Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

I PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Üdülőiskola Pilisszántón Újra benépesül a kastély Eldőlt a pilisszántói kastély sorsa a fővárosi önkormány­zat legutóbbi ülésén. A közgyűlés határozata szerint az épületet ezentúl üdülőiskolaként fogják használni: főleg ál­lami gondozott, fogyatékos gyerekek fognak itt kéthetes turnusokban, oktatással egybekötve pihenni. A helybelieket régóta foglal­koztatja, mi lesz a kastély- lyal, amelyben július 1-jéig fogyatékos gyerekek bentla­kásos iskolája működött. A gyerekek nagy részét már márciusban elhelyezték más fővárosi intézményekben, július 1-jétől pedig már csak hét fős technikai sze­mélyzet volt az épületben. A fővárosi önkormányzat illetékes szakembere el­mondta: nem tervezték, hogy az épületet véglegesen bezárják, kizárólag a hasz­nosítás lehetőségében gon­dolkodtak, ehhez azonban szükség volt a közgyűlés döntésére. A korábbi bentla­kásos iskolát azért szüntet­ték meg, mert a kastély meg­közelítése igen nehéz, emi­att nem találtak megfelelő pedagógusokat. A tanárok többsége csak átmeneti lehe­tőségként jött ide dolgozni, és sok volt a képesítés nél­küli nevelő. Emellett a mű­ködés alatt több olyan beje­lentést tettek a tanárok és a diákok is, amely arra utalt, hogy a gyerekek nincsenek itt biztonságban. A tanulók több mint fele speciális szakiskolás volt, ők is kér­ték, hogy helyezzék el őket máshová, mert más szakmát szeretnének tanulni. A fővárosi önkormányzat döntését követően az épüle­tet kifestik, a vizes helyisé­geket rendbehozzák, és amint ezek a munkák elké­szültek, az üdülőiskola azon­nal megkezdi működését. Átmenetileg azonban a kas­tély egy részét azok a gyere­kek fogják lakni, akik a bu­dapesti Hegyhát úti otthon­ból fognak kiköltözni arra az időre, amíg azt az épüle­tet felújítják, illetve kibőví­tik. Az intézmény dolgozói létszámát nem növelik, to­vábbra is az a hét ember fog ott dolgozni, akik az át­meneti időben a kastélyban tartózkodtak. De minden egyes turnus alkalmával visznek magukkal a csopor­tok kisegítő személyzetet. Kérdésünkre, hogy nem gondolt-e arra a főváros, hogy a kastélyt visszaadja a falunak, az önkormányzat il­letékese azt válaszolta: nem volt ilyen elképzelésük, de ezt a helybeliek sem kérték. Hozzátette: a kastély soha nem volt a falué, magántu­lajdon volt, amit annak ide­jén államosítottak, később pedig a főváros kapta meg. H. Cs. A Matáv együttműködik az önkormányzatokkal Polgári jogi szerződéseket kötnek Lezárult egy szakasz a hazai telekommunikáció történeté­ben azáltal, hogy az önkormányzatok érdekvédelmi szö­vetségei és a Matáv Rt. között megállapodás jött létre a helyi telefonszolgáltatás társadalmi fejlesztésének alapel­veiről — hangzott el tegnap a Magyar Távközlési Rész­vénytársaság sajtótájékoztatóján. Az egyezség lényegesen érinti megyénk telefonhálózatának jövőjét is: bejelentés­kor többször hoztak fel jó példát szőkébb hazánkból. A megállapodás az úgyne­vezett nemzeti koncesszió területére érvényes, vagyis ahol a Matáv Rt.-t kizáróla­gos koncessziós szolgálta­tó jog illeti meg. Az orszá­gosan 54 primer körzetből 29 tartozik ezek közé, míg 25-re regionális koncesszi­ós pályázatot hirdetett meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca. Ugyan­csak a megállapodás hatá­lya alá tartoznak azok a te­rületek, primer körzetek, amelyeken a kizárólagos koncesszió odaítélésére irá­nyuló pályázat elnyerése alapján a Matávot szolgál­tatói jog illeti meg, illetve a tenderfolyamat sikertelen­sége miatt a jövőben az rt.-re visszaszállnak, s így annak szolgáltatási kötele­zettsége lesz. Az említett elvi egyezséget egy társa­dalmi modell foglalja keret­be. Ennek a lényege az, hogy a Matáv Rt. és a résztvevő egyes önkor­mányzatok — ,vagy az álta­luk létrehozott csoportok — polgári jogi szerződése­ket kötnek egymással a he­lyi távbeszélő hálózatok fej­lesztésére. Az önkormány­zatok nagy szerepet kap­nak a fejlesztés mértéké­nek, időpontjának, gazda­sági struktúrájának és a szolgáltatások árának ki­alakításában. Horváth Pál, a Matáv ve­zérigazgatója elmondta, hogy a nemzeti és a regio­nális koncessziós területek között is lesz átjárás. A Matávnak joga van pályáz­ni a kijelölt primer körze­tekben, s ezzel a jogával élni fog. Magyar Levente, Jászbe­rény polgármestere az ön- kormányzatok érdekképvi­seletei nevében kijelentet­te: az önkormányzati társa­ságok ezentúl ha akarnak, együtt dolgoznak a Matáv­val, adnak neki valamilyen szerepet, de ha úgy gondol­ják önállóan cselekednek. Pecz Péter at szövetségek szakértőjeként \úgy véleke­dett, hogy a Matáv az ön- kormányzatok közreműkö­désével jobban eloszthatja az országban az erejét, na­gyobb az esély a teljes há­lózat kiépítésére. Pásztor Béla, Veresegyház polgár- mestere ennek igazolására hozta fel a Pest megyei nagyközség példáját, ahol saját erőből teremtették meg a digitális telefont, s ők is üzemeltetik. A megál­lapodás hosszabb távra ga­rantálja ezt a megoldást. Bölcskei Imre, az illeté­kes szaktárca helyettes ál­lamtitkára a társadalmi mo­dell megegyezésen alapuló kialakítását a távközlési tör­vény megvalósulásaként ér­tékelte. (tóth) Egyetlen szeletet kiragadva A főváros politikai feszültséget szít? A fővárosnak mintegy másfél milliárdjába kerül a Budapest környéki közle­kedés finanszírozása — nyilatkozott nemrégiben Demszky Gábor főpolgár­mester. Az autóbuszok ki- lencvenkét, a HEV-járatok pedig megközelítőleg har­minc kilométer hosszan érintik e településeket. Ezen az állapoton sürgő­sen változtatni szeretne a budapesti önkormányzat. A helyzet azonban az év végéig változatlan marad, addig új számításokat vé­geznek, melyből minden település számára ponto­san kiderül, hogy mekkora összeggel kell majd a jövő­ben hozzájárulniuk közle­kedésük megoldásához. Három lehetőség közül vá­laszthatnak majd: átvehe­tik a járművek üzemelteté­sét, az önkormányzatok fe­dezik a kérdéses összeget, vagy — ha erre nincs pén­zük — a költségeket ráter­helhetik az utasokra. Több, a kérdésben érin­tett település önkormány­zatánál érdeklődtünk: mi a véleményük a fővárosi ön- kormányzat döntéséről. A polgármesterektől — egybehangzóan — azt az értesülést kaptuk, hogy hi­vatalos megkeresés az ügy­ben még nem érkezett hoz­zájuk, így álláspontjukat egyelőre nem alakították ki. Lestyán Péter, péceli képviselő kérdésünkre vá­laszolva megemlítette, hogy miután a tízezres te­lepülés felnőtt lakosságá­nak ötven-hatvan százalé­ka mindennap bejár dol­gozni a fővárosba — na­gyobb részük a BKV jára­taival — így igen érzéke­nyen érinti őket a döntés. A 'falu infrasruktúrája amúgy is fejletlen, folytat­ta Lestyán úr, ami szintén nagy mértékben a főváros­hoz köti az itt élőket. Véle­ménye szerint, a BKV — már amúgy is megnöveke­dett — közelekedési díjai igencsak megnövelik a be­járók költségeit. Példaként- említette, hogy a területi­leg illetékes (a budapesti Szent Rókus Kórházba), egy szakorvosi rendelésre történő oda-, illetve vissza­utazás költsége százötven­kétszáz forint, Gyál polgármestere, Gyi- mesi István — személyes meggyőződésének hangot adva — elmondta, nem tartja szerencsésnek, hogy a főváros, illetve az agglo­meráció komplex viszo­nyaiból, annak egy szele­tét — jelen esetben a köz­lekedést -— egyesek kira­gadják, s mindezzel politi­kai feszültséget szítanak. Megkerestük Angyal Lászlót, a Főtaxi vezérigaz­gatóját is. Kérdésünkre, mi­szerint tervezik-e kisbu­szok üzembe állítását, a ve­zérigazgató úr elmondta: az ötlet nem rossz (!), s e kérdésben meg fogja keres­ni a BKV vezérigazgatóját. — Mindazonáltal úgy gondolom — folytatta —, hogy nem fog beválni ez a terv. Itt utalnék a néhány évvel ezelőtt beindított iránytaxi kezdeményezé­sünk bukására, mivel attól tartok, hogy buszaink ki­használatlanok maradnak. . Egyes nyugat-európai városok agglomerációják közlekedéséről a vezérigaz­gató elmondta, hogy példá­ul Bécs városában az „in­gázók” kisebb része vona­ton, nagyobb része pedig autón közelíti meg, illetve utazik oda. Á. M.—Sz. H. Megkérdeztük Mit eredményezett az iskolamegosztás Sáriban? A dabasi önkormányzat nemrégiben úgy döntött, hogy a Sári településrészen lévő általános iskolában úgy a ke­resztény szellemű, mint a világnézetileg semleges neve­lést igénylő szülők gyerekeinek helyet kell kapniuk. A bé­kétlenség megszüntetése érdekében hozott határozat ér­telmében a katolikus osztályok az immáron közös épület egy viszonylag új, kétszintes szárnyában folytathatják a tanulást. Kilincsányi Tamást, az iskolarész igazgatóját az új helyzet okozta nehézségekről kérdeztük. — Elöljáróban el kell mon­danom, hogy a világnézeti­leg semleges oktatást igény­lő szülők iskolamegosztás­ra vonatkozó kérésének tel­jesítése ellenére mi tovább­ra is fojtogató légkörben dolgozunk. Ezenfelül továb­bi nehézségeket okoz szá­munkra, hogy kevés a szem­léltetési eszközünk, illetve hogy nincsenek szertára­ink, szaktantermeink. Ez utóbbiak egytől-egyig a régi szárnyban, az önkor­mányzati iskolarészben ta­lálhatók. Általában elmond­ható, hogy áldatlan körül­mények között kell bizonyí­tanunk a katolikus iskola létjogosultságát. Bizakodás­ra csupán a minden nehéz­ség ellenére kitartó tanári karunk szellemi tőkéje, lel­kesedése, és a hozzánk járó gyerekek szüleinek folya­matosan kinyilvánított tá­mogatása ad okot. Ha kizá­rólag a felsoroltak lenné­nek talponmaradásunk felté­teléi, nem is lenne semmi baj. Sajnos azonban mind­ez még kevés. R. Z. Szalmonella borsos áron Megbújik a sertéshúsban (Folytatás az 1. oldalról.) Molnár Kornélia részletesen elemezte a megyei szalmonel- lás megbetegedések korcsopor­tonkénti, és az okozók által megkülönböztetett formáit. — Az utóbbi években elsősorban az élelmiszerek okozta szalmo- nellás megbetegedések állnak a kimutatások élén. Ezen belül is a nyers tojás, a baromfihús, illetve a házilag előállított ser­téshúskészítmények a fő „bűnö­sök”. Ugyanakkor háttérbe szo­rul a fagylalt okozta fertőzés. Az elmúlt évtizedben a ház­tartásokban fordult elő a leg­több szalmonellás megbetege­dés. Ezzel párhuzamosan csök­kent a közétkeztetésben, a ke­reskedelemben és az iparban regisztrált fertőzések száma. — Nem lényegtelen megem­líteni azt sem, milyen gazdasá­gi vonzata van egy megbetege­désnek: 1983 és 1992 között 189 millió forintot költött az egészségügy a szalmonellás esetek kezelésére. Egy beteg gyógyítása például —- akkori áron — 24 ezer forintba ke­rült. Olyan nagy összegekről van tehát szó, melyek már ön­magukban is felvetik a kér­dést: mit tehetnek a megyei tisztiorvosi szolgálatok annak érdekében, hogy területeiken csökkenjen az említett fertőzé­sek száma. A szakemberek szé­les körű tájékoztatásán, a gyó­gyító eljárások egyeztetésén túl a lakosság mind szélesebb rétegeit kell felvilágosítani a fertőzés keletkezésének okai­ról, a szövődmények veszélyes­ségéről — zárta előadását a megyei tiszti főorvos. M. É. ■ Ma indul a komp Jövőre szigorúbban (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt tegnap megírtuk, a kedden megejtett műszaki szemlén a PMKF a kompot, a tolatóhajót, valamint a kikö­tő műtárgyait alkalmasnak ta­lálta a közlekedés bonyolítá­sára, néhány hiányosságot vi­szont október 28-áig pótolni kell, s csak ezután adják ki a végleges engedélyt. A hajózási felügyelet illeté­kesétől kapott információ sze­rint a komptól függetlenül, Mátyás György ellen több al­kalommal is folyt szabálysér­tési eljárás, mivel esetenként egy olyan úszóművet — kis­hajót — használt személyfor­galom bonyolítására, amire nincs szakhatósági engedé­lye. Ez az egyik oka, hogy vele szemben nagyobb körül­tekintéssel járnak el. A százhalombattai és tökö­li önkormányzat véleménye is arra enged következtetni, hogy Mátyás György nem ve­szi komolyan a rá nézve köte­lező előírásokat. A járatok nem rendszeresek, a mostani kényszerleálláson túl a nyári szezonban is többször meg­történt, hogy a komp napokig nem üzemelt, noha a szerző­dés értelmében távollétében is köteles helyettesről gondos­kodni. Mátyás György szerződése december 31-én lejár, a két önkormányzat novemberben írja ki az új pályázatot. Azt már most elmondták, hogy a jövőben sokkal szigorúbb el­várásokat támasztanak a komp üzemeltetőjével szem­ben, beleértve a folyamatos közlekedést és a komp üzem- biztonságát is. (matula)

Next

/
Thumbnails
Contents