Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-15 / 241. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 15., PENTEK Nemzeti és közszolgálati fórum Beszélgetés Nahlik Gáborral, az MTV alel nőkével „A bűvös média több élményt juttat el nézőinek, mint amennyit egyáltalán megérteni képes” — írta Mc Lu- han. A szerző azonban kénytelen volt elismerően is szólam (a televíziózás hajnalán) az új médiáról. A Gutenberg Galaxis jóstehetséggel megáldott írója nem véletlenül védte az írott, a nyomtatott szót a tévével szemben. Ma már a társadalomtudósok pontosan kimutatják; a televíziós jelenség nem ragadható meg csupán a csodadoboz létében. A családok otthonába varázsolhat mesz- szi tájakat, milliós színházteremmé válhat, oktat, nevel, szórakoztat. Életünk részévé válhat azáltal, hogy hozzánk társul, integrál mindannyiunkat. Hosszú vajúdás után — úgy tetszik — a Magyar Televízióban kialakulhat az új műsorszerkezet. Dr. Nahlik Gáborral, az elnöki jogkörrel megbízott alelnökkel erről beszélgettünk. — Vajon honnan datálná a Televízió megújhodásának lehetőségét? — kérdeztük. — Miként a természet, úgy a televízió műsorstruktúrája is a tavasszal, pontosan március 25-ével kezdte felfrissülését. A dátum mérföldkő; ekkor lépett életbe az új szervezeti működési szabályzat, s nemsokára napvilágot látott az etikai kódex is. Tartalmában az MTV nemzeti, közszolgálati média. E nemes cél vezérel mindannyiunkat. Jó lenne, ha nem szólamként hangzana egyik jelző sem. S remélem, valamennyi alkotóműhelyünk előbb- utóbb ráébred: nincs ennél szebb feladat a televíziózásban. — E két fogalomkör valóban nemes, ám meglehetősen tágan értelmezhető. Közelebbről: véleménye szerint miben rejlik a közszolgálati televízió kötelezettsége? — A közszolgálati televíziózás alapfilozófiája: vállaljuk fel a higgadt, problémamegoldásra serkentő tájékoztatást. A piacgazdaság küszöbén mindenki óhajtja, hogy eligazodhasson a jog- dzsungelben, hogy fogódzókat kapjon életviteléhez, „fönnmaradásához” legyen példaképe, s nem utolsósorban szórakozhasson. Manapság divatos arról is beszélni, miért szűnik meg egy-egy régi műsor. Ennél sokkal fontosabb, mi lép helyébe. Talán nem örvendetes a Családi kör újjáélesztése? Szinte észrevétlenül csöppenünk be szituációkba, amelyeket mi magunk is megéltünk. A képernyő előtt együtt gondolkodva bogozhatjuk ki a szálakat. A Jognak asztalánál címmel indított sorozatunk eligazít majd az új törvényekben. Naprakész döntésekhez segíti a munkába indulókat reggelente az Üzlet című műsor. Hogy csak néhányat említsek az induló újdonságokból. — S a nemzeti média küldetése? — A kis nemzetek fönnmaradásához fontos az identitástudat erősítése. Irodalmunk nagyjai évszázadokon keresztül sokszor megfogalmazták az „itt élned, s halnod kell” . kötelezettségét. Úgy érzem, e szellemiségnek kell átthatnia gondolkodásmódunkat. S e célt a különböző alkotóműhelyek a maguk módján szolgálják. Remélem, igaz hittel. Érzésem szerint közvetlenül a művészetek fejezhetik ki a legnemesebben az e földhöz kötődés parancsát. Pótolhatatlan károkat okozott az elmúlt esztendők törekvése a hazai gyártású tévéjátékok visszaszorításában. A pótolhatatlant is pótolni kell. íme: tarsolyunkban tizenöt film — közülük néhány már sugárzásra kész. Hadd említsem például: az október 23-i ünnepre készülődön „Hajnalra a fények kihunynak” című filmet vetítjük. Ez a film azért is érdekes, mert egy Monte- nelli nevű olasz újságíró írta, aki 1956. november 4-én az Astoria Szállóban rekedt. Továbblépve: „Hagyomány” címmel néprajzi sorozatot indítunk. Amelybe belefér a környező országok népi kultúrájába való betekintés is, a kölcsönhatások felvillantása is. — Milyen televíziót szeretne? Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy például sem a gazdasági megfontolások, sem a műsoridő, sem a csatornakapacitás nem köti meg a kezét. — Hát igen. Én mindenképpen három csatornában gondolkodnék. Két földi csatorna kellene, és legalább egy égi. (Igaz, a felmérések szerint határainkon túl is sokan nézik műsorainkat. Ám a műhold segítségével távolabbra is sugározhatnánk.) Ha tehetném, zömében a szórakoztató műsorokra szavaznék. A néző nemigen szereti, ha esténként az élet „gondjait” látja. Kikapcsolódásra vágyik. A napokban írtuk alá az Euromédia-szerződést — ugye, ez már nem csupán álom. Ennek keretében jelentős támogatást kap, aki koprodukciós munkában vesz részt. Remélem, ez is elősegíti, hogy helyrebillenjen a filmgyártás és a televízió viszonya. Természetesen az az igazi cél, hogy többségében tisztán hazai gyártású filmeket lássunk a képernyőn. A második csatornán valósulhatna meg az én „fantazmagóriám”: a távoktatás. Ma még csak kóstolgatjuk. Pedig a piacgazdaságra készülődvén — vagy mondjuk a nyelvtanulásban — szinte pótolhatatlan a szerepe. A játékos tanulás iskolapéldája lenne. Az ötös stúdiót szeretnénk e célra használni. — Az égi csatorna kikhez szólna ? — Ez saját műholdas adás lenne, az Alpok—Adria együttműködés keretében. A cél az lenne, hogy a környező országok számára kulturális, orientáló műsorokat sugároznánk, s legalább hét nyelven... Ezt annál is inkább fontosnak tartom, mert meglehetősen kevesen ismernek bennünket, még Európában is. Mi más tehetne ennek érdekében többet, mint a televízió? Nos, mi ezért vagyunk. Erdősi Katalin Európa sokkal tágasabb Váci művészek külföldön Homorúd menti ház Balázs Imre grafikája Nemrégiben Balázs vJL ; Imre festőművész, Belányi László bőr- művész és Kocsis Iván fotóművész kötött barátságot és kerekedett fel, hogy megkeresse Olaszországban a tavaly Vácott járt olasz kereszténydemokrata küldöttség tagjait, akik szíves szóval invitálták őket a Rimini közelében fekvő, 44 ezres lélekszámú Fano városába. Szeptember végén történt, hogy autóbusznyi turista és művész indult el délnek, s mintegy három napig tartó programot adott a házigazdáknak. Volt a tiszteletükre fogadás, a váci Hortus Musi- cus Kamarakórus Bognár Imre vezényletével énekelt a San Cristoforo-templomban, Bartos Ferenc polgármester nyitotta meg a három képzőművész kiállítását, s itt, majd később egy másik templomban is énekelt a kórus. Ennél részletesebb és bővebb volt a program, melynek egyik eseményén megjelent Forlani, a neves olasz politikus, az ottani választókörzet képviselője. Balázs Imre mondja: — Ha mi Európa felé igyekszünk, és kapcsolatokat keresünk, akkor rendszerint a német nyelvterület országaiban kötünk ki. Pedig Európa ennél sokkal tágasabb. Kötődéseink még régebbi eredetűek a latin világban. Ezt a Fanóban rendezett „váci napok” alkalmával látni is lehetett. Az olaszokat meglepte magatartásunk sokféle