Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 3 Kormánynyilatkozat Közös érdekünk Moszkva stabilitása Magyarország — a világ töb­bi államával együtt — aggó­dó figyelemmel követi az Orosz Föderációban, a nukle­áris fegyverekkel is rendelke­ző második legnagyobb világ- hatalomban jelenleg zajló tör­ténelmi jelentőségű esemé­nyeket. A közelmúltban ki­bontakozó alkotmányos vál­ság, a kettős hatalom kialaku­lásának veszélye nemcsak fé­kezheti, hanem akadályozhat­ja is a politikai és gazdasági átalakulás folyamatát. A Magyar Köztársaság Kormánya a demokratizáló­dás útjára tért Oroszország­gal elsőként írt alá. 1991. de­cember 6-án államközi szer­ződést. A két ország azóta új alapokon eredményesen mű­ködött együtt. Ez tükröződött Borisz Jelcin elnök 1992 no­vemberi budapesti tárgyalá­sai során, a szovjet csapatok kivonásával összefüggő pénz­ügyi kérdések rendezésében, az orosz adósságok törleszté­séről kötöt megállapodások­ban és a két állam vezetőinek személyes kapcsolataiban. A magyar kormány a kritikus pillanatokban következetesen mindig az elsők között támo­gatta az oroszországi reform- folyamatokat, az e folyamato­kat megszemélyesítő Borisz Jelcin elnököt. Oroszország demokratiku­san megválasztott elnöke a kétkamarás parlamenti válasz­tások kiírásával a választók kezébe tette le a reformirány­zat jövőjét, az alkotmányjogi válság megoldásának parla- mentális, demokratikus útját választotta. A Magyar Köztár­saság kormánya bízik abban, hogy Oroszország polgárai, akik a régi rendszer súlyos örökségéből fakadó és elke­rülhetetlen áldozatokat példa­mutató türelemmel vállalták, a demokratikus kibontakozás sikere érdekében meg fogják adni Jelcin elnöknek és az ál­tala képviselt reformirányzat­nak a szükséges támogatást és meggátolnak minden resta- urációs kísérletet. Az Orosz Föderáció súlyos belső gazdasági-társadalmi és politikai helyzete ismételten felhívja a világ és a nemzetkö­zi közvélemény figyelmét ar­ra, hogy a vasfüggöny leomlá­sát követően bekövetkezett események nem csökkentik a világ kormányainak nemzet­közi felelősségét a térség biz­tonságának és stabilitásának megőrzésében, országaink gazdasági, politikai támogatá­sának szükségességében, ami közös érdekünk. Nem követ­heti el a világ azt a könnyel­műséget, hogy az 1989—90- es fordulat eredményeit, en­nek folyamatát kockára tegye. Kárpótlási földárverések Az elmúlt hét 286 megtartott kárpótlási földárverésén re­kordmennyiségű, összesen 677 816 aranykorona értékű földet szereztek meg a kárpó­toltak. Az árverések kezdete óta elárverezett földek arany­korona értéke már megköze­líti a 16,5 milliót — tájékoz­tatta az Országos Kárrende- zésési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTl-t. Az árveréseken múlt hé­ten összesen 11 676 árverező vett részt, akik közül 7 877 kárpótolt jutott földtulajdon­hoz. Ismét Békés megyében árverezték el a legtöbb föl­det, összesen több mint 140 ezer forint aranykorona ér­tékben. Ezt a földmennyisé­get 882 kárpótolt tudhatja magáénak. A mérsékelt lici­tárak ismét érvényesültek a megyében. Ezen a héten a ki­alakult maximális licitár 1000 forint/aranykorona volt. A legtöbben Vas megyé­ben szereztek földtulajdont az elmúlt héten. Az itt meg­tartott 45 árverésen több mint 28 ezer aranykorona ér­tékű Földet szerzett meg az 1 024 kárpótolt, akik új föl­dek tulajdonosaiként távoz­hattak az árverésekről. A legmagasabb licitárat ezen a héten Hajdú-Bihar megyében jegyezték föl, ahol az egyik árverésen 55 ezer fo­rint/aranykorona értékig ju­tottak a licitálók. A maximá­lis licitárak növekedésére utal az, hogy 3 megyében is — Pest, Veszprém és Zala megyében — 40 ezer forint/ aranykorona