Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. OKTÓBER 2.. SZOMBAT Ki csatlakozhat a NATO-hoz? Jelcin: tegyék le a fegyvereket! Kútba esett a megállapodás Borisz Jelcin figyelmezte­tése után meglehet, hogy a NATO eláll attól a tervé­től, hogy soraiba fogadjon néhány egykori kommunis­ta országot — írta tegnap a Reuter hírügynökség. Jelcin a héten drámai hangú levélben intette óva a keleti irányú terjeszke­déstől az atlanti szövetsé­get. Az orosz államfő az Észak-atlanti Szerződés Szervezete januári csúcsta­lálkozójának egyik fő té­májául a NATO-tagság ki- terjesztése helyett azt aján­lotta, hogy Oroszország és a NATO együttesen szava­tolja a kelet-európai térség biztonságát. A NATO tehát súlyos di­lemma előtt áll. Mindig azt állította, hogy kapcsola­Borisz Jelcin „némiképp vi­szonylagossá tette” varsói ki­jelentéseit, amelyekben meg­értést tanúsított a NATO-tag- ságra vonatkozó lengyel óhaj tai kiszélesítésére törek­szik Oroszországgal, ame­lyet be akar vonni bizton­sági kérdések megvitatásá­ba; Moszkvának azonban nem lehet beleszólása ab­ba, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz. Ha a szövet­ség kitart a fenti elvek mel­lett, azt kockáztatja, hogy elidegeníti magától a leg­erősebb európai hatalmat, és az amúgy is etnikai és nacionalista konfliktusok­kal terhelt időkben növeli a feszültséget a térségben — írja a birt hírügynökség. „Bajban vagyunk; a vé­gén megeshet, hogy jó ideig semmi olyat nem tudunk ajánlani a kelet-európaiak­nak, amit szeretnének” idé­zi egy NATO-diplomata vé­leményét a Reuter. iránt — közölte tegnap Bonn­ban a német kormány helyet­tes szóvivője, egyben megerő­sítve: Németország megkapta a moszkvai levelet. Az orosz parlament épületé­ben lévő képviselők tegnap elutasították az elnök képvi­selőivel kötött megállapo­dást, amelynek értelmében a telefonok visszakapcsolásá­ért, illetve az áram- és víz­szolgáltatás helyreállítása fe­jében az épület védői letet­ték volna a fegyvert. így teg­nap délután továbbra is patt­helyzet uralkodott a parla­ment körül. Ezzel kapcsolatban Bo­risz Jelcin az államközössé­gi tévének adott nyilatkoza­tában leszögezte, hogy a to­vábbi tárgyalások feltétele a fegyverek leadása. Jelcin Horvát „nem” Az úgynevezett hercegovi­nál Horvát Köztársaság par­lamentje tegnap virradóra elutasított minden területi engedményt, s megtagadta azt is, hogy Mostart a Nem­zetközi Közösség felügye­lete alá helyezzék. A herce­govinál székvárost a rende­zési terv szerint az Európai Közösség csapatainak kel­lene ellenőrizniük. hangsúlyozta, hogy egy vé­letlen lövés is provokáció­ként értékelhető, ami véron­táshoz vezethet, ezt viszont meg kell akadályozni. Az ál­lamfő megismételte, hogy nem alkalmaznak erőszakot, mivel el akarják kerülni a vérontást. Jelcin bizakodóan nyilatkozott a konfliktus megoldására vonatkozóan. Mint mondta, reménye sze­rint békés véget ér a konflik­tus. Az elnök közölte, hogy a bent lévők közül senkinek sem esik bántódása, ha el­hagyja a Fehér Házat. Jelcin egy másik kérdésre válaszol­va kifejtette, hogy egyelőre Lech Walesa lengyel állam­fő következetesen ragasz­kodik ahhoz az álláspontja­ihoz, hogy addig nem haj­landó fogadni a baloldali kormánykoalíció vezetőit, amíg azok írásban három jelöltet nem terjesztenek elé, akik közül ő választ­hatja ki a miniszterelnök személyét — közölte And­rzej Drzycimski elnöki szó­vivő. Tegnap reggel Aleksan- der Kwasniewski, a Radio Zetnek adott interjújában Ukrajna kész az atomfegy­verek leszerelésére, de nem áll rendelkezésére az ehhez szükséges 3 milliárd dollár —- közölte az ukrán külügy­miniszter az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán elmondott beszédében. Anatolij Zden- ko egyúttal azt is tudakol­ta: kaphat-e Ukrajna kárté­nem döntött arról, hogy in- dul-e majd a jövő nyárra meghirdetett