Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 20.. HÉTFŐ Harc mindhalálig? A boszniai frontokon mindenütt harcok voltak a szombaton délben életbe lépett tűzszünet ellenére, s a jelek szerint a keddre összehívott szarajevói háromoldalú találkozót sem tartják meg. A horvát rádió szerint Növi Travnik, Vitéz, Gomji Vakut' körzetében, vagyis a közép-boszniai harcmezőn, valamint Mostarnál a muzulmánok tovább folytatták harci ténykedésüket, s az összetűzésekben sokan meghaltak, illetve megsebesültek. A Nova Bila-i horvát kórháznál megszakadt a sebesültek elszállítása, mert a muzulmánok ágyúkkal lőtték a környéket. Gomji Vakufnál súlyos harcok után a horvátok visz- szaszereztek egy fontos útvonalat. A szarajevói rádió is megerősítette a harcok hírét, de főként a Mostar elleni horvát akciókról közölt jelentéseket. Szombaton — közölte a boszniai rádió — legkevesebb tizenöten meghaltak és több tucat személy megsebesült, a várost már szinte a földdel tették egyenlővé. Nincs semmi bíztató fejlemény a keddre tervezett szarajevói találkozóval