hasonlósága. Jó lenne tehát a századok homályába veszett emlékek megelevenítése, esetleg francia és olasz kapcsolatok teremtése is. Olasz ötletként hangzott el például, hogy üdüljenek egymás családjainál kölcsönösen a gyerekek. — Fano—Vác baráti társaság szerveződik. Egyik évben ott rendeznénk váci, másikban (legközelebb jövőre) idehaza „fanói napok”-at —- mondja Kocsis Iván, aki három nevet említ: dr. Fiorenzo Giametti orvos, Jakab Imre kint élő magyar festőművész és Valentino Valent ini urak nevét, akiké a fő érdem a fanói rendezvények sikeréért. Balázs Imre és Kocsis Iván is tagja annak a művészeti társulásnak — a Váci Szalonnak —, amely 1992-ben jött létre és rajtuk kívül még Dániel Kornél, Gaál Imre, Markó Erzsébet, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Orvos András festőművészek, Fekete István fotó- és grafikusművész, Kocsis Iván, Lehotka László, Tum- bász András fotóművész, Kottái Gábor festő-grafikus, Molnár László József grafikus- művészek nevei fémjeleznek. — A művészek a maguk módján akarnak lokálpatrióták lenni, s minél több polgárt szeretnének a művészet iránt érdeklődővé tenni — közölte a minap Orvos András festőművész, aki Fekete István grafikus-fotóművész társaságában beszélt arról, hogy kiállításaik rendezését évente októberre tervezik, s a mindenkori polgármester nyitja majd meg. így történt tavaly, így történik idén október 30-án a Műszaki és Természettudományi Egyesületek székházában. Kovács T. István ’56 a magyar képzőművészetben Gömbös László: 1956 Gömbös László „ 1956” és Szinte Gábor „Erdély, ahol a népek egykor összefértek” című kiállításának megnyitóját október 21-én délután 5 órakor tartják a Vármegye Galériában (Budapest V., Vármegye u 11.). Megnyitót mond And rásfalvy Bertalan. Közreműködik Torday Ferenc előadóművész. Mezei Mária színházi napok Ma kezdődnek Budakeszin a Mezei Mária színházi napok. Délután négy órakor megkoszorúzzák a művésznő emlékházát a Petőfi Sándor utcában. Az ott tartandó ünnepségen a Budakeszi Színjátszók csoportja működik közre. 18 óra 20 perckor nyitják meg a „200 éves a magyar nyelvű színjátszás” című kiállítást a művelődési központban. A kiállítás alapjául Kása Pál képeslevelezőlap-gyűjteménye szolgál. 18 óra 30-tól a Kárpátaljáról érkezett Dédai Színjátszó Csoport adja elő „Szent Margit legendájá”-t. „Holnap délelőtt tíz órától a bagi Muharay Elemér népi együttes ad műsort. Zenei vezetőjük Rónai Lajos, művészeti vezetőjük Iglói Éva. Közreműködik a Fix Stimm zenekar. Este hétkor színházi előadás kezdődik, Agatha Christie „Egérfogo”-ját tekinthetik meg az igényes bűnügyi játékok kedvelői. Vasárnap délelőtt tízkor lesz a Budai Bábszínház előadása, a „Papírrepülő.” Este hétkor a Musica Historica együttes és Kobzos Kis Tamás „Protestáns énekmondók” című műsorával fejeződnek be a Mezei Mária színházi napok. Kesztyűs Ferenc képkiállítása Kesztyűs Ferenc festőművész munkáiból nyílik ma kiállítás Budapesten az FKGP központi székháza Vetés Galériájában (Belgrad rakpart 24 ). A tárlatot az Összmagyar Testület II. világkongresszusára rendezték meg. Nyitóbeszédet Keserű József újságíró mond, ezt követően irodalmi-zenés összeállítás következik. A kiállított munkák október 29-ig tekinthetők meg munkanapokon délután 13—19 óra között. Kesztyűs Ferenc: Büki tájház (olajfestmény)