elnökválasztá­son. Pénteken egyébként foly­tatódott az orosz ortodox egyház központjában, a moszkvai Danyilov-kolostor- ban az egyház közvetítésé­vel zajló kiútkeresés, de egyelőre nem született meg­állapodás Az elnök környezete a haj­nali megállapodás kútba esé­se miatt Ruszlán Haszbula- tov, a feloszlatott parlament elnökére és Alekszandr Ruc- koj alelnökre hárította a fele­lősséget. elmondotta: ha sikerül vég­leges megállapodásra jut­nia a Demokratikus Balol­dali Szövetségnek (SLD) a Lengyel Parasztpárttal (PSL) a kormánykoalíció létrehozásáról, akkor csak egy miniszterelnök-jelöltet terjesztenek az elnök elé. Ha ezt Walesa semmikép­pen sem fogadná el, akkor ugyan készek három jelöl­tet állítani, de ebben az esetben „visszaadják a kez­deményezés lehetőségét” az államfőnek. rítést az 1992-ben leszerelt robbanófejekből kiszerelt anyagokért, amelyeket át­alakítás után atomerőmű­vek. fűtésére használhat­nak. Mint elmondta, a fenti kérdésekre Ukrajna egyelő­re nem tudja a választ. Az ígéretek egyelőre csak papí­ron léteznek. A nagyvilág hírei Hongkong önkényes visszavételével fenyeget­te meg Li Peng kínai kor­mányfő csütörtökön Nagy-Britanniát. Utalt Teng Hsziao-ping 1982 szeptemberében elhang­zott beszédére, melyben kijelentette, hogy Kína esetleges brit beleegye­zés nélkül is magához csatoljá Hongkongot, ha nem tudnak megállapod­ni. Oroszország árulása nélkül Szuhumi nem esett volna el — jelentet­te ki a Le Figaro című francia lapnak adott in­terjújában Eduard Se- vardnadze grúz államfő, aki azt minősítette áru­lásnak, hogy az orosz védnökség mellett aláírt, s az abháziai harcok be­szüntetéséről rendelkező júliusi megállapodást nem tartották tisztelet­ben. ¥ Vezércikkben bírálja a legnagyobb példány- számú román napilap, az Evenimentul Zilei hasáb­jain Ion Cristoiu főszer­kesztő azokat a román politikusokat, akik az Európa tanácsi felvételt javasoló közgyűlési ál­lásfoglalások után abbé­li véleményüknek adtak hangot, hogy a testület által elfogadott módosí­tások nem kötelezik Ro­mániát. ¥ Kötelezte a központ bankot az orosz kor­mány, hogy nyújtson szá­mára 4660 milliárd ru­bel, alacsony kamatozá­sú hitelt a negyedik ne­gyedévi költségvetési hi­ány fedezésére. Jól jönnek a MÍG—29-esek Für—Gracsov találkozó Für Lajos oroszországi látogatása során vé­leményt cserélt Pavel Gracsov orosz védel­mi miniszterrel Magyarország tervezett.NA- TO-tagságáról. A magyar honvédelmi mi­niszter az MTI kérdésére elmondta: az orosz védelmi miniszter által megfogalma­zott álláspont szerint nem lenne szerencsés a Varsói Szerződés volt tagállamainak jelen­legi belépése a NATO tagállamainak sorá­ba, mivel ezáltal Oroszország sokkal elszi­geteltebb helyzetbe kerülhetne. Távlatilag, ha a tagok köre bővülhet, és később Oroszország is tagja lesz a NATO­nak, akkor nem ellenzi, hogy a kelet-közép- európai térség országai is a NATO-tagok so­rába lépjenek. Most azonban ezt Gracsov nem tartaná jónak — közölte Für Lajos. Für Lajos nagyra értékelte a MÍG—29-es gépek szállítását, annál is inkább, mivel az utóbbi évtizedben szinte semmiféle új hadi- technikai eszköz nem került a magyar hon­védség tulajdonába. Magyarországnak még az új gépek hadrendbe állításával is keve­sebb repülőgépe lesz, mint amennyit a vonat­kozó nemzetközi megállapodások engedé­lyeznek. Bonn megkapta a moszkvai levelet Walesa három jelöltet kér Még nincs várományos MIMmMmmmMMOmMmmmmMMmmm Ukrán atomgondok VÉLEMÉNY A baloldali mákony M egtörtént, először Litvániában, azután Lengyel- országban. A marxista-leninista ideológia nyo­mait sem nélkülöző baloldali törekvések, ame­lyek eleinte még kommunistaellenesnek is tűntek, a má­sodik volt szocialista országban eresztettek mély gyöke­ret, és arattak győzelmet. Ez nem tekinthető másnak, mint szélesre tárt kapunak a visszarendeződés lehetősége előtt, ha éppen a mi viszonylatunkban ez nem is a Ráko- si-típusú kegyetlen diktatúrával azonos. Elgondolkoztató, hogy nálunk a diktatúrát megdönteni szándékozók, akikből a két úgynevezett liberális párt ki­fejlődött, miért fordultak szembe önmagukkal, és akik a kommunistákat agyagba akarták döngölni, miért váltak az elmúlt rendszer bűnöseinek lelkes védelmezőivé. Ma­gam sosem értettem egyet ezzel a döngöléssel, még csak bíróság elé sem kívántam állítani őket, sőt, a nagy nyug­díjukat sem irigyeltem, de hogy még megnevezni sem szabad őket, ez a rendszerváltozás negyedik évében azért erős túlzás. Nem arról van itt szó, hogy baloldali szemszögből nem szabad kifogásolni, hiszen a szabadság ezt megköve­teli, de hogy milyen színvonalon bírálnak, az egyáltalán nem mellékes. Bármilyen kétségbevonhatatlan igazságot lehet visszataszítóan tálalni, és a légből kapott, minden alapot nékülöző állításokat is lehet a rokonszenv köntösé­be öltöztetni. Szemlélve a litván és a lengyel választási eredménye­ket, látnunk kell, hogy az állampárt eszmei hatása mé­lyen vésődött az emberi lelkekbe. A változás óta a hatal­mat önként átadók és a velük egy követ fújó ellenzéki erők, a sajtó feletti majdnem százszázalékos uralmuk bir­tokában, a hibák és negatív jelenségek állandó, nem jóin­dulatú, túlméretezett hangoztatásával még azoknak a ked­vét is igyekeznek elvenni, akikben megvolna a szándék, hogy valami pozitívat is tegyenek ezért az országért. A negyvenöt éven át belénk injekciózott marxista-leninista eszmei kábítószer és az immár negyedik éve folyó kímé­letlen sajtókampány azt igyekszik beleszuggerálni az em­beri lelkekbe, nem is eredménytelenül, hogy ezt a „rossz, korrupt kormányt” nem túl színvonalas szitkok özönével kell elárasztani, magasra szítva az emberekben a gyűlö­let lángját. Eközben az ellenzék képviselői, akik hajda­nán szembeszálltak a diktatúrával, már a Kádár-korszak iránti nosztalgia hitvallóivá kezdenek válni. Érdekes, hogy az ifjú demokraták vezére a jövőre ka­csintva nem ígéri, egy szűk évvel remélt hivatalba lépése előtt, hogy kolbászból lesz a kerítés. Bár ez ismert régi magyar mondás, de arra is jól emlékszünk, hogy Kádár kedvenc szlogenje volt, és mikor Orbán Viktor ezt tuda­tosan vagy éppen öntudatlanul idézi, a kádári nosztalgia magvait hinti szét a tömegben, amely már tényleg azt hi­szi, hogy az volt Magyarország aranykora, miközben az életüktől, a szabadságuktól vagy szerencsés esetben „csak” az életlehetőségüktől megfosztott százezrek vagy milliók sorsa semmivé törpül. Szomorú látni azt is, hogy a demagógia mocsarába fe­jük búbjáig süllyedt, nem túlságosan dús érdemű karrierva­dászok lepték el a közéletet. A humoristák pedig elfelejtet­ték, hogy nekik megnevettetni kellene az embereket, és most vulgáris ízetlenségekkel, minden szellemtől mente­sen keresik a tömeg színvonaltalan hányadának kegyeit. Szekfű Gyula írta híres cikkében, hogy valahol utat tévesz­tettünk. Igen, a rendszerváltozás árnyékában mindannyian utat tévesztettünk, a hatalmat gyakorolni próbálok éppen úgy, mint hibáik kegyetlen kritikusai. A durva sértegetés­től sem irtózó és az igazságot elkendőzni kívánó politikai kalandorok a már amúgy is teljesen megzavart tömeget to­vább bombázzák kétes értékű elképzeléseikkel, természe­tesen a kormányt téve minden negatív jelenségért felelős­sé, méghozzá olyan hangnemben, amelyet nemcsak a par­lamentben és a sajtóban, hanem még a rosszul nevelt gye­rekek egymás közti vitájában is nehéz elviselni. F el kellene végre ébreszteni ezt az országot a tőle ide­gen eszmék kábulatából, a valóságra nyitva fel á tö­meg szemét, hogy lássa, ne csak a gondokat, hanem az eredményeket is, még akkor is, ha ezek pillanatnyilag szerényebbek, mint szeretnénk. Tiszay Géza

Next

/
Thumbnails
Contents