Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM. 207. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Eloltották a tüzet Lángolt az esztergomi bazilika Elő történelem Szombaton Kenderesen a családi kriptában végső' nyughelyére temették vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, hitvesét, Purgly Magdát és idén elhunyt fiát, Miklóst. A kitűnőén előkészített és szervezett szertartáson becslések szerint ötvenezer ember vett részi. Feltehetőén még soha nem keresték fel ennyien ezt a Szolnok megyei települést, mint ezen a napon. A parkolóknak kijelölt szántóföldeket, illetve a kenderesi autóparkolókat ezerszámra lepték el a személyautók — és az autóbuszok —, amelyekből még a legeldugottabb kenderesi mellékutcákba is bőven jutott. A temetés a jelenlevőkben, s azokban, akik csak lélekben voltak jelen, felemelő', megrendítő', egyúttal megnyugtató érzéseket ébreszthetett. Egyfajta elégtételt nyújtott a kormányzóra szórt rágalmakért, a személyét is érintő' történelemhamisításokért, a számkivetettségért. Az esemény egyes külföldi lapokban is visszhangra talált, olykor meghökkentő' módon. Két vezető' osztrák napilap szerint Magyaroszágot megosztotta a kormányzó újratemetése. Egy brüsszeli lap úgy vélte, hogy az esemény nem javítja az amúgy is feszült magyar—szlovák viszonyt. „A kelet-európai történelem kellemetlen szokása, hogy kikel a sírból és riogatja az élőket. Magyarország néhai vezetői különös előszeretettel teszik ezt, és az utolsó a sorban most Horthy Miklós”— írta egy brit lap. E vélemények a tényleges magyarországi közvélekedés ismeretének hiányából, fikcióból és tiszteletlenségből fakadnak, s jól egybecsengenek egyes hazai tiltakozó csoportok Horthyval kapcsolatos nézeteivel. Szó sincs arról, hogy az országot megosztotta volna a temetés. Az eseménytől, a kormányzó tárgyilagos történelmi megítélésétől berzenkedók nincsenek annyian, hogy az ország megosztottságát emlegethesse bárki. Ami a szlovákokhoz fűződő politikai kapcsolatainkat illeti, azokat ha nem is javítja, de szükségszerűen nem is rontja az újratemetés, mivel számos jele van annak, hogy a jelenlegi szlovák külpolitikát a magyarok felé nem a realitásokra, hanem az előítéletekre és a bizalmatlanságra építik. A brit Financial Times véleménye azért is különös, mert Kelet-Európa történelmének alakításából mindkét — de főleg az első — világháború végén a britek jócskán kivették részüket. Az új államhatárok, amelyeknek megállapításánál nem vették figyelembe az etnikai határokat, valóban rendhagyó, a magyarokat hátrányosan, nemegyszer tragikusan érintő' helyzetet teremtettek a térségben. Olyat, amelynek alapján — ha nem is éppen kormányzónk újratemetésének pillanatában — lehet sírból kikelést emlegetni. Csak éppen hozzá kéne tenni, hogy 1920-ban Trianonban, majd 1947-ben Párizsban élő holtat temettek. Bánó Attila Örömünnep Albertirsán Evangélikus iskolát avattak Evangélikus örömünnepre és hálaadásra gyűltek össze vasárnap délután Albertirsa lakói, lelkészek, egyházi és ön- kormányzati vezetők, hogy részesei legyenek az új evangélikus általános iskola és a szeretetotthon új épületrésze szentelésének. Újabb blokád A Fehér Rózsa és az Új Bizánc nevű szélsőséges szerb szervezet szombaton este feltartóztatott négy hajókonvojt, három ukrán és egy bolgár szállítmányt. A hajók Magyar- országra és Ausztriába szállítanak vasércet. A blokád szervezői közölték, hogy csak abban az esetben engedik tovább az ukrán és a bolgár hajókat, ha cserébe egy-egy jugoszláv konvoj érkezhet be az országba kőolajjal, illetve gyógyszerekkel megrakva. Prágában a SZER? A közeljövőben Münchenből Prágába költözhet a Szabad Európa Rádió, elsősorban anyagi okoból — közölte a Kelet-Európába sugárzó, amerikai finanszírozással működő állomás igazgatója. Robert Gillette a Mladá fronta Dnes című cseh napilap hét végi számának adott nyilatkozatában kijelentette: személyesen szorgalmazza a prágai helyszínt, miután a pénzügyi hátteret biztosító amerikai kormány nem kívánja tovább az egyik legdrágább európai városban fenntartani az adó székhelyét. A kérdésben a washingtoni törvényhozás dönt majd szeptember végén vagy október elején. KDNP- közlemény A Kereszténydemokrata Néppárt sajnálatosnak ítéli meg azt a tényt, hogy Horthy kormányzó temetését egyes politikai erők felelőtlenül arra használták, használják fel, hogy Magyar- országon újabb ellentéteket szítsanak és megosszák a társadalmat. Horthy kormányzó történelmi szerepe valóban összetett és bonyolult. Az azonban nem kétséges, hogy egy Magyarország számára különösen nehéz és szomorú időszakban mindig arra törekedett, hogy lehetőségeihez képest az ország érdekeit szolgálja. Szándékaiban mindig ez a pozitív cél vezette. A Kereszténydemokrata Néppárt arra törekszik, hogy pozitív, mindenki által vállalható értékeket mutasson az embereknek, így a mai nehéz időszakban is összefogásra szólít fel. Súlyosan felelőtlen kalandor politikának ítélik meg azt az utóbbi hónapokban erősödő magatartást, közéleti tevékenységet, amely az ország megosztására, ellentétek szítására törekszik. (OS) Tűz keletkezett a kora reggeli órákban hazánk legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában. A Tűz- és Polgárvédelmi Országos Parancsnokság központi ügyeletén Druhár Sándor százados az MTI-nek elmondta: reggel fél 6-kor riasztották a tűzhöz az esztergomi városi tűzoltóságot, amely késedelem nélkül vonult a helyszínre. Az oltásban 55 tűzoltó, 14 gépjárművel vett részt, és 7 óra 52 perckor sikerült megfékezni a lángokat. A szakszerű és gyors beavatkozásnak köszönhetően a főszékesegyház nagy értékű freskóiban és műkincseiben a lángok nem tettek kárt, s vélhetően a tűzoltás során sem károsodtak a nemzeti kincsek. Az első egység a riasztás után 5 perccel már a helyszínen volt. A tűzesetről, az esztergomi rendőrkapitányságon tartott sajtótájékoztatón, az oltást irányító Thébold József tűzoltó százados elmondta, hogy a bazilika főhajója Immár magyar földön, a kenderesi családi kápolnában nyugszik vitéz nagybányai Horthy Miklós egykori kormányzó, akinek földi maradványai Portugáliából érkeztek a gyászszertartás helyszínére. A volt államfő és felesége Purgly Magdolna koporsóját, s az idén elhunyt fiuk, ifjabb Horthy Miklós hamvainak urnáját szombaton a kenderesi temetőben felállított baldachin alatt ravatalozták fel. Az újratemetést a Magyar Tengerészek Egyesülete kez- deményzete. Horthy ugyanis tengernagyként és kormányzóként támogatta a magyar Duna-tengerhajózás létrehozását, ezzel Magyarországot visszasegítette a tengeri kereskedelmi forgalomba, aminek jogutódjaként működik jelenleg is a magyar tengerhajózás. A Magyar Tengerészek Egyesülete kapcsolatot keresett Horthy Miklós Portugáliában élő menyével, Edelsheim -Gyulai Ilona grófnővel, aki hozzájárult az újratemetés megszervezéséhez. A grófnő döntését egy korábbi interjúban azzal indokolta: „Apósom határozottan kifejezte nekem azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felszabadul, hozassuk haza a hamvait.” fölötti padlásrész tetőszerkezete kapott lángra. Ez a terület a főszékesegyháznak az orgona és a kupola közötti része. A tetőszerkezet 90 százaléka lángolt, a fémborítás alatt izzottak a kiszáradt fenyőgerendák, cserepek. Az oltás minimális víz felhasználásával történt, így az átázás miatt sem sérültek meg a hatalmas értékű freskók, a felújítás alatt álló orgona. A bazilika belső terébe, s a kiemelten nagy értékű BaA szombati gyászszertartásra az ország minden részéből több mint ötvenezren érkeztek Kenderesre. A Horthy-család tagjai közül 56-an jöttek el számos külföldi országból. A végső búcsúztatáson ott volt a hazai közélet számos képviselője, köztük Boross Péter. Für Lajos. Surján László, Balsai István, Kádár Béla, Nagy Ferenc József, Szabó Tamás és Kiss Gyula. Antall József az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviseltette magát. Délelőtt pontosan fél tizenkettőkor kürtjellel, sípjellel és a Himnusz eléneklésével megkezdődött a gyászünnepség. Elsőként vitéz Radnóczy Antal. a Vitézi Rend főkapitánya tisztelgett a rendjüket alapító Horthy Miklósnak, „az első világháború hősének, a kócz-kápolnába pedig egy csepp víz sem került. Az esztergomi főszékesegyház, amelynek alapjait 1010-ben rakták le, az évszázadok alatt többször vált háborúk, tűzvészek martalékává. A mai bazilika alapkövét 1822-ben tették le. Az épületet Kühnel Pál tervezte, az építkezést Páckh János vezette, végül Hild József fejezte be. Legnagyobb templomunkat 1856-ban szentelték fel. Monarchia hadiflottája pa- rancnokának” emléke előtt. Hangsúlyozta: Horthy Miklós elsősorban katona volt. „Amikor az 1919-es első bolsevista uralom miatt csaknem halálra amputált csonka hazánk sorsát kezébe tették, először katona bajtársaira gondolt: a hadviselt hősökre és a Lenin által sugallt kegyetlen forradalom ellenállóira. 1920-ban velük alakította meg a történelmi hagyományainkra alapozott Vitézi Rendet. A háborút követő 45 éves megszállás alatt a vitézekre súlyos szenvedés várt, a nagyvilág azonban elismerésben részesítette ezt a réteget, és 1962-ben felvette a nemzetközileg elismert lovagrendek közé” — mondotta. Az evangélikus templom mellett mindössze három hónap alatt felépített szép iskola udvarán a község polgármestere, Kiss Tibor adta át az intézmény kulcsait Ponicsán Gyula tiszteletbeli igazgatónak, az egykori albertirsai kántortanítónak. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke avatóbeszédében feltette a kérdést: Miért épít, miért nyit az evangélikus gyülekezet egyházi iskolát? Majd beszédét így folytatta: „Mert meggyőződésünk, hogy ezzel a hazát szolgáljuk, és a sprituális neveléssel nemcsak oktatást vállalunk, de új embereket is formálunk. Újakat, akik készek lábukat a Jézus járta ösvényre tenni, és Isten dicsőségére élni... A keresztény kultúra sem nem szégyen, sem nem háttérbe szorítható. Legyen ez az iskolá a keresztény kultúra gazdag kincseinek továbbadó helye, hogy Tessedik Sámuel példáján növekedjenek Alberti fiatal nemzedékei, s építsék a hazát, gyarapítsák a nemzetet, szeressék Istent és az ő egyházát.” (Folytatás aló. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk” Végtisztesség a Kormányzónak
