Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22 / 247. szám
A megyeháza hírei Tanácskozó közalkalmazottak Az ország összes megyéjének humánpolitikai munkatársaiból álló munkabizottság a megyeházán tegnap megtartotta soros ülését. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségén belül működó' szervezet munkáját a Pest Megyei Ön- kormányzat fogja össze, és a tegnapi tanácskozás már a szakemberek negyedik találkozója volt. Felmondtak, ám nem lopásért Suttog a város, de miről? Az ülésen Paár Pál, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa a szervezők felkérésére válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket korábban írásban juttattak el hozzá. Ezek a közalka- mazotti törvény gyakorlati alkalmazása során felmerülő problémákkal foglalkoztak. Igen érdekes volt például az a felvetés, hogy több jogcímen is megilleti-e a munkaidő-kedvezmény a közalkalmazottat, például abban az esetben, ha szakszervezeti tisztségviselő és egyben közalkalmazotti tanácstag is. A jelenlévők egyértelmű választ kaptak: a kedvezmény csak egyetlen jogcímen jár, de az érintett saját maga választhatja ki a számára legkedvezőbb lehetőséget. Fölvetődött többek között az is, mi, illetve ki mondja meg, hogy mi a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkakörhöz és beosztáshoz méltó magatartás. A főtanácsos válasza szerint az etikus magatartás minden esetben a közvélemény által elvárt íratlan szabály. A jövő évi választásokon önálló pártként indul el a három hónapja bejegyzett szi- getszentmiklósi székhelyű Magyar Családok Országos Szövetsége — Családi Szövetség — amely megkezdte kampány-előkészítő munkáját. Az egyelőre 1000 tagot számláló szervezet főigazgatója, Éliás Ádám evangélikus lelkész törekvéseikről a távirati irodának elmondta, hogy szakítani kívánnak a mai politikai gyakorlattal, amelyben a pártok a különféle érdekcsoportokat egymással szembeállítják, az energiák javát ideológiai csatározásokra fecsérA közalkalmazotti törvény végrehajtása során az egyik legvitatottabb kérdéskör a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézmények vezetői ellen indított fegyelmi eljárás jogértelmezése. Ezért hozták szóba a jelenlévők, hogy a polgármester vagy a képviselő-testület jogosult-e a fegyelmi eljárást megindítani. Paár Pál válaszában elmondta, hogy ez kizárólag testületi hatáskör. A szakemberek azt is megtudhatták, hogy például igazgató elleni fegyelmi eljárás esetén a vizsgálóbiztos kizárólag az igazgatóval egyenrangú, azonos beosztású vagy jogállású vezető lehet. A tanácskozás második részében más aktuális kérdésekkel foglalkoztak a jelenlévők. Szóba kerültek azok a problémák, amelyeket esetenként másként szabályoz a közalkalmazotti és másként a köztisztviselői törvény. A megyék szakemberei szerint a mindennapi munka során felmerülő gondok azt bizonyítják, hogy szükség lenne a két törvény módosítására. H. Cs. lik. Ezzel szemben a Családi Szövetség az egyesítő gondolatok képviselője kíván lenni, mert megítélése szerint nincs olyan közös társadalmi gond, amelynek megoldása nem igényelné valamennyi erő ösz- szefogását. Az új párt széles tömegbázisra számít, annál is inkább, mert szerintük a magyar családok többsége a gazdasági átalakulás legfőbb vesztese. Úgy vélekedett: a politika nem is foglalkozhat reális problémákkal, ha nem tartja szem előtt a családoknak — a társadalom legkisebb teljes egységének — az érdekeit. Az olvasói levél a bizalom jele, a tollat fogó polgár joggal gondolja, hogy a sajtó — ha nem is igazságszolgáltató nagyhatalom, de mint a társadalom lelkiismeretének szócsöve — utánajár a felvetett kérdésnek. Ez vezérelhette azt a százhalombattai olvasónkat is, akinek a levelét október 13-án adtuk közre Suttog a város címmel. Levélírónk a Mól Rt. Dunai Finomítónál folyó gazdasági visszaélésekről adott hírt, valamint sérelmezte, hogy az egyik ilyen gazdasági bűncselekmény gyanúsítottja önkormányzati képviselő, pontosabban még ma is az, a város vezetői nem függesztették fel eme tisztségéből. Az ügynek utánajártunk, s mint kiderült, senki sem követett el jogsértést. A Gyálon megjelenő