Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. SZEPTEMBER 22.. SZERDA Pályázatra várva Falugyűlés Sződligeten Két telefontársaság vetélkedése Márciusig minden kiderül(het) A helyi távközlési szolgálta­tás jogáért kiírandó állami pá­lyázattal kapcsolatos kérdése­ik tisztázására falugyűlést hívtak össze nemrégiben a sződligetiek. A művelődési házban rendezett fórum beve­zetőjeként Csuport Antal, a település telefonhálózatát bő­vítő Digitel 2001 Rt. kereske­delmi igazgatója a vállalat ter­veiről, pályázati esélyeiről tá­jékoztatta a megjelenteket. Sződligeten ma a lakások, középületek 42%-ában van te­lefonkészülék, s ez az arány sok más településsel összeha­sonlítva is nagyon jónak mondható. Az új telefon­igénylők — akik korábban már befizették a 15 000 Ft-os lakossági hozzájárulást — ter­mészetesen tudják, hogy ez a jelen, a jövőt illetően azon­ban már bizonytalanok. A fa­lugyűlésen épp ezért többen is megkérdezték, biztos-e, hogy a Digitel 2001 Rt. lesz A vállalati biztosok kineve­zésével rövidesen megkez­dődik a gyógyszerész-keres­kedelem privatizációja — je­lentették be az ÁVU-ben az ez alkalomból tartott sajtótá­jékoztatón tegnap. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa szeptember 15-én döntött úgy, hogy a törvény adta le­hetőséggel élve valamennyi, tehát a fővárosi és a 19 me­gyei gyógyszertári központ élére vállalati biztost nevez ki. E vállalati biztosok irá­nyítják majd a gyógyszertá­rak magántulajdonba adá­sát. A patika-privatizáció hosszú ideje húzódik első­sorban azért, mert mind ez idáig nem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyokat, pon­tosabban az alapítói jogo­Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta 1100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECO (Közös Piac) a szolgáltató, s ha nem, mek­kora az ő kockázatuk. A ke­reskedelmi igazgató válaszá­ban ugyan nem jelenthette ki biztosan, hogy ki lesz a kon­cessziós pályázat győztese, mégis igyekezett megnyugtat­ni az érintetteket. Elmondta, hogy a távközlési törvény csökkenti a kockázatot, mi­vel előírja, hogy ha a szolgál­tatási jogot nem a rendszert kiépítő vállalat nyeri el, a győztesnek kötelessége átven­ni a már kész hálózatot. A tör­vényi garancián túl Csuport Antal megemlített egy másik kockázatcsökkentő lehetősé­get is. Mint mondta, valószí­nűleg nagyobb esélye lenne a Digitelnek a szolgáltatási jog elnyerésére, ha hálózatépítési szerződést kötne a befizetők­kel. E jogviszony a pályázat elbírálása során a kereskedel­mi igazgató szerint jó ajánló­levélnek számítana. kát. A vita tovább folytató­dik, 12 vállalat vagyonátadá­si ügye jelenleg jieres eljá­rás alatt áll. Az ÁVÜ ennek ellenére úgy véli, az ország 1300 állami kézben lévő pa­tikáját magántulajdonba le­het adni. A vállalati biztosok a va­gyonértékelést követően kez­dik meg a gyógyszertárak pri­vatizációját. A vagyonértéke­lő cégeket a vállalati bizto­sok választják ki. A pályáza­ti feltételeket a Népjóléti Mi­nisztérium dolgozza ki. A pa­tikák eladásának ütemezését és a pályázatok elbírálását egy e célra felállított bizott­ság végzi majd. A tervek sze­rint az első ajánlatok elbírálá­sa már a jövő év januárjában megtörténhet. 140,73 143,53 59,92 61,16 267,03 271,69 13,96 14,22 15,84 16,24 16,38 16,66 39,65 . 40,49 50,87 51,73 132,97 135,57 87,39 88,59 69,47 70,87 306,90 312,40 57,16 58,12 13,10 13,34 58,93 60,21 812,74 826,34 55,82 56,92 71,37 72,89 65,59 66,67 11,39 11,65 91,96 93,52 108,63 110,59 A korszerű telefonhálózat ki­építésére alakult Dabas kör­nyéki DET-COM Rt. és a nagykátai székhelyű Tápiótel Rt. külön-külön megtartott igazgatósági ülésen — szep­tember 16—17-én — kivá­lasztotta a beruházás és szol­gáltatás befektetőjét. A két önkormányzati társaság — más néven Tá-Dé-Tel Egye­sülés — ezzel nagy lépést tett a koncessziós pályázat be­nyújtásához vezető úton. Az igazgatóságok előzetes dönté­sét a tulajdonosok értekezle­tén még jóvá kell hagyni. A kezdeti nekilendülés, ön­kormányzati viták, Nagykáta környékén a lakossági hozzá­járulási díjak begyűjtése után mostanság keveset hallani az úgynevezett „monori primer körzet” telekommunikációs fejleményeiről. Pontosabban: esik erről szó elég, de nem hi­telesen, garantáltan, a közvé­lemény számára is követhető, érthető