Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. SZEPTEMBER 24.. PENTEK KERES Vágóhídra való 125-130 kilogrammos élőtömegű , sertés és 500 kilogrammos vágómarha értékesítésére kínálkozik lehetőség, kedvező feltételekkel. A felvásárlási akció részleteiről a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége ad bővebb felvilágosítást. * Továbbra is várják juhte- nyésztők jelentkezését egyesület megalapítása céljából. * Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek nyújt segítséget a megyei szövetség. Amennyiben szeretnék visszaigényelni épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék fel a szakembereket, akik szívesen állnak rendelkezésre. * Együttműködési megállapodást írt alá a Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Hamarosan létrejön egy, főbb ágazati kérdésekkel foglalkozó érdekegyeztető fórum is, amely a privatizációs ügyek ^intézésébe és végrehajtásába betekintést nyer majd. * Magyarországi német gazdák egyhetes tanulmányúton vesznek részt Bajorországban, hogy gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsenek. * Módosult a mezőgazda- sági és élelmiszeripari exporttámogatások mértéke a sertéshús, házinyúl, kolbász és különféle gyümöicsbefőttek esetében. * Az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottsága újabb pályázatokat hirdet exporttámogatásra különféle élelmiszeripari termékekre. * Megjelent az Agrárrendtartási Hírlevél szeptemberi száma, amely hasznos információkkal szolgál a törvénymódosítások, valamint exporttámogatások legfrissebb híreiről. * A kalászos gabonák vetésterülete 1993-ban 7 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, sajnos a termés azonban 20 százalékkal maradt el a tavalyitól. — KÍNÁL Az agrárkereskedelem rugalmas Egyéni igényeket is teljesítenek Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk a megyei mezőgazdasági gépeket s kerti felszereléseket forgalmazó kiskereskedőknél — mondja Zsigmond Miklósné a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Intézetének szakembere. Mindenütt azt láttuk, hogy az említett egységek tulajdonosai a lehető legrugalmasabban alkalmazkodnak a mezőgazdaságban végbemenő változásokhoz, sőt az adott területen fokozatosan kiteljesedő ágazati privatizációhoz. pusú traktort beszerez, egyéni kérésre másféle vetőmagokat is hoz boltjába. Sőt, mint a helyszínen kiállított nagy kapacitású daráló is jelzi, bizonyos eszközökkel elébe is megy a vásárlóknak: feltérképezve a Admira AenandUundniAW n Features Price and I M Admiml Outranks Tn& f? A BNV-n bemutatott Murray-kapálógép és -kistraktor akár az írásban is szereplő szadai magánkereskedő boltjában is bővíthetné a kínálatot A helyszín, ahová lapunk is elkísérhette a megyei fogyasztóvédelmiseket, ezúttal Szada, a fővároshoz közel eső kis település. Főút- ján, melyen Budapestről, illetve Gödöllőről az idegen- forgalmáról híres Veresegyház vagy Vác felé haladnak át az autók, több mint egy évtizede működik már a me- zó'gazdasági kisgépeket, eszközöket, anyagokat és magokat árusító kiskereskedés. Fejögépet a gazdának E vállalkozás — éppen központi fekvése miatt — nemcsak a szadaiaknak, de az átutazóknak is igyekszik kielégíteni az igényeit. Sőt, ha kell — tudtuk meg a kiszolgálóktól — akár egyedi kívánságokat is teljesítenek. Előfordult például már egy ízben — említik a fiatalok —, hogy egy helybéli gazda fejőgépet keresett. A szadai tulajdonos (aki helyszínjárásunkkor éppen áruért volt, illetve a közelben található másik két boltját szemlézte) maga járt utána a kérésnek: nemcsak üzleti megfontolás vezette akkor, amikor beszerezte e különleges, egyedi terméket, arra is gondolt, hogy a változó mezőgazdasági szerkezet szinte napról napra alakítja a vásárlói szokásokat és igényeket. Egy rugalmasan gondolkodó vállalkozónak pedig követnie