írásjel című helyi lap szeptemberi száma egy visszaemlékezést közölt, melynek szerzője a némediszőlői iskola megszüntetéséről, majd kiárusításáról adott hírt. A lap e példányát nekünk is megküldték, nyilván abból az „apropóból”, hogy ezzel egy időben a Pest Megyei Hírlap egy egész oldalas beszámolót szentelt a gyáli önkormányzat három és fél éves tevékenységének, kiemelt helyen az oktatási intézmények támogatásáról. Az írásjel kezdettől fogva az ellenzékiséget tűzte zászlajára, s mint ilyen, keresve keresi azokat a jelenségeket, aminek felnagyítása alkalmas a jelenlegi képviselői testület lejáratására. Ennek megnyilvánulása a némediszőlői iskoláról közölt cikk is, majd az októberi szám vezércikke, melyben — bár nem nevesítve — bennünket is elmarasztal az önkormányzat iránti elfogultságért. A cikk szerzője — ugyancsak név nélkül — megállapítja, hogy szerelmes tirádákat írunk a vezetésről, rózsabokorban ülve, de a tövisekről megfeledkezünk. Lapunk mindenkor a korrekt tájékoztatásra törekszik. Ezért megkerestük Pánczél Károly alpolgármestert, és információkat kértünk a szóban forgó iskoláról. Az alpolgármester készséggel válaszolt, ám végül is úgy döntöttünk, a vele készített interjú helyett közreadjuk azt a levelet, melyet az írásjel szerkesztőjének címzett helyreigazítá- si céllal. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, ki közöl valótlanságot, avagy kinél bicsaklik meg a tárgyailagosság. Azt ugyanis nehéz elhinni, hogy a szerkesztő, aki maga is hosz- szú évek óta tanár Gyálon, ne ismerné a valós helyzetet. Az pedig nem mentség, hogy a sajtódemokrácia nevében bármit leközlünk. Az eset még áprilisban történt, a Mól Rt. Terméktárolási és Szállítási Igazgatóságának rendészei szabálytalanságot észleltek az átfolyásmérőknél, nevezetesen hiányzott néhány plomba a mérőkről. A műszak vezetője és két munkatársa ellen fegyelmi eljárás indult, melynek eredményeként azonnal felmondtak a három embernek. Ezzel egy időben a vállalat vezetői átadták az ügyet az Érdi Rendőrkapitányságnak, hogy tisztázzák, bűncselekmény történt-e. Egy. az önkormányzatok működését szabályozó rendelkezés kimondja, amennyiben polgármester, jegyző vagy képviselő a bűncselekmény gyanúsítottja, úgy a helyileg illetékes rendőrkapitányság nem folytathat az ügyben nyomozást. Ez történt ebben A sajtódemokráciáról talán még annyitr szerintünk ez nem abban merül ki, hogy az eszközök megválo- gatása nélkül feltétlen le kell járatni egy demokratikusan megválasztott, jól dolgoaz esetben is, az Érdi Rendőr- kapitányság elfogultságra való hivatkozással az. ügy kivizsgálását átadta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának. A nyomozást szakértők bevonásával lefolytatták, s bizonyítékok hiányában lezárták. Semmi jel nem utalt arra, hogy a plombákat szándékosan távolította volna el bárki, s ezáltal az elmarasztalt műszak dolgozói bűncselekményt, magyarán lopást követtek el. Levélírónk a helyi hírközlő médiumokat is elmarasztalja, elhallgatással vádolja. Ez csak részigazság. Á Százhalombattai Tv két alkalommal is foglalkozott az üggyel, s a Hírtükör szerkesztője többször is felkereste az érdi rendőrséget információszerzés céljából. Nem rajta múlt, hogy zó testületet. Azt, amely nem riadt vissza egy elhamarkodott döntése felülvizsgálatától, s négy hónap elteltével felmondta a Krizantém Temetkezési Kft.-\e 1 kötött együttműködési szerződést. nem kapott. A sorozatos sajtóperek és annak következményei ma már a rendőrséget is óvatosságra intik. Az önkormányzat, pontosabban a város jegyzője úgyszintén nem követett el jogsértést, amikor nem javasolta a testületnek a szóban forgó képviselő felfüggesztését. Öt ugyanis hivatalosan nem tájékoztatták, másrészt a jegyzői hatáskör ilyen vonatkozásban csak az önkormányzati munkák vétkes elmulasztása esetén gyakorolható. Ami az ügy munkajogi részét illeti: a Mól Rt. Terméktárolási és Szállítási Igazgatósága technikai munkafegyelem megsértése, és nem lopás címén mondott fel a három alkalmazottnak. Ezt az érdekeltek tudomásul vették, és nem nyújtottak be fellebbezést ellene. (matula) Ennek tudatában nyilván más beállítást kap az írásjel „szellemisége”, hisz annak kiadó-szerkesztője a kft.