Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ Dániel Kornél festőművész hetvenéves Klasszikus nyugalmat és mértéktartást sugárzó képek Dániel Kornél festő- ) művész neve isme- rősen cseng a Pest megyei tárlatokat látogató közönség számára. A születésének hetvenedik évfordulóját ünneplő váciak kiállítást rendeztek munkáiból a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége váci székházában. A kiállítást, amely október 2-ig látható, Czigány György és Burányi Ferenc költők nyitották meg. — Sok személyes emlék fűz a festőhöz abból a korból, amikor még mint a ze- begényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója költőket, írókat hívtam szerepelni oda — nyilatkozta lapunknak Czigány György. Azzal folytatva, hogy a Szőnyi István által megfestett „Kerti pad” című kép szimbolikus sugárzását elképzelve úgy is hívták ezeket a műsorokat, hogy Kerti pad irodalmi, zenés délutánok. Azzal, hogy a maga festészetét szerényen a háttérben hagyta, Szőnyi kultuszát szolgálta. — Számomra Szőnyi István és Egry József volt meghatározó — folytatta .Czigány György —, s mindig azt mondtam, hogy Dániel Kornél képei anélkül, hogy ezek követői volnának, ott van bennük az a klasszikus nyugalom, mértéktartás és józanság, ami a Szőnyi-ké- peken látható. No és az a ragyogás, fényesség, ami az Egry József képeiről sugárzik. Külön öröm és élmény Dániel Kornél kiállítása — nyilatkozta Baranyi Ferenc —, hiszen nemcsak a festészet, hanem a közművelés egész területén hosszú ideje küzdőtársak a művésszel. Meglepetésnek is számítanak a kiállított képek, mert Dániel Kornél mindig meg tud újulni. Az ő művészete nagyon fontos manapság, amikor (például Juhász Ferenc szerint) a művészetben a kizárólagosság dühseregeinek vad és gúnyos eszmecsatája folyik a művészet alázatát és szelídségét mellőzve... Kornél szelíd kékjei nem a hervadás jelei, hanem a humánum meglétének az igazolói. Körök, fényudvarok uralják a festő műveit. Látni oldottabb hangulatú képeket. Az „Angyali üdvözlet” című határozottan a tájra utal. A Dunakanyarra, Zebe- gényre az ultramarintól a ko- baltkékig terjedő színárnyalatban, a zöld sokféle változatával. — A „Tél utolsó napja” című festmény egyik legsikerültebb munkája; zúzma- rás téli reggelen Forcisia Dániel Kornél: Önarckép (ceruzarajz) bokrot ábrázol — mondta benyomásairól Németh Árpád festőművész. — Olyan ez, mint a legfinomabb csipkefüggöny. Apró ecsetvonások. Fehérek, kékek, sárgák. Költői látomás. Ez a bokor meg van áldva azzal, hogy megfestették — tette hozzá, majd a Karácsony című kép felé fordulva megjegyezte: — Ez egész más. Megszentelt pillanatokat ábrázol. Orvos András festőművésznek is „A tél utolsó napja” című kép tetszett legjobban. Papp László műgyűjtő a kiállított diófapác-rajzok iránt tanúsított nagyobb érdeklődést. Mint mondta: — Úgy tudja megmutatni rajzkészségét a művész, hogy lelki szemeink előtt ott láthatók a meg nem húzott vonalak. Ezért állíthatók ki még a vázlatok is. Dániel Kornél nemcsak festőként alkotott jelentősei. Közismert, hogy egyik létrehozója volt a zebegé- nyi Szőnyi István Emlékmúzeumnak, amely aztán az ő vezetése alatt bontakozott ki. Szervező egyéniségként ő teremtette meg a ze- begényi képzőművészeti szabadiskolát, s 1983-ig, nyugdíjazásáig irányította is annak nyári programjait. Nevéhez fűződik a Zebegé- nyiek Baráti Körének létrejötte is. Évtizedekig oltogat- ta a művészet szeretetét, alapos ismeretét, s tanítgat- ta az ifjú tehetségeket a váci Madách Imre Művelődési Központ képzőművészeti szakkörében. Ezt ma már csak súlyos betegsége miatt nem tudja folytatni. Lakásán viszont minden külön díjazás nélkül foglalkozik az arra érdemes tanítványokkal. Lélekben, művészetében fiatal maradt. — A kiállításon látható képek többségét ebben az évben festettem — közölte. Alkotókedve tehát érintetlen az idő múlásától. Kovács T. István Palásti Erzsébet tárlatáról Kőkorszak és angyalok @ Az Ember tragédiája utolsó színeinek a borzalmai sugallta kétségbeesésből, aggódó, de higgadtabb gondolkodásba merült a század második felére az emberiség bölcsebbik fele. Mert azok mindenképpen avatot- tabb ismerői, s talán kicsit értői már e világnak, akik tanultak a diktatúrákból — a fasizmusból-, a sztálinizmusból, Dachauból, a Gu- lagból. Akik megértették az atomrobbantásokból, a savas esőkből, a holt tavak és folyók látványából, hogy létünknek e planétán nincs alternatívája. Mert a félelmetes utolsó utáni szín, a halott tavasz, a lélektelen, megdermedt anyagi világ számunkra nem értelmezhető. A művészet számára sem. Olyan, még elérhető téma, amelynek képi megjelenítése immár nem a létezés továbbgondolására ösztönöz, hanem a jövőnket megérni tanít. Palásti Erzsébet festőművész képeiről is első pillantásra kiderül, nem elibünk, egyedek, közösségek, társadalmak elé tartott tükrök azok. Galaktikus múltunk lenyomatai inkább. A KEZDETNEK a fosszíliái. Vagy inkább a VÉGZETÉ! A kevés képi elemmel felépített festői látomások, a csonka, kőtestű emberfigurák, a sötét égitestek egy születésétől szenvedő, de az imádásig szeretett, holttá dermedt világ „előregyártott” fotókópiái. Az aggódásoktól terhes közép-európai szellem és gondolkodás mással össze nem téveszthető vetületei, az egzisztenciális lét méltóságát csak hírből ismerő keleti ember ösztönös, néma kiáltásai. A kritikusok, a művész- lelkekbe látók Jung pszichológiai terminusaival, az ornamentika és az írás rituális, mitikus keletkezésével rokonítják a drámai események beteljesülését Palásti Erzsébet tusrajzain, szitanyomatain, cink- és rézkarcain. Salvador Dali alkotómódszerét építi tovább — mondják róla. Érzelmei sokkal mélyebbről fakadnak, mint az ébrenlét, vagy akár az álom tudata. Az ősi motívumok a spirál, a labirintusok vissza-viszzatérése nem más, mint az egyensúlyát vesztett világ globális és sajátságos veszélyei elől való menekvésnek, a kiútkeresésnek ösztönösen feltörő megnyilatkozása. Csak a felületes szemlélődő vélné pesszimista álomlátónak. Valójában nyitott szemű, reális érzékű alkotó, csipetnyi, de mégis a lelken sokat könnyítő derűlátással: ha megértjük e világról, azért élünk érte, hogy benne élhessünk, akkor talán a kőkorszak helyett az angyalok jönnek el hozzánk. Palásti Erzsébet csaknem száz kiállításon vett részt eddig képeivel, idehaza és külföldön. Számos művészeti díj tulajdonosa, és alkotóműhelynek tagja. Mostani tárlatát a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban rendezték, és október 10-éig tekinthető meg. M. J. Amerikai balettdíj A Táncművészek a táncművészetért című október 18-ai jótékonysági balettgálán mind a négy magyarországi — a budapesti, a győri, a pécsi és a szegedi — balett-társulat szerepel — jelentette be Kaán Zsuzsa, a Táncművészet című folyóirat főszerkesztője sajtótájékoztatóján. Ezen az operaházi táncesten adják át először a Philip Morris magyar balettdíjat. Kaán Zsuzsa elmondta: az amerikai nagyvállalat első közép- kelet-európai balettdíját hozta létre Magyarországon. A kitüntetésről kuratórium dönt, amelyben a hazai balettegyüttesek neves képviselői mellett helyet kaptak a társművészetek — színház, zene — reprezentánsai is. Az ünnepi est közreműködői fellépti díjukat a Táncművészet Alapítvány javára ajánlották fel. Az alapítvány vállalkozásában jelenik meg a táncosok egyetlen szakmai orgánuma. A rendezvény bevétele a fennmaradásáért folyamatosan küzdő Táncművészet című szaklap „életben tartását” segíti elő. Ehhez adta önzetlen támogatását, szinte egy emberként a szakma — közölte a főszerkesztő. Az anyanyelvi konferencia nyilatkozata Az anyanyelvi konferencia — A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság választmánya, a közép- és kelet-európai régióban tapasztalható válságok között is kifejezi elkötelezettségét a kisebbségi sorban élő magyarok kulturális felemelkedésének, és az egész magyarság szellemi és lelki egységének szolgálata mellett. Meggyőződésünk — hangzik a választmány nyilatkozatában, amelyet pénteken tettek közzé, hogy a szomszédos országokban élő magyarság nemzeti megmaradását és szabad fejlődését, valamint a közép- és kelet-európai régió népeinek összefogását csakis a kisebbségi autonómiák alkotmányosan megalapozott, nemzetközileg garantált és a gyakorlatban működő rendszere teheti lehetővé. Az a kulturális küldetés, amelyet magunkra vállaltunk, elősegítheti a kisebbségi helyzetben élő magyarság autonóm intézmény- rendszerének: iskoláinak, felsőfokú oktatásának, sajtójának, kulturális műhelyeinek megerősödését, valamint létrehozását. Ez hozzájárul a régió belső megbékéléséhez is. Kérjük barátainkat és a magyar társadalmi, egyházi és kulturális intézményeket, hogy munkánkban továbbra is támogassanak. Oktatási műhely tanácskozások A mechanika nem lezárt tudomány Két oktatási műhelytanácskozást tartottak nemrég egymástól függetlenül Gödöllőn. Az Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület szakmapolitikai konferenciájának a művelődési központ, a felsőfokú iskolákban mechanikát oktatók rendezvényének pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adott otthont. Mindkét rendezvényen a változó valóság kihívásaira keresték a választ. Az Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület által szervezett eszmecsere a közoktatási törvényből eredő feladatok megbeszélésére volt hivatott. Az előadók között Nagy József, a JATE professzora az új tantervi szabályozás és a személyiségfejlesztési alapkövetelmények kapcsán többek között elmondotta, hogy az oktatás átalakítása során szembe kell nézni a kemény valósággal: Magyarországon téglában és betonban is rögzült a hagyományos 4 + 4 + 4 osztályos iskolaszerkezet. Ezek a határok szűkítik a mozgásteret. Ahogyan hazánkban, a fejlettebb országokban is feloldódóban van a hagyományos, egytantervű központi szabályozás. Különféle rendszerek alakulnak ki, nincs , azonban közöttük olyan, melyet közvetlenül átvehetnénk. Az előadó évek óta kutatja annak a módját, hogy miként lehetne az „oktató”, illetve a „nevelő iskolák” előnyeit egyesítve egy harmadik típust létrehozni, amelyben a képességek kibontakoztatása, a készségek fejlesztése egyenrangú lehet a tudásanyag átadásával. A nagy figyelemmel kísért, tényekkel alátámasztott előadásban leszögezte: az iskolának minden lehetséges eszközt igénybe kell vennie azért, hogy megtanuljanak együtt élni a különböző képességű gyerekek. Úttörőnek minősül a másik, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezett tanácskozás abbán a tekintetben, hogy első alkalommal vitatták meg a mechna- nikaoktatók közös teendőiket az egyetemi és főiskolai alapoktatás módszertani kérdéseiről. Megnyitó-előadásában Michelberger Pál annak a véleményének adott hangot, hogy a mérnökök számára a mechanika nem stúdium csupán, hanem mindennapi kenyér. A komputerhasználat általánossá válásával ugyan megjelent az a vélekedés, amely a mechanikát a lezárt tételek gyűjteményének tekinti, ezzel a professzor nem ért egyet. Ha a mechanika lezárt tudomány lenne, akkor is tanítani kell az általa elsajátítható szemlélet érdekében. Sőt, éppen a komputerek teszik lehetővé az új tudományos feladatok megoldását. A konferencia előadásait számítógépes oktatóprogramok bemutatója, számítás- és méréstechnikai eszközök, valamint mechanikajegyzetek és -könyvek kiállítása egészítette ki. B. G. Érdi kiállítás Szalui József festőművész kiállítása nyílik ma este 7 órakor Érden — a helyi népfőiskola és MDF- szervezet rendezésében — a Polgárok Házában (Alsó u. 3.). A kiállítást dr. Palotás János nyitja meg. Közreműködik Kovács Márta (szavalat) és Rédai Erzsébet (cselló).
