Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZA( 1993. OKTOBER 14.. CSÜTÖRTÖK A háborús bűnök elévülhetetlenek Mégis győzött az igazság (Folytatás az I. oldalról) A várható gyors eljárás annak köszönhető, hogy tu­lajdonképpen az igazságtéte­lt törvény lényegét alkotó kettes számú paragrafust az Alkotmánybíróság változat­lan formában, s szövegezés­ben elfogadta. így csupán az első és a harmadik rész újbó­li megszavaztatása vár a Tisztelt Házra. Remélhetően a jövő heti három napra ter­vezett plenáris üléssoroza­ton sikerül felvetetni a napi­rendi pontok közé a törvény megvitatását. A közeljövőt érintő kérdé­sekre a szakemberek el­mondták, hogy bár a tör­vényben kiemelten érintett korszakra, az 1956-os forra­dalom és szabadságharcra vonatkozóan a dokumentu­mok többsége még feldolgo­zatlan, már most is annyi biztosító erejű anyag áll a bí­róságok s a nyomozó hatósá­gok rendelkezésére, hogy azok birtokában elkezdőd­het az érdemi munka. Ezzel egyidejűleg elhangzott az is, hogy éppen az ügy fontossá­gára való tekintettel vala­mennyi eset nyomozására a Budapesti Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal, míg a bírósá­gi eljárásra csakis a Főváro­si Bíróság illetékes. A későbbiekben megálla­pított, s dokumentált bűnese­tek elítélhetőségével kapcso­latban az igazságügy-minisz­ter hangoztatta: ezekben az ügyekben is a jelenlegi bün­tető törvénykönyv szerinti té­telek alapján járnak majd el a bírák. A várható ítéletekre utalva az igazságügy-minisz­ter megemlítette, hogy elég széles kiterjedésű időhatár közé tartozó szabadságvesz­tések várhatók. Természetesen ezeknél az ügyeknél enyhítő körül­mény lehet az elkövetés óta eltelt hosszú idő. Ugyanak­kor nem szándékozunk a tör­ténelemből ismert háborús büntetőperek szerint eljárni. A magyar jogalkotókat eb­ben a kérdésben (sem) a bosz- szúvágy vezérelte. Az igaz- ságtételi törvény elsősorban a múlt elemzéséhez kapcso­lódó jogi feldolgozáshoz nél­külözhetetlen. (maliár) Holnap kezdődik az 56-osok vilagtalalkozoja Több ezer vendéget várnak (Folytatás az 1. oldalról) Szakmai rendezvények is kapcsolódnak a találkozóhoz, valamint az utolsó napon ke­rül sor a szervezet vezetőség­választó közgyűlésére. Yerecyan Ara, az 56-os Magyarok Világszövetsége számvevőbizottságának elnö­ke a kongresszussal összefüg­gésben megjegyezte, hogy ed­dig 58 szervezet csatlakozott szövetségükhöz. Igen demok­ratikus választási rendszert dolgoztak ki, bárki jelölhető a vezetőségbe, a küldöttek bárkit megválaszthatnak. Ké­sőbb, a huszonöt tagú testület tagjai az alkalmasságuk szem­pontjából döntenek abban a kérdésben, ki melyik posztot tölti majd be. Szó esett arról is, hogy vasárnap, a jótékony- sági gálaesten sok hazai mű­vész mellett erdélyiek is fel­lépnek. A világtalálkozó érde­kessége lesz az is, hogy Do­bos Attila a Magyarok világ­himnusza című szerzeményét itt mutatják be először. A világtalálkozó fővédnö­ke Antall József miniszterel­nök lesz. Az ötvenhat véd­nök között található például Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Makovecz Imre építész, Püski Sándor és ne­je, Für Lajos honvédelmi mi­niszter, Barsiné Pataky Etel­Ombudsman Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága tegna­pi ülésén meghallgatta Tró- csányi Lászlót, az állampolgá­ri jogok országgyűlési bizto­sa jelöltjét, valamint Tóth Ju­dit általánoshelyettes jelöltet és mindkét esetben egyhangú­ka, a 