kell azt! Hasonló tapasztalatra tett szert a megyei fogyasztóvédelem szakembere is: Zsigmond Miklósné, aki „civilben” agrármérnök elmondta, hogy az általa eddig megvizsgált 27, azonos pro-. filú egységben mindenütt azt tapasztalta, hogy a tulajdonosok a lehető legrugalmasabban alkalmazkodnak a helyi vásárlói igényekhez. A traktorok is kelendők — Ott például, ahol már átalakult az egykori termelő- szövetkezet — magyarázta a szakember —, s most egyéni gazdák dolgoznak, a zömében kárpótlás címén visszakapott földeken, az egyszerű kerti megmunkálógépek mellett a legnagyobb teljesítményű traktorok is kelendők. Más tájain a megyének azonban, ahol még mind a mai napig rendezetlenek a földügyek, a mező- gazdasági felszereléseket kínáló kereskedések inkább a kisebb kapacitású és kisebb terület megmunkálására alkalmas kapálógépeket, kist- raktorokat állítják ki a vevők elé. Ez utóbbi jellemzi a szadai vállalkozó magánkereskedését is: a fő profil ebben az üzletben a vetőmag, az öntözők, a kerítésanyagok, a különféle növényvédő szerek, a szőlőprések, kistraktorok és a kapálógépek, a kiskertek locsolására alkalmas kiegészítő felszerelések, berendezések, az egyszerűbb típusú szivattyúk stb. Ugyanakkor, túl a fent felsorolt készleten, a szadai tulajdonos minden egyedi igényt vállal: ha kérik bármilyen tíErdősi Ágnes felvétele helyszínen várható igényeket, az említett magánkereskedő például több olyan áruféleség forgalmazásának lehetőségét is felvillantja a vevők előtt, melyekre a változó agrárgazdaságban dolgozóknak feltehetően a közeljövőben szüksége lehet. Beálltak a sorba — Annak a vizsgálatnak például, melynek keretében meglátogattuk a szadai kereskedőt — mondja Zsigmond Miklósné —, éppen az a célja, hogy pontos képet készítsünk arról, miként reagálnak a megyében a mezőgazdasági eszközöket forgalmazó vállalkozók az ágazatban végbement változásokra. 1992-ben, mikor elkezdtük ezt a szemlekörú- tunkat, még főként a növényvédő szerek és a vetőmagok kínálatát térképeztük fel. Ám az eltelt két esztendőben nagyon sok minden megváltozott az agrár- szektorban, s ez a folyamatos alakulás nyomon követhető a szakirányú kereskedelmi egységeknél is. Mára, a vizsgálatsorozat végére (október elején készül el a megyei szakfelügyelet e témában végzett szemléjének összesítése) egyértelmű tapasztalatot szereztünk arról, hogy a kereskedők — jó értelemben mondva — beálltak a sorba: rugalmasan követik az ágazatban zajló változásokat, s alkalmazkodnak a helyi vásárlói igényekhez. Maliár Éva Nyáregyházi hagyományok és elképzelések Földhöz kötött szárnyalás A nyáregyházi gazdakör elnöke, Bernula István azzal a feltétellel volt hajlandó nyilatkozni, ha az írás központjában maga a gazdakör, annak gondjai, tervei állnak és nem az ó' személye. Pedig érdekes ember a nyáregyházi gazda: élete a föld, az állatok, el sem tudja képzelni, hogy valaha is elszakadhat az őselemtól. A jövőt azonban csak a modernizáció áldásaival tudja elképzelni, telefonnal, számítógéppel és széleskörű információáramlással. Sok-sok generációra visszamenően a Bernűla család földdel, állatokkal dolgozott. Parasztemberek. És nincs abban semmi pejoratív, ahogy Bernula István ezt mondja. Szülei három kateszteri hold szőlővel és két hold szántóval rendelkeztek, ehhez béreltek még 10-15. holdat. A terményt kocsival hordták a piacra, de pénzt nagyobb összegben nem tartottak otthon, beadták a hitelszövetkezetbe, ahonnan a rászoruló gazdák kamatra kölcsönt vehettek fel. Önálló volt akkoriban a község, magántulajdonban volt a kocsma, a pékség. A háború persze mindent tönkre tett, aztán jött a Rá- kosi-rendszer, amely serkentett ugyan a munkára, de abból a gazdák nem sok hasznot láttak. Bernula Istvánnak, a tagosítás után maradt a ház körül két holdja, és valami kevéske a falu szélén. Ketten maradtak a feleségével a családban, a gazdaságban. Hogy művelhesse földjét, alkalmas munkahelyet kellett találnia: a Belügyminisztérium tűzoltóságánál kedvezőnek bizonyult a munkaidő: 24 ledolgozott óra után 48 óra pihenés. Pihenés? Alkalom a föld megművelésére, az állatok gondozására. Aztán 1970-ben megismerte a fóliázás adta lehetőségeket. Költséges volt ugyan a beruházás, meg kellett venni nemcsak a tartószerkezetet és a sátrat, de a fűtőkazánokat is, hogy a paprika hamarabb, magasabb áron kerülhessen a piacra. A kárpótlás révén újabb 18 hektár került a család tulajdonába. Már ifjabb Bernula István is főfoglalkozásként vállalja a növénytermesztést. Nem igazán volt eredményes az idei év, hisz;en márciusban egy elhanyagolt területet kaptak vissza, későn lehetett vetni, meg az idő is száraz volt. De majd jövőre. Akkor már tudja a gazda mit, hogyan kell tennie. Több odafigyelés kell. De talpon kell maradni. Gazdakörök a háború előtt is voltak, akkor azzal a céllal alakultak, hogy esténként legyen hol megbeszélni az ügyes-bajos dolgokat, legyen, kitől tanácsot kérni. Aztán megszüntették. 1989-ben már szerveződött a megújult gazdaköri mozgalom és a választások után, 1990-ben Kiskunmaj- sán meg is alakult az országos szervezet, ahol megválasztották a tizenegy képviselőt. Pest megyét Bernula István és Pod- maniczky Béla képviselték. Talán jobban ki lehetett volna használni ezt a három évet — tűnődik a gazda, akinek kezdeményezésére, a jobb kapcsolattartás, a hatékonyabb munka érdekében, elkezdődtek szerveződni a megyei szövetségek. Elsőként a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége alakult meg. A Földművelésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatalának vezetője, Tu- nyogi András sokat segített, irodát is tőlük kaptak. Az elnöki tisztségbe Bernula Istvánt választották, majd a megnövekedett tennivalók és betegsége miatt lemondott és Podma- niczky Béla vette át a helyét, akiben a tagság megbízik és tiszteli munkája miatt. Nyáregyházán 1991. május 10-én alakult a gazdakör. Fizető tag harminckettő van, de egy-egy gyűlésre ötvenen-hat- vanan összegyűlnek. Nehéz az emberekkel, bizalmatlanok — mondja Bernula István — amúgy pedig jól működik a csapat, csak nehéz felkelteni az érdeklődést az új tervek iránt. Németországi kapcsolatok folytán lehetőség lenne behozni az országba mezőgazda- sági gépeket. Olyan magas azonban a vám és az áfa, hogy nem érné meg. Igyekeznek a gazdáknak vetőmagot, növényvédőszereket beszerezni, tanácsot adni, segíteni az ügyintézésben. Tervek, elképzelések lennének: kellene egy gazdabolt, szaktanácsadást lehetne tartani, kicsi üzemeket létrehozni, ahol 20-30 ember számára lehet munkahelyet teremteni. Mindehhez persze nélkülözhetetlen lenne a telefon, ami nincs. Az egyéni gazdálkodók hátrányban vannak a téeszekkel szemben — ezt a különbséget kellene valahogy megszüntetni. Mert például egy vadonatúj traktort a téesz megkap 80 ezer forintért, a magángazdálkodó egy használtat 70 ezer forintért. Ä növényvédőszerek vásárlása sem egyszerű, a nagyüzemit, az olcsóbbat csak szakember aláírásával lehet beszerezni. Ilyenkor a gazda keres egy szaktanácsadót, aki elmegy vele, aláír és felveszi a tiszteletdíjat. A felelősséget a szer hatékonyságáért más senki nem vállalja. A gazdakörök jövőjével kapcsolatban csak az álmokat tudja sorolni Bernula István: telefon, számítógépes kapcsolat, szaktanácsadás, falusi bank, a kereslet—kínálat feltérképezése és közzététele. De a legfontosabb a biztonság. Termelhessen a parasztember azzal a biztos tudattal, hogy lesz vetőmag, lesz piac, lesz aki segítsen az adminsztrációban. Ki kell használni minden lehetőséget és talpon kell maradni, mert ez a legfontosabb — mondja búcsúzóul a gazda. Bartos Csilla Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