érték fölött volt az árveréseken elért leg­magasabb érték. Az elmúlt héten sem tartottak földárve­rést Budapesten és Heves me­gyében. Az előbi oka tovább­ra is az, hogy sok a rendezet­len jogi probléma, míg He­ves megyében szabadságolá­sok miatt nem tartottak most és az előző héten kátpót- lási földárveréseket Fejlődd kapcsolatok A Szabad György házelnök meghívására hazánkban tar­tózkodó Meechai Ruchupan elnök vezette thai szenátusi küldöttség tegnap a Parla­mentben megbeszélést foly­tatott Salamon Lászlóval, az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának elnökével — közölte az Or­szággyűlés Sajtóirodája. A megbeszélést követő­en Meechai Ruchupan és kísérete találkozott az IPU Magyar Csoportja Ternák Gábor elnök vezette ma­gyar—thaiföldi tagozatá­val. A tárgyaló felek öröm­mel üdvözölték a thai—ma­gyar politikai, gazdasági és a törvényhozói testüle­tek közötti kapcsolatok fej­lődését. „Felirat” a Szentendrei Ferences Gimnázium falán Igazán csak hálásak lehe­tünk annak a testvérünknek, aki a szeptember 19-ére vir­radó éjjelt használta fel ar­ra, hogy bennünket egy igen fontos feladatunkra figyel­meztessen. Arra, hogy kapar­junk! Hiszen kaparjuk mi, ahogy tudjuk-tudogatjuk a város, ország, világ szemet­jét, de kevés a látszatja. Az­nap (szeptember 18-án), ami­kor a környezetük szépségé­ért és épségéért lelkesedő' emberekkel, diákokkal össze­fogtunk, hogy a várost átsze­lő Bükkös-patak medrét, meg más, nem épp tiszta he­lyeit városunknak kapargas- suk. Az 53 zsák szemétből 26-ot az iskola udvarára gyűjtöttünk be, mert néhol a lakók kérték: ugyan hagy­nánk már azt a szemetet ott, ahol van, mert ha az utca konténerébe rakjuk, csak az ő szemetüktől vesszük el a he­lyet. És igazuk is van. jobb, ha nem vesszük el a város ta­karítóinak kenyerét és a pol­Kétszáznál több kiállító Nemzetközi gazdanapok Agrárgazdaságunk meg­erősítése mind hazai, mind nemzetközi szem­pontból egyaránt fontos. Ezt Horn Péter akadémi­kus, az Állami Vagyonke­zelő Rt. igazgatóságának tagja hangsúlyozta tegnap Bábolnán, a II. nemzetkö­zi gazdanapok megnyitó­ján. Mint mondotta: a tava­lyi rendezvény sikere adta az alapot, és az önbizal­mat ahhoz, hogy a Bábol­na Rt. és az IKR Rt. idén is megrendezze a gazdana­pokat. A múlt évi 141 -el szemben ezúttal már több mint 200 kiállító vesz részt Bábolnán. A külföl­det 12 ország 35 vállalata képviseli. Hatvan cég elő­ször van jelen a háromna­pos rendezvénysorozaton; újdonság, hogy ezúttal több pénzintézet képvisel­teti magát. górok szemetének a helyét. Máshol kell kaparnunk, töb­bet tennünk a tisztaságért. Főleg a szellemiért-lelkiért, mert az a fontosabb tisztogat­ni való. Az teszi ugyanis tisz­tátalanná az embert, ami a száján, tollán, sprayjén ki­jön, és nem az, amit hall, ol­vas, lát a falon vagy egye­bütt. Igazi kaparnivalónk hát a kultúra, a tanítás terü­letén van, ott kellene bátrab­ban cselekednünk. Igyek­szünk megfogadni. Igazán boldogok is lehe­tünk, hogy olyan városban ta­níthatunk, amelynek címeré­ben a föltámadt Isten Bárá­nya áll kereszttel a mintás ovális keretben, s bár a kapu körül eddig is látható volt, most még szembeötlőbben vi­seljük magunkon a város je­lét. A halálra utaló lábszár­csontot is mint jóindulatú fi­gyelmeztetést vesszük: ha a föltámadt Bárányt kihagyjuk a városból, akkor végünk van, mint a lábszárcsont tu­lajdonosának. Ugyancsak megszégyenítő figyelmeztetés számunkra az is, hogy jóindulatú testvérünk precizitásánál és szimbólu­mokra való nyitottságánál csak szerénysége és önkritiká­ja nagyobb, legalábbis aláírá­sa erről árulkodik. Magyar Gergely csuhás Mindent a nemzet érdekében A Független Kisgazda, Föld­munkás- és Polgári