Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK INNEN' Gyógyító méz Súlyos égési sérüléseket szenvedett betegeknél alkalmazzák azt az eljárást, hogy. az épen maradt bőrfelületről kioperálnak egy részt, és azt visszaültetik a sérülésnél elpusztult bőrfelület helyére. A kioperált bőrt átmenetileg „mézágyba” fektetik, amely sterilizál éstökéletesen konzervál. Orvos-régészeti lelet Ókori orvosi szövegek az indiai kender, a cannabis gyógyító hatását gyakorta említik. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója most egy régészeti lelettel is alá tudja támasztani a cannabis ókori alkalmazását. Jeruzsálem melletti régészeti kutatás során feltártak egy sírt, amelyből 1600 évvel ezelőtt feltehetően szülésben elhunyt nő csontváza került a felszínre. A sírban indiai kender megkövült nyomait fedezték fel. Cannabist egészen a 20. századig alkalmaztak a javasasszonyok szülési fájdalmak enyhítésére. Oltalmazó istennő' aranyból A texasi Vízalatti Régészeti Kutatóintézet búvárai a török partok mentén érdekes leletre bukkantak. Egy több ezer évvel ezelőtt elsüllyedt hajóroncsot fedeztek fel. és találtak rárögzítve egy fém istennőalakot, amely részben arannyal volt burkolva, és ezért is maradt fenn a víz alatt jó állapotban. Régészek szerint a hajó a bronzkor vége felé süllyedt el a török partoknál, pontosabban Kr. e. II. évezredben. Talány, hogy mit keresett a fém istennő a hajón? A régészek e kérdésre mindmáig nem tudtak egyértelmű választ adni. Életre keltett tetszhalottak Az elefánthoz hasonló masztodonok még az utolsó jégkorszak után is éltek Eszak-Amerikában. Ohió- ban most egy masztodon 11 ezer éves, jó állapotban levő maradványait találták. Szenzációvá az teszi a leletet, hogy beleiben élő baktériumokat sikerült kimutatni, az Enterobachter cloacae egy fajtáját. Ilyen baktériumok ma is élnek az emlősök beleiben. Ez lehetővé teszi, hogy a talált baktériumok öröklési anyagát összehasonlítsák a modem ente- robaktériumokéval. Mivel a masztodonban talált baktériumok számára 11 ezer éven át „megállt az idő”, az összehasonlításból fel lehet becsülni, hány mutáció történt ezalatt. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek A cél: emelni a matematikai oktatás színvonalát Ez alkalommal a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Matematikai és Számítástechnikai Intézetével, annak tevékenységével ismertetjük meg olvasóinkat. — Intézetünk három egységből áll — mondta dr. Kása András igazgató —, a matematika és számítástechnika tanszékből és a számítás- technikai laboratóriumból. — Hányán dolgoznak az intézetben és milyen végzettségűek? — Nagyon jó az összetétel. A harmincöt munkatárs zöme matematika szakon végzett, ugyanakkor van köztük fizikus, mérnök (olyan is, aki a GATE-n végzett). — Mivel foglalkoznak a számítástechnikai laboratóriumban dolgozók? — Elsődleges feladatuk, hogy az oktatást segítsék, előkészítsék a diákok számára az adott nap anyagát. Ők gondoskodnak mindezeken felül az egyetemi számítógépes hálózat működéséről is. — Mi a matematikai tanszék feladata? — Tekintettel arra, hogy az egyetemen nemcsak agrármérnökképzés folyik — hiszen gépészmérnökök is végeznek nálunk —, az a cél, hogy a matematikaoktatás színvonalát egy modem egyetemtől elvárható szintre emeljük. Ebben sokat segítenek azok a kollégák, akik más egyetemekről jöttek, közülük sokan külföldi intézményekben is dolgoztak. — És a számítástechnikai tanszék? — A számítástechnika roppant gyorsan fejlődő tudományág. Az ott dolgozó kollégáim éppen ezért azon igyekeznek, hogy mindazt átadják a diákoknak, amire munkájuk során mindenképpen szükségük lehet. Ezenkívül megfelelő oktatási módszereket dolgoznak ki. — Kap a tanszék megbízásos munkákat? — A tanszék nem, de az ott dolgozók személyre szólóan igen. Kiváló programokat készítenek, és így — ha közvetve is —, de az intézet és természetesen az egyetem is hasznát látja e tevékenységüknek. — Milyen a diákok érdeklődése? — A számítástechnika iránt igen nagy, nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a matematikával kapcsolatban. — Mivel foglalkoznak mindezeken felül? — Megindítottunk egy informatikai folyóiratot, amely az egész egyetemre vonatkozik, ezenkívül részt veszünk különböző versenyek szervezésében. Az agráregyetemek oktatói minden évben rendeznek egy tudományos konferenciát, amelynek pillanatnyilag az az eredménye, hogy egységes tankönyv születik. — Milyen távolabbi céljaik vannak? — Szeretnénk feltérképezni a környék mezőgazdasági jellegét, alkalmazásait, hogy e szerint tudjunk oktatni. Ez igen nehéz feladat — éppen a számítástechnika rohamos fejlődése miatt —-, nem könnyű előre megmondani, hogy három-négy év múlva milyen ismeretekre lesz szükségük a végzőknek. Ugyanakkor résztvevői és irányítói vagyunk a Tehetségért Mozgalomnak. Az alapítvány huszonnyolcmillió forintos alaptőkéjének kamataiból önköltséges tanfolyamot rendezünk középiskolások számára, és ebből támogatjuk a rászoruló diákokat is. Indítottunk egy 0-ik éves osztályt is, ahová a már érettségizettek jelentkezhetnek, s ahol az eddig tanultakat ismétlik át, majd felkészítik őket az egyetemen várható igényeknek megfelelően. Ez a kezdeményezésünk is igen sikeresnek mondható, ugyanis a tanulók több mint felét felvették ezután az egyetemre, s a többieknek is javult az elhelyezkedési esélyük. Arpási Mária Karszt-vidéki barangolások A postojnai cseppkőbarlang A karsztosodás fogalma a szlovéniai Karst-hegységtől kapta nevét. A jelenség — a karsztosodás — Európában itt fordul elő leggyakrabban. Ebben a hazánknál ötször kisebb országban se szeri, se száma a karszti szakadékoknak, a föld alatti folyóknak, de ottj áriunkkor egy fölöttébb érdekes karszti jelenséggel is megismerkedhettünk: az elszivárgó, majd rövid időn belül ismét megjelenő tavakkal. Szlovéniai barangolásunk során a legnagyobb élményt az ország ötezer karszti barlangja közül a legnagyobb, a huszonegy kilométer hosszú, postojnai cseppkőbarlang jelentette. Ez a barlang már méreteinél fogva is egyedülálló Európában, látvány tekintetében pedig annyira rendkívüli, hogy a világ természettudósainak zarándokhelyévé vált. A barlangot, a sziklafalakon látható írások tanúsága szerint, már a XIII. században látogatták, ám teljes teijedelmében csak 1818-ban tárta fel egy szlovén barlangász. A bent talált, kőből és csontból készült szerszámok tanúsága szerint a barlang hajdan az ősember számára nyújtott menedéket. Feltárása után a nem mindennapi föld alatti világról szóló tudósítások a földkerekség minden tájáról idevonzották a tudósokat és kíváncsi látogatókat. A barlang vezetői szerint eddig hu- szonhatmillióan látogathatták meg. A turisták növekvő számával egyidejűleg a barlangot állandó jelleggel korszerűsítették. A barlangvasút, amely több kilométeren át vezet a gyönyörű látványok birodalmában, s a világon egyedülálló, a múlt század hetvenes éveiben épült, az első motoros vonatot pedig a század elején állították forgalomba. Az is érdekessége a barlangnak, hogy csodálatos képződményeit már több mint száz éve elektromos árammal világítják meg. Körös-körül a valamikor vízi árkok sziklafalai övezik a látogató útját, amelyeket az elszivárgó Pifka-patak alakított ki az évmilliók során. Az üregeket hófehér és színes cseppkövek csodálatos alakzatai díszítik. Némelyek a mennyezetről függnek, ezeket szaknyelven sztalakitok- nak nevezik, a sztalagmitok pedig a barlang aljából kőoszlopként emelkednek a boltozat felé. A cseppkövek egy különleges fizikai és vegyi folyamat következményeiként alakulnak ki. A föld felszínéről a barlangba szivárgó esővíz a mészkövet feloldva, egy sajátos vegyi folyamat következtében kálcium-karbonátot választ ki, amely aztán sztalamitok formájában rögzül a meny- nyezeten. Azok a vízcseppek, amelyek a talajra esnek, a sztalagmitokat alkotják. A cseppkövek formája és színe a leszivárgó esővíz mennyiségétől és összetételétől függ. így a különböző korszakokban kialakult kövekre a forma- és színgazdagság a jellemző. Fölöttébb érdekes és ritka jelensége a barlangnak a karszti alvilág állatkája, a márványgyík. Ez a tizenöthúsz centiméter hosszú, hófehér színű vak állatka a barlang kisebb-nagyobb tavaiban él, kopoltyúval lélegzik és tojásokkal szaporodik. A természetnek ez a különleges és épp ezért különösen védett teremtménye a világon egyedül csak itt fordul elő. A töobórás látogatás végére is tartogat még meglepetést a barlangjáró túra. Nem túl távol a kijárattól a barlang járata kiszélesedik, s egy százmétemyi magas, a természet mérnöki pontosságával szerkesztett, óriási kupolateremben találjuk magunkat. Vendéglátóink szerint itt olykor szimfonikus hangversenyeket is rendeznek. A „hang- versenyterem” kijáratánál ismét vonatra ülünk, majd ott hagyjuk el a barlangot, ahol a Pifka-patak befelé tart. Paizs Tibor Múltidézd Czipszer János Harminc éve távozott az élők sorából Czipszer János, a magyar matematika egyik oly sokat ígérő, rendkívüli tehetségeBudapesten született 1930. november 16-án. Szüleit korán elvesztette, így rokonoknál nevelkedett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1953-ban szerzett alkalmazott matematikusi oklevelet. Ettől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézetében dolgozott 1963. június 15-ig, korai haláláig. Az érdeklődési köre tág volt. Jóformán minden témához, amellyel kapcsolatba került, volt érdemleges hozzá- tennivalója. így életművét felölelő rövid publikációlistájának csaknem minden tagja a matematikának más-más fejezetébe illik: valós függvénytan, funkcionálanalízis, parciális differenciálegyenletek, approximációelmélet, topológia, izoperitmetrikus egyenlőtlenség, gráfelmélet; e tudományágak mindegyike gazdagodott Czipszer Jánosnak egy-egy elegáns gondolatával. Kutatótársuknak vagy társszerzőjüknek tekintették őt olyan kiválóságok, mint Erdős Pál, Rényi Alfréd, Túrán Pál. Lektori tevékenysége példásan lelkiismeretes volt. Tökéletesen bele tudott illeszkedni a szerző gondolatvilágába, s az eredményeket pontosította, a bizonyításokat egyszerűsítette, olykor lényegesen továbbfejlesztett egy- egy elméletet. Szerénységének és alaptalanul túlzó önkritikájának jele, hogy kérte, kutatói munkakörből helyezzék át könyvtárosi munkakörbe (miközben újabb és újabb kutatói sikereket ért el). Ugyanez a szerénység tartotta vissza attól, hogy tudományos fokozatot szerezzen. Eredményeinek egyetlen hivatalos elismerése a Bolyai János Matematikai Társulattól 1959-ben elnyert Griin- wald Géza Emlékdíj volt. (P) Földrengés szökőárral A nyáron egy tenger alatti földrengés következményeként kialakult szeizmikus szökőár, japán nevén tsunami, hatalmas pusztítást végzett egy part menti kis japán szigeten, Okushirin. Kétszáz- negyven ember halt meg, illetve tűnt el. Nagy romboló hatását az azóta végzett vizsgálatok szerint a kis sziget alakja erősítette fel. Ez ugyanis háromszöghöz hasonló, és az ide érkező szökőárral szembe került csúcsán hegyfok helyezkedik el. így azután három oldalról zúdult az áradat Okushiri szigetére. A Richter-skála szerinti 7,8 erősségű tenger alatti rengés a szigettől 100 kilométernyire, 30 kilométer mélységben pattant ki, és a tíz méter magas hullámok néhány perc alatt elérték a szigetet. Fokozta a bajt, hogy ez az éjszakai órákban történt. A hullámzás, amely gyűrűszerűén teljed a víz felszínén, a rengés fölött kezdődik, és sebessége eléri a 750—850 kilométert óránként. A nyílt vizeken nem veszélyesek ezek az árhullámok, hátuk ugyanis széles, hullámhosszúságuk 50—100 kilométer, magasságuk pedig jelentéktelen, úgyhogy a tengerészek nem is veszik észre, hogy hajójuk alatt szökőárhullám halad. A partok közelében azonban, ahol a vízmélység fokozatosan csökken, az óriás hullámok feltorlódnak, és gyakran akár tízméteres meredek vízfal formájában zúdulnak a partra. Ez történt Okushiri szigetén is. A tsunamik csak akkor alakulnak ki, ha a rengés központja nincs száz kilométernél mélyebben. Január közepén például hasonló tenger alatti földrengés volt Hokkaido szigetétől keletre, de ennek központja 100 kilométernél mélyebben volt, ezért nem is alakult ki tsunami. Fejtörd Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Sárga. 2. Skarlátpiros. 3. Brazíliában. A jövő heti játék kérdései: 1. Honnan származnak a nálunk tenyésztett ba- rotnfik? 2. Mikor ismerték meg az ókori egyiptomiak a lovat? 3. Hány állatfaj pusztult ki a történelmi időkhen? A múlt heti játékunk megfejtői a következők: Czinege Beáta Cegléd, Deák Tamás Veresegyház, Sós Gábor Érd. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.
