Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 22., SZERDA Kismaros és Zeteváralja testvérközség Megmozdult a falu, az erdélyiekért Kismaros, az ezerhatszázas lélkeszámú Duna-parti telepü­lés könyvtárnyi kötet adományozásával sietett Zeteváral­ja, az erdélyi színmagyar Kükülló'menti falu szükséget szenvedő' új iskolájának megsegítésére. A becses adományt vivő kis küldöttség és a fogadók között barátság szövődött, mely gazdag jövőbeni együttműködéssel jutalmazhat aján­dékozót és megajándékozottat egyaránt. Erről hallgatom a hosszú útról fáradtan, de boldogan hazatérő Orosz János polgármestert. — Zeteváralján nyaraló isme­rőseim — köztük Csulák And­rás, a Pesti Riport munkatár­sa — hozták a hírt a csodála­tos környezetben fekvő, me­legszívű emberektől lakott fa­luról, és szomorú helyzetben lévő iskolájáról, ahol nincse­nek anyanyelvű meseköny­vek, szépirodalmi könyvek, nincsenek hittankönyvek. Se­gítségkérésükre azonnal moz­golódni kezdtünk —, emléke­zik a polgármester úr. — Ma­jor Sándor plébános úrral kö­zösen írt levélben könyvek adományozására kértük a kis- marosiakat. Hittankönyv és parabolaantenna A 450 házból ugyanennyi könyvre számítottam, és vé­gül 1430 kötet jött össze — mesekönyvek, szépirodalmi könyvek, köztük több sorozat Jókai —, mondja Orosz Já­nos, aki nem is remélte, hogy a falu ennyire felvállalja az ügyet. — Valamennyi zeteváral­jai iskolásnak vittünk hittan­könyvet is, a plébános úr és a helyi MDF-szervezet adomá­nyának jóvoltából. Vállalko­zóink adományaiból színes te­levíziót vásároltunk, és egy szerencsés nyeremény foly­tán parabolaantennát is vihet­tünk magunkkal. Kiss Gusz­táv és Hoffmann József helyi vállalkozók pedig saját mik- robuszukon, illetve gépkocsi­jukon, saját költségükön szál­lítottak bennünket az ajándé­kokkal Zeteváraljára. A Pesti Riport és a Pest Megyei Hírlap mozgósításra való szíves ajánlkozását most nem mertem igénybe venni, mert akkor kamionokkal kel­lett volna utaznunk! A polgármester úr örömte­li csodálkozással szól mindar­ról, ami a Székelyföldön fo­gadta — ahol életében elő­ször járt. A színmagyar fal­vakról, a barátságos, lelemé­nyes és összetartó emberek­ről, akik a nehézségek köze; pette is mindent megoldanak. Gábor atyáról, az iskola épí­tését kezdeményező zetevá- IMimMMMIMHlti raljai katolikus plébánosról, aki néhány éves ottléte alatt a hozzá tartozó négy települé­sen új templomot emelt, a plé­bánián emeletráépítéssel húsz vendégszobát alakított ki. A zeteváraljai polgármes­ter, az igazgató, a tanárok, Gábor ata és mindenki olyan barátsággal fogadták a kisma- rosiakat, mintha mindig is­merték volna egymást... Börtönviselt esperes — Alig találok szavakat a fo­gadásunkra rendezett ünne­pélyre: a szentmisét a kisma- rosi és a zeteváraljai plébá­nos, valamint egy erdélyi bör­tönviselt esperes együtt celeb­rálta, a végén a magyar him­nuszt énekeltük. Az iskolá­ban székely ruhába öltözött óvodások, iskolások táncol­tak és szavaltak azon az ízes székelyföldi magyar nyelven. A lányok olyan természetes­séggel viselték lófarkukban a nemzeti színű szalagot —, mondja Orosz János, hangjá­ban elérzékenyültséggel, büszkeséggel és kis félszeg- séggel is — nehogy valaki megszólja érzelmei kimutatá­sáért. Egyhetes ottlétük alatt be­járták Farkaslakát, Korondot, Csiksomlyót, Székelyudvar- helyt — és nagyszerű polgár- mestereket, papokat, tanáro­kat, és egyáltalán mindenkit m szívükbe fogadtak, tudom még meg programjaikról. — Milyen folytatás várha­tó? — kérdeztem végül. Itt lesznek a forradalom ünnepén Testvérközségi kapcsolatot vettünk fel egymással. A kis- marosi küldöttség még kint megalakította a Zeteváralja Baráti Kört — a ZBK-t — amely a kapcsolattartás gaz­dája lesz Elsőként a nagyon hiányos felszereltségű iskola számára próbálunk gyűjteni, amit tu­dunk. A két iskola kapcsolat- felvételének megbeszélésére és egyben október 23-i ün­nepségünkre meghívtuk a ze­teváraljai polgármestert, a plébános urat, az igazgató urat. megállapodtunk cser­kész-csapataink cserelátoga­tásában, és abban is, hogy adományokat gyűjtünk Zete­váralja épülő ifjúsági tábora számára. Május 1-i búcsújuk­ra már egész busszal szeret­nénk kimenni, s az utazásra nyugdíjas klubunkat is szeret­ném megnyerni. S közben ta­lán a két falu családjai között kezdődnek szövődni a kap­csolatok — mondja a polgár- mester úr, aki előrelátóan ne­vet és címet íratott az aján­dékkönyvekbe. D. Veszelszky Sára Távoktatás a Juventus Rádióban Házhoz jön az angol nyelvtanár Tárlat és vendégfogadás Szigetszentmiklósi műsorajánlat A Juventus Rádióban pénte­ken kezdődik a London Stú­dióval közösen készített, há­rom hónapos angol nyelvta­nulási program, amely ezen­túl minden kedden és pénte­ken háromnegyed hétkor je­lentkezik. Az adás a közép­hullámon, valamint a ma­gyar URH 89,5-ös és 93,9-es sávján fogható — tudtuk meg Wossala Györgytől, a Juventus mun­katársától tehnapi sajtótájé­koztatójukon. Szerencsés Zsolt, a Lon­don Stúdió igazgatója az új­ságírók között végzett rövid felméréssel igazolta tapasz­talatait: az emberek többsé­ge időhiányra hivatkozva nem tanul nyelveket, s eh­hez hozzájárul az is, hogy sok településen nincs megfe­lelő tanfolyam. Ezt a széles réteget célozzák meg igen olcsó tanfolyamukkal, ame­lyen a kezdő szinttől az alapvető társalgási szintig, 2000-2500 szó aktív elsajátí­tásáig lehet eljutni. Az otthoni tanulás segíté­séhez a rádió munkatársai a magyar igényeknek megfe­lelően dolgozták át a Lon­don Stúdió nyelvkönyvei­nek első hat kötetét, ame­lyekhez kazettát is adnak. Ezek 4400 forintért a stúdió diákirodáján (XL, Villányi út 27.) vagy a Juventus Rá­diónál (1121 Eötvös út 52—54.) postán megrendel­hetők vagy személyesen megvásárolhatók. Az ottho­ni tanuláshoz nyújtanak ta­nári segítséget, egyben ösz­tönzést és ütemezést a rádió­adások. Két-két kötet „el­végzése” után jelentkezhet­nek a hallgatók arra a 12 órás hétvégi gyakorló órára és vizsgára, amely 2400 fo­rint. Aki csak a vasárnapi vizsgán kíván részt venni, annak 800 forintot kell fizet­nie. Célszerű a rádióadáso­kat. többszöri gyakorlás cél­jából, rögzíteni, és az adás­ra előzetesen felkészülni — tették hozzá a stúdió nyelv­tanárai. Végezetül Szerencsés Zsolt felhívta a figyelmet: ha­tékonyan nyelvet tanulni csak mindennapi munkával, rendszeresen lehet, amit az utazás, vagy házimunka köz­ben is lehetővé tesz a hang­szalag. majd ismertette a nyelvtanulás négyes szabá­lyát: először csak hallgatni kell a leckét, majd — amíg kívülről nem tudjuk — ismé­telni kell a hallottakat, hogy a gyakorlás közben a szavak szövegkömyezetükban rög­züljenek. A vizualitás így nem rontja a hallásunkat — mondta. Az első két fázis után vegyük csak elő a köny­vet, olvassuk el a szöveget, és írjuk meg a feladatokat. (—ky) A szigetszentmikló- ) si városi könyvtár, na lekülönbözőbb & J korosztályok érdek­lődését véve alapul, változa­tos műsorral várja az érdek­lődőket — világlik ki a szeptember végi rendezvé­nyeket tartalmazó értesítő­ből. Ma (délután 6 órakor) a természetgyógyász kluban Béky László előadása „Az emberi és egyetemes ener­giarendszer közötti kapcso- laf’-ról. Holnap az óvópeda­Nagykőrösi világnap A zene § A Nagykőrösi Pol­gármesteri Hivatal, és a házigazda Arany János Műve­lődési Központ a zenei vi­lágnap alkalmából szeptem­ber 30-án hangversenyre hívják a zenekedvelő közön­séget. A kultúrház emeleti dísztermében délután 5 óra­kor kezdődő rendezvény vendégeit Dávid István orgo­naművész köszönti. Első­ként a Názáret Római Kato­likus