Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25 / 224. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 25.. SZOMBAT Érdemleges javulás a bűnüldözésben Beszélgetés Komáromi István megyei rendőrfőkapitánnyal Bizakodásra okot adó hírekkel szolgált dr. Komáromi Ist­ván rendőr ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány a napok­ban szerkesztőségünkben tett látogatásakor. Mintegy húsz százalékkal csökkent például az idén, az elózó' esztendő' ha­sonló időszakához képest, Pest megyében a bűncselekmé­nyek száma. Nincsenek azért munka nélkül és könnyű hely­zetben a rendőrök, ennek ellenére a fiatalok körében von­zó a pálya. Várható, hogy az év végéig egyetlen állás sem marad betöltetlen. Megkérdeztük Milyen tanulságai vannak az újhartyáni balesetnek? Tragikus baleset történt a közelmúltban az 5-ös autó­úton, Újhartyán térségében. Egy Mercedes gépkocsi vezetője előzés közben frontálisan ütközött egy Fiat Typoval. A baleset következtében hárman a helyszí­nen, hárman pedig a kórházba szállítás után meghal­tak. A közlekedési szakemberek tanácskoztak a meg­előzés lehetőségeiről. Milyen tanulságai vannak az új­hartyáni balesetnek? — kérdeztük Perez Rozália szá­zadost, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­dési osztálvának főmunkatársát. — Már korábban is felfi­gyeltünk arra, hogy az 5-ös út nagyon veszélyes. Idén itt már negyvennégy bal­eset történt. Heten meghal­tak, harmincnyolcán meg­sérültek. A legveszélye­sebb szakasz a negyvene­dik és az ötvenedik kilomé­ter között van, ami külön elemzést érdemel, hiszen ott kanyar nincs. Valameny- nyi baleset nappal történt, jó látási viszonyok között. Az autóút mellett elterülő 20-30 méteres földsáv mi­att a gépkocsivezetők való­ságos optikai kényszert éreznek arra, hogy máso­kat a leálló sávba szorítva előzni kezdjenek. A balese­tek túlnyomó többsége ilyen körülmények között történt. A tanulság ebből adódik: nem az autók hala­dási sebességével van baj, hanem az előzési mechaniz­mussal. Figyelemkeltő táb­lák elhelyezését javasol­juk, ütközést ábrázoló ké­pekkel, és a Közúti Igazga­tóság előrejelző táblákat is kitesz, odajelezve az autó­pályát. Ebből js láthatják a gépkocsivezetők, hogy nem érdemes előzni. Egy másik, költségesebb megol­dás is szóba került: fényvisz- szaverő papucsok elhelye­zése. Ezek, az úttest felszí­néből alig kiemelkedő kör­alakú tárgyak természete­sen nem okozhatnak balese­tet, ha valaki ráhajt, de dön­getik a kocsit, ezzel vészjel­zést adnak és vonalszerűén jelzik az úttest szélét. A járőrözés is több most azon a területen, mert a rendőr jelenléte óvatosság­ra készteti az embereket. (ga. j.) • • Ünnepélyes — Hány rendőr vigyáz majd akkor a közrendre, közbizton­ságra a megyében? — Kétezer-háromszáz az összlétszám, ebből ezerhét- száz hivatásos. — A mindennapi tapaszta­latok szerint, minden bűnügyi statisztikai javulás ellenére ez kevés... — A megye egymillió lako­sát, nagy területét és a fővá­ros körüli sajátos helyzetét te­kintve valóban kevés. Össze­hasonlításul, a kétmilliós Bu­dapesten kilencezernél több rendőr szolgál. A nemzetközi összehasonlítás is roppant kedvezőtlen a számunkra, a fejlett országokban átlagban háromszáz lakosra jut egy rendőr. Nálunk van olyan ré­sze a megyének, ahol hatszáz­ra, sőt kilencszázra. Még a „hírhedt” New York is eléri a nemzetközi átlagot. Ismerik a gondokat — Ismerik ezeket az adatokat az illetékesek, ott „feljebb" is? — Hogyne. Éppen az Or­szágos Rendőr-főkapitányság­tól származik az a megállapí­tás, hogy az országban Pest megye rendőri állománya küzd a legnagyobb teherrel. Azt szoktam mondani: ha egyik napról a másikra ezer új státust kapnék, először is megfelelő fiatalokkal rövid időn belül be tudnám tölteni az állásokat, s el is tudnám helyezni őket. Nem utolsósor­ban a helyi önkormányzatok segítségével. Anyagiakkal és minden más módon támogat­nak minket, a Pest Megyei Hírlap rendre hírt ad új őrsök átadásáról. Ha az ország gaz­dasági helyzete engedné, nagy szükség lenne a létszám lényeges növelésére, évente ugyanis az összes bűncselek­mények negyven százalékát Budapesten és Pest megyé­ben követik el. A hatvan szá­zalékon a többi tizennyolc megye osztozik. Megjegy­zem különben, hogy az ezer új státust csak példaként emlí­tettem; kétezerre lenne szük­ség, hogy a hazai környeze­tünket utolérjük. — Figyelembe veszik mind­ezt a döntésre hivatottak? — Lehetőségeikhez képest igen. Az idén például kétszáz­fős létszámfejlesztésre volt le­hetőségünk, s ez a többi me­gyéhez képest relatíve magas szám. — Szerepe volt ennek ab­ban, hogy — mint említette — a megyében mintegy húsz százalékkal kevesebb bűncse­lekmény történt az idén, az első félévben? — Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy azt mond­jam: ha általánosan nő a bű­nözés, arról nem mi tehetünk, hanem a társadalmi környe­zet, az elszegényedés és így tovább, ha viszont csökken, az kizárólag a rendőrség érde­me. Bizonyos dolgokat per­sze, tények bizonyítanak; azt, hogy ha kismértékben is, de többen szolgálunk, hogy a ko­rábbinál jóval több bűnözőt fogunk el, hogy több települé­sen vagyunk állandóan jelen. Az is tény, hogy bár a rendőr­ségen belül nagy a fluktuá­ció, de az újonnan jöttek álta­lában magasabb iskolai vég­zettségűek, műveltebbek, ügyesebbek, minden külső kényszer nélkül többnyire el­hivatottságból vállalják ezt a munkát. Valamicskét javult a jövedelmünk is. Hadd mond­jam hát, hogy bizonyos szere­pünk van a bűnözés némi visz- szaszorulásában, de úgy gon­dolom, a társadalmi környe­zet változása is szerepet ját­szik ebben. Megváltoztak pél­dául a tulajdonviszonyok s a magáéra mindenki jobban vi­gyáz. Mind szélesebb körű a felismerés, hogy javai védel­mében az állampolgárnak ma­gának is tennie kell valamit; polgárőrcsoportok alakultak, fejlődött a technika is. Szá­mos oka van tehát az ered­ménynek, bizonyos, hogy Pest megyében a rendőrség munkája is sokat javult. Ezt nem én, vagy nem csak én mondom, ez feljebbvalóink megítélése. — Eljut-e a főkapitányhoz, hogy milyen a lakosság meg­ítélése? — Az talán jelez valamit, hogy ha baj van, az állampol­gár azonnal rendőrért kiált, s talán az is, hogy a községek lakói szinte követelik, hogy állandó körzeti megbízott le­gyen a lakóhelyükön. Az ön- kormányzatok ennek érdeké­ben komolyan áldoznak is. Ki Id előbb? — Mindez igaz, ám némely rendőri intézkedéseket elég gyakran hangosan vitat a köz­vélemény... — Sokat várunk a rendőr­ségi. és a hozzá kapcsolódó úgynevezett szolgálati tör­vénytől, melyek tervezetét várhatóan az ősszel terjeszti a belügyminiszter úr a parla­ment elé. Ismerem és jónak tartom a tervezeteket. Ha el­fogadják azokat, törvény is garantálja majd, hogy vissza­élésképtelen, de működőké­pes rendőrségünk legyen. Nyilvános, mindenki számá­ra