Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 18., HÉTFŐ Az iskolaszékek lehetőségei Együttműködés a Iskolaszékek alapítását kéri az új közoktatási tör­vény az általános és középiskoláktól, illetve igény esetén az óvodáktól és kollégiumoktól. Az új testüle­tek létrehozását szeptember 1-jétól kezdődő hat hó­napos határidővel írja elő. A történelmi iskolaszé­kek (a háború előtt) hatékonyan érvényesítették a közösségnek az oktatási intézménnyel egyeztetett akaratát az oktató-nevelő munkában. Az új törvény egy megváltozott oktatási rendszernek megfelelően állapította meg az iskolaszék működésének és lehető­ségeinek kereteit. Erről beszélgettünk Kisida Erzsé­bettel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ta­nácsosával. nevelés jövőjéért — Az oktatási* intézmények igazgatóinak a szülők, a neve­lőtestület és a fenntartó szerv 3-3-3 képviselőjéből előkészí­tő bizottságot kell létrehozni­uk az iskolaszék felállításá­nak irányítására — tudom meg a tanácsos asszonytól. — Az iskolaszékbe a három érintett fél azonos számú kép­viselőt küld: a képviselőket a szülők és a nevelőtestület tag­jai választják, a fenntartó szerv pedig megbízza. A testü­letbe az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, a nevelő- otthon vagy gyermek- és ifjú­ságvédő intézet, a nemzeti és etnikai kisebbségi, ill. a mun­káltatói érdekvédelmi szerve­zet is delegálhat egy-egy kép­viselőt. Az iskolaszékbe a szülők többségének bizalmát élvező személyt is beválaszt­hatnak. A tagok tanácskozási és szavazati joggal rendelke­znek. — Milyen jogai vannak az iskolaszékekn ek ? — Működési rendjét ma­guk állapítják meg, tisztségvi­selőiket maguk választják. Az oktatási intézmény házi­rendjének elfogadásához, a vállalkozói alapon folyó okta­tás és szolgáltatásaik feltétele­inek meghatározásához és a bevételek felhasználásához az iskolaszék beleegyezése szükséges. A testület részt vesz a tanulók munkáját sza­bályozó iskolai döntések és intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az oktatási intézmény működésé­vel kapcsolatos valamennyi kérdésben — a tanterv, a tan­anyag meghatározása, a tan­könyvek kiválasztása... — véleményezési joga van. A leglényegesebb paragrafus­nak azonban azt tartom, hogy „Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a neve­lési-oktatási intézmény irányí­tását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a ta­nulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdés­ben” —, hangsúlyozta Kisida Erzsébet. — A javaslattételi jog azonban nem jelent beleszólá­si jogot. Márpedig a rendszer­forduló utáni tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt negyven évben külső irányí­tással működtetett intézmé­nyek átestek a ló másik olda­lára: mereven utasítanak visz- sza, sőt olykor a sztrájkot sem zárják ki, ha a munkájuk­ba való beleszólás lehetősé­gét sejtik. Ezek után hogyan várható el, hogy élnek is majd az iskolaszékek javasla­taival. — Több biztosítéka van az iskolaszékek hatékony műkö­désének. Az elmúlt negyven évben az oktatás és a nevelés elvált egymástól. A pedagó­gusok csak a tanulók oktatá­sáért érezték felelősnek ma­gukat, a nevelési gondokat a szülőkön, a szülők pedig a pe­dagógusokon kérték számon. A testületben a két csoport képviselői mind a tanítási, mind a nevelési problémákat megvitathatják, és tisztázhat­ják: milyen szerep hárul az egyik és a másik félre a gye­rekek tanulásának és szemé­lyiség-fejlesztésének a segíté­sében, s hogy ezeket a szere­peket hogyan lehetne még ha­tékonyabban ellátni. Az iskolaszék nagyban se­gítheti az oktatási intézmé­nyek és a fenntartó szerv együttműködését is. Mindkét fél képviselői egy probléma megtárgyalásakor csak azok­ra a döntésekre fognak rábó­lintani, amelyeket reálisnak tartanak, s amelyeket kollégá­ikkal is el tudnak fogadtatni. Ami azt jelenti, hogy a kivite­lezés majdhogynem sínen van. Hangsúlyozni szeretném: egymás jószándékának és an­nak elismerése, hogy egy másfajta vélemény vagy ta­pasztalat az én munkámat se­gítheti, elengedhetetlen felté­tele az iskolaszékek hatékony működésének. Hogy a kölcsö­nös együttműködésen alapu­ló iskolaszékektől milyen nagy segítséget várnak a résztvevők a közösség igénye­inek megfelelő, hatékony ok­tató-nevelő munka alakításá­ban mutatja: már jóval a tör­vény megszületése előtt, pol­gári kezdeményezésre szá­mos iskolaszék alakult és ha­tékonyan működik szerte az országban. Ezeket a nevelő- testületeket minden bizony­nyal a történelmi iskolaszé­kek mintájára hozták létre, hi­szen jogaik jóval maghalad­ják a mai törvényben tétele­sen előírtakat. A szükség dik­tálta jogkiterjesztés lehetővé tételére építették be a jogalko­tók azt a finom szelepet, mi­szerint a testületre tartoznak „továbbá azok az ügyek, ame­lyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó a döntési jo­gát az iskolaszékre ruházza”. (veszelszky) Mezei Mária színházi napok Budakeszin Képeslapokon a történelem Mezei Mária halálának tizedik évfordulóján nyílt meg az a kiállítás a budakeszi művelődé­si házban, amely a magyar színjátszás történetének korszakos pillanatait eleveníti fel Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt elindulnánk a tab­lók között, olvashatjuk: Két évszázaddal ezelőtt. 1790 őszén egy kis színtársulat já­tékengedélyért folyamodott a budai elöljárósághoz, hogy a Budára sereglett nemeseknek bebiztosítsa, mennyire fontos az anyanyelv művelése és használata... A Kelemen László színtár­sulatának elindulásáról való beszámoló után pedig egy még Kelemennél is korábbi színházigazgatótól, a Kolozs­várott működő Kotsi Patkó Jánostól való idézet követke­zik: A szív formálására és a nemzet jellemének javítására vagy elrontására a játékszín­nél alkalmatosabb eszközt még nem talált fel az emberi ész! A Pesten állt, már lebontott két Nemzeti Színházról, meg a Kolozsvárott ma is álló szín­házépületről — melyben azonban már nem magyar szó hallatszik — is láthatunk fo­tót, de legtöbbet mégis színé­szekről. Hajdan forgalomban volt postai levelezőlapok ezek, róluk hősszerelmesek és tragikák néznek ránk, komi­kusok és szubrettek kacsinta­nak. Sok képen ott a művész aláírása, esetleg további szö­veg is. Például: Vedd ki azon­ban te is előbb belőle a része­det. Akit ölel Jászai. (Hogy miből vegye ki a részét, az a képeslap hátulján maradt, de így még érdekesebb, lehet ta­lálgatni.) Történelem, amit itt látunk. Olvasgatva a képek alatti szí­nészéletrajzokat, elgondolkod­hatunk: milyen is lehetett az a színház, amelynek tagja volt? Kik jártak oda? Hogyan ját­szottak? Mit? S a színházon kívüli, az előadás előtti, utáni élet hogyan zajlott? A megérkező Kosa Pál el­mondta, hogy több ezer darab­ból álló színészképgyűjtemé­nyéből az 1900 előtt született művészek fotográfiáit állítot­ták itt ki — és még természe­tesen a Mezei Máriáról ké­szülteket. Felhívta figyelmün­ket azokra a képekre, melye­ket különösen nagyra tart. Pri- elle Kornélia képeire, ő az a színésznő, akinek a kezét Pe­tőfi Sándor megkérte. A Gye- nes Lászlóról készült képek pedig azért rendkívül kedve­sek szívének, mert a művészt Az ember tragédiája legelső Luciferéként ábrázolják. Az egyik jelmezes Lucifer fény­képére maga rá is írta: Az em­ber tragédiája első előadásán. 1883. szept. 21-én Gyenes László. A Budakeszin pénteken kezdődött színházi napok, a vendégjátékok, a Kárpátaljá­ról, a Bogról, a Dunakesziről, a Budapestről érkezett vendé­gek fellépései vasárnap estig tartottak. A kiállítás azonban továbbra is várja a látogató­kat. Szemébe tekinthetnek azoknak, akik az elmúlt két­száz évben az anyanyelv mű­velése, a szív formálása, a nemzet jellemének javítása ügyében munkálkodtak. (nádudvari) Kiállítás Leányfalun Bancsó Lajos leányfalui festőművész kamarakiállítását ma este fél hatkor nyitja meg Szász István háziorvos leányfa­lun, a Petőfi Művelődési Házban. ’56 a magyar képzőművészetben Szervátiusz Tibor: 1956 (szoborterv) Vimola Károly felvétele Püspöki szentmisével Tanácskozik a Gregorián Társaság A Gregorián Társaság V. országos tanulmányi napját tartja október 22-én és 23-án Vácott, a Boronkay György Szakközépiskola dísztermében. Péntek délutáni programjukon a gregoriánkutatás legújabb eredményeiről tart előadást Béres György, a társaság elnö­ke, majd háromnegyed hétkor orgonahangversenyt rendez­nek a székesegyházban. Köz­reműködik: Bednarik Anasztá­zia orgonaművész. Szombat délelőtt a társa­ság díszgyűlése után az Euró­pai Katolikus Egyházzenei Szervezetek Konferenciájá­ról számol be Tardy László, az OMCET világi elnöke, majd énekkarok és szkólák bemutatóját hallhatja a közön­ség. Ezt követően Béres György tart oktatási bemuta­tót és Mezei János zenetörté­nész a gregorián ének változa­tairól és a magyar gregoriá- numról tart előadást. Délben az énekkarok vezetőivel és az érdeklődőkkel szakmai megbeszélés lesz. Háromkor a székesegyházban a résztve­vő együttesek közös énekpró­bát tartanak. Négy órakor Keszthelyi Ferenc váci me­gyés püspök a találkozó házi­gazdája és fővédnöke ünnepé­lyes püspöki szentmisét celeb­rál gregorián énekkel. Széles érdekképviseleti alapok Szerveződik az Országos Köznevelési Tanács A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közoktatási törvényben foglaltakhoz hí­ven, megkezdte az Országos Köznevelési Tanács létrehozá­sának szervezését. A törvény a Magyar Tudományos Aka­démia, a pedagógusképző fel­sőoktatási intézmények, vala­mint az országos pegadódus szakmai szervezetek képvise­letét írja elő a tanácsban. A minisztérium ennek értelmé­ben egy-egy jelölt állítását kér­te az MTA elnökétől, továbbá minden olyan felsőoktatási in­tézmény vezetőjétől ahol pe­dagógusképzés folyik (46 ilyen intézmény van az ország­ban), valamint a tárca nyilván­tartásába vett, az oktatásban érdekelt, 81 szakmai szerve­zettől. A jelöltek a törvényben rögzítetteknek megfelelően ke­rülnek a Köznevelési Tanács­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents