Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ Antall József rádiónyilatkozata az összehasonlítást Szlovákosítás a Vénuszon? 1990-ben az amerikai Magellan-szonda feltérképezte a Vénusz bolygó felületét. Mivel a kozmikus szonda több ezer krátert és egyéb felületi képződményt térképezett föl, a pasadéniakutatók a világ közvéleményéhez fordultak, hogy adjanak javaslatot a képződmények elnevezésére. A keresztelés joga a Nemzetközi Csillagászati Társaságot (IAU) illeti meg, amelynek be lehet nyújtani a javaslato­kat. Az IAU-nak tehát női neveket lehet javasolni. A cseh nők közül már Bozena Némcová, múlt századi írónő' „ka­pott” egy krátert. Ennek kapcsán a pozsonyi Republika c. napilapban Ján Fekete közzétette saját listáját. A több tucat női név között kettő' mindenképpen szemet szúr. Az egyik Terézia Brunswicková (1775—1861), a magyar kisdedóvók alapí­tójának és Beethoven barátjának a szlovákosított neve. A másik ZófwBosniaková (?—1644), akiről az utóbbi idő­ben sokat írnak, mert mumifikálódott porhüvelye mellett csodák történnek. Ezért egyes publicisták szentté avatását szorgalmazzák. Ő lenne az első' szlovák szent — így a cik­kek szerzői. Tehát a pozsonyi születésű Brunszvik (Brunswick) Te­réz mellett a lengyel származású Bosnyák-család egyik sarja, Zsófia, aki Wesselényi Ferenc nádor első' felesége volt, arra hivatott, hogy a reszlovakizáció, a szlovák nyelv­törvény és helyesírási szabályzat — mely szlovák ortográ­fiával íratja a történelmi neveket is — dicsőségét hirdesse a Vénuszon. Balassa Zoltán Ravasz László-emlékoszlop Megemlékezés Leányfalun Csepel marad Csepel a főváros hűséges ke­rületének bizonyult, összegez­ték a szeptember 25-ei csepe­li népszavazás eredményeit a helyi önkormányzat képvise­lői vasárnap tartott sajtótájé­koztatójukon. A Csepel elsza­kadásának ügyében tartott szavazáson a kerület polgárai elfogadták a főpolgármester ígéretét. E szerint Csepel inf­rastrukturális fejlesztései a fő­város közigazgatási egységén belül folytatódnak. A szavazáson Csepel lakos­ságának 59,33 százaléka vett részt, döntő többségük — 91 százalékuk — nemmel szava­zott Csepel önállósulására. A helyi önkormányzat ere­detileg azt az álláspontot kép­viselte, hogy főbb fejlesztése­it — a csepeli gerincűt és ke­rékpárút megépítése, a HÉV- rekonstrukció, valamint a szennyvíztisztító elhelyezése — a település önállóan jobb esélyekkel valósíthaja meg. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a népszavazási kampány finisében a főváros mindezek megvalósítására konkrét ígé­reteket tett. (Folytatás a 3. oldalon) Emlékezünk és emlékeztetünk rá, akinek élete átívelte a XIX. századot. Aki olyan alapokat vetett, amelyek nem egy szá­zadra szóltak, és amelyeken — reményünk szerint az idők vé­gezetéig — megáll a magyar és épül a haza. Kossuth Lajos a tá jellemző lényeglátással, lova­giassággal az őt bíráló Széche­nyinek — mert nagyságát mél­tán átérezte és tisztelte — oda­ajándékozta a páratlan jelzőt, Vállalom A restaurációs erőkkel nem lá­tunk más alternatívát, mint Jel­cint, aki a reformokat végigvi- heti — jelentette tó Antall Jó­zsef miniszterelnök a Magyar Rádiónak nyilatkozva. Hangsú­lyozta: — Az orosz belpolitikai események, lévén, hogy egy nukleáris eurázsiai nagyhata­lomról és egy világhatalomról van szó, nem tekinthetők csak belpolitikai kérdéseknek.' A „Szeptemberi