Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
PEST MEGYE/ HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. OKTOBER 20., SZERDA Gyógyfürdő-ellátás akár ingyen is Ráfizetéses szolgáltatás A gyógyfürdő-szolgáltatás, mint önálló ellátási forma, a világ valamennyi országában ráfizetéses. Az ezzel foglalkozó vállalkozásokat a szolgáltatás mellé rendelt gyógyszálló-turizmus rendszere tartja fent — hallottuk egy tegnapi sajtótájékoztatón, melyen a fő téma éppen a gyógyfürdők igénybevételének feltételeit szabályozó miniszteri rendelet volt. Kezdetben egy 1962-es utasítás, mely — csaknem másfél évtizedig — változatlan formában szabályozta a gyógyfürdőellátás rendszerét. Ezt módosította, értelemszerűen szabályozta is, az az 1975-ben kelt törvény, mely immár pontosan kijelölte azoknak a körét, akik térítésmentesen vehették igénybe az említett gyógykezelést. Utóbbiban egy 1993-as módosítás nyújtott „választékbővítést”: ez határozott ugyanis arról, hogy például „a gyermekek csoportos gyógyúszása” — normatív módon — társadalombiztosítási támogatást élvez. Olyan időszakban született ez a rendelkezés, amikor a tb. alapvetően szűkíti a támogatások körét. így még az idénre 950 millió forintot fordít a szervezet a gyógyfürdőellátásokra, ugyanezt az összeget a biztosító jövőre 1,1 milliárdra kívánja — az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat szellemében — emeltetni. Nem egyoldalú folyamatról van szó: amellett ugyanis, hogy a tb. egyrészről bővíti a szolgáltatásokat igénybe vevők körét — kiemelve azt, hogy a közgyógyellátásban egészségügyi indokkal, illetve a szociális megfontolásból méltányossági alapon részesülők számára kihangsúlyo- zottan jár az ingyenes gyógy- fürdó'zés lehetősége —, másrészről bizonyos szűkítésekre is rákényszerül. Utóbbiak közé olyan szakmai indokkal kizárható ellátási formák tartoznak (mint például a gyógymasz- százs, az inhalációs terápia, a fiziko-. illetve az elektroterápiád kezelések), melyek alapvetően nem minősülnek gyógyfürdőellátásnak. Ezekre tehát a társadalombiztosítás nem nyújt támogatást. A tb-nek a fentieken túl azzal van a legtöbb gondja — mondta Matejka Zsuzsanna, az Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője —, hogy az utóbbi időben megemelkedett fürdőtérítési díjak miatt kiesett bevételeket az intézmények éppen rajtuk, azaz a pénztáron kívánják visszaszerezni. A társadalombiztosítási támogatás egy fix összeg — mondta a főosztályvezető. — Az nem attól függ, csökken-e vagy emelkedik-e a szolgáltatást igénybevevők száma. Megjegyzem ——t tette hozzá —, míg a fővárosban (ahová az ösz- szes tb-támogatás 44 százaléka jut, szemben a vidékre kerülő 55 százalékkal!) valós gond a gyógyfürdőellátottság visszaesése, azaz a bevétel csökkenése, ugyanezzel a problémával kevésbé keresnek fel a vidéki hasonló létesítmények. Túl a szakmai és a gyakorlati érveken, a rászorulókat leginkább az foglalkoztatja, hogy egyes gyógyfürdők között akár 4-5-szörös árkülönbség is lehet. Ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetését is célozza a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közösen elkészített tájékoztató anyaga az egyes gyógyfürdő-szolgáltatások rendjéről, s nem utolsó sorban áráról. M. É. Pest megye az élen Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten megtartott 335 árverésen 700 ezer aranykoronát meghaladó értékű földterület került új birtokosai tulajdonába. A földárveréseken több mint 13 ezer kárpótlásra jogosult vett részt és a 9340 volt a földtulajdonhoz jutottak száma. így egy birtokos átlagosan 77 aranykorona értékű földterületet szerzett meg. A legtöbb árverést, számszerint 37-et, Baranya megyében tartották. Legnagyobb értékben azonban, több mint 131 ezer aranykorona — akárcsak az ezt megelőző két hétben is — Békés megyében kelt el. «i Az árverezők száma viszont, csakúgy, mint a tulajdonhoz jutottak száma. Pest megyében volt a legmagasabb, 1832 fő. Az 500 forintról induló licitárak Somogy megyében érték el a legmagasabb mértéket, ahol egy aranykoronáért 50 ezer forintot ajánlottak. Legkevésbé Békés megyében verték fel az árat a licitálók, itt egy aranykoronáért csak 1600 forintot fizettek. A kárpótlási földárverések kezdetétől összesen 10 432 licitet tartottak az országban, melynek során több, mint 19 millió aranykorona értékű földterület talált gazdára. Fórum a Picknél A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság és a sertéstenyésztők képviselői tegnap érdekegyeztető fórumon tanácskoztak a sertésfelvásárlási árakról. A nyár eleji