Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTOBER 11., HÉTFŐ Az MDF Egerben Az árveréseket be kell fejezni Az MDF országos választmá­nya levélben biztosította An­tal! József miniszterelnököt ar­ról: a választmány minden tag­ja annak biztos tudatában vár­ja vissza külföldi gyógykezelé­séről, hogy 1994-ben is ő veze­ti majd az MDF országos listá­ját, és a választási győzelem után ismét betölti a Magyar Köztársaság miniszterelnöki posztját — tájékoztatta az új­ságírókat Hepényi Károly, az MDF szóvivője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen ösz- szefoglalták az országos vá­lasztmány háromnapos egri ta­nácskozásán történteket. A testület a miniszterelnök üdvözlő levélére válaszolva mielőbbi gyógyulást kívánt Antall Józsefnek. Egyben tájé­koztatták arról, hogy az orszá­gos választmány az ügyvezető elnökség álláspontjához hason­lóan, mind a kormányzati mun­ka, mint az MDF irányításá­nak folyamatosságát biztosí­tottnak látja kényszerű távollé­tében. A sajtótájékoztatón Med- gyasszay László, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kára elmondta: a kárpótlás be­fejezésének a határidejét min­denképpen módosítani kell. hi­szen a munka elvégzése ebben az évben már lehetetlen. Még az idén be kell fejezni a kárpót­lásra kijelölt földeknél az árve­réseket. (Folytatás a 3. oldalon) KDNP-nőtagozat Politizáló asszonyok A tiszta erkölcsön alapuló érté­kek felmutatásával kíván be­kapcsolódni a Keresztényde­mokrata Néppárt a jövő évi vá­lasztási küzdelembe. Minder­ről Szilágyiné Császár Teré­zia, a párt alelnök asszonya a KDNP nőtagozatának tanács­kozásán beszélt szombaton Do­bogókőn. Császár Terézia elmondta: a hazai parlamenti pártok kö­zül a KDNP tagjainak sorában találni a legtöbb asszonyt és lányt. A keresztény szellemisé­get magukénak érző nők foko­zott empátiás készségükkel, szociális érzékenységükkel, melegséget kisugárzó szemé­lyiségükkel nemcsak mint a családi tűzhely legfőbb ápolói állhatják meg a helyüket, ha­nem mint politikusok is na­gyobb szerepet vállalhatnak a demokratikus rendszer tovább­fejlesztésében. A párt programot készít a jövő évi választások sikeré­hez. Ebben nagy hangsúlyt kap a munkanélküliség kérdé­sének körültekintő kezelése. Gyermekegyüttesek találkozója A tánc jó mulatság A maguk örömére is táncra perdültek a fiatalok szombaton az isaszegi Dózsa György Mű­velődési Otthon színháztermében, ahol a gyermek-néptáncegyüttesek megyei találkozóját rendezték meg (Hancsovszki János felvételei) zajlott Az isaszegi Dózsa György Művelődési : Otthonnak már a kör­nyékén is csak úgy az élet szombaton. Gyerekek, kisebbek és na­gyobbak, népviseletben vagy civilben jöttek ki az épület­ből, mentek vissza, ahogy fel­lépésük, érdeklődésük, s — nem utolsósorban — kedvük megkívánta. A Pest Megyei Gyermek Néptáncegyüttesek találkozó­jára számos településről ér­keztek a résztvevők, itt vol­tak Bag, Budakalász, Buda­pest, Fót, Galgahévíz, Isa- szeg, Nagykáta, Pilisvörös- vár, Ráckeve, Tápiószele, Üröm, Veresegyház gyermek néptáncosai. Miután sorra előadták mű­sorukat, és a háromtagú zsűri — elnöke Foltin Jolán koreog­ráfus, tagjai Bállá Zoltán tán­cos és Rónai Lajos zenetanár — tanácskozni vonult vissza, már a fellépés izgalmától men­tesen ropták a gyerekek a tán­cot a széksoroktól megszaba­dított nézőtéren. A táncház­hoz a Ki mit tud? szereplésből közismert Fix Stimm zenekar szolgáltatta a talpalávalót. (Folytatás a 7. oldalon) MCDSZ-szervezet Érden Jeszenszky Ikerváron Batthyány- emléknap Az alakuló ülés résztvevői A Magyar Cigá­nyok Demokrati­kus Szervezetének érdi tagszervezete a hét végén alakult meg. A cigányfórummal egybekö­tött alakuló közgyűlésen felszólalt Náday Gyula, az MCDSZ elnöke is, aki el­mondta, a helyi szervezet megalakítását az érdi ci­gányság képviselőinek kez­deményezésére támogatja a szövetség. Mindezt azért hangsúlyozta, mert az MCDSZ nem szeretne riva­lizálni más cigányszerveze­tekkel, tovább fokozva a ci­gányság megosztottságát. A szövetség elsődleges cél­ja a cigányság gazdasági, oktatási, életszínvonalbeli tömeges felzárkóztatása. Sz. H. A Vas megyei Ikerváron tegnap gróf Batthyány La- y'os-emlékünnepséget tar­tottak. Az első magyar fe­lelős miniszterelnök szülő­helyén Jeszenszky Géza külügyminiszter emléke­zett Batthyány Lajos tettei­re, példájára. A mai külpolitika célja­ként Jeszenszky Géza a nyugati orientációt, a kele­ti függés felszámolását, a szomszéd népekkel való megbékélést