Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
Forradalmárok a volt szovjet laktanyában Márciusban rendkívüli közgyűlés Mezei Mária- napok Budakeszin A tömör szegfűkből, illatos fenyőágakból font koszorúk — akárcsak tavaly ilyenkor — felkerültek Budakeszin annak a Petőfi Sándor utcai háznak a falára, melyben tíz évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Mezei Mária élt. Az ide tervezett megemlékezést este, a művelődési otthonban tartották. A Mezei Mária színházi napok alkalmából rendezett kiállítás már addig is megtekinthető volt az előcsarnokban. Kétszáz éves a magyarnyelvű színjátszás címmel Kása Pálnak, a budaörsi művelődési ház nyugalmazott igazgatójának a képeslapgyűjteményéből válogatott anyagot mutatja be. (Folytatás a 8. oldalon) A mátyásföldi nagygyűlésen Az ’56-os Magyarok Világszövetsége közgyűlésével folytatódott, majd a forradalom hősi ha- lottai és árvái javára rendezett jótékonysági gálaesttel ért véget tegnap a szervezet első világtalálkozója Budapesten, a mátyásföldi volt -szovjet laktanyában. A közgyűlés célja az alapszabály módosítása és a vezetőség megválasztása volt, de a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megtudtuk, e témákban a jövő év márciusában megtartandó rendkívüli közgyűlésen döntenek majd. Addig is Pongrátz Gergelyt választották meg ismét a szervezet elnökének, aki betegsége miatt nem lehetett jelen az eseményeken. Vimola Károly felvétele Az alapszabály módosításával kapcsolatban — tájékoztatott Ke- lecsényi Erzsébet, a szervezőbizottság tagja — olyan sok javaslat merült fel, hogy nem tudtak érdemben dönteni. (A világtalálkozón zárónyilatkozatot fogadtak el, amit a hét végi eseményekről készült tudósítással együtt a 3. oldalon ismertetünk.) 1993. OKTÓBER 18., HÉTFŐ A gondolat: fegyver A vidéki sajtó része az ország sajtójának. Az ország sajtója a tájékoztatási és a hírközlési feladatokon túl részese és hordozója a kultúrának, a művelődésnek, ami a napi sajtó esetében azt jelenti, hogy a szakmailag jól felépített napilapból nem hiányozhatnak a publicisztikai, az újságírással rokon irodalmi, illetve egyes, tisztán irodalmi műfajok sem. Amikor tájékoztatásról beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy sok honfitársunkban nem alakult, nem alakulhatott ki a sokszínű tájékoztatás iránti, a nem csupán szenzációkra, napi hírekre és tudósításokra korlátozott igény. Nem alakulhatott ki, mert az egypártrendszer a maga diktatórikus, szűk látókörű, messianisztikus természetétől indíttatva gondoskodott a magyar társadalom szellemi tönkretételéről. Gyengítette a nemzettudatot, pusztította a keresztény szellemiségből fakadó értékrendet. Hatalmas űröket hagyott maga után, s az űrök betöltésében a sajtónak is vállalnia kell a rá eső' részt. Ez természetesen nem jelenthet aránytévesztést, a sajtó hivatásának a félreértelmezését, csupán a saját szerepéből, jelentőségéből fakadó felelősségének felismerését. Ma a legtöbb háztartásba nem jut el a jó könyv, nem jutnak el a nemzeti önépítés szempontjából fontos gondolatok. Vannak, akik azt mondják, hogy például a napilapok olvasói csak a hírekre, a tudósításokra kíváncsiak, s nem érdekli őket a szép szó, a gondolat. Azt tanácsolják a sajtónak, hogy vegye tudomásul a kialakult helyzetet, igazodjon a társadalom jelenlegi igényeihez és szolgálja ki azt. De szót fogadhatunk-e nekik, s azoknak, akik politikai semlegességre hivatkozva el akarják hitetni velünk, hogy szakmailag az a helyes, ha a sajtóból kimarad az elmélkedés, az irodalom? Lemondhatunk-e arról, hogy saját lehetőségeinken belül pótoljunk valamit lemaradásainkból? Németh László ezt írta 1940-ben, Magyar vidék című tanulmányában: „A gondolat: fegyver. Akinek friss, időszerű és jól fent gondolatai vannak, előbb-utóbb az érvényesülési harcban is feliilkerül. A vidékről hozott ’jó hír’ a magyarság titkos akaratát jelzi, hogy jobb szellemeit elakadt sorsába fogva — történelmi kátyújából végre kirántsa magát. Lesz-e rá ideje?” Nagy írónk jogosan tehetné fel a kérdést ma is, a vidéki sajtó irányítóihoz külön is. És nemcsak ezt. Tanulmányában e kérdésekre is kereste a választ: „Nem Pesten vannak a nagy székházak, ahol a magyarság ellen írókat fognak? Nem itt folyik-e a vesztegetés, a kerítés, a kondottie- rik képzése? Nem itt dobják el a maguk szemérmét, s más tiszteletét, akik akármi áron, de nevet készülnek csinálni?” Még mindig időszerű kérdések ezek, s nekünk, újságíróknak, szerkesztőknek, akik a hét végén összegyűltünk Balatonszemesen, azért is fontos a Magyar Újságírók Közösségének fennmaradása és egészséges működése, hogy minél kevesebb írót és újságírót lehessen fogni a magyarság ellen. Bánó Attila Mezőgazdasági fórum Cegléden Jövőre befejeződhet a birtokbaadás Meggyőződésem, helyesen jártak el a koalíciós pártok akkor, amikor úgy döntöttek, akiktől 1 egy tollvonással elvették a földet, ma kárpótlás útján visszakaphassák — mondta Medgyasszay László, az FM államtitkára a ceglédi városháza dísztermében azon a fórumon, amelyet az FKgP, az MDF és a KDNP helyi szervezete rendezett a hét végén. Csáky András, az MDF ceglédi elnöke köszöntötte az érdeklődőket a közvetlen hangú, kötetlen beszélgetésen, majd Medgyasszay László szólt részletesen a földtulajdonról. Kifejtette, a parlamenti választások idején mindenki egyetértett abban, hogy magántulajdonon alapuló gazdaságot kell kialakítani. Vita arról folyt, hogy kié legyen a föld. A politikus utalt arra, hogy mennyi küzdelem után szavazta meg a parlament a kárpótlási törvényt. Tudomásul kell venni, hogy az utóbbit úgy lehetett megalkotni, ahogyan azt a történelmi és alktományossági helyzet, valamint a politikai erőviszonyok engedték. Minden nehézség ellenére az egykori tulajdonosok többsége — országosan hetven-nyolcvan százalék az arány — a földjéhez jut(ott). (Folytatás a 7. oldalon ) HÍRLÁP XXXVII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ára 13,50 forint A nemzet jövője vidéken dől el Magyarország jövőbeni sorsa — gondolva nem utolsósorban a közelgő Választásokra — vidéken dől el. Ezt a megállapítást mintegy axiómaként fogalmazták meg a hét végén a balatonszemesi Szemes szállóban megrendezett háromnapos szakmai tanácskozásukon a Magyar Újságírók Közösségének vezetői, a meghívott előadók, az a mintegy negyven vidéki lap képviseletében jelenlévő 160 újságíró, akik a tisztességes tájékoztatás mellett kötelezték el magukat. E tételként is megfogalmazható alapgondolat köré építették mondandójuk tartalmi részét a felszólalók, akik munkájuk mindennapi tapasztalatából vontak le következtetéseket, s alkottak ítéletet a vidéki újságírás kilátásairól. Az országos találkozó, tekintettel a MÚK szűkös anyagk helyzetére, a Haza és Haladás Alapítványt is segítő németországi Konrad Adenauer Alapítvány anyagi támog- tásával jöhetett létre. A találkozón jelen volt és felszólalt dr. Erhardt van der Bank úr, az Adenauer Alapítvány igazgatója is. (Folytatás a 2. oldalon) Nem tértek haza a „málenkij robot”-ból A háború halottait is vétkesnek ítélték Vona Ferenc országgyűlési képviselő a kegyelet törvényére figyelmeztetett Vimola Károly felvétele » Második világháborús emlékművet avattak szombaton délelőtt Szigetszentmár- tonban. Az avatóünnepségen a helybélieken kívül az egykori kitelepítettek, valamint a németországi testvértelepülés — Vellmar — képviselői is megjelentek és letették koszorúikat. Fél évszázad múltán nyílt lehetőségünk arra, hogy a második világháború szigetszent- mártoni áldozatainak emléket állíthassunk — mondotta az ünnepségen Schreiner Mihály polgármester. Szólt a fronton elesettekről, felelevenítette a csupán német nevük miatt Baskíriába elhulrcoltak keserű sorsát, az otthonukban megerőszakolt lányok, asszonyok, és a hazájukból kiűzöttek, kitelepítettek soha be nem gyógyuló lelki fájdalmát. (Folytatás a 4. oldalon) Inczédy János nyilatkozata Három esztendő telt el az önkormányzatok megalakulása óta. Milyen tapasztalatokat lehet leszűrni működésükből? — erről nyilatkozott lapunknak dr. Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A beszélgetést holnapi számunkban közöljük.