Párt kép­viseletében Torgyán József elnök és az ’56-os Szövetség elnöke, Rticz Sándor meg­bonthatatlan testvéri szövet­ségre lépett tegnap az FKgP budapesti székházában. — Közös célunk, hogy megnyerjük a jövő évi vá­lasztásokat és ezzel véget vessünk a nemzetrablási fo­lyamatnak, elvezessük a ma­gyar népet a valódi demokrá­cia, a polgári jólét felé — mondotta Torgyán József, ezután ünnepélyesen átadta Rácz Sándornak, az ’56-os Szövetség elnökének a kis­gazdapárt tagsági könyvét, mivel az elnök ünnepélye­sen belépett az FKGP-be. Az ’56-os Szövetség soká­ig kereste azt a pártot, ame­lyet a választásokon támo­gatni fog. Véleményünk sze­rint ez a szervezet képviseli a leghatározottabban a nem­zet érdekeit — mondotta Rácz Sándor. — Szövetsé­günk a Kisgazdapárttal min­denkit összefogásra kell hogy ösztönözzön, s ezáltal 1994-ben Magyarország megmenthető a végső pusz­tulástól. A két szervezet együttmű­ködésének bejelentése után az elnökök közös nyilatkoza­tot írtak alá Mindent a nem­zet érdekében! címmel, amelyben az ’56-os Szövet­ség és az FKgP vezetése fel­kéri minden szervezetét és minden velük szimpatizáló állampolgárt, fogjanak ösz- sze és cselekedjenek az 1994-es országgyűlési és ön- kormányzati választások megnyerése érdekében. Újságírói kérdésre: hogy mennyi lehet a két szervezet tagsága, konkrét választ egyik elnök sem adott. Tor­gyán József szerint ő Ma­gyarország legnagyobb párt­jának az elnöke. Rácz Sán­dor azt mondta, hogy 1956-ban 27 ezren voltak börtönben, ezeket és ezek utódait képviseli a szövetség. (b. cs.) Orosz vendég Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke tegnap fogadta a Parlamentben a hivatalos lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó Vjacseszlav Lebegye- vet, az Oroszországi Föderá­ció Legfelsőbb Bíróságának elnökét és kíséretét. Az Országgyűlés sajtóiro­dájától kapott információ sze­rint a megbeszélésen a házel­nök áttekintette a szabad vá­lasztásokat követő hazai jog­fejlődés folyamatát, és szó esett az oroszországi átalaku­lás nehézségeiről és alkotmá­nyos kiútjáról is. Sajtó kontra Kéri Edit Mint arról tegnapi szá­munkban beszámoltunk. Kéri Edit állítása bebizo­nyosodott: Pető Ivánnak az SZDSZ elnökének édesapja ávós őrnagy volt. Korábban Pető Iván ez ellen tiltakozott, s odáig elment, hogy. a makacs tényeket megpró­bálta ámyaltabbra feste­ni, amivel szavahihetősé­gét kérdőjelezte meg. A bírósági tárgyalás, amely végül is kimondta, hogy Pető Iván édesapja nem a határőrség, hanem igen­is a rettegett, milliók éle­tét megkeserítő ÁVO őr­nagya volt, megelőzte azt a napot, amelyen a médiahajók kifutottak a kikötőből. Ezeken a hajó­kon ott van a magukat el­kötelezetleneknek mon­dó újságírók egész hada, minden bizonnyal azok a szerkesztők is, akik fon­tosnak tartják, hogy hol­mi választási etikai kóde­xet állítsanak fel, de nem tartották fontosnak azt, hogy erre a már koráb­ban is nagy port felverő tárgyalásra tudósítót küldjenek. Ilyen szer­kesztőség például az. Esti Egyenlegé, mely olyany- nyira pártatlan, hogy úgy gondolta, a Pető kontra Kéri-per a nézőit egyáltalán nem érdekli. Mindez jól bizonyítja, hogy ezek a hírt (nem)közlő szerve bár­mennyire is el nem köte­lezettek, azért nagyon jól tudják, hogy egy ilyen esetben mi a teen­dő, azaz jobb elhallgatni egy ügyel, mint azt nyil­vánosságra hozni. Mi jól tudjuk, hogy az apák bű­neiért nem lakolhatnak a gyermekek, amit Pető Iván nyilvánvalóan nem tud. hiszen az első pilla­natban megpróbálta leta­gadni a dolgot, amiben most nagy segítségére volt az Esti Egyenleg, ahol nyilvánvalóan ha­sonlóképpen „liberáli­san” gondolkodnak. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents