Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. OKTÓBER 13., SZERDA A vendég első benyomása, hogy a tárnokiak igazi otthon­ként gondozzák legszűkebb környezetüket. Tanúja ennek az udvarokat árnyékoló ezüstfe­nyők lombkoronája, a kései vi­harangoznak a római katolikus templomban. Míg a Coca-Co- lát reklámozó bisztróban ameri­kai mintájú biliárdot játszik a fiatalság, a művelődési házban afrikai bőrárukat kínálnak a vá­A tárnoki búcsú alkalmából a hétvégén még a kisvasutat is üzembe helyezték a gyermeknép szórakozására rágok színpompája vagy a homlokzatokra felfuttatott, ódon falakat rejtő-kímélő bo­rostyánlevél. Apró epizódok kísérnek utunkon. Anyóka meszeli a ház oldalát, fiatalasszony kere­kezik el mellettünk, bevásárló­szatyorral a vállán. Délebédre Az új nemzedék egy régi porta előtt sározók. Mindezek a falu sze­rény szeletei. Hogy Tárnokot jobban megismeijük, pillant­sunk vissza a történelmi időkre. * Hunok és rómaiak véres csa­tájának volt a színhelye ez a tájék 381-ben, és a Tárnok­völgyi csata néven vált is­mertté. Az írásos dokumen­tumok először 1241-ben em­lítik Tárnok nevét, mely a Berki testvérek — mint bir­tokosok — nevéhez kötő­dik. A község a törökdúlás után ugyanúgy elnéptelene­dett, mint megannyi közeli település ezen a mindenkori hadi útvonalon. Új telepesei kezdetben szerbek voltak, majd 1720 körül Nyitra vidé­ki szlovákok jöttek mind na­gyobb számban. Adózó job­bágyok, házzal bíró zsellé­rek lakták a falut, többnyire szőlőműveléssel, gyümölcs- termesztéssel keresték meg mindennapi kenyerüket. Föl­desuraik közül említsük meg az Illésházyakat, a Bat- thyányakat, a Wimpflen csa­ládot, melytől később a Ká­rolyiak örökölték a birtokot. A falu mai arcát érintő vál­tozás ürögi Nagy Sándor ne­véhez fűződik. Az új földe­súr 1921-ben parcelláztatta az újtelepi részt, majd 1930-ban a ligeti földeket. A múlt emlékeit ma is őrzi a falu. A XVIII. században épített római katolikus temp­lomot, a Szent Rókus-kápol- nát, melyet az 1739. évi pes­tisjárvány mementójául emel­tek, Nepomuki Szent János szobrát, melynek mecénása gróf Illésházy János volt az 1700-as évek derekán, és Sár­kányölő Szent György emlék­művét, amit a község első templomának helyén állított fel az emlékező utókor. * Említettük már, hogy ürögi Nagy Sándor kezdte az Ófa­lut környékező földek par­cellázását. Minden bizony­nyal ennek köszönhető Tár­nok mai arculata, mely ma a térképen Falu, Liget és Új­telep néven szerepel. Míg a történelmi falurész hellyel- közzel megőrizte hagyomá­nyos jellegét, a két új tele­pülés már a közelmúlt évti­zedeinek építészeti szokása­it követi. Liget és Újtelep méreteiben is felülmúlja Ófalut — ahogy az itteniek mondják —, s talán a jövő­je is biztatóbb a két fiatal te­lepülésnek. S ha már a térképet bön­gésszük. említsük meg Tár­nok peremterületeit is. A falu közepén, a Benta-patak két partján elterülő termő­földeket, az északra fekvő üdülőtelepet, mely egy ha­lastó partján épült horgász­paradicsom. Mint ezt az ut­canevek is bizonyítják: Ká­rász, Amur, Ponty utca. S a szomszédos dűlő helységne­vei arról árulkodnak — Za- lagyöngye utca, Kertbará­tok útja —, hogy ma is föl­det művelő, szőlőt termelő emberek élnek ezen a vidé­ken. Tóth Sándor Tárnok sportéletében legnépszerűbb a labdarúgás. A felnőtt csapat az őszi nyolcadik helyezés után a tava­szi idényzáróra egy helyet előre, lépett a körzeti baj­nokságban. Lényegesen eredményesebben szerepelt az ifjúsági csapat a harmadik helyezésével, bár az érté­kelők szerint ez az érem még szebben is csilloghatott volna. Minden bizonnyal fejlődik az utánpótlás kérdé­se, hiszen a serdülők, noha első bajnoki idényüket ját­szották végig, megszerezték a 12. helyet. Egy játéko­suk a megyei válogatottban is szerepel. Hogy feljövő­ben a foci, bizonyítja az is: újabb serdülőcsapat kiépí­tését határozták el a sportvezetők, ahova 8—12 éves futballreménységek jelentkezését várják. Az önkormányzat irányítása alatt álló művelődési ház két és fél millió forintból gazdálkodik ’93-ban. Az in­tézményben természetgyógyász szakkör, színházbará­tok köre, szlovák hagyományőrzők köre, továbbá a 160 tagot számláló nyugdíjas klub működik. Mivel egyre nehezebbé válik az emelkedő költségek miatt ne­ves előadóművészek meghívása, ezért inkább színház- látogatásokat szerveznek. A kirándulásokra egyébként is megnövekedett az igény. Legutóbb a Szombathely— Sárvár—Ják útvonalon tekintették meg a nevezetessé­geket a kirándulók. November elejére két tervezett túra van: Máriapócs—Nyírbátor, illetve a szlovákiai Körmöcbánya. Az érdeklődésre jellemző, hogy ma már két autóbuszt kell indítani egy-egy túrára. Megkapta a céltámogatást a község a szennyvízháló­zat kiépítésére. így lehetővé válik 79,2 millió forint ér­tékű munka elvégzése, mely magában foglalja a cső­sajtolást a vasút és a 70-es számú főközlekedési út alatt, két darab szennyvízátemelő, 1,5 kilométeres szennyvíz-nyomóvezeték, hasonló hosszúságú gerinc­vezeték beszerelését. A Matáv közreműködésével be­vezették a faluban a fénykábelt és átadtak két új tele­fonközpontot. T.S. Erdősi Ágnes felvételei Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Ez a szép Nepomuki Szent János-szo- bor a tárnoki római katolikus templom előtti utca kiszélesedő térségén áll. Rend­hagyó elhelyezése ez a szent szobrának, amely többnyire vizek partján, vízimal­mok mellett, vagy hídon szokott állni. A XIV. század végén — a Moldva hídjáról a vízbe vetve — vértanú halált szenvedett Nepomuki Jánost csak a XVIII. század elején, 1729-ben avatták szentté. Ez már az ellenreformáció kora volt, s így nem véletlen, hogy éppen ekkor terjedt el a szent tisztelete, amelyet a római katolikus egyház is szorgalmazott. Ez volt az az idő, amikor Nepomuki János Közép-Euró- pa legismertebb szentjei közé emelkedett. Nálunk is számos helyen találkozhatunk szobrával, s ezek csaknem mind barokk al­kotások. A tárnoki Nepomuki Szent János szob­rát — az 1778-ból származó egyházi ira­tok szerint — 1760 körül állíttatta gróf II- lésházy József. (Az Illésházy grófok a tö­rök uralom után földesurak voltak Tárno­kon.) A szobor tipikus barokk alkotás, amely dúsan omló széles redőjű papi öltö­zékben és karingben ábrázolja a szentet, de a megszokott barokk mozdulatábrázo­lás modorossága nélkül. Ez a szobor sze­lídséget és jóságot sugároz. Igen jó minő­Hancsovszki János felvétele ségű alkotás, amelyről méltán föltételez­hető, hogy pesti vagy budai kőfaragó mun­kája. A szobor műemlék jellegű. Pamer Nóra A nagyközségben három felnőtt-háziorvosi körzet és két gyermekorvosi rendelő működik. Az önkormány­zat még 1992-ben döntött az orvosi hálózat bővítésé­ről, melyet a tb és a minisztérium jóváhagyott. A hatá­rozat értelmében dr. Hanyecz Erikát ez év nyarán kine­vezték az 1-es számú gyermekorvosi körzet orvosává. Három általános iskolában folyik az oktatás a falu­ban. Kettő az Újtelepen, egy pedig az Ófaluban. Mi­vel ez utóbbiban nincsen felső tagozatú oktatás, ezért a nagydiákok autóbusszal utaznak át a szomszédos körzetbe. * A Benta-patak partján: Tárnok Földet művelő, szólót termelői emberek A főváros budai nyúlványának legdélibb csücskét csak Érd városa választja el tőle. Utóbbitól szinte csak vaka­rasznyi a távolság. Északon még a budai hegyek utolsó lankái domborodnak, de délen már a Mezőföld kezdő­dik. S ha meggyőződünk róla, hogy a Benta-patak azért szeli át a falut, hogy néhány kilométerrel arrébb a Duná­hoz csatlakozzék, bízvást mondhatjuk, hogy megérkez­tünk az öt és fél ezer lelket számláló nagyközségbe. Tár­nokon vagyunk. Jellegzetes falurészlet kopjafával, sétálókkal

Next

/
Thumbnails
Contents