beszélgetés Antall József miniszterelnök­kel” című — szombaton sugár­zott — műsorban a kormányfő utalt arra, hogy Magyarország gyorsan, és nem csupán egy külügyi nyilatkozattal reagált a moszkvai eseményekre, hanem kormányszinten és teljes határo­zottsággal állt ki Jelcin mellett. — Meggyőződésünk ugyanis az, hogy csak a reformerők győzelme, sikere jelenthet meg­oldást — hangoztatta Antall. Az orosz elnök támogatása az egyik fontos gondolata volt annak a levélnek is, amelyet a kormányfő — még a moszkvai történések előtt — küldött Bo­amikor „legnagyobb magyar­nak nevezte. Ezután nehéz jel­zőt találni, ami Kossuthot éke­sítheti. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk rá: a leghívebb magyar. Hiszen, ha volt ember, akinek törekvései arra irányul­tak ezen a földön, hogy ez a nép szabad, az ország függet­len, s a nemzet jövője—ameny- nyire lehet — biztosított le­gyen, az Ő volt. Ő, aki ragasz­kodott ahhoz — a kezdetektől rísz Jelcinnek. Az üzenetben a magyar miniszterelnök emel­lett tótért az atlanti szövetség­hez való kapcsolódás' témájára és a magyar—orosz alapszerző­dés parlamenti ratifikálásának sürgetésére. Ez utóbbi kapcsán Antall Jó­zsef cáfolta azokat a híresztelé­seket, amelyek szerint csupán a kétoldalú szerződés megkötése­kor került volna terítékre 1956 kérdése. — Már 1990-ben tár­gyaltunk erről Moszkvában, kértük a beavatkozás elítélését, illetve az attól való elhatároló­dást — tette hozzá. Orosz rész­ről azonban nem voltak hajlan­dók a kétoldalú előkészületek napirendjére felvenni e témát, amelyről végül a csúcsszintű tárgyalásokon esett szó, amikor is Jelcin megtette 56-tal kapcso­latos kijelentését. A lengyel választásokra — a baloldal megerősödésére — utalva a kormányfő kifejtette: Lengyelországban és Magyar- országon a gazdasági-társadal­mi átalakulásnak vannak olyan negatív hatásai, amelyeket ki­egészen addig, amíg a félkilós nagyítón át szemlélve öreg ke­zével rótta a sorokat —, hogy az igazságot, amit felismert, el­juttassa nemzetéhez, amelyet híven szeretett — mondta egye­bek mellett dr. Szabad György, a Magyar Köztársaság Ország- gyűlésének elnöke a hét végén a ceglédi. városháza dísztermé­ben, az országos Kossuth-em- lékünnepség második napján. (Folytatás a 4. oldalon) használhatnak az előző rend­szer, illetve az utódpárt képvise­lői. Antall József nem tekinti modellértékűnek a történteket, ám mindenképpen úgy véli, hogy bizonyos jelenségekre rá­irányították a figyelmet. Tény, hogy a két országban —- pénz­ügyileg és szervezettségben — a volt állampárt utódpártjai sok­kal jobb feltételek között van­nak, mint a volt ellenzéki pár­tok. — Nyugodtan vállalom az előző kormánnyal és a korábbi helyzettel való összehasonlítást — jelentette ki Antall József belpolitikai kérdésekre áttérve. Értékelése szerint a kormány alapvető kérdésekben nem kö­vetett el jóvátehetetlen hibát. Az MDF arculata egysége­sebb, tisztább lett a kiválások után, de a folyamat még nem fejeződött be. Egy kérdés kapcsán hangsú­lyozta, hogy az Alkotmány ér­telmében csak 1994. május 3-át követően kerülhet sor az új választásokra. (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvai utcák Tegnap a tüntetések napja volt Moszkvában. A parlament kö­rül Jelcin ellen, a moszkvai polgármesteri hivatal előtt pe­dig az elnök mellett tüntettek. Az elnököt pályafutása során mindvégig hűen támogató De­mokratikus Oroszország elne­vezésű politikai szövetség fel­hívására mintegy tízezer em­ber gyűlt össze, s hasonló nagyságrendű volt a parla­ment előtti megmozdulás is. A fehér-kék-piros orosz tri­kolór alatt gyülekező Jelcin­párti tüntetők a Kreml tőszom­szédságában lévő Manyezs- térről a moszkvai polgármeste­ri hivatal elé vonultak. A fel­szólalók, többségükben a fel­oszlatott Legfelsőbb Tanács Jelcin-párti képviselői, köztük Gleb Jakunyin atya, vagy Szer- gej Jusenkov, támogatásukról biztosították az elnök intézke­déseit és üdvözölték a decem­beri választásokat. A parlament előtti téren közben a másik tábor tünte­tett. A szokásos. Jelcin elnö­köt támadó kirohanások mel­lett a Haszbulatov-párti parla­menti képviselők hangsúlyoz­ták, hogy a végsőkig kitarta­nak. Az épületen belül, amely­ben továbbra is csak a szük­ségvilágítás ég a nap folya­mán, a képviselők lázasan ta­nácskoztak a hogyan tovább- ról, az ülést azonban a teljes zűrzavar jellemezte. A parla­ment körül a korábbinál na­gyobb volt a rendőri készült­ség, incidensek kora estig nem történtek. Utcát neveztek el Ravasz Lászlóról Leányfalun. Ez al­kalomból szombaton ünne­pi ülést tartott a neves egy­házférfi és tudós munkássá­gának feltárására nemrég alakult Ravasz László em­lékbizottság, a nagyközség református szeretetházában. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád a köztársasági elnök. Ravasz László 111 éve született Erdélyben. A 20-as években a magyar re­formátus egyházi zsinat el­nöke, valamint a Duna-mel- léki Egyházkerület elnöke volt. 1948-ban Rákosi el­mozdítja posztjáról, ám az 1956-os forradalom alatt Az MDF gödöllői szerveze­te által rendezett eszmecse­rén körülbelül ötvenen gyűl­tek össze. Nahimi Péter, aki „civil­ben” történész, előadását az­zal a megállapítással kezdte, hogy az MDF-nek jövőre „az esély esélye” adatik meg. Ezt a lehetőséget csak úgy aknázhatja ki, ha belső erőforrásai felhasználásával visszatér, és a református egyház élére áll, beindítja a megújulási mozgalmat. 1957-ben száműzik az egy­házi és társadalmi közélet­ből. Ettől kezdve visszavo­nultan Leányfalun él, és több mint 200 könyvet ír, el­sősorban a teológia és az irodalom tárgykörében, ám e műveket csak a rendszer- váltás után adják ki. Ravasz László tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. 1957-ben hunyt el, teme­tésén a mellőzöttség ellené­re tízezrek vettek részt. Most a háza közelében nem­csak utcát neveztek el róla, hanem emlékoszlopot is avattak tiszteletére. következetesen előrelép há­rom területen. Az első: tiszta politikai gondolatai megvalósításá­hoz megfelelő politikai erőt gyűjt. Akiben nem bíznak az emberek, arra nem fog­nak szavazni. De politikai erő kell a törvények megho­zatalához és érvényesítésé­hez is. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnepségsorozat Cegléden Kossuth, a leghívebb magyar Az Ünnepség szónoka Szabad György, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát Vimola Károly felvétele Az MDF-rol Gödöllőn A mélyponton már túl vagyunk Megfelelő politikai erővel, minőséggel és hitelesség- i gél szerepelhet eredményesen a Magyar Demokra­tie®* 13 Fórum a jövő évi választásokon — foglalható ösz- 'Wr' sze Nahimi Péter országos alelnök előadása, melyet a párt gödöllői fórumán tartott péntek este, lapzárta után.

Next

/
Thumbnails
Contents