Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HÁZANK 1993. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Képviselő-testületi gondok Az izgága képviselő nyugalomra int S j] Rendkívüli képvise- h lő-testületi ülést hí- / vott össze Érd varos polgármestere, Harmat Béla, a hét végére. Egyes képviselők szerint indokolatlanul. A polgármester viszont tudja, hogy a mai nap az utolsó határidő, mikor a TÁ- KISZ-nak le kell adnia a közalkalmazottak bérkiegészítéséről szóló listát. Bár a törvény szerint egyedül is dönthet, ő a képviselők véleményére is kíváncsi. A költségvetés-módosítás május óta húzódik, jelentést kell meghallgatniuk a képviselőknek a város oktatási intézményeinek átvilágításáról. Harmat Béla márcsak ezekért is indokoltnak tartja a rendkívüli ülés összehívását. De a napirendi pontok száma 24 volt. Tehát volt miről tárgyalnia Érd város képviselő-testületének. A képviselő-testület határozatképes. Nem is olyan természetes ez, hiszen az utóbbi időben egyre kevesebb az olyan alkalom, amikor végig lehet tárgyalni Érden a napirendi pontokat. De nem csak a képviselők hiányzása gátolja a város önkormányzatának munkáját. Úgy tűnik, mintha két-három képviselő szándékosan akadályozná a vezetést. A polgármester feje fölött pedig sűrűsödnek a gondok: határidős feladatok húzódnak meddő viták miatt. Az önkormányzat 15 millió forint értékben vásárolt kárpótlási jegyet, közeledik Nem kell már a több mint kilencezer lakost számláló Pilis nagyközség betegeinek minden alkalommal Ceglédre utazniuk. Az önkonnányzat és a kórház vezetői — a korrekt és jó kapcsolat eredményeként — megállapodtak, hogy hetente kétszer, kedden és csütörtökön 15 és 17 óra között a pilisi központi rendelőben (Pilis, Rákóczi út 40.) ingyenes inspekciót tart a Toldy Éerenc Kórház- Rendelőintézet fűl-orr-gégésze- ti osztályának főorvosa, ár.Sarkad}' László. A rendelésen minden szakellátásra rászoruló beteg megjelenhet úgy. hogy előzőleg nem kell beutalót kérnie. Most kezdte meg működését ugyanebben a rendelőben a nagyközség önkormányzata állal finanszírozott laboratórium is. A laboratórium, orvosszakmai felügyeletét dr. Eder István. a kórház laboratóriumának osztályvezető főorvosa biztosítja és látja el. E laboratórium működése várhatóan naponta mintegy harminc pilisi lakost ment meg a fáradságos utazástól, ugyanis legmodernebb diagnosztikai eszközeivel a legszükségesebb vizsgálatok elvégezhetők helyben. Az ezzel kapcsolatos munkát két, több évtizedes gyakorlattal rendelkező pilisi szakasszisztens — Opavszki Sándorné és Csetneki Károlyné — végzi majd. A fül-orr-gégészeti rendelés és az önkormányzat többmillió forintos beru zásában készült laboratórium, amely hétfőtől péntekig 8-—16 óra között működik, sokat javít majd Pilis nagyközség egészségügyi ellátásán. Mindennapi asszociációk A minap egyik legkedvesebb költőm, Gömöri György véletlenül megtalált kötetét olvasgattam hazafelé a vonaton. Lenyűgözött megannyi találó asszociációja, a mindennapok eseményeinek művészi megfogalmazása. Legnagyobb bosszúságomra valahol félúton hangos beszélgetés indulatos kifakadásai zavartak meg az olvasásban. Három fiatalasszony az új iskolaév ürügyén tavalyi hosszúságait idézte föl. Egyikük felháborodottan mesélte, milyen igazságtalanul, „szemét módon” büntette meg egy gyerekére „pikkelő" tanár a: „ártatlan” csemetét. Beszélgetőtársai kapva kaptak az alkalmon s maguk is sorolni kezdték sérelmeiket. Végül közös nevezőre jutva levonták a következtetést: — Mert ezek mind kormánypártiak! Mivel a társalgás során nem derült ki, hogy egyszer is elbeszélgettek volna a „bűnös” pedagógusokkal a pártállásukról, meggyőződésükről, úgy tűnik, a manapság divatos általánosítás —- minden bajunkért (lásd még a gyerek intőjéért is) a mostani vezetők a felelősök — ugyancsak sommás ítéletének fültanúja voltam. Eszembe jutott, hogy ez is egyfajta asszociáció. Egyetlen hibája, hogy a legtöbb esetben légből kapott és automatikus. A magam részéről továbbra is inkább a poéták képzettársításait értékelem, s ha legközelebb a hangos hölgyekkel találkozom, átülök egy másik kocsiba. (ribáry) az árverés ideje. A dűlőu- tak kijelöléséről jóváhagyási határozatnak kellene születnie. Az első féléves költségvetés teljesítéséről elkészült a beszámoló — meg kell vitatni, el kell fogadni a végleges formát. A gazdasági bizottság a város anyagi forrásait a kommunális- és iparűzési adók emelésével kívánja növelni, ezt a képviselő-testület nem fogadta el. A bizotU ság tagjai most vádaskodnak, személyeskednek. A polgármester asztalán több mint kétszáz levél, amelyben a polgárok adócsökkentést kérnek a megnehezedett gazdasági helyzetre hivatkozva. Szabó Lajos képviselő rendkívül aktív ember, rengeteg javaslata, hozzászólása van. És megannyi cinikus megjegyzése. Ha végképp kifogy érveiből, nyugalomra inti a polgármestert, aki hihetetlen higgadtsággal válaszol az izgága képviselő megjegyzéseire. A számtalan, nagyon fontos napirendi pont tárgyalása során újra felmerüli a képviselő-testületi ülések időpontjának kérdése. Sajnálatos módon jellemzi a képviselők — elnézést a kivételektől — komolyságát, hogy ezt a témát több mint félóráig tárgyalták, míg a hét javaslatból megszavaztak egyet. Ezentúl tehát minden második kedden 14 órakor tartja Érd város a képviselő-testületi üléseit. Talán több komolysággal és felelősségérzettel. (b. cs.) Nem kell Ceglédre utazni Pilisről Egészségügyi ellátás helyben Magas adóbevételek Gödöllőn Százmilliók fejlesztésre \it A gödöllői képviselő-testület első őszi ülésén megfejj tárgyalta a városi költségvetés féléves megvalósulásáról szóló beszámolót, s megállapította, hoyg az 1993-as terv bevételeit 76,3, kiadásáait 48,3 százalékban teljesítették. Az önkormányzat megnövelte az éves költségvetési rendelet bevételi, kiadási, valamint fejlesztési és felújítási előirányzatait. Fejlesztésre és felújításra így a tervezett 222 millió helyett 400 milliót költ az idén a városháza! A saját bevételek növekedésének fő forrása a százmillió forintos kötvénykibocsátás. Az összeget a felhasználásáig betétként lekötötték. A fejlesztési célra átvett pénzeszközök előirányzatát 35 millió forinttal emelték meg kormányhatározat alapján, amely szerint a Szabadság tér 9. szám alatti ingatlan a helyi református egyházközség tulajdona lett. A kártalanítást szeptember végéig átutalják Gödöllőre, s a pénzt a Petőfi-iskola felújítására fordítják. A helyi adókból származó bevétel máris meghaladja az esztendő végéig tervezettet. Az előirányzott 80 és félmillió forint helyett 92 millió kétszázezer forintot könyvelhettek el. Csaknem felét, 44 millió forintot a Hungaropharma fizette be. Az adóellenőrzések eredménye 16 millió forint többletbevétel, melyből hétmillió forint építményadó folyamatosan jelentkezik. Az intézményi bevételek is meghaladják az időarányost, csaknem 16 százalékkal. Az első félévben a fejlesztési, felújítási kiadások legnagyobbika — közel 26 millió forint — a Petőfi-iskola bővítését fedezte. A gázkötvény kamatköltsége 13 millió volt, az új gázátadó-állomás létesítésére eddig 11 és félmilliót költöttek. A napokban kezdődött el a Szilhát és a Mátyás király utcák korszerűsítése. A költségvetési beszámolóval együtt tárgyalták a központi bérintézkedések végrehajtására vonatkozó javaslatot. Ismeretes, hogy az állami költségvetés 10 milliárd forint központi bérpolitikai keretet tartalmaz. A Belügyminisztérium a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa döntésének megfelelően, a különböző ágazati bontás szerint Gödöllőnek 10 millió 236 ezer forint bér és 4,5 millió forint tb-járulék ösz- szegű pótelőirányzatot biztosított. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az egyes intézményekre jutó bérkeret 50-50 százalékban létszám —, illetve bérarányosán számított összegből tevődjön ösz- sze. Ezt a megoldást támogatta korábban a intézményvezetői értekezlet is. A képviselő-testület elfogadva Gémesi György polgár- mester javaslatát az intézkedés által nem érintett egyházi iskolák számára 200-200 ezer forint támogatást is megszavazott. (Ez alacsonyabb béremelést tesz lehetővé, mint az állami támogatás az önkormányzati iskolákban.) Arról is határozott, hogy 100 ezer forintos különdíjat ajánlanak fel a Ki mit tud? országos döntőjére. (Gödöllő egyik kiírója volt a fináléjához közeledő vetélkedőnek.) Még mindig a költségvetés módosításánál maradva: a testület jóváhagyta azt a javaslatot is, hogy Szárítópusztán 2,6 millió forintért öt komfort nélküli szükséglakást alakítsanak ki. B. G. Megkérdeztük Milyen színű lesz a fóti templom? Foton nagy vitát váltott ki a katolikus műemlék templom felújítása, átfestése. Több helyi szervezet tiltakozott a Műemlékvédelmi Hivatalnál amiatt, hogy az Ybl Miklós által tervezett épület színét az eddigi sárga helyett téglabarnára festik. Klaniczay Péter vezető' felügyelőt — aki lapunknak az ügyben korábban már nyilatkozott — arról kérdeztük: a vita nyomán változott-e álláspontjuk? — A levéllel nem találkoztam, a tartalmáról viszont van elképzelésem. Ismerem a helyi ellenvetéseket, nyilván azokat ismételték meg az aláírók. A mi véleményünk nem változott. Először is azt mondom: nem téglabama, inkább közepes melegbama színről van szó. Művészettörténészek, restaurátorok kutatták, hogy a sok közül melyik festékréteg lehetett az első templom homlokzatán. Annyi bizonyos, hogy a sárga szín korábbi kiválasztása tévedés következménye, minden valószínűség szerint a melegbama az eredeti. Másfél évvel ezelőtt ezt egy nemzetközi fórum is felvetette. A jelenlegi szín persze valamivel eltér a vélt elsőtől, mivel gyárilag állítják elő. A felújítást egyébként az egyház intézi. Velük többször tárgyaltunk: én azt hittem, hogy lezártuk már az ügyet. Újabb verziónak nem látom értelmét. Jóllehet a felújítás előtt mi hagytuk jóvá szakmai kompromisszumok árán a sárga színt, menet közben tőlünk függetlenül módosultak a dolgok: a sárga színhez kapcsolódó kerámia színe vörös lett, amiről nem volt szó. Egyik elem ugyanis meghatározza a másikat. A nekibuzdulásban az első toronynál leszedték az összes vakolatot, kerámiát, kőelemeket a torony felső korlátján. Mi próbáltuk lépésről lépésre betartatni a szakmai követelményeket. A sárga szín tehát tévedés volt, ami tetszhet a fótiaknak, ám a templom értékes nemzeti kincsünk. Ha már felújítjuk, hosszabb távra tegyük és jól. Szerencsére idejében felismertük a színváltoztatás szükségességét, amikor még csak az épület egyti- zede volt lefestve. Korrigáltunk, így később nem kell az egészet újrakezdeni. (tóth) A II. világháború áldozatai Emlékest a váci kopjafánál féM- A hős fogalma nem azonos az áldozatéval, de mindkettő emléke előtt fejet kell hajtanunk. Dr. Nemes György, a Váci Piarista Gimázium tanára mondta ezeket a szavakat Vác alsóvárosi temetőjében, ahol a II. világháború áldozatainak emlékét őrző kopjafa előtt tisztelegtek az egybegyűltek. A Magyar Demokrata Fórum váci szervezete és a Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület közös rendezvényén Szalai István, a városvédők elnöke köszöntötte a résztvevőket. — A Himuszt énekeltük, amely bizonyos értelemben történelem-értékelés és filozófia is, mondta szónoki beszéde kezdetén Nemes György, a nemzeti imádság soraira alapozva gondolatmenetét. — Ma nem ünnepelni jöttünk. Nem a nép dicső tetteire, hanem az áldozatokra emlékezünk. — folytatta. — A Himnusz a történelem zivatarairól szól, s nemzetünk a II. világháborúban és korábban sokszor került olyan helyzetbe, amikor két pogány közt egy hazáért, több sebből is vérzett, a második világháborúban három ellensége is volt Magyarországnak az által, hogy a nyugati hatalmakkal is szembe kerültünk. Nem ünnep ez a nap. Rokonokra, barátokra, ismerősökre emlékezünk, akiket háborúban, megsemmisítő táborokban, bombatámadások alatt gyilkoltak le. Nemes György emlékeztetett ana, hogy ma sokan vitatkoznak európaiságunkról, s többek szerint mi mindig is Európában voltunk. Ám nem mindegy, hogyan — állapította meg. — A nemzet sokszor jelentkezett szolgálatra, de Szent Sebestyénnek, a beszédben említett példájára hivatkozva, gyakran nyilak zúdultak rá. Történelme folyamán mégsem vezérelte kicsinyes bosszúvágy, vagy a megtorlás szándéka. Szolgálatait ezek nélkül ajánlotta. így kell ma megfele- ni a világ kihívásainak. Megemlékezésünk alapja legyen az alázat és a méltó önérzet. — Szánd meg Isten a magyart — mondta ki a közös érzést, a Himnusz utolsó sorait idézve, az áldozatok iránti tisztelettel, az élők reménységével. Eztuán Moys Csaba alpolgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az 1989-ben, Juhász András által faragott kopjafa helyett, végleges, méltó emlékmű épül a II. világháború áldozatainak tiszteletére. Végül koszorúkat helyztek el a kopjafánál. Az önkormányzat nevében Bartos Ferenc polgármester, Moys Csaba és Harmati Ferenc alpolgármesterek. Az MDF váci szervezete nevében Manninger Gábor elnök és Kis István. A Reményésg Egyesület nevében Lehőcz János elnök, Pázmándi György és Arnóczy Lajos nyugalmazott honvéd ezredes. Magánemberként Somorjai Gábor koszorúzott. K. T. I.