exporttilalom miatt a szalámigyártást átmenetileg mintegy ezer tonnával csökkenteni kellett. Az átvételi ár is ingadozott. A Pick ősztől a szerződéses fegyelem betartása érdekében 80 forintot fizetett a sertés kilójáért a tenyésztőknek — mondta a megbeszélésen Bihari Vilmos vezérigazgató. Bejelentete: A Pick a kormány által garantált minimál- árakhoz képest a jövő évi szerződésekben továbbra is minőségi felárral segíti a tenyésztőket, s nem megy az úgynevezett R-ár — 82 forint — alá. A tenyésztőkkel kötött elvi megállapodás szerint 1994-ben 500 ezer sertés átvételét tervezik, s ennek 80 százalékát a stabil partnerektől várják. Parlamenti napló Nyugdíjkiegészítés novemberben Tegnap délelőtt az illetéktörvény módosításáról, valamint a társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitája után az Országgyűlés 224 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozatot. Surján László népjóléti miniszter a határozathozatalt megelőzően örömét fejezte ki, hogy a kormányzat és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat közös javaslatát a kiegészítésre és nyugdíjemelésre a Ház nagy többsége támogatta. Novemberben vehetik kézhez a nyugdíjasok nyugdíj kiegészítésüket. Az egyszeri kiegészítés havi 4 százalékos emelés 9 hónapra járó összege, vagyis az egy havi nyugdíj 36 százaléka. A kiegészítés meghatározásánál az október havi nyugdíjat kell figyelembe venni. A saját jogon és özvegyi jogon együtt folyósított ellátásban részesülők 3780 forint kiegészítést kapnak. A kiegészítés egy hónapra jutó összege az öregségi, rokkantsági és baleseti nyugdíjnál, illetve átmeneti járadéknál legalább 300, de legfeljebb 1000 forint lehet. A résznyugdíjnál, az özvegyi és a szülői nyugdíjnál ugyanez 250 és 700 forint. A délutáni ülésen az állam- polgári jogok országgyűlési biztosának jelöltje, Trócsányi László 257, a helyettes-jelölt, Tóth Judit 215 szavazatot kapott, így egyikük sem nyerte el a tisztséget. Megválasztásukhoz 258 voksra lett volna szükség. 217 igen szavazattal, T9 tartózkodás mellett elfogadták az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény módosított szövegét. Vita a rendőrségi törvényről Nem született konszenzus a rendőrségi törvényről szóló pártközi egyeztető tárgyalás második fordulóján. A hét parlamenti frakció, illetve a függetlenek képviselői tegnapi tárgyalásukon a rendőrség és az önkormányzat viszonyával, illetve a rendőrkapitányok kinevezésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a Belügyminisztériumban. Józsa Fábián politikai államtitkár a sajtó képviselőinek elmondta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzatok ne rendelkezzenek vétójoggal a rendőrkapitány kinevezésénél. A Szabad Demokraták Szövetsége viszont csak abban az esetben hajlandó lemondani az önkormányzatok vétójogáról, ha a törvénybe az ön- kormányzatok és a rendőrség viszonyát szabályozó egyéb garanciák épülnek be. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy megfelelő kompromiszszumokkal sikerül áthidalni ezt a problémát. A tervezett közbiztonsági bizottságokkal kapcsolatban elmondta: ezek javaslattevő szervek lennének. Vezetőiket a polgármester és a helyi főkapitány közösen nevezné ki. Józsa Fábián azt a szintén szabaddemokrata javaslatot, amely szerint a rendőrségnek és az önkormányzatnak kötelező lenne szerződést kötni, szakmailag elfogadhatatlannak nevezte. Vágó Pál-emlékünnepség Jászapátin Becsületrend után feledés Temetői változások A Fővárosi Temetkezési Intézet a jövő év közepéig nem kívánja emelni az 18 ezer forinttól 40 ezer forintig terjedő úgynevezett osztályos temetések szolgáltatásainak árát. Ezt követően pedig évente két alkalommal, januárban és júliusban terveznek árváltoztatást annak függvényében, hogy a kegyeleti kellékek ára miként alakul. Ezt Ladányi Jenő, a vállalat igazgatója jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen főként a halottak napjával ösz- szefüggő kérdésekről, valamint az új temetői szolgáltatásokról adott tájékoztatást. Október 30—31-én és november 1-jén este 8 óráig tartják nyitva a főváros 14 temetőjét. A halottak napja előtt, illetve azt követően még egy hétig hasonlóképpen nyújtott műszak lesz a temetőkben 18 óráig. Ezzel egyidejűleg az egyre romló temetői közbiztonság miatt, megerősített rendészeti, illetve rendőri segítséget vesznek igénybe, hogy a látogatók zavartalanul emlékezhessenek. Ladányi Jenő az évente 28 ezer temetést végző vállalat új szolgáltatási elképzeléseit ismertetve kifejtette: minden olyan piaci igényt teljesítenek, amely nem kegyeletsértő. Ennek keretében például balzsamozást, halott-kozmetikázást, halotti maszkkészítést éppúgy vállalnak, mint a Mer- cedessel, illetve a hintóval történő halottszállítást, vagy akár az egykori kormányravatalozó használatát. Újdonság az is, hogy igény esetében a temetés adminisztrációs ügyeit akár a megrendelő otthonában is elvégzik. Vágó Pál festőművészre emlékeztek tegnap halálának 65. évfordulója alkalmából szülővárosában, Jászapátin. A festő Petőfi-nek nevezett alkotó előtt tisztelegve megkoszorúzták sírját, majd műveiből kiállítás nyílt a helyi művelődési házban. A rendezvény alkalmából felhívták a figyelmet arra az alapítványra, melynek célja a Vágó-hagyaték megőrzése, illetve a még ki nem állított festmények restaurálása. A festőművész unokájának özvegye által létrehozott „Magyar Huszárok 400 éve” Alapítvány elsődleges célja a Huszárság története című monumentális Vágó-alKétnapos tanácskozás kezdődik, amelyet a NATO Tudományos Tanácsa és az Európai Számítógépes Kutatóhálózati Szövetség, valamint az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság rendez, jelentette be Pungor Ernő tárcanélküli miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján. A magyar kezdeményezésre rendezett konferencián az Európai Közösség, a NATO és a nagy nemzetközi számítógéphálózati-szer- vezetek vezetői találkoznak tizenkét közép- és kelet-európai ország kormányának illetékeseivel és a legjobb számítógéphálózati szakértőkkel. Bulgária, Románia, Oroszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és kotás restaurálása, valamint a honfoglalás 1100. évfordulóján és a budapesti világkiállításon való közzététele. Az olaj vászon képet Vágó Pál az 1900-ban rendezett párizsi világkiállításra festette, a produkció akkor nagydíjat, az alkotó pedig francia becsületrendet kapott. A festményt csaknem fél évszázada méltatlan körülmények között a Hadtörténeti Múzeum pincéjében őrzik. Az alapítvány támogatói befizetéseiket az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (1055 Budapest, Markó u. 9.) számláján tehetik meg a 218-98914 (62591-es) számlaszámon. Ukrajna egyaránt miniszteri szinten képviselteti magát. Jean-Marie Gadiou, a NATO tudományos és környezetvédelmi ügyekért felelős főtitkár-helyettese, aki Pungor Ernő meghívására érkezett Magyarországra, tájékoztatta az, újságírókat arról, hogy e tanácskozás célja: az együttműködés megteremtése. A tanácskozásnak öt fő témaköre lesz: a tömegpusztító fegyverek leszerelése, a környezet megtisztítása, az életjáró technológiák bevezetése, az emberi erőforrások kezelése, s a mindezek átlátásához szükséges számítógépes-rendszerek bevezetése. (á. m) Magyar kutatók és a NATO Tompa Mihály szeretett Az ember megdöbbenve, tejesen értetlenül áll az olyan hírek fölött, amilyet tegnapi számunkban közöltünk. E szerint Rimaszombat városában meggyalázták Tompa Mihály szobrát A minősíthetetlen tettesek megrongálták a költő szobrát körülvevő díszbokrokat, kiborogatták a szemetes edényeket, és mindennek tetejében a talapzatra barna festékkel ráírták: „fúj, magyar!”. A tettesek nyilván azért időzítették mostanra gálád cselekedetüket, mert Rimaszombat irodalomkedvelő polgárai a közeljövőben Tompa Mihály-napokat rendez. Tompa Mihályról tudjuk, hogy kora nagy költőivel, Arany Jánossal és Petőfi Sándorral kapcsolatban állt, barátság is fűzte hozzájuk, vidám természetű lelkipásztor volt, aki hazája iránti mély elkötelezettségét A gólyához és A madár fiaihoz című versében gyönyörűen megírta, kár, hogy ezek a költemények hosszú időre a kötelező tananyagból kiszorultak. Ám ennél is nagyobb kár, hogy a sajtóban most Tompa Mihály neve azért szerepel, mert szobrát ily ormótlanul meggyalázták. Ez a fajta viselkedés messzemenőkig távol állt a költőtől, aki bár hazája és nemzete iránt mélyen érzett, sehol nem fedezni fel műveiben olyan kitételt, utalást, amely azt bizonyítaná, hazáját, nemzetét más népek rovására magasztalja. Valószínűleg azok, akik e gyalázatos tettet elkövették, minderről az égadta világon semmit nem tudnak. Bízom benne, hogy ez a fájó cselekedet nem Tompa Mi- hályra, hanem az elkövetőkre fog visszaütni, hiszen ha nemzeti hovatartozás nélkül nem tudjuk becsülni elődeinket, akkor önmagunkat sem becsüljük. No, de mit is becsülhetne magán az az embercsoport. amelyik szobrokat gyaláz meg, díszbokrokat rongál, ás szemetet öntöget?... Azt remélem, hogy a Tompa Mihály-ünnepség ennek ellenére méltóság- teljesen a költő szellemi hagyatékának megfelelően fog lezajlani Rimaszombat városában. (Vödrös)