Óvoda kicsinyei adnak műsort, majd Chopin „Cisz- moll keringő”-je csendül fel Almási Antalnak a helyi ze­neiskola növendékének elő­gógiai napokkal párhuzamo­san Benkőné Domokos Zsu­zsa rajztanár munkáiból nyí­lik kiállítás — Losonczi Miklós művészettörténész bevezetőjével. (A kiállított rajzok október 14-ig tekint­hetők meg.) A további rendzvények sorából kiemel­kedik Szigetszentmiklós finn testvérvárosának a tisz­teletére szervezett ünnepi sorozat; Haukipudas küldött­sége október 3-ig lesz a szentmiklósiak vendége. ünnepe adásában. Gastoldi „Kóta- nóta” és Daróczi—Bárdos Tamás „Üszküdára” című szerzeményét a Petőfi Sán­dor Általános Iskola felsőta­gozatos kórusa énekli; az Arany János Református Ál­talános Iskola irodalmi szak­köre pedig a „Tűzszivár- vány” című darabot mutatja be. Mendelssohn „Dal szö­veg nélkül” című szerzemé­nyét Fehér Ernőhek a zene­iskola diákjának az előadásá­ban hallhatja a közönség, vé­gül pedig a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola kórusa lép fel. Kár, hogy hangos A magyar Filmművészet új alkotását, Molnár György „Anna filmje” című művét mutatja be e hét közepén — szeptember 24-én — a Puskin mozi. Az új magyar alko­tás Eszterházy Péter írásainak felhasználásával, Kardos Sándor operatőr kiváló közreműködésével készült. Régről ismerjük a mondást: ami sok, akár kevés is lehet. Hsonlóképp, nem kevés ag­godalommal vélekedtek így azok a hajdani filmszakem­berek is, akik annak idején a hangosfilm megjelenésé­től féltették a filmművészet jövőjét. Talán különös, hogy épp 75 évvel a magyar Mihály Dénes korszakos találmá­nya, a vetített hangkép, a Projectophon megalkotása után jut mindez eszembe, de ez a film, az „Anna film­je” mindennél közérthetőb­ben adta értésemre: bizo­nyos esetekben ma is jogos­nak érezhetjük a hajdani ag­godalmat. Á film szemlélé­se közben egyre inkább az volt a benyomásom, hogy zavar a szövege. A képi él­ménytől vonja el a figyelme­met. Egy gyöngécske rende­zés és silány technikai meg­valósítás láttán talán ez eszembe sem jut. Abban az esetben legfeljebb azért füs­tölögnék, hogy, lám, még egy értelmes szavakból fara­gott mankót sem adtak a hóna alá, amivel műélvező tét meséli el egészen az egyértelmű megoldásban való megsemmisülésig. A dilemma tárgya: vállalja-e Anna negyedik gyermekét? Miközben ezen töpreng és vívódik, alkalomszerűen egy-egy — addigi életét döntően meghatározó — kép villan fel emlékezeté­ben. Elsősorban azok, ame­lyek férjéhez, megszületen­dő gyermekének apjához való viszonyát hivatottak tisztázni. Az emlékképek némák, az emlékeket nem a szavak, hanem az érzelmek- öltözte­tik, képi megjelenési formá­juk pedig egy bizonyosfajta torzultság. Apróságok kap­hatnak benne nagy jelentősé­get. Az emlékkép sajtelmes és homályos. Aki ezt filmen akarja megjeleníteni, annak a gondolkodás koreográfiá­ját kell megalkotnia — ké­pekben. Nos, az „Anna film- jé”-nek operatőre, Kardos Sándor ezt magas művészi színvonalon oldotta meg. Vetítés közben az volt az ér­zésem, hogy míg én az érzel­mek tárlatát szemlélem, va­tudatomig elbiceghetne. Most viszont nem így tör­tént: a szöveges feladatokat tartottam feleslegesnek, « film ballasztjának. Nyilván azért, mert a rendező és a film technikai kivitelezője a művészi színvonal magas fo­kán oldották meg alkotói fel­adatukat. A film egy hétköznapi, ám életbevágó dilemma megjelenését, elő- és utóéle­laki minduntalan közbefe­cseg, és nem hagyja, hogy zavartalanul élvezzem a lát­ványt. Az élmény teljességé­től fosztott meg. Gyönyörű film, kár, hogy hangos. Hiszen két remek főszereplője, Ráckevei Anna és Cserhalmi György a puszta jelenlétével, a mi­mikájával és taglejtésével is tud beszélni. Paizs Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents