Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. OKTOBER 13., SZERDA Borbás vírusmentes fácskái A gyümölcsöskertek bölcsője Akik értenek a reklámozás­hoz, és főleg van hozzá sok pénzük, gyakran pár év alatt is képesek megvetni lábukat a számukra addig ismeretlen piacon azok mellett, akik szí­vós munkával, de különö­sebb hírverés nélkül évtizede­kig szolgáltak a vásárlók ke­gyeiért. A jó reklám, még ha korrekt is, könnyen elhomá­lyosíthatja a termelés, keres­kedelem marketingben gyen­gébb szereplőinek érdemeit. Amióta például a különböző külföldi növénytermesztő, szaporítóanyagokat forgalma­zó vállalkozások is elkezdték színes katalógusaikkal bom­bázni a közönséget, úgy tű­nik, mintha az európai hírű magyar növénynemesítést, vetőmag- és facsemete-ter­mesztést jöttek volna e cégek eltemetni. A vevők nem tágítanak Ám ha alaposabban utánané­zünk e szakmák üzleti műve­leteinek, kiderül, hogy sok­szor csak a címke, a csomago­lás változott. Volt már rá pél­da, nem is egy, hogy az után­véttel postázott, 1000-1200 forintos fonnyadt facsemetét 200-ért is megvehette volna az illető valamely jó nevű fa­iskola sarki árudájában, ahon­nan voltaképpen a külde­mény is származott. Persze Feljavítható állami vállalato­kat kíván vásárolni kárpótlási jegy ellenében az Első Kár­pótlási Jegy Befektető Rész­vénytársaság. Az ehhez szük­séges kárpótlási jegyeket a cég saját nyilvános kibocsátá­sú részvényeiért cserébe sze­retné megszerezni. A részvé­nyeket október 13. és 22. kö­zött jegyezhetik a kárpótlási- jegy-tulajdonosok a cég buda­pesti székhelyén, a Corvin Brókernél, Szegeden a Pakett Rt.-nél és a Nagybajom és vi­déke, illetve a Zalavölgye ta­karékszövetkezeteknél. igaztalan dolog lenne emiatt leszólni az élelmes, szállító­kat, de azt azért tudni kell, hogy jelenlétük nem a hazai szaporítóanyag-termesztés visszaesésének a következmé­nye. Bár az kétségtelen, hogy e sajátos profilú cégek gazda­sági helyzete nem a legfénye­sebb. A Nagykőrös határában im­már három évtizedes múltra visszatekintő borbási faisko­lát is érzékenyen érintették a mezőgazdaságban folyó átala­kulások, nem kevésbé a kül­gazdasági átrendeződések. Érthető tehát, hogy Borbáson nagyon várják a mezőgazda- sági szektor stabilizálódását, legfőképpen az új gazdasá­gok kialakulását, amelyek majd a potenciális piacot je­lentik a faiskolai kft. számára. — Korábban termékeink­nek csaknem felét vették meg a nagyüzemek, és renge­teg facsemetét szállítottunk a volt KGST-országokba is — fűzi hozzá Bukodi Gedeon ügyvezető igazgató, majd így folytatja: — Gyümölcsfa-olt­ványokból mindig nagy hi­ány volt, a lerakatainkat tulaj­donképpen a nagy felvevőpia­cainkról lemaradt portékával láttuk el. Manapság éppen fordított a helyzet. Tavaly például a korábbi 4 és fél mil­lió csemetének csak a felét A részvényeket nem közvet­lenül a kárpótlási jegyért, ha­nem azért a készpénzért kap­ják a befektetők, melyet a cég alapítói fizetnek nekik a kár­pótlási jegy ellenében, így a részvényvásárlással járó adó- kedvezmény is igénybe vehe­tő. A kárpótlási jegyeket 100 százalékos árfolyamon, tehát magasan a jelenlegi tőzsdei ár felett veszik át, így próbálva a részvényt vonzóvá tenni. Akik kárpótlási jegyet vásárol­tak, azoknak az árfolyamnye­reség után 20 százalékos forrá­sadót kell fizetniük. tudtuk eladni. Azt hiszem, most vagyunk a mélyponton, de reméljük, mihelyt az új gazdaságok elkezdenek mű­ködni, a telepítések, felújítá­sok is sok helyen elkezdőd­nek, miután ismét a felívelő ágba kerülhet a csemeteter­mesztés. — Csakhogy ma már nem olyan jók az esélyeik, mint évekkel ezelőtt, hiszen a kon­kurencia szemlátomást erősö­dik... — Kétségtelen, hogy sok kis csemetekert, lerakat léte­sült országszerte. Eleinte ha­ragudtunk rájuk, de kiderült, hogy a forgalmazók jelentős része ugyancsak tőlünk veszi az árut. Hogy ők milyen üzle­tet csinálnak, az tovább ben­nünket nem érdekel. Egy do­log biztos, az évtizedek alatt kialakult kistermelői vevő­kört nem vették el tőlünk, és ez lerakataink forgalmán meglátszik. Azt szoktam mondani, minden reklámnál többet ér az a tény, hogy a vá­sárlók nem tágítanak, bár nem vitás, hogy a marketing- munkával nagyon lemarad­tunk. Sajnos arra jelenleg nincs pénzünk, hogy 15 mil­lióért színes prospektussal árasszuk el az országot, örü­lünk, ha ezt a remélhetőleg rövid átmenetet a meglévő, és sajnos korszerűnek már Október az állatok, a gulya, a nyáj behajtásának ideje. Tudja ezt Gallai Károly tápiószent- mártoni gulyás is, aki fiatal tár­sával, valamint két kutyájával, Bojtárral és Bogárral az úgyne­vezett Tó alatti csordára vigyáz. — Mikor hajtja ki a nyáját utoljára? — Május elsejétől október végéig tart nálunk a legeltetés. Nyakunkon Szent Vendel nap­ja, utána nem hajtunk. — Hány marhára vigyáz? — Nyolcvanra. Szentmár- tonban két gulya van, ez a na­gyobbik. A Tó alatti, de neve­zik Kacsásnak is. A Dühöngő­bői meg Újfaluból valók a jó­szágok. A másik gulya ennek épp a fele, az a Székesen legel. — Milyen fajtából valók? — Én azt nem tudom. Ez nem az igazi már, nem rendes magyar tarkák... olyan minden­félék. .. — Régóta űzi ezt a mester­séget? nem mondható eszközeink­kel, a termelés minőségének megtartásával, komolyabb problémák nélkül át tudjuk vészelni. Ahol nagyot lehet véteni — Ismeretes, hogy másfél év­tizede elhatározta az akkori szaktárca a magyar gyü­mölcsültetvények vírusmentes állományra való fokozatos át­alakítását. Ez a program foly­tatható-e a mai gazdasági helyzetben? — Ez megint elsősorban piaci kérdés. Mi 5 éve kije­lentettük, Borbás csak vírus­mentes növényeket dob piacra a jövőben. Könnyen mondhattuk, mert akkor még a nagyüzemi telepítéseknél csak vírusmentes növények­re adtak állami támogatást. Ma, az ismert okok miatt jó­val kisebb a garantáltan egészséges, de drágább cse­meték kereslete. A házi ker­tészkedés szintjén sokan még mindig nem ismerték fel a vírusmentesítés jelentő­ségét, pedig a kezelt és kom­mersz csemetékből kialakí­tott ültetvények között szem­mel látható a különbség. Az itteni vírusmentes növények Nyugat-Európa piacain is el­kelnek, ezért lenne nagyon fontos, hogy lehetőleg minél több fajt, fajtát vonjanak be — Kisebb-nagyobb kiha­gyásokkal bizony régen. Az idén megint engem hívtak. Előttem tapasztalatlan gyere­kek voltak itt, de nem jól legel­tettek, panaszkodtak rájuk a gazdák. — Elmondaná hogyan kell jól legeltetni? — Nem szabad egy helyen a laboratóriumok a mentesí­tésbe. Meggyőződésem, hogy akik korszerű, intenzív ültetvényeket akarnak létesí­teni, nem mondhatnak le a jó minőségű szaporítóanyagról. Persze az ültetés eredménye nemcsak ezen múlik. Bizo­nyítja ezt az is, hogy az a ke­vés reklamáció, amit évente kapunk, nem elsősorban a szakemberektől jön. A jöven­dő gazdáknak ezért mindig azt ajánlom, ha nincs kellő gyakorlatuk a telepítésben, bízzák inkább szakemberre, mert ennél a műveletnél le­het talán a legnagyobb hibá­kat elkövetni. Őrzi jó hagyományait — Az idei faültetési idényre hogyan készülnek? — A főváros környékének és Pest megyének jelentős ré­szét továbbra is mi látjuk el gyümölcs- és díszfákkal, sző­lővel. Körülbelül 160 fajtát szaporítunk, közöttük lesz­nek újabbak is, a kopaszba­rack, kajszi, alma soraiban például. Bízunk abban, hogy nemcsak a választékról, de az áru minőségéről is ugyan­az lesz a gazdálkodók követ­keztetése: A borbási faiskola őrzi jó hagyományait a szak­mában, az üzletben. tartani a marhákat, mert ott csak egymást lökdösik. Enged­ni kell őket, hadd menjenek, s legeljenek. Igaz, a déli itatás után én is összeterelem őket, de két-három óra után szaba­don mehetnek. — Társa is van az őrzésben? — Igen, segítőm épp el­ment valahová, ő vigyáz az egyik oldalon, én a másikon. — S a kutyák? — Nem sok a dolguk, ők főleg akkor segítenek, ha az esti itatás után indulunk hazafe­lé. Törtetnek a marhák, sietnek haza: kordában kell őket tartani. — Hogy látja: fogyatkozik a gulya? — Szentmártonban nem, de nem is növekedik. Mosta­nában sok öreg tehenet kiselej­teztek, de meghagyták az üszőborjúkat, az egyéves jó­szágokat. A gulya fogy is, sza­porodik is. Kicserélődik. (tóth) Forintos hírek Öt szakkiállítás nyílt kedden a kőbányai vásárvárosban: a számítástechnikai újdonsága­it bemutató Comfair, a nyomdaipari Printexpo, a csomagolástechnikai eszkö­zöket és módszereket felvo­nultató Budapack, a reklám- eszközöket bemutató Promo­tion, valamint az őszi BNW- ről kiszorult Hoventa nem­zetközi vendéglátótechnikai vásár. A pavilonban több ter­méket meg is lehet vásárolni. A kormány jövőre nem szá­mol gazdasági növekedés­sel, részben azért, mert a Ma­gyar Nemzeti Bank az el­múlt hónapban jelentősen megemelte a kamatokat — mondta Szabó Iván pénzügy- miniszter a parlamentben a jövő évi költségvetés expozé­jában. Az infláció 16 és 22 százalék között várható. A la­kosság személyi jövedelem- adó terhe évi egymillió fo­rint bevétel alatt csökken. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöksége október 22-ére soron kívüli közgyű­lést hív össze, a világbanki nyugdíjigazgatási és egész­ségbiztosítási hitelszerződés­sel összefüggő záros határ­idők, valamint a társadalom- biztosítás pénzügyi alapjai­ról és azok 1994. évi költség- vetéséről szóló törvényjavas­latokkal kapcsolatban kiala­kított új kormányzati javasla­tok megtárgyalására. Az Air France légitársaság a közalkalmazottak sztrájkja miatt lemondta a Budapest és Párisz között kedden oda és vissza közlekedő légijára­tát. A Malév azonban reggel elindította párizsi gépét, amely még ezen a napon visz- szajön Budapestre, ám a köz­alkalmazottak sztáijkja miatt több üzemanyagot visz ma­gával ás árut nem szállít csak utasokat. Az Európa Tanács felajánlot­ta támogatását a Záhony tér­ségében kialakítandó külön­leges gazdasági övezet létre­hozásához. A több mint 300 négyzetkilométeres területre külföldi- és hazai befektetők várnak, egyéni vállalkozókat és multinacionális vállalato­kat egyaránt. Az elképzelé­sek szerint tíz év alatt vállal­kozási alapon épülne ki a kü­lönleges gazdasági centrum. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 146,50 149,30 Ausztrál dollár 63,10 64,34 Belga frank (100) 275,47 280,13 Dán korona 14,77 15,03 Finn márka 16,76 17,16 Francia frank 17,06 17,34 Görög drachma (100) 40,95 41,79 Holland forint 53,31 54,17 ír font 140.21 142,81 Japán yen (100) 90,75 91,95 Kanadai dollár 71,73 73,13 Kuvaiti dinár 320,94 326,44 Német márka 59,96 60,92 Norvég korona 13,64 13,88 Olasz líra (1000) 60,42 61,70 Osztrák schilling (100) 852,46 866,06 Portugál escudo (100) 57,83 58,93 Spanyol peseta (100) 73,51 75,03 Svájci frank 68,19 69,27 Svéd korona 12,03 12,29 IJSA-dollár 95,84 97,40 ECU (Közös Piac) 113,17 115,13 Déli itatás M. J. A tőzsdei ár felett Szent Vendel napja után Behajtják a szentmártoni gulyát Ez itt a Tó alja, a Kacsás — mutatja Gallai Károly, a gulyás A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents