnos, nem értettem jól.) Miután már negyedszer is pontosan ugyanazokat a számokat tárcsáztam, ezúttal végre sikerült folytatnunk a megszakadt (vagy netalán megszakított?) beszélgetést. Azt már szinte elképzelni is alig merem, hogy akárcsak a nem is olyan régi, pártállami időben, egyszerűen csak lehallgattak volna. Vagy lehet, hogy mégis...? A különös eset mindenesetre azóta se hagy nyugodni. Ma sem értem ugyanis, hogyan került a vonalba éppen a biztonsági szolgálat, amikor én csupán az édesanyámmal szerettem volna beszélgetni. Méghozzá éppen forradalmunk ünnepén, 1993-ban, négy évvel a független, szabad Magyar Köztársaság kikiáltása után... ' Vagy lehet, hogy pusztán a telefon gyakori „ördöge”, a véletlenek sajátos összjátéka művelte volna mindezt velem? Bárcsak így lenne! Am ha így lenne is, mégiscsak furcsa, megmagyarázhatatlan véletlen... D. Vass László Döntöttek a vagyonról Gazdagodó önkormányzatok Még az idén 116 milliárd si kormányzatok képviselői forintnyi vagyon kerül az között. A Pénzügyminiszté- önkormányzatok tulajdoné- rium tájékoztatása szerint ba. Erről pénteken született még az idén kidolgozzák a megállapodás a kormány- jövő évi ingyenes vagyonát- zat és a társadalombiztosítá- adás főbb elveit. Kormányszóvivői tájékoztató Otvennyolcmilliárd forint fejlesztési programokra A kormány elfogadta és — sürgős eljárás formájában — az Országgyűlés elé teijeszti az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvénytervezetet — közölte Juhász Judit szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A tervezet elsősorban az egészségügyi ellátó hálózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen célból, milyen adatokat lehet gyűjteni, és szabályozza az adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelvként rögzíti, hogy az egészségügyi adat feletti rendelkezési jog a betegé. A betegnek joga van tájékoztatást kérni egészségi állapotáról és rendelkezhet arról, hogy adatait kivel közöljék, illetve megtilthatja azok továbbítását. A tájékoztatón Szálé Péter, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára ismertette a térségi programok helyzetéről a kormányülésen tartott beszámoló részleteit. Elmondta, hogy a programok keretében a kormány elsősorban az elmaradott területek és ezen belül kiemelten a kelet-magyarországi térség felzárkóztatásának érdekében hozott intézkedéseket. Ennek eszközei a különböző alapok — a foglalkoztatási, a szolidaritási, a területfejlesztési stb. — által nyújtott támogatások. A kormány a költségvetésen keresztül ez évben összesen 58 milliárd forintot biztosít a különböző fejlesztési programokra. Az államtitkár szólt arról is, hogy elkezdődött a gazdaságos működtetésre alkalmassá tehető vállalatok egyedi reorganizációja és az élelmiszergazdaság átalakítása érdekében folytatódik a mezőgazda- sági reorganizációs program. Elhangzott, hogy regionális fejlesztési tanácsok alakultak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nóg- rád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, és folytatódik a megyei vállalkozásfejlesztési központok létrehozása. Az Állami Fejlesztési Intézet regionális irodákat létesít az elmaradott térségekben. Egy kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy rövidesen a kormány elé kerül a záhonyi térség különleges gazdasági övezetté történő fejlesztéséről szóló programtervezet A nemzet szárny aszegett madár Következzen a hatalomváltás! A sztálinizmus végleges — egyelőre lelki — kisöprésének igényével többezren gyűltek össze szombaton a Magyar Út Körök felhívására. Rendet kell tenni, fogalmazta meg Csurka István, a MŰT elnöke a rendezvényen, kivágva a nemzet testéből a bolsevizmus ma is velünk élő kártevőit. A rendhagyó ötvenhatos megemlékezésen az egymást követő pergő műsorszámok szereplői között a nagyszámú fővárosi és vidéki ünneplők — a gödiek külön táblával hívták fel magukra a figyelmet — többek között Nagy Feró zenéjének és Dömer György színművészi alakításának tapsolhattak. A Felvonulási téren, az egykori Sztálin-szobor helyén a politikusi beszédek előtt színi játékban mondatott ki: Félúton nem lehet megállni, a bolsevizmus le nem becsülhető maradékától meg kell szabadítani az országot. Egy pesti polgár (Dör- ner György) a nemzet nevében ítéletet hirdetett a szovjet diktátor felett, aki egykori tisztelői előtt ma sem szalonképtelen, de a „Gyulák” és „Gáborka" nem tartják ma időszerűnek a maga mivoltában való újbóli megjelenését. Osztozkodásuknak a polgár vet véget, a sztálinizmusnak visszajuttatva a sarlót és a kalapácsot, jelezve, hogy megtestesítői számára köz- szereplés nem, legfeljebb az általuk eleddig szóban felmagasztalt verejtékes munka várhat. A szüli jelenetet követően mikrofonhoz lépő Horváth Lajos (MIEP) országgyűlési képviselő az ’56-os forradalom egyik legfontosabb jellemzőjeként az akkori Kelet-Nyugat közli paktummal szembeni fellépést említette. A mának az az üzenet szól, fogalmazott, hogy a jogrendváltást valódi hatalomváltás kövesse. Ehhez elkerülhetetlen a keresztény nemzeti erők összefogása. A vidék képviseletében Szabó Lukács (MIEP) képviselő rámutatott, hogy miként harminchét évvel ezelőtt, úgy ma is a tiszta forrást jelentő vidéknek kell a magyar igazság győzelemre jutásában a fővárost kisegítenie. A nemzet állapotát számya- szegett madáréhoz hasonlította Csurka István. A széles tömegek kisebbrendűségi érzését a tovább élő sztálinizmus konzerválja. Új mezében magát liberálisnak, felsőbbrendűnek nevezi, a mindentudás letéteményesének, aki csak menedzser, vezető lehet Ezzel szemben — hangsúlyozta Csurka — új nemzeti programot kell állítani, amelyben kizárólagos elsőséget a magyar érdek kap. N. Zs. wmmm Az ’56-os forradalom emlékére több ezer budapesti gyújtott emlékmécsest október 23-án este a Kossuth téren MTI-fotó Kitüntetések október 23-a alkalmából A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetését adományozta a többi között dr. Csurgay Árpád akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkárhelyettesének, kiemelkedő tudomány- szervező munkássága elismeréseként; Forrni Miklós. Liszt Ferenc-díjas karnagynak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanárának, érdemes művésznek, művészi életútja elismeréseként; dr. Gergátz Elemérnek, A Pannon Agrártudományi Kar Biotechnikai Állomás vezetőjének, tudományos főmunkatársnak példaértékű hivatás- tudattal végzett szakmai munkájáért, tudományos eredményeiért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozatú) kitüntetést Benkő Gyula kiváló művész, a Vígszínház színművésze, Fejes Endre, Kos- suth-díjas író, Fény Ottó József, a premontrei kanonokrend gödöllői perjelségének kormányzó perjele, gimnáziumi tanára vehette át. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő magatartásuk elismeréseként a többi között Földes Péter, Mihala Ferenc, Rácz Károly kapott kitüntetést. Cáfol a minisztérium Nem szüntetik meg az érdekegyeztetést A pedagógusok szakszervezetének állításával ellentétben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem kívánja megszüntetni az érdekegyeztetést, nem verte szét az egy évvel ezelőtt létrehozott Közoktatás-politikai Tanácsot sem — szögezte le a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Szilágyiné dr. Szemkeő Judit helyettes államtitkár aláírásával pénteken este kiadott közleménye. Ebben a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárának sajtótájékoztatójára reagálva hangsúlyozzák: a minisztérium csupán a hasonló nevű régi szervezet megszüntetésével kívánta megteremteni annak a feltételét, hogy megalakulhasson az új közoktatási törvény előírásainak megfelelő új Közoktatás-politikai Tanács. E testületben a szakszervezetek mellett részt vesznek majd a szakmai szervezetek és az iskolafenntartók szervezeteinek küldöttei, valamint a szülői és a diákszervezetek képviselői. 301-es parcella Megtettünk-e mindent? (Folytatás az 1. oldalról) Magunkba kell néznünk: megtettünk-e mindent azért, hogy fiaink átérezzék ’56 üzenetét. Nem estünk-e bele abba a hibába, hogy a hazaszeretet és a függetlenség értékei elhalványultak az anyagi javak világában — folytatta beszédét a miniszter. Szabó Iván ezután a napjainkra mítosszá vált ’56-os egységről szólt. Leszögezte: az egység nehezen megismételhető történelmi pillanatban született, ezért nem baj, ha most — békében — az egykor együtt harcoló ’56-osok másképp politizálnak, másként képzelik a kibontakozás útját. Az igazi baj, hogy a nemzeti sorskérdésekben nincs egyetértés. Szabó Iván kijelentette: óriási hit kellett ahhoz, hogy 1956. október 23-án elinduljon az egyetemisták menete a Bem-szoborhoz, ismét kibontsák a ládákban porosodó zászlókat, szembe- szálljanak egy állig felfegyverzett világhatalommal. Hit kellett ahhoz is, hogy a forradalmárok tudják: a nemzet sokszínűsége ellenére is képesek egységes országot építeni. Ma is erre a hitre van szükségünk, hogy úrrá legyünk gazdasági és politikai nehézségeinken — fejezte be Szabó Iván. Az ünnepi beszéd után Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, a Országgyűlés elnöke, és Antall József kormányfő nevében, Boross Péter belügyminiszter koszorúzta meg a mártírok emlékművét.
