Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

gl PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 22., SZERDA 3 Búcsú Zsiborás Gábortól Halál és Örök Élet Az emberi élet véges, aki megszületik, az egyszer meg is hal. Tudjuk ezt mindannyian, mégis teljes a döbbe­net, a tanácstalanság, ha bekövetkezik a tragédia. Sokkal inkább így volt ez a szeptember 7-én tragikus hirtelenséggel elhunyt, volt válogatott kapuvédő, Zsiborás Gábor esetében, hiszen őt nagyon sokan is­merték, az egész ország szorított érte azokban a na­pokban, amikor haláltusáját vívta. Amikor pedig bekövetkezett a megmásíthatatlan, a sporttársadalom őszintén gyászolta az elhunyt sport­embert. Közben egymást múlták felül az adakozók, ami a hátramaradottak jövőjét illetően feltétlenül nagy segítség lehet. Ez azonban csak a dolgok egyik oldala. A másik — s a fontossági sorrendet természe­tesen ki-ki önmaga állítja föl — az élet véges és egy­ben végtelen volta, amiről sokan egyszerűen nem tud­nak, vagy nem akarnak tudomást szerezni. Tegnap, a Farkasréti temetőben a búcsúbeszédek­ben igazán sok szép és jó elhangzott Zsiborás Gábor­ral kapcsolatban. Jómagam, aki nem ismertem sze­mélyesen a korán eltávozott kapuvédőt, örömmel hal­lottam az elismerő szavakat. Örömmel, és egyide­jűleg mégis csalódottsággal, hiszen a legnagyobb do­logról, az Örök Élet lehetőségéről még csak sejtetés formájában sem szólt senki. „A kegyetlen sors úgy rendelkezett”— hangzott az egyik szónok szájából, ám nagyon remélem, sokan voltunk, akiknek jobban esett volna azt hallani, hogy „a teremtő Isten — aki­nek kifürkészhetetlenek a szándékai — elszólította közülünk Gábor testvérünket”. Mert hogy is írja Szent Pál A rómaiaknak írt levélben: „ Vajon ki látta az Úr gondolatait, s tanácsot ki adott neki? Ki kölcsönzött neki, hogy visszakövetelhetné tőle? Minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké! Amen.” Amíg Máté Péter „Elmegyek, elmegyek” kezdetű dala harsogott a hangszórókból, miközben a gyászo­ló menet megindult a sír felé, én a fenti szellemben próbáltam meg imádkozni Zsiborás Gáborért. Abban a hitben, hogy csak így kaphat értelmet mindenkit megrázó halála. Jocha Károly Vissza a feladónak! Veszélyes hulladék nyugatról Elnapolták a honvédelmi törvényjavaslat vitáját A tét: függetlenségünk Hónapok óta veszélyes hulla­dék rejtőzködik Magyarorszá­gon. Pontosabban Kecelen, Kiskunhalason és Ásotthal- mon. Németországból érke­zett 15 kamion, mintegy 500 tonna vegyszer, amely papí­ron a Merzol fantázianevet vi­seli. Az 1989-ben aláírt baseli egyezményt bár nem ratifikál­ták, és nem hirdették még ki, amióta megtörtént az aláírás, élő, a korrekt kapcsolat a ma­gyar és német környezetvé­delmi szervezetek között. Most is így sikerült tudomást szerezni a veszélyes hulladék­ról — jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium államtitká­ra, Tarján Lászlóné és Reinin- gen Róbert, a Környezetvé­delmi Főfelügyelőség vezető­je­A veszélyes hulladékot a szegedi környezetvédelmi fel­ügyelőség és a Vám- és Pénz­ügyőrség kiváló együttműkö­dése során sikerült felfedez­ni. A németországi Halle vá­ros melletti yegyi üzemből szállították három magyaror­szági vegyes vállalat