96-os expo kormánybiz­tosa. De jönnek részvevők Szlovákiából, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztri­ából. Legalább háromezer emberre számítanak, az ün­nepségen valószínűleg ennél jóval többen vesznek majd részt. A világtalálkozó több na­pos rendezvénysorozata a központi költségvetés támo­gatása nélkül, a tagok és má­sok segítőkészsége révén va­lósulhat meg. Számos szállo­da szobákat ajánlott fel a ven­dégek elhelyezésére. A szer- .vezet emellett sok segítséget kapott a Belügyminisztérium­tól, a Honvédségtől, a Vám- és Pénzügyőrségtől. A kapcsolódó rendezvénye­ket számos helyszínen tartják meg. Egyrészt azért, hogy mi­nél mozgalmasabb legyen a program, másrészt ezzel is hangsúlyozni kívánja a szer­vezet a pártoktól való függet­lenségét. Pongrátz Gergely megje­gyezte, szeretné, ha Göncz Árpád államfő is eljönne vala­melyik rendezvényre. Ezt neki kell eldöntenie, ők úgy fogadják, ha megérkezett, ahogy az a köztársaság elnö­kének, az egykori bajtársnak kijár. J. Sz. I. meghallgatás lag úgy foglalt állást, hogy a jelöltek országgyűlési megvá­lasztásának nem látja szak­mai akadályát. Majtényi Lász­ló adatvédelmibiztos jelölt meghallgatása — tekintettel az adatvédelmi törvény terve­zett módosítására — elma­radt. Parlamenti napló Folytatódott a költségvetés vitája Az Országgyűlés tegnapi ülésnapját a költségvetési tör­vény általános vitájának foly­tatásával kezdte meg. A Magyar Igazság és Elet Pártjának vezérszónokaként Csutka István — többek kö­zött — kijelentette: frakciója „megfigyelőként” vesz részt a költségvetési vitában. A harcokba nem kívánnak be­avatkozni, annál is inkább, mert nem világos, hogy va­jon véres háború folyik-e, vagy egy nagykoalíciós nász­tánc készülődik az ellenzék és a kormánypártok között. Kupa Mihály, a függetle­nek vezérszónokaként kijelen­tette: egy parlament nem tár­gyalhatja úgy az állami költ­ségvetést, hogy nincs képe az államháztartás teljes egészé­ről. Márpedig olyan fontos al­rendszerek jövő évi működé­sének meghatározása hiány­zik jelenleg, mint a tb-önkor- mányzatoké. A novemberben folyósítan­dó, egy összegű nyugdíjkiegé­szítésről szóló határozati ja­vaslat általános vitáját folytat­ta le azután a T. Ház. Az elő­terjesztő népjóléti tárca első ízben vehette alapul az im­már működő Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat ajánlását. Az előterjesztés azoknak, akik 1993. január 1-jét meg­előzően megállapított nyugel­látásban részesülnek, havi négyszázalékos emelés ki­lenc hónapra járó összegét ja­vasolja egy összegben folyó­sítani. Ezt az öregségi és rok­kantsági nyugdíj esetében leg­alább havi 300, legfeljebb havi 1000 forint, öregségi résznyugdíj, özvegyi és szü­lői nyugdíj esetében legalább havi 250, legfeljebb 700 fo­rint alapul vételével kell meg­határozni. Egy összegű — 1800 forintos — kiegészítés jár a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátáshoz is, ha azt a nyugdíjfolyósító szervek fo­lyósítják. Ezt követően a képviselők megkezdték az adótörvények módosításának általános vitá­ját. A. felszólalók többsége a személyi jövedelemadóról fej­tette ki véleményét. Általában elismeréssel szóltak arról, hogy az új adótábla révén az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek adóterhei jelentősen csökkennek. A kormány előtt a kárpótlás Meghosszabbítják a határidőt? A kormány mai ülésén előter­jesztést hallgat meg a kárpót­lás iránti kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbí­tásáról, hogy azok is élhesse­nek a kárpótlás lehétőségé- vel, akik korábban ezt valami­lyen ok miatt elmulasztották. Ä Kormányszóvivői Iroda il­letékese az MTI érdeklődésé­re elmondta, hogy mintegy 30-40 ezer új igénylőre lehet számítani és ez mintegy 4 milliárd forint értékű kárpót­lási jegy kibocsátását jelent­heti. A kormány foglalkozik a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjaival, és azok jövő évi költségvetésével. A koráb­bi tervek helyett nem állam­papírok kibocsátásával fedez­nék a hiányt, hanem a költ­ségvetés 1994. január ljétől átvállalja a tb által finanszíro­zott ellátásokat 42 milliárd fo­rint erejéig. így a tb-alapok jövőre tiszta lappal, sőt 842 millió forint többlettel indul­hatnak. A testület előterjesztést hallgat meg a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fej­lesztési Alap számára adandó áfa-visszaigénylési lehetősé­géről. Ez a lehetőség az 1996-os expo területét érintő infrastrukturális beruházások­ra, valamint a felsőoktatási fejlesztésekre vonatkozik. A kabinet foglalkozik a MÁV hitelfelvételével is; a vasút az Eurofima társaságtól 15 mil­lió svájci frank hitelt venne igénybe 20 személykocsi és 250 teherkocsi felújítására. A kormány várhatóan az importengedély-köteles ter­mékek közé sorolja az úgy­nevezett ízesített tejitalokat, a joghurtot, valamint a tej­ből készült jégkrémet a ha­zai termelők érdekeinek vé­delméért. A Világbank is figyelmeztetett Drágul a villanyáram Novembertől lép életbe a lakossági, háztartási célra szol­gáltatott villamos energia díjával kapcsolatos ipari és ke­reskedelmi miniszteri rendelet — hangzott el a tegnapi saj­tótájékoztatón. Szűcs István helyettes államtitkár elmond­ta. hogy a miniszter hétfőn bejelentett és novembertől élet­be lépő rendelete megkísérli a ráfordítás-arányos villany­áramár kialakítását, szem előtt tart azonban bizonyos szo­ciálpolitikai szempontokat is. Választási szövetség alakult Még a nyár folyamán néhány parlamenten kívüli párt, illetve különböző rétegeket képviselő társadalmi egyesület elhatároz­ta. hogy létrehozza a Magyarsá­gért Választási Szövetséget. A széles nyilvánosság számára mindmáig ismeretlen tömörü­lés tagszervezeteinek (Republi­kánus Nemzeti Párt, Magyar Szabadság Párt. Magyarságért Egyesület, Volt Politikai Üldö­zöttek Bajtársi Szövetsége) ve­zetői tegnap sajtótájékoztatón is­mertették céljaikat, illetve fejtet­ték ki véleményüket a szerintük nem jó úton haladó rendszervál­tozásról. Az egyetlen előadó Benedek Béla, aki a szövetség létrehozá­sában tevékenyen részt vevő Magyarságért Egyesület elnö­ke, kijelentette: ma nincs olyan párt, illetve szövetség a parla­mentben, amely valóban jobb, biztosabb, magasabb életszínvo­nalat nyújtó jövőt garantálhatna a magyarságnak. Az előadó sze­rint épp ezért van szükség a Ma­gyarságért Választási Szövet­ségre, amelynek tagszervezetei egy humanista és szociális ala­pokon álló államrend kialakítá­sának elképzeléseivel kívánnak a politika porondjára lépni. A szövetség minden választókör­zetben állít majd jelölteket. R. Z. Ezt szolgálja a háromszintű tari­farendszer bevezetése is. Esze­rint havi öt ven kilowattórás fo­gyasztás esetében kedvezmé­nyes három forint hetven fillér lesz a díj, ötven és háromszáz kilowattóra között a jelenlegi öt forint harminc fillért kell fi­zetni, háromszáz kilowattóra fe­lett azonban hét forint ötven fil­lér lesz a tarifa. Ez utóbbi fede­zi egyébként a villanyáram elő­állításának valós költségét — mondta a helyettes államtitkár. Az éjszakai áram esetében is változások várhatók: kétszáz ki­lowattig egy forint kilencven fillért, kétszáz és ezer között kettő forint hetven fillért és efö­lött három forint ötven fillért kell majd fizetnünk. A sajtótájékoztatón az is el­hangzott, hogy az áremelés egyik célja az, hogy forráso­kat teremtsen a Magyar Villa­mos Művek Részvénytársaság számára a további fejlesztések­hez. Ugyanakkor az MVM Rt. — éppen az éritett szűk fo­gyasztási réteg miatt — nem számíthat jelentős befizetések­re. A jövő évre kalkulált, mint­egy 1,3 milliárdnyi többletfize­tésben a villamos energia árá­nak harminc százalékára még mindig nem lesz fedezet. Ezt — a Világbankkal kötött meg­állapodás szerint — 1995-ig rendezni kell. A tarifamódosítás a lakos­ságnak csupán négy-öt száza­lékát érinti majd — hangzott el —, elsősorban azokat a réte­geket, amelyek az átlagnál töb­bet fogyasztanak. Az áremelés másik — nem titkolt — célja, hogy energiata­karékosságra ösztönözzön. Mindezekkel egy időben az MVM Rt. is végrehajt külön­böző takarékossági intézkedé­seket (például készletek csök­kentése. vagy a létszám, illet­ve a melléktevékenységek ra­cionalizálása). (á. m.) Ki a bűnösökkel! Nagyon jó lenne, ha nem sikkadna el az a hír, amely Gáspár Mik­lós kereszténydemok­rata képviselő minapi bejelentésével kapcso­latos. Gáspár Miklós javasolta, hogy akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabad­ságharc véres leverésé­ben. ne jelöltethessék magukat, ne lehesse­nek jelölhetők sem par­lamenti, sem önkor­mányzati képviselők­nek. A magunk részé­ről messzemenőkig tá­mogatjuk a képviselő fölvetését, hiszen egye­nesen elborzasztóan hatott ránk az, amikor a Magyar Szocialista Párt elnöke, Horn Gyu­la a demokratikus ma­gyar parlamentben szinte válvonogatva be­szélt arról, hogy ő bi­zony pufajkás, azaz a forradalom leverői közé tartozott. Horn Gyula magatartása persze, hol keltene fel­tűnést akkor, amikor ez a „nagy ívű" politi­kus a guruló dollárok­ról nyilatkozva kacag­va tette föl a kérdést a vele együtt kacagó ri­porternek a televízió képernyőjén arra vo­natkozóan, hogy most már szeretné tudni, hogy honnan hová gu­rultak azok a bizonyos dollárok. Értsd, ciniz­musa odáig fajult, hogy ostobáknak tekin­tett bennünket olyany- nyira: „ők” esetleg még azt is feltételezik, az új hatalom urai majd annyira belebo­nyolódnak ebbe a dol­lárügybe, hogy nem látható az innen oda, vagy az onnan ide... Ám jól tudjuk, a dollá­rok igenis innen gurul­tak a Kreml uraihoz, méghozzá pontosan azoktól, akik a forra­dalom szovjet segítség­gel való leveréséért ily módon is kifejezték há­lájukat Moszkvának. Időszerű lenne meg­szívlelni nagyon széles körben Gáspár Miklós mondatait, hiszen en­nek a gondolatiságnak a nyomán lám csak, a politikai közéletből a fölháborító cinizmus is kiszorítható lenne. Mert Horn Gyula köz­ponti cinizmusa nem egyedülálló, ott van ő, az ő szelleme Fehér- gyarmat és Körmend között majd minden önkormányzatban, s hol csak a fű alatt, hol dabas-sári hangerővel manipulálja a közsé­gek lakosságát, szinte természetes, hogy nem a többpárti demokrá­cia szellemében, ha­nem éppen fordítva, le­hetőleg hátrányos mó­don föltüntetve azt is, ami jó. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents