Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
LÜ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 7., KEDD 3 „Tiltakozunk...” így kezdődik az a levél, amit száz értelmiségi küldött a Magyar Televízió első emberének. A tiltakozáshoz mindenkinek joga volt, aki csak beletartozott a politikai nemzetbe, már a — sokat ócsárolt — magyar történelem hajnalán is. Nemcsak egy médiumvezetőnél, de magánál a királynál is. S ne feledjük, akkoriban (1222-ben) és még sokáig a király számított valamit. Nem is csodálkoznék, ha a tiltakozók között csak volt kommunisták lennének, mert ők (mármint elődeik) valóban haragudhatnak Horthy Miklósra, hiszen ők voltak az egyetlenek (és egy ideig a nyilasok), akik akkoriban illegalitásba kényszerültek, részben éppen Horthy miatt, aki nem tudta elfelejteni nekik Szamuely és a Lenin-fiúk gyilkos tevékenységét, a vörösterrort, melynek ellenhatását, a fehérterrort csak nehezen tudta megfékezni. De megfékezte! Viszont felettébb csodálkozom, hogy Magyarországon akadnak olyan értelmiségiek, akik hajlandók egy lapon szerepelni, olyan „elvtársakkal”, akik közül az egyik a párt kiszolgálásában idáig süllyedt, hogy feljelentéssel felérő cikket publikált egy magyar író ellen, mert az Duray Miklós könyve elé előszót merészelt írni; a másik pedig úgy „tiltakozott”a szovjet megszálláson alapuló pártönkény ellen, hogy szemrebbenés nélkül beleült a Mozgó Világ erőszakkal eltávolított szerkesztőjének a székébe. (Annyira, hogy még ma is ott üt!) Később — már a demokratikus fordulat után — ugyanő a magyar történelem legtiberátisabb szakaszának nevezte egy nemzetközi konferencián a „különítmény esterrorral” kezdő Kádár imént bemutatott „puha” korszakát. Az ő értékítéletük tehát nem mérvadó. Azon is csodálkozom, hogy az aláírók között nem egy zsidó értelmiségi is található, pedig ők igazán Horthynak köszönhetik életüket. Ugyanis az ő parancsára kényszerítették távozásra 1944 júliusában (tehát a német megszállás alatt!) Koszorús Ferenc páncélosai a budapesti zsidók deportálását előkészítő Baky-féte csendőralakulatokat. Ezek után az ember azt várta volna, hogy a magyarországi zsidó közösség tagjai tömegesen vesznek részt Horthy Miklós temetésén. A tiltakozás megismétli azokat az alaptalan vádakat, amikkel negyven éven át traktálták a magyar népet a marxista történészek és a pártpropagandisták. Ezzel „a Horthy-család magánügyét”valóban „politikai üggyé”vál- toztatták. Horthy Miklós értékelése nem tájékozatlan, sőt félretájékoztatott személyek dolga, nem „happeningek”tárgya, hanem elfogulatlan és felkészült történészek feladata. A negyven esztendő hazugságait meg el kell felejteni. Török Bálint Biztonsági tartalék 90 napos olajkészlet Parlamenti napló Zsúfolt őszi program Őszi ülésszakának első munkanapját kezdte meg tegnap délután az Országgyűlés. Az új ülésrend szerint megkezdett munka elején Szabad György házelnök bejelentette Katona Kálmán és Elek István képviselők átülését a Fi- desz-frakcióba. Elmondta azt is, hogy a Házbizottság még nem zárta le a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozó 11 képviselő jogálása kérdésének tisztázását. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, a házelnök a frakciókat megillető eljárással fogja kezelni a képviselőcsoportot. Ezt követően a T. Ház sürgősséggel napirendre tűzte az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a Magyar Köztársaság és az EF- TA-országok között kötött szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. Napirendre vették a helyi bíróság létesítéséről, az idegenforgalmi ideiglenes parlamenti bizottság létrehozásáról, továbbá az államigazgatási eljárás szabályainak módosításáról szóló, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyonnal kapcsolatos képviselői önálló indítványokat. Az előző ülésszakon kezdték meg a képviselők a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A vita folytatásában a felszólalók egyetértettek azzal, hogy a határozat mihamarabbi elfogadása feltétlenül szükséges. A másik törvényjavaslatra éppen az előző országgyűlési határozat hiánya miatt van szükség. Amint azt az előterjesztő Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elmondta: az agrár-érdekvédelmi képviseletek kérésére indítványozza a kormány, hogy az agrárjellegű támogatásokat a területfejlesztési alapból a tavalyi lista alapján fizethesse ki. A plenáris ülésen lezárult a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat részletes, valamint a Polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Este negyed nyolckor, a Házszabály-módosítás általános vitájának elnapolásával befejezte hétfői ülését az Országgyűlés. A plenáris ülés ma reggel 10 órakor folytatódik. Új rektor az ELTE-n Egyetemi tanévnyitók Hat év alatt a fejlett országokhoz hasonló szintű 90 napos biztonsági készletet hoznak létre hazánkban kőolajból és kőolajtermékekből. A biztonsági készlettel foglalkozó versenysemleges Kőolaj és Kő- olajtermék Készletező Szövetség — az idén elfogadott, erre vonatkozó törvénynek megfelelően — tegnap tartotta alakuló ülését, melyről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatta a távirati irodát. A biztonsági készlet létrehozását és meghatározott szintre növelését az importáló szövetségi tagok finanszírozzák. A szövetség a tényleges készletezési tevékenységet jövő év januáijá- ban kezdi meg, megteremtve a zavartalan átmenet feltételeit. Addig a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet rendelkezik a biztonsági tartalékról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 359. tanévének hétfői évnyitó közgyűlésén tartotta meg székfoglaló előadását Szabó Miklós, az intézmény új rektora, majd átadták az egyetemi kitüntetéseket és a címzetes egyetemi tanári, illetve docensi címeket. A tanévnyitó közgyűlésen részt vett Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, valamint Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. — Három évvel ezelőtt, amikor megválasztottak rektornak, a legfontosabb cél az egyetem autonómiájának megteremtése volt — mondta rövid beszédében Vékás Lajos, a leköszönő rektor. Rámutatott: sok rektori ciklusnak kell még eltelnie ahhoz, hogy megváltozzon az egyetem helyzete, rendeződjenek az intézmény — elmúlt évtizedben felhalmozódott — problémái. A beszéd elhangzása után -— a hagyományoknak megfelelően — Vékás Lajos átadta utódjának, Szabó Miklósnak a rektori láncot. Szabó Miklós beszédében hangsúlyosan szólt az intézmény és a magyar művelődés hagyományairól, a tradíciók folytatásának fontosságáról. Kijelentette: az egyetemek autonómiájának kereteit a nemrégiben elfogadott felső- oktatási törvény már rögzítette, de tartalommal való kitöltése az intézmény polgárainak feladata lesz. A tanévnyitó közgyűlés után az egyetemi tanács és a hallgatói önkormányzat koszorút helyezett el az egyetem megalapítója, Pázmány Péter bíboros emléktáblájánál. Az Állatorvos-tudományi Egyetem tegnap nyitotta meg 207. tanévét. Frenyó V. László rektor ünnepi beszédében az intézmény jövőbeni terveiről szólva többek között elmondta: 1994 őszétől az állatorvosképzés mellett alkalmazott zoológus szakot is indítanak. Az egyetemen az új tanévben 101 elsőéves magyar hallgató kezdte meg tanulmányait, az idegen nyelvű graduális képzésben összesen 87 külföldi elsőéves vesz részt. Közülük 62-en németül, 25-en pedig angolul folytatják tanulmányaikat. A tanévnyitó ünnepségen egyetemi kitüntetéseket és alapítványi díjakat is átadtak. Új fakultással gyarapodik a 26. oktatási évét kezdő győri Széchenyi István Főiskola. A tegnapi tanévnyitó ünnepségen Szekeres Tamás főigazgató bejelentette: az intézményben környezeti üzemmérnöki szak indul, amelyen 45 fiatal kezdi meg tanulmányait. A főiskolásokat — köztük a leendő környezeti üzemmérnököket — Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter köszöntötte. Egyebek között rámutatott: a környezetgazdálkodás fontosságát általánosságban elismeri a társadalom. A Győrött induló kísérlet résztvevői mégis számíthatnak arra, hogy a gyakorlatban hadakozniuk kell, ha érvényre akarják juttatni azt a fajta generáló szemléletet, amely rendszerben vizsgálja a környezethasználattal összefüggésben felmerülő gondokat és teendőket. Pilinszky-díjak A Pilinszky János költőről elnevezett alapítvány idei díjait tegnap adták át Kecskeméten, a megyeházán. Bella Rózsa kecskeméti rajztanár művészi és pedagógiai, Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke irodalmi és közművelődési, Vágvölgyi Ferenc nyugalmazott bajai orvos helytörténeti munkásságával, illetve mindhárman a díj névadójához méltó magatartásukkal érdemelték ki a Pilinszky-plaket- tet, valamint a kitüntetéssel járó tizenötezer forintos jutalmat. A Pilinszky-díjat Bács-Kis- kun megye önkormányzata, valamint a KDNP és az MSZP megyei szervezetei hozták létre 1990-ben; az alapítókhoz később az MDF megyei szervezete is csatlakozott. Az alapítvány hozadéká- ból minden évben olyan Duna—Tisza közén élő személyeket jutalmaznak, akik életművükkel, munkásságukkal hozzájárulnak a nemzeti kultúra értékeinek megőrzéséhez, gyarapításához, emberi, erkölcsi magatartásuk példaértékű. Vigyázat, rabsicok! Régen az orvvadászok ellen — hallottam tegnap déleló'tt a rádióban — nem a hatóság lépett föl, hanem az Ilyen aljasságra képes embereket maga a falu közössége szűrte ki. Majd hozzátette a nyilatkozó, hogy ezt a közéletet visz- sza kellene állítani. Nos, ez az, ami hatalmi szóval nem történhet meg. Ezt a falusi közéletet tette tönkre az elmúlt diktatúra, és ezt kísérli meg helyreállítani egyre több közéleti személyiség, az egyházak, egyesületek és tiszteletre méltó társaságok. A tönkretétel hosszú ideig tartott, és remélhetőleg nem is zúzott szét mindent, óm a közélet ilyenfajta megtisztítása nem megy egyik napról a másikra egy olyan országban, amelyikben ma éppúgy civil kurázsinak számít ellenzéki politikusnak lenni, mint a diktatúra éveiben. Ezt azok állítják, akik fenegyerekként szeretnék magukat foltüntetni, holott ma bárkivel, bármivel szemben kritikát gyakorolni a legtermészetesebb jelenség. Az lenne jó, ha a közeljövőben az is természetessé válna, amit a rádióban nyilatkozó idős ember mondott, azaz a rabsico- kat, a falu lakossága önmaga távolítani cl a soraiból. De vigyázat, az orvvadászok nemcsak az erdőket járják. Jól tudjuk, ott vannak nagyon sok községházán, a politikai élet szinte minden területén. S persze nagy számban az újságok szerkesztőségeiben is. (Vödrös) Bognár László a kizárásáról Nem adtam fel elveimet (Folytatás az 1. oldalról) — Hivatalosan nem kapott értesítést? — Egyelőre nem. Mindenesetre fontosnak tartottam, hogy még szombaton, miután Kenderesről hazamentem Gödre, kérjem a felmentésemet az MDF ottani elnöki tisztéből. — Hogyan fogadták a gödiek a hírt? — Nem változott meg a korábbi véleményük, amely szerint a gödi MDF etikai bizottsága megfellebbezi az országos etikai és fegyelmi bizottság döntését. Még akkor is nagyon jól esik az ő kiállásuk mellettem, ha ez alapjában véve semmin sem változtat. A végleges kizárásra számítok. — S mi következeik ezek után? — A Magyar Igazság Párt frakciójához tartozom, ahol jelenleg tizenegyen vagyunk. Helyünk egyenlőre nincs a képviselői irodában, ami az én számomra azért sem meglepő, mert korábban sem volt szobám, s mindig csak úgy valaki befogadott. Most éppen Bogdán Emil volt az, aki felajánlotta számunkra a szobáját. — Az MDF-bői való kizárás egyben kényszerhelyzetet is teremtett. Vagy rosszul ítélem még a kialakult helyzetet? — Nem. Ez valóban egy kényszerítő helyzet. Arról szó sincs persze, hogy feladjam a meggyőződésemet, s olyan párthoz — esetleg a függetlenekhez — csatlakozzam, amelyik tagja a kormánykoalíciónak. A Magyar Igazság és Élet Pártja október közepén tartja meg országos gyűlését. Jelenleg ideiglenes vezetősége van. Az országos gyűlés dönt majd a programról, ott derül ki, hogy kik vezessék a pártot. Én magam csak a program elfogadása és a párt vezetőinek a megválasztása után határozok arról, hogy tagja kívánok-e lenni ennek az új pártnak, vagy nem — mondotta rövid nyilatkozatában Bognár László országgyűlési képviselő. Csitári János Miskolcon 16 fővel és kiváló képességű emberekkel megalakult a kutyás mentőcsoport. A csapat feladata a romba dőlt épületek alatt és az erdőben eltűnt személyek felkutatása. Az Ausztriában megrendezett katasztrófa brigádok nemzetközi versenyén, ahol 116 csapat indult, a miskolciak közül Kelényi Csaba Viking nevű kutyájával az első három helyezett között végzett. A lelkes tagok rendszeresen gyakoroltatják kutyájukkal a különböző feladatokat, hogy szükség esetén bevethetők legyenek (MTI-fotó)