hozzáférhető szabály rögzí­ti majd, ki meddig mehet. Igényli az egyértelműséget, a tisztánlátást az állampolgár, de talán méginkább a rendőr. Most mennek a viták a sajtó­ban, hogy kétharmados a rendőrségi törvény, megsza­vazza a parlament vagy sem, tekintettel a közelgő választá­sokra... Véleményem szerint éppen most lenne itt az ideje, hogy elfogadják a képvise­lők, mert úgymond száz szá­zalékig egyik párt sem lehet biztos abban, hogy a „maga kormányának” szavazza meg. Az állampolgárok biz­tonságáról van szó! Ez a tör­vény olyannyira mindannyi­unkat érintő, hogy akár még név szerinti szavazást is meg­érdemelne. A másik, a szolgá­lati törvény nem kétharma­dos, és lényegében a rendőr­ség belső ügyeit szabályozza, némiképp a közszolgálati tör­vényhez hasonlóan. — Újabban Pest megyé­ben (is) elég gyakran dördül­nek el fegyverek. Többnyire a bűnözők lőnek. A lakossá­got nyugtalanítja, hogy a je-' lek szerint a rendőr meglehe­tősen kiszolgáltatott. Mi er­ről a véleménye, a tapaszta­lata? — Ha a rendőr fegyvert használ, akkor az ügyészségi nyomozóhivatal vizsgálja ki, minden esetben az ügyet. Az érvényes jogszabályok sze­rint a rendőr kizárólag véde­lemből használhatja a fegyve­rét, legyen különben akármi­lyen egyértelmű a szituáció, például tettenérés. A tavaly leszúrt fiatal váci rendőr ta­lán ma is élne, ha üldözés és szúrás közben alkalma lett volna használnia a piszto­lyát. Ha viszont üldözés köz­ben s figyelmeztetés után lő, s véletlenül lelövi a bűnözőt, élne, de valószínűleg a bíró­ságokat járná. Nem mai kér­désről, s jogalkotási problé­máról van tehát szó, évtize­des törvények intézkednek, hogy mikor mit szabad a rendőrnek tennie, s főleg mit nem. Közben azonban az élet ment tovább, nagyot vál­toztak a bűnözők eszközei, módszerei. Pest megyére is érvényes, hogy bár csökkent a bűncselekmények száma, durvábbá váltak a módsze­rek. Bizonyos, hogy a meg­változott körülményekhez a jogszabályoknak is alkalmaz­kodniuk kell, előbb-utóbb. A rendőrségi törvény tervezete különben a fegyverhasználat­ra is tartalmaz új paragrafuso­kat, addig azonban kétségte­len, hogy intézkedő munka­társainknak sok kétség és bi­zonytalanság között kell ellát­niuk feladataikat. Mivel ered­ményesebben dolgoznak, gyakrabban érnek tetten bű­nözőket, megsokasodtak a konfliktushelyzetek, s akkor bizony felkészültségük, leg­jobb tudásuk és meggyőződé­sük szerint kell cselekedni­ük. Egy biztos, véletlenül nem sülhet el a fegyverük, s az a tapasztalatunk, hogy a lakosság, a közvélemény adott esetben a bűnözővel szemben minden alkalom­mal a rendőr mellé áll. Nem alább való — Főkapitány úrnak a közel­múltban módja volt tanulmá­nyozni a francia rendőrség munkáját, de tudom, jól isme­ri a német, a holland s más nyugati fegyveres testületek működését is. A francia rend­őrök például igencsak tiszte­letet parancsolóak, már csak megjelenésükkel is... — Ha arra gondol, hogy ott igen, itt pedig nem... Nos, nekem erről némiképp eltér a véleményem. Anélkül, hogy bármelyik ország rendőrségét lebecsülném, a miénket pe­dig túlértékelném, az a ta­pasztalatom és meggyőződé­sem, hogy nekünk semmi szé­gyenkezni valónk nincs. Két vonatkozásban kétségtelenül megelőznek minket: több a pénzük és ezzel összefüggés­ben lényegesen jobb a techni­kai felszerelésük, ezenkívül azonban nincs semmi, amiért nekünk, akár itt Pest megyé­ben irigykednünk kellene. Ha például a mi úgynevezett fel­derítési mutatónk olyan vol­na, mint történetesen a pári­zsi rendőrségé, akkor engem az országos rendőrfőkapitány már régen leváltott volna. Sok mindenben nagyon jók ők, más dolgokban pedig mi. Pest megyében található pél­dául — bár ORFK-objektum — a dunakeszi kutyavezető­képző iskola. A világ minden tájáról idejárnak hozzánk ta­nulmányozni! Párját ritkítja. Egy másik — ismert — pél­da: a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányságon működik az or­szág egyetlen rendőri hazug­ságvizsgáló gépe. A legkor­szerűbb német berendezés, de a német rendőrségnél még nem találkoztam vele. A pszi­chológiai laboratórium veze­tője bűnügyi helyettesemmel hamarosan hollandiai meghí­vásnak tesz eleget. Arról fog­nak előadásokat tartani, hogy az adott feltételek között mi­ként küzdünk a bűnözőkkel és milyen eredményeket érünk el. Nincs okunk szé­gyenkezni. Deregán Gábor Ünnepélyes keretek között ke­rült sor tegnap Pusztazámoron a vezetékes földgáz átadására. A fáklyagyújtás után Pusztazá- mor polgármestere, Pátkovics Benedek az önkormányzat ne­vében megköszönte a kivitele­zőnek, a PAX-MAN Kft.-nek, valamint a TIGÁZ munkatársa­inak azt a maximális megér­tést, amelyet a beruházás so­rán tanúsítottak. A község kétszázhatvan in­gatlana közül százhatvanhat juthatott most gázhoz. A költ­ségek 43-44 százalékát (10 millió forint) a település önkor­mányzata fedezte. A vezeté­kes ivóvízellátás megoldása után ez volt Pusztazámor leg­nagyobb beruházása. Az ünnepségen nyilvános sorsoláson dőlt el, hogy a TI­GÁZ által felajánlott kedvez­mények kiket illessenek. Az ingyenes bekötést Fodor Lász­ló Petőfi utcai lakos házában (Folytatás 1. oldalról) Név szerint mondott köszöne­tét az új tájegységen dolgozó munkatársaknak, elsőként is Bíró Friderikának és Bálint Jánosnak akiknek ügyszerete­tét a minisztérium nívódíjjal jutalmazta. Ezek után a falvak küldöt­tei újra elevenséget kölcsö­nöztek az egykor életüknek keretet adó épületeknek. Az őrszentpéteri plébános és tisz- teletes megáldotta a felső- szenterzsébeti harangtomyot, a mosonszentjánosi kápolnát a lendvadedesi útszéli fake­resztet, a kondorfái iskolát. gázgyújtás végezték el. Ezenkívül két csa­lád — Oláh Gábor (Hunyadi utca) és Buzora Péter (Kos­suth utca) — kap majd ingyen ötszáz köbméter gázt. (szí) * Ma, a térségben elsőként Dél­egyházán már a reggeli órák­ban sor kerül az ünnepélyes gázgyújtásra az elkészült foga­dóállomáson. Ezt követően Bu­gyin, Aporkán, Majosházán, Dunavarsányban és Taksony­ban gyúlnak fel a lángok, jelez­ve, hogy befejezéséhez közele­dik a hét település összefogásá­val megvalósuló gázberuházás. Ez az év nyarán kezdte meg a hálózat lefektetését a kivitele­ző INNOTERV Kisszövetke­zet. A közel ötszáz millió forin­tos beruházással várhatóan év végére készülnek el, valameny- nyi társult községben, így Kis- kunlacházán is. (szí) Az egyházashollósi pajtában gabonát csépeltek, a padári pajtában kópicot kötöztek, a szentgyörgyvölgyösi kovács­műhelyben felcsendült a ka- palács. Felidézve az egykor harmóniában élő faluközössé­gek nyugodt hétköznapjait. Es még valamit. A békessé­get. Amit olyan szépen fejez­tek ki Varga Ottó plébános úr iskolát megáldó szavai: „Távozzék e helyről a go­nosz lélek ártalma, és min­den gonosz viszálykodás. La­kozzanak itt a békesség an­gyalai.” (d. v. s.) Testet öltött műveltség

Next

/
Thumbnails
Contents