módon. Pedig a lakos­ság figyel, várja az informáci­ókat s találgat, vajon mi törté­nik a kulisszák mögött. Épp ezért a bevezetőben említett hír magyarázata végett meg­próbálunk egy elnagyolt ké­pet „felrajzolni”. Kétféle megoldás Monor, Dabas, Nagykáta kör­nyékének negyvenkét telepü­lése, legalább negyedmillió­nyi lakosa érdekelt a régió te­lefonellátottságának javításá­ban. A DET-COM és a Tápió­tel a Műszertechnika Rész­vénytársasággal, mint főrész­vényessel, valamint az önkor­mányzatokkal alakult meg 1991 őszén. A Műszertechni­ka vállalta, hogy amennyiben 1993 január 31-ig a lakossági befizetésekkel alátámasztott vonaligény eléri a 12 ezret, úgy 1994. február 1-ig a kör­zet távhívásos telefonhálóza­tát megvalósítja. A beruházás forrásszükségletét saját, illet­ve külföldi tőkéből biztosítja. Mindezt annak tudatában tet­te, hogy a távközlési törvény 1990 végére, majd későbbre megszületik. Ismert, hogy a 15 ezer fo­rintos lakossági hozzájárulá­sokat a Tápiótételhez csatla­kozó községekben határidőre összeszedték, a vonaligény meghaladta a 15 ezret. Ám késett a törvény, miközben a Műszertechnika is bejelentet­te, hogy a finanszírozásra sa­A kelet-európai vállalatveze­tési struktúrát okolta a privati­zációk problémáiért a londo­ni Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) tegnap megjelent tanulmányában. A bank működési területé­nek kilátásait elemző éves ösz- szefoglalóban ez olvasható: egyes országokban olyan a vállalatvezetés, hogy a legki­terjedtebb privatizáció nyo­mán is csak a magántulajdo­nosi rendszer mutáns változa­ta jöhet létre, amely a belső vállalati emberek nagy tulaj­ját tőkéből nincs pénze, s kül­földi tőkét sem tud szerezni. Az időközben Dabason is megalakult és a már említett nagykátai társasághoz jelen­leg 35 település tartozik, dön­tő többségük tulajdonos. A monori primer körzetből hét település — közöttük Monor és Vecsés — annak idején hosszas vajúdás után más utat választott, a Matávra voksolt, elfogadva ezzel an­nak önkormányzati modell­jét. A Hírközlési Főfelügye­let ugyancsak módosította a körzethatárokat: Farmost, Tá- piószelét, Tápiógyörgyét, Tá- piószőlőst és Újszilvást Ceg­lédhez csatolta. Dány és Zsámbok pedig Gödöllőhöz került át a telefonhálózat ki­építése szempontjából. Ki lesz a befutó? A monori primer körzet tele­kommunikációs képlete ezek után leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a Műszertechnikával szövetségre lépett két önkor­mányzati telefontársaság a Matávot választó önkormány­zatokkal vetélkedik a teljes körzetre kiírásra kerülő kon­cessziós jogért. Ezt pályázat útján lehet elnyerni, a szerző­dés időtartama 25 év. A pá­lyázat kiírása kötelező, mivel a primer körzet önkormányza­tainak több mint fele erre igényt tart. A kiírás a távköz­lési törvény július elsejei élet­belépéséhez képest 90 napon belül keli(ene), hogy megtör­ténjen. A pályázat beadására ugyanennyi idő áll rendelke­zésre, szintén 90 napon belül a tárca minisztere végzi el az elbírálást. Azaz 1994 március végére remélhetően sok min­den kiderül, s elkezdődhet a munka. A lakosságot — fő­leg azokat, akik fizettek — ez a mozzanat érdekli. Jelenleg azonban csak azt tudjuk tényként hírül adni, hogy a DET-COM és a Tápi­ótel a finanszírozó kiválasztá­sával a legfontosabb előkészí­tő lépést tette meg ahhoz, hogy amint lehetséges, be­nyújtsa a pályázatát. Balaskó Györgytől, a Tápiótel Rt. ügy­vezető igazgatójától megtud­tuk, hogy a Nomura Magyar Befektetési Bank Rt. közre­működésével öt befektető pá­lyázott nálunk, vállalva a fi­nanszírozást és szolgáltatást. Egy amerikai cég tűnik a leg­jobbnak: 200 ezres vonalat donosi és politikai hatalmán alapul, nem pedig a külső tu­lajdonosok és hitelezők ellen­őrzésén. Ez meg sem közelít­heti a normális kapitalista rendszer gazdasági teljesítmé­nyét. Hozzátették: a kelet-euró­pai országok persze folytat­hatják a gyors privatizációt, remélve, hogy idővel kiala­kul a vállalati ellenőrzés megfelelő rendszere, csak ép­pen az a veszély fenyeget, hogy a bennfentesek uralta magánvállalatoknál nincs működtet az Egyesült Álla­mokban, kétmilliárdos forga­lom mellett olyan vidéki kör­zetben. mint a szóbanforgó monori. Az öt társaságból álló holding a telekommuni­káció minden ágával — ká­beltelevízió, számítógép-háló­zat stb. — foglalkozik. Belé­pésével a DET-COM és a Tá­piótel együttesen 100 milliós alaptőkével induló társaság lesz. Ezen belül a Tápiótel alaptőkéje jelenleg 31,5 mil­lió, a dabasiaké ennek a fele. Nagykáta környékén — épp Nagykáta kivételével — ti­zenkét település már a kivite­lezési hálózati tervet is elké­szítette, úgyhogy a költségek kétharmadát a községek fizet­ték. (Nyár elején ebből emel­ték az alaptőkét). A DET- COM-hoz tartozó 19 önkor­mányzat még nem szedte ösz- sze a lakossági pénzeket sem. A koncessziós pályázatot vi­szont a két társaság az emlí­tett azonos befektetővel együtt nyújtja be: ily módon azonos szintre kell őket hoz­ni, hogy a koncesszió meg­nyerése esetén koncessziós társasággá tudjanak átalakul­ni, vagy új, közös társaságot hozhassanak létre. Az össze­olvadásra az augusztusi köz­gyűléseken már volt kísérlet, ám épp a különböző felké­szültségi szint miatt nem jött létre a megegyezés. Alacsony tarifával Az amerikai befektető belépé­sével új helyzet állt elő, na­gyobb tulajdonrészévei a kül­földi cég irányít, s megszabja a további menetrendet. Balas­kó György megnyugtatásul közölte: az amerikaiak ala­csony szolgáltatási tarifával viszonylag magas profitot ké­pesek elérni. Ez azt jelenti, hogy a 15 ezer forintos lakos­sági hozzájárulás számára ele­gendő, hiszen ő maga a mű­ködtetés folyamán jut haszon­hoz s itt térül meg befekteté­se. A Tápiótel Rt. tulajdonosi értekezlete szeptember 24-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz. Egy hónap múl­va várható- a közgyűlés, ahol 51 százalékos tulajdonrésszel belép az amerikai befektető, s elképzelhető, hogy már itt megtörténik a DET-COM és a Tápiótel összeolvadása. elég ösztönzés a szerkezet- váltásra, és mire megszüle­tik a megfelelő ellenőrzési rendszer, addigra nem sok marad az értékes munka­erőből és a vállalati va­gyonból. A kelet-európai or­szágok számára biztonságo­sabb, ha már a privatizáció folyamatában megteremtik, illetve erősítik a külső ellen­őrzés módszereit, amilyen a tőzsde, az egyenlő verseny- feltételek, a külső pénzügyi befektetők számottevő bevo­nása és a hitelpolitika. Forintos hírek Ukrajna sem a magyar, sem a lengyel utat nem követhe­ti, mert mindig is orosz bék­lyóban volt és most sem fel­ejtheti el, kivel szomszédos — jelentette ki hétfői kijevi sajtóértekezletén Roman Spek ukrán gazdasági mi­niszter, akit alig két hete ne­vezett ki Leonyid Kravcsuk elnök. A számítógépexportot korlá­tozó kiviteli szabályok jelen­tős enyhítésére készül az amerikai kormányzat. A lé­pés mintegy húszmilliárd dollárral növelheti az ameri­kai komputerek külföldi pia­cokon történő értékesítését. A Kínai Polgári Légiközle­kedési Igazgatóság pályáza­tot hirdet az ország légitársa­ságainak a Peking—Buda­pest közvetlen légijárat mű­ködtetésére, de nem utasít­hatja egyiket sem ilyen légi­járat indítására — mondta a cég nemzetközi osztályveze­tő-helyettese. Nyilatkozatá­ban kijelentette: a nemrégi­ben Budapesten megkötött magyar — kínai kormány­közi légiközlekedési egyez­mény csak a jogi keretet te­remtette meg mindkét fél számára a Peking—Buda­pest (B udapest—Pe king) közvetlen légijárat üzemelte­tésére, a továbbiak a légi­közlekedési vállalatok érde­keltségén múlnak. A Világbank közép- és ke­let-európai tagállamainak zöme átfogó és széles körű reformprogramot indított el, amely felöleli az árak felsza­badítását, a privatizációt vagy a vállalkozásbarát gaz­dasági közeg kialakítását — hangsúlyozza éves jelentésé­ben a pénzügyi intézmény. A bank megítélése szerint az átalakulás folyamata egyenlőtlen eredményeket hozott eddig. A magyarországi jogi sze­mélyiségű gazdálkodó szer­vezetek száma augusztus­ban valamivel több mint egy százalékkal emelkedett. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) most közzétett adatai szerint a költségveté­si és társadalombiztosítási szervezetek száma csök­kent, míg az egyéb, nem nyereségérdekeltségű és a jogi személyiség nélküli gazdasági egységeké nőtt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! (r. z.) Kinevezik a biztosokat Patikák magántulajdonban V alutaárfolyamok Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár (tóth) Privatizáció: külső' ellenőrzést!

Next

/
Thumbnails
Contents