Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. OKTOBER 20., SZERDA Múlt és jelen Makádon Kilencszáz év a Duna ölelésében Szukebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata — Az elvándorlás megállt, az ipar már nem szippantja el a lakosságot, mint régen. És sok az új letelepülő is. Jelenleg egyetlen üres ház sincs a községben. Alighogy kihal valaki, újak jönnek a helyébe. Van aki végleg, másokat a Duna vonz, itt alakítják ki a hétvégi birodalmukat. Ez viszont kedvez a vállalkozóknak. Az egyik nádfedél alatt tetszetős üzlet, ami a helyi vállalkozói kedvet példázza. Van benne minden. Élelmiszer, ital, piperecikkek és horgászkellékek. A Vank család alapította két éve, de előbb rendbetették a több mint százéves házat, mely hangulatosan illeszkedik a környékbe. A bolt előtt találkozunk Szabó Sándor bácsival, aki bár nem képviselő, de talán még azoknál is jobban szívén viseli a falu dolgait. — Nem itt tartanánk, de 1974-ben hozzácsapták a tsz- ünket a ráckevei Aranykalászhoz, majd ’79-ben a közigazgatásunkat is alárendelték a ráckevei tanácsnak. Tudja, hogy van ez. Közös lónak táros a háta. Sokat vártunk a rendszerváltozástól, ám csalódtunk. Kivált a földet, gazdálkodást illetően. Formailag leváltunk, de nem megyünk ötről a hatra, mert az Aranykalász vezetői mindig meglelik a joghézagot, azt, hogy mivel hátráltassák a vagyonmegosztást. Utunk az iskola előtt visz el, melyben 125 gyerek tanul. Hogy mit rejteget számukra a jövő, azt egyelőre nem tudni. Ipar nincs, nem is volt. A mezőgazdaság sorsa bizonytalan, pedig a makádi földek aranykorona értéke a legjobb az egész szigeten. Szerencsére, a gyerekek a ma gondjait még nem érzik, s a jövő kilátásait fantáziával pótolják. — Mi szeretnél lenni? — kérdem az egyik kissráctól. A makádi református templom klenodi- umjai egyidősek a reformáció térhódításával Csepel szigetén, felsorolásuk és értékelésük már a XVII. századi iratokban is megtalálhatók. A legrégebbi darab az 1621-ből származó, aranyozott ezüst úrvacsorapohár (képünkön). Magassága 18 centi, talpán egyszerű, karcolt sávdísz, enyhén kiszélesedő szája alatt virágos, leveles, indás karcolt dísz található a következő felirattal: AZ MAKADI ECCLESIA POHARAT CINALTATA- TA MARK JANOS BIROSAGAB ANO 1621. Korban ezt követte egy 1680-ból való ezüst tál, ami ma már hiányzik. Eltűnése valószínűleg az 1945-ös szovjet „felszabadítással” függ össze... Egy másik becses érték a 33 centi magas, fedeles, füles ón kancsó, amit 1807-ben öntöttek újra az 1698-ben készült, de időközben megrongálódott eredeti kanoséból. Ugyancsak ebből az időből származik a réz kehely, mely hatkarélyos talpon áll. Magas szárát tagozatos nádusz szakítja meg, csészéje keskeny, magas, felül ívesen kiszélesedik. Ezen olvasható az alőbbi szöveg: Makádi R Ecclesia készítette 1812-ben Cz M Préd (Ceglédi Mihály prédikátorságában). (gyé) Árpád vezér és nemesei tábort ütöttek a nagysziget mellett. Mikor látták annak gazdagságát, és hogy a Duna milyen erősség, elhatározták, ez lesz a vezéri sziget, itt őrzik és legeltetik a méneseket. Árpád lovászai fölé mesterül egy kun embert tett, név szerint Csepelt, akinek volt egy Makád nevű hű embere. Csepel őt telepítette háza népével a sziget déli oldalára a ménesek őrzésére. A fenti sorok Anonymus krónikájának A Duna szigetei című fejezetében olvashatók. Csepel és Makád nemzetségének létezését a történészek vitatják, a szerző csak a szájhagyományokra támaszkodott, de semmilyen lyi Antalné, született Baski Zsuzsanna. — Honnan tudja maga, hogy én erőskezű vagyok? — kérdi fáradt mosollyal a polgármester asszony. — A körzet országgyűlési arányosan felhasználva. Nem sok, de p/*olja a 21 milliós állami támogatást. Ez az összeg valóban pótlásra szorul egy 1300-as lélekszámú községben, melynek lakossága meglehetősen elöregedett. Az inaktívak száma — nyugdíjasok és gyerekek — 600 körül van. Ennek egyenes következménye, hogy az egészségügy finanszírozására „leosztott” 1,7 millió forintos TB-támogatás nem elég, évi félmilliót kell hozzátenni a községi költségvetésből. Andor Lászlóné nagytiszteletű asszony: Ezeknek a gyere' keknek már könnyebb lesz — Pilóta. — A szokatlan válasz okát alighanem a kis- kunlacházi repülőtér építési tervében kell keresni, melynek híre ide is eljutott. Az oszlopos, öreg parókiád ra is belátogatunk. Andor Vásárhelyi Antalné: Idáig eljutottunk, év végére lesz gáz a községben László tiszteletes úr nincs otthon, s felesége, Eszter asz- szony is készül elmenni, hittanórára. Elkísérjük, s közben beszélgetünk. — 1986 óta élünk Makádon. Nem szívesen jöttem el Pestről, de ma már merőben más szemmel nézem a vidéki életet. A férjemmel együtt nagyon megszerettük a községet. Jóravaló, dolgos nép a makádi, s mi bízunk benne, hogy mire a gyerekek felcseperednek, sok minden megoldódik az országban, meg itt nálunk is. Vásárhelyiné — aki közgazdász, s mint ilyen, reálisabban látja a dolgokat — mindehhez még annyit tesz hozzá: — Engem aggaszt a közelgő választás. Túl korán jön. Négy év kevés ahhoz, hogy egy kormány bizonyítson, eny- nyi idő még ahhoz sem elég, hogy az elmúlt negyven év joghiányait pótolja. Tapasztalatból tudom, ha a saját környezetemben. a magam erejéből nem tudok megoldani egy problémát, kívülről hiába várok segítséget. Beleütközöm egy sor régi törvénybe, rendelkezésbe, vagy egyáltalán nincs törvény az ügy orvoslására. Ehhez talán még annyit: Vásárhelyiné nem kormány- párti, sőt nem is politizál. Őt csak egy dolog érdekli. Makád sorsa és jövője. Szeretné ha Bél Mátyás egykori szavai újra érvényt nyernének: Makád a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig az állapota miatt. Bél Mátyás e sorokat 1721-ben vetette papírra, amikor Makád még az elsők között volt a Csepel-szigeten. Matula Gy. Oszkár — Mire jutottak az elmúlt két és fél év során? — Mindenekelőtt pótoltunk egy sor adósságot. Felújítottuk a leépült közintézményeket, az iskolát, óvodát, orvosi rendelőt. Van aztán, amit nem elég felújítani, például az orvosi szolgálati lakás. Néhány éve betonkoszo- rús új födémet húztak rá, amit a vályogfal nem bírt el. Mára életveszélyessé vált, le kell bontani és helyére újat kell építeni. Makád jelenleg olyan, mint egy hadszíntér, az utcák felásva, az árkokban most fektetik le a gázvezetéket. — Ez az első komoly beruházásunk a rendszerváltozás után. Sajnos, későn kezdtünk hozzá, mi már nem kaptunk állami támogatást. így aztán a költségvetésből csíptük le, amit nem fedezett a lakossági hozzájárulás. Ez nagyjából nyolcmillió forint lesz. A lakossági hozzájárulás viszonylag nem sok, portánként 30 ezer forint. Hála Vásárhelyiné kitartó talpalásá- nak; hónapokig rohangált, míg talált egy olcsó kivitelezőt. — Ez van. — áll meg a polgármester asszony a Kossuth utcai árkoknál, és lemutat a fekete gázvezetékre. — Ennyit sikerült elérnünk, év végéig 360 lakásban gyűl ki a gáz Makádon. És már folyamatban van a telefontelepítés, jövő év közepéig azt is lebonyolítjuk. Az utcákat járva feltűnik néhány régi, de frissen javított nádfedeles ház. Százhúsz éves ház, melynek most folyik a felújítása írásos forrás nem bizonyítja, hogy e két nemzetség valóban létezett. Azt viszont oklevél igazolja, hogy a sziget már 1077-ben királyi birtok volt, s mint ilyen, a X. században benépesült. Ezzel egy időben alakulnak ki a települések a déli oldalon, elsők közt Makád, Gyála és Si- monfalva. A történelem viharait csak Makád vészelte át, a két társközség a XV. században elpusztult. Ellentétben sok régi településsel, Makádot nem érte el a hatvanas évek rontóbontó építkezési láza. A házak többsége megőrizte régi formáját, egy-egy utcarész a skanzenek hangulatát idézi. A hagyományok iránti tiszteletet érezni az ótemetőben is. Példás rend, tisztaság, pedig a kopjafákra vésett évszámok tanúsága szerint a megsüppedt hantok alatt száz-százötven éve élt ősök pihennek. A kopjafák egyben azt is igazolják, hogy Makádon a református vallás egyidős a vallásszabadsággal, 1621 óta van önálló parókiája, melynek első papja Monostori János prédikátor uram volt. Közigazgatásilag is élen járt a település, a világi és egyházi ügyeket a kurátorbíró intézte. Az 1686 óta vezetett tisztségviselők névsorában nyolcszor szerepel a Baski név. Először 1808-ban, utoljára 1871-ben. Aztán 121 év elmúltával újra egy Baski leszármazott került a falu élére. Egy következetesen erős kezű asszony, Vásárheképviselője, Vona Ferenc jellemezte így. Különben a lakosság is ezt mondja. — Lehet, hogy az voltam. De mára jócskán elfáradtam. Nem csoda. Még egy olyan településen is nehéz helytállni, melynek önálló közigazgatása volt a rendszerváltás előtt Az ősök iránti tisztelet a gazdátlan kopjafákra is juttat koszorút is. Makád egyéves lépéshátránnyal indult, csak 1991 januárjában vált le Ráckevétől. Nekem akkor kellett megszerveznem a közigazgatást, amikor másoknál már sínen volt minden. Nem volt községháza, és ügyintézéshez értő apparátus sem. Mire mindez ösz- szejött, újra eltelt egy negyedév. A leválás sem ment simán, de végül sikerült megegyezni a ráckeveiekkel. Három évig fizetnek 2,7 millió forintot, annak az összegnek a fejében, mely a közös köz- igazgatás során nem lett rész-