- ben is érdekelt... Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy 1993. október 28-án, csütörtökön bezár az IBUSZ Bank dabasi kirendeltsége Mivel szeretnénk Önöket továbbra is ügyfeleink között tudni, készségesen állunk rendelkezésükre 93 további fiókunk bármelyikében. Megértésüket előre is köszönjük. Matula Gy. Oszkár Pánczél Károly alpolgármester levele az írásjel szerkesztőjéhez Tisztelt Felelős Szerkesztő, Dóczi János Úr! Lapjuk 1993. szeptemberi számában jelent meg Dékány Ilona nyugdíjas pedagógus írása, melyben emlékezik a Némediszőlőn eltöltött öt évéről, munkájáról, az ott lakókról, gyermekekről. Minden elismerésünk és csodálatunk azé a pedagógusé, aki ilyen szeretettel beszél volt tanítványairól, aki a 30 évvel ezelőtti nehéz körülmények ellenére is felejthetetlennek érzi az ott töltött éveket. Hivatali kötelességemnek tartom azonban egy súlyos félreértés, vád tisztázását, mely Gyál önkormányzatát érte. A cikkben szerepel: tiltakozások ellenére is létrejött az „üzlet”, az önkormányzat eladta, megszüntette a némediszőlői iskolát, valamint többen helytelenítették a gyerekek behordását a gyáli iskolába. Bizonyára T. Szerkesztő Úr is tudja, az ön- kormányzat egyetlen működő iskolát sem adott el, hanem az oktatás-nevelés színvonalának, tárgyi feltételeinek javítása érdekében új intézményeket építtetett, hozott létre, a régi intézményeket pedig bővíti, korszerűsíti. (Lapjuk ugyanezen számában fényképes beszámoló található az új létesítményekről.) 1982-től a Némediszőlőn lakó felső tagozatos tanulók tanulása valóban gyáli iskolákban zajlik, így biztosították számukra a korszerű szaktanári oktatást. A 6—10 éves gyerekek összevont csoportban tanultak ebben az időszakban, majd 1986-től ők is Gyálon jártak iskolába, mert a némediszőlői állást nem tudták betölteni. 1986. május 30-án tanácshatározattal, a Dabasi Tanács V. B. művelődési osztálya engedélyével a Gyál Nagyközségi Közös Tanács megszüntette az iskolát. A korabeli dokumentumokból kiderül, hogy az említett tanácsülésen, amely kimondta az iskola megszűnését, részt vett Vimola Károly országgyűlési képviselő is. A tanács közvélemény-kutatást végzett Némediszőlő lakossága körében az épület további hasznosítására. A javaslat az volt, hogy az ott élő nők részére teremtsenek munkalehetőséget. 1986. december 8-án kelt szerződés szerint bérbe adta az épületet a Nagyközségi Közös Tanács az Integrál Gazdasági Társaságnak, melynek jogutódja, az Interfix Kft. öblítőpalackozó üzemet és raktárt hozott létre. 1991. szeptemberben Gyál Polgármesteri Hivatala valóban eladta a házas ingatlant — hangsúlyozom: házas ingatlant és nem iskolát — az eddigi bérlőnek, azzal a kikötéssel, hogy a hasznosítás során a kft. munkaerőszükségletét a helyi lakosok foglalkoztatásával oldja meg. Jelenleg az 1993—94-es tanévben 14 általános iskolás korú gyermek él Némediszőlőn, akik Gyál legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájában, a Bartók Béla Általános Iskolában tanulnak. Tudomásunk szerint mind a szülők, mind a diákok elégedettek az iskola oktató-nevelő munkájával. A tanulókat az önkormányzat által fenntartott busz hozza Gyálra minden reggel, majd a délutáni órákban szállítja őket haza. Hozzáfűzném, a gyáli gyerekek zöme hosszú gya- logutat tesz meg, forgalmas utakon kel át, az időjárás szeszélyeinek kitéve, míg iskoláját eléri. Összegezve a tényeket: Gyál önkormányzata nem szüntetett meg és adott el iskolát, hanem egy 1986-tól bérleményben lévő, ipari célokat szolgáló ingatlant adott el. Tudjuk a Némediszőlőn lakó polgárok igényét arra vonatkozóan, hogy szükségük lenne egy közösségi házra, melyben elhelyezhető a nyilvános telefon, elvégezhető az orvosi rendelés és egyéb közcélokra is felhasználható. Vélhetően ezt az igényt az önkormányzat a közeljövőben kielégíti. Úgy érzem, Dékány Ilona soraiban megjelent féligazságok többet ártanak a korrekt tájékoztatásnak, mint valótlanságok állítása. Önálló párt Szigetszentmiklóson Szem előtt a család A némediszőlői iskolát nem adták el Gyáli „sajtódemokrácia”