címére, nevezetesen a Német és tár­sa, Német és Böther, vala­mint a Ptichtimpex elnevezé­sű cégeknek. A szállítást iga­zoló papírokon a Merzol fan­tázianév volt feltüntetve. A hordók egyébként a három említett településen, raktárak­ban, tehát biztonságban van­nak. A környezetszennyezést ki lehet zárni, a hatóságok folytatják a nyomozást és az anyag elemzését, ám most az a cél, hogy kikényszerítsék a német cégtől az illegálisan be­hozott vegyszerek visszaszál­lítását. A határidő szeptem­ber 30. Ha ez nem történik meg — éppen a baseli egyez­mény értelmében — a német hatóságok segítéségét fogja kérni a magyarországi fél. Nagyon nehéz kiszűrni a hasonló bűncselekményeket, hiszen jól szervezett akciók­ról van szó. A Vám- és Pénz­ügyőrség szakembereinek igen megnehezíti a feladatát, hogy jól álcázzák a vegysze­reket és a papírok látszólag mindig rendben is vannak. Magyarországon érvény­ben van az 55/1987-es tör­vény, amelynek értelmében a közbiztonság érdekében a ha­tóság azonnal elrendelheti, hogy a beszállító cég állítsa vissza az eredeti állapotot, azaz szabadítsa meg a veszé­lyeztetett területet a veszé­lyes anyagtól. A nyomozás, a felelősségre vonás, és a bünte­tés természetesen nem marad el. Bartos Csilla Az Országgyűlés tegnap reg­gel megkezdte a többpárti egyeztetés után napirendre tű­zött honvédelmi törvényjavas­lat, valamint az ehhez kapcso­lódó alkotmánymódosítás tár­gyalását. — A honvédelem az egész nemzet ügye, mert érintett benne szinte minden magyar állampolgár, az állam vala­mennyi szerve, a gazdasági élet szereplői és a társadalmi szervezetek jó része is. Egye­bek közt ezt hangsúlyozta a <Folytatás az 1. oldalról) Egy másik okirat — kora­beli jegyzőkönyvi másolat — azt bizonyítja, hogy 1951. március 8-án jelen volt a leg­felsőbb pártvezetés ülésén, melyen Rákosi Mátyás elnö­költ. (A jelenléti íven Gern, Farkas Mihály, Kádár, Péter Gábor és Piros László neve is szerepel.) Tudvalevő, hogy ilyen szintű megbeszélésekre csak prominens személyisége­ket hívtak meg. Kéri Edit be­mutatta azt a Rendőrségi Köz­lönyt is, melyben a kitüntetet­tek közt Pető László neve is szerepel, aki ekkor — 1948-ban — államvédelmi nyomozóként dolgozott. Ezen túl dr. Gulyás Géza, az alperes védője, két személyt nevezett meg — és kérte ta­núként való meghallgatásu­kat — akik szenvedő alany­ként megfordultak az And- rássy út 60-ban, s több alka­lommal is látták Pető Lászlót ávós egyenruhában. Az vi­szont a bizonyítási eljárás so­rán nem nyert egyértelmű iga­zolást, hogy Pető személye­sen is részt vett a kegyetlen­kedésekben. A másodrendű felperes, Pető Lászlóné AVO-s múlt­ját nem tudták bizonyítani, a TB-től megküldött igazolás szerint a Baromfifeldolgozó Vállalat személyzeti osztály­vezetőjeként ment nyugdíjba 1973-ban. Nyugdíja megálla­honvédelmi törvényjavaslat expozéjában Für Lajos. A honvédelmi miniszter rámuta­tott: olyan törvényt kell alkot­ni, amellyel megteremtjük visszanyert függetlenségünk szavatolásának jogi alapját. A miniszteri expozét köve­tően elnapolták a honvédelmi törvényjavaslat vitáját, ugyan­is a pártközi egyeztetés az új változatú előterjesztésről csak ezen a héten zárul le. így az egyes frakciók vezér­szónokai sorra jelezték: Csak pításánál a Szocialista Hazá­ért kitüntetést is figyelembe vették. Arról sajnos nincs szó az igazolásban, hogy a kitün­tetett miért részesült ebben a rangos elismerésben. Petőék ügyvédje minden­áron azt kívánta bizonyítani, hogy Kéri Edit a politikus fiú lejáratása céljából turkált a szülők múltjában. Még attól sem riadt vissza, hogy megje­gyezze, a Kérivel szimpatizá­ló hallgatóságot alighanem az MDF küldte a tárgyalóte­rembe. A valóságban többnyi­re koros emberek ültek a pa­dokban, olyanok, akik így vagy úgy megszenvedték a Rákosi és Kádár nevével fém­jelzett korszakot Az ügyvédek szócsatája után Kéri Edit kért szót, s noha az elnök többször is fél­beszakította, ez alkalommal is keményen elmarasztalta a Pető családot. — Az ügyvéd úr azt mondta, a szereplési vágy késztetett a Pető házas­párról elhangzott nyilatkoza­tomra. Téved ügyvéd úr! Én szeretem a népemet, s ez a szavatolása a jövő heti plenáris ülésen akarják kifejteni pártjuk állás­pontját. Sajtótájékoztatón mutatko­zott be az országgyűlési kép­viselők 25 honatya által meg­alakított ’56-os köre. Zétényi Zsolt (MDF) ügyvezető tájé­koztatása szerint a kör célja: az ’56-os forradalom eszmei­ségét vállaló képviselők egye­sítése. Hozzátette: a kör nem kíván senkit kirekeszteni, és soraiba várja a fiatal képvise­lőket is. szeretet indított arra, hogy fel­nyissam a szemüket, nézzék meg jobban, hogy ki áll egy párt mögött. Ezt követően az alperes idézett Pető Iván egy régebbi írásából, ahol az 1956-os események követke­zetesen ellenforradalomként szerepelnek. A tárgyalás elnapolása he­lyett a bíróság ítéletet hirde­tett. Pető László keresetét az ellene szóló bizonyítékok alapján elutasították. Hason­ló kereset született Pető Iván keresetével szemben is, hi­szen, mint azt a bíróság elnö­ke kifejtette, a véleménynyil­vánítás nem azonos a rágal­mazással. A harmadik ítéletet Pető Lászlóné javára hozták, lévén, hogy róla nem bizo­nyosodott be egyértelműen az ÁVO-s múlt. Kéri Editet hatezer forint per és kétezer forint ügyvédi költség megfi­zetésére ítélték. Az ítélet nem jogerős, dr. Gulyás Géza védőügyvéd élt a fellebbezés jogával. MNB-kötvény Bécsben A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvényt bocsátott ki külföldön. Ezúttal Ausztriá­ban jelent meg egymilliárd schillingnek megfelelő érték­papírral a pénzpiacon. Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap elmondotta, hogy a kötvény futamideje 7 eszten­dő, kamatozása 8,5 százalék, s a kibocsátási ár 100,25 szá­zalék. A papírt ma vezetik be a bécsi tőzsdére. A Magyar Nemzeti Bank eddig össze­sen 3,5 milliárd dollár érték­ben jutott kötvénykibocsátás révén hitelhez. Várjuk véleményüket! Nem hiszem, hogy van ember, akit ne rázna meg hazánk baleseti sta­tisztikája. Jól tudjuk, hogy az utakon egy esz­tendőben annyian hal­nak meg, ahányan egy közepes méretű faluban élnek, azaz egy ilyen falu lakosságával le­szünk esztendőnként ke­vesebben, általában fele­lőtlenség miatt. E felelőt­lenség kategóriájába tar­tozik az ittas vezetés is, mert egyesek néhány po­hár szeszes ital elfo­gyasztása után elveszí­tik önkontrolljukat. Az ilyen felelőtlen emberek veszélyeztetik önmagu­kat, és persze másokat. Néha előfordul, hogy egy-egy részeg vezető egyszerűen meggyilkol embereket az úton. Ter­mészetesen ez is szóba került tegnap délelőtt, amikor szerkesztősé­günk vendége volt Ko­máromi István ezredes. Pest megye rendőrfőka­pitánya. Föl is vetődött a gondolat, hogy a Pest Megyei Hírlapban közöl­ni fogjuk azoknak a ne­vét, akikről egy-egy el­lenőrzés során kiderült, hogy alkoholos befolyá­soltság alatt ültek a vo­lánhoz, s ezért elvették jogosítványukat. Aztán rádöbbentünk: valószí­nű, hogy ezzel személyi­ségi jogokat sértenénk. Tehát először a jogban gyakorlott szakemberek­kel kellene konzultálni, ám kíváncsian várjuk kedves olvasóink véle­ményét, helyesnek tart- ják-e elképzelésünket, az ittas vezetők névsorá­nak nyilvánosságra ho­zataláról, vagy sem. Ma­gam úgy gondolom, hogy ez egy teljesen ter­mészetes dolog, mert aki vállalja, hogy két ko­nyak után volánhoz ül, annak a vele járó követ­kezményeket is vállal­nia kell, uram bocsá’ a nyilvánosság előtt is. Várjuk tehát kedves ol­vasóink ezzel kapcsola­tos véleményeit. (Vödrös) Matula Gy. Oszkár A Közakarat Egyesület elnökségének közleménye A Televízió nem filmmúzeum Egy korszak kultúrtörténetéhez szervesen kap­csolódik az adott időszak filmtermése. E ter­més bemutatása azonban — ha a történeti fel­dolgozás tudományos igényével lép fel — nem nélkülözheti az alapos esztétikai, kortör­téneti és politikai elemzést. Kortörténeti és po­litikai ejemzést azért, mert nem lehet kétsé­ges, hogy az 1956 utáni időszak magyar film­termésének túlnyomó többsége — és ez nem vád az alkotókkal szemben, pusztán ténymeg­állapítás — elsődlegesen propagandaszempon­tokat szolgáló, politikailag egyoldalúan ellen­őrzött és manipulált alkotás. Úgy véljük, az azóta eltelt idő nem elégsé­ges történeti távlat annak megítélésére, hogy az érintett alkotók művészi teljesítménye mi­lyen összefüggésben áll akkori korlátáikkal. Korai és igazságtalan lenne az ítélkezés a te­kintetben is, hogy milyen kényszerű vagy vál­lalt kompromisszumokkal, netán azonosulás­sal szolgálták az adott filmek az akkori napi politika korántsem nemes és dicsérendő célja­it. Meggyőződésünk továbbá, hogy a jelenlegi politikai helyzet nem segíti elő az objektív ér­tékelést, egy olyan egységes esztétikai, politi­kai és történeti állásfoglalás kialakítását, me­lyet a közszolgálati televízió jó lelkiismerettel képviselhetne és továbbíthatna a nézőknek. Sokoldalú értékelés kialakítása egyébként is olyan sokrétű, és elsősorban szakmai vitát fel­tételez, amelynek fóruma nem lehet a televízió. Egy ilyen értékelő vitát szívesen kísérnek figyelemmel az érdeklődők a filmintézet meg­rendezésében, vagy más szakmai fórumon. (...) A fenntebb előadottak alapján egyetér­tünk azzal, hogy a „Csak nézünk, mint a mozi- ban”-sorozat megszűnjék. A televízió ne vál­lalja át a filmmúzeum szerepét. Közakarat Egyesület elnöksége Dr. Kovács Attila h. elnök Bánrévy Antal, Némedi József elnökségi tagok Kéri Edit állítása igazolást nyert S Pető papa AVO-s őrnagy volt öl itiézett te.alapján járó ellátási dijakat fogom r hő 19.-én. £onv?delmi miniszter;' /rtí1 ',í.) ás «vA'b) - | _________k: ife? . 1 95o .XX.3\Ú X ■' piálv vezérezredes a.k. ni min — -.t.

Next

/
Thumbnails
Contents