és a határon túli magyar kisebbségek támogatását jelölte meg. Kifejtette: hiszi azt, hogy Európa nagyhatalmai nem fogják ezt az országot ma­gára hagyni. Erősödik a felismerés a kontinensen, hogy a stabilitás nélkülöz­hetetlen feltétele, hogy Eu­rópában, különösen Kö­zép- és Kelet-Európábán a nemzeti kisebbségek hely­zete javuljon. Messze van-e még Szuez? Azt mondja Fomin, a neves volt szovjet, majd orosz törté­nész, hogy az amerikaiak kemény legények, komolyan kell venni őket. Mi lett volna, ha ledobják az atombom­bát? Már kétszer is megtették, harmadszorra se sokat teke­tóriáznának. Ez volt a fő' oka annak, hogy megelőző' lépé­sekre kényszerültek Moszkvában: tankok ezreivel lerohan­ni — no nem Magyarországot —, hanem Nyugat-Euró- pát. Ha ez a veszély nem áll fönn, akkor eszük ágában se lett volna átlépni a magyar határt. Felőlük azt csinálnak a magyarok, amit akarnak. Ezt ugyan nem mondotta, csak sejteni engedte. Szerinte az sem igaz, hogy még 1956. október 23-a eló'tt — mert hiszen erről van szó! — csapatösszevonásokat hajtottak volna végre a határtól kar­nyújtásnyira. Mondja mindezt a szemünkbe egy 1992-ben készített és szombat este vetített, a Corvin közi harcokról, 1956-ról szóló dokumentumfilmben. Egy beregszászi (Beregovo) magyar másként emlék­szik: a forradalom kitörése eló'tt két héttel több ezer tank és páncélos lepte el a várost, nagy volt a készülődés. Erez­ték, valami iszonyatos dolog készülődik Budapest ellen. Erről a szovjet katonák mit se tudtak, egyre csak azt kér­dezgették a város lakóitól: messze van-e még Szuez? Az egyszerű, beetetett bakák Magyarországon is ezt kérdez­gették. De előbb 22-ról 23-ra virradó éjszaka átgázoltak a határon. Azt mondja Fomin, hogy terroristák voltak Budapest ut­cáin, mert amikor — saját szemével látta — két orosz ka­tona kiszállt a páncélautójából, azonnal lelőtték őket. A bestiális terroristákkal szemben pedig kíméletlenül kell fölvenni a harcot. A tények ezzel ellentétben pedig a következők: a felke­lés előtti hetekben már lázasan készülődtek a beavatkozás­ra. Hruscsov még az általa gyűlölt Titóhoz is elrepült Pú­idba, hogy kipuhatolja: egy esetleges szovjet invázió ese­tén Jugoszlávia milyen álláspontra helyezkedik. Megnyu­godva térhetett vissza Moszkvába. A jugoszláviaiak nem avatkoznak bele az eseményekbe. Ezzel megpecsételődött Magyarország sorsa. Más: ha Nyugatot akarták lerohanni, akkor miért Szu­ez volt a célpont? Összekeverték volna arra a pár napra a Dunát Szuezzel? S mert itt terroristák randalíroztak? Ter­roristák ellen nem szoktak háborút folytatni. Ezeket a „terroristákat”előbb halomra lőtték az ávéhások, az oro­szok, akik bizonyára úgy tartották volna „humánusnak”a dolgot, hogy ők vissza se lőnek — védvén a saját hazáju­kat. Terroristák persze mindig voltak, s lesznek. S főleg: vannak. Akik ma játszadoznak a tűzzel, azok most még csak lelki terrorlegények — akárcsak a faminok, s ideha­za a thürmerek. A múlt hét moszkvai eseményei pedig azt bizonyítják: a tűzzel nem szabad játszani, mert megéget. Halálosan. Banos János Lezsák Sándor a váci fórumon Ellenfeleink korán vigadnak 'HÍM Lezsák Sándor, a Ma- gyár Demokrata Fó- rum ügyvezető elnö- ke pénteken Vácra lá­togatott. Felkereste Keszthelyi Ferenc megyéspüspököt és Váci György könyvkötőmű­vészt. Találkozott közéleti sze­mélyiségekkel. Este az Álla­mi Zeneiskola hangversenyter­mében az MDF-fórum vendé­geként Manninger Gábor, a helyi szervezet elnöke köszön­tötte. — Úgy döntöttem, hogy nem indulok a ’94 -es választá­sokon sem — jelentette ki a fórumon elöljáróban a politi­kus, aki azt gondolja, ha a ta­nári hivatását gyakorolja majd, és az általa szervezett népfőiskolái alapítványra épült országos művelődési mozgalmakkal foglalkozik, se­gíthet eligazodni a rendszer­változás folyamatában azok­nak is, akik csalódottnak érzik magukat. Pártja és a kormánykoalí­ció hároméves szereplésének elemzését egy tűzoltás szemé­lyes élményének elbeszélésé­vel kezdte, ahol többen segí­tettek a váratlan baj elhárítá­sában. Ám, mire a hivatásos tűzoltók megérkeztek, ők el­felejtett szereplőkké váltak. Másnap hallhatták meg vi­szont a gazda panaszát: „Ezek a gazemberek, le gázol­ták a kertet. ” Az 1989-es pártprogramot úgy kellett megalkotnunk, hogy még nem volt teljes átte­kintésünk az ország helyzeté­ről. Ennek tulajdoníthatók a később felismert gyengesé­gek — szögezte le Lezsák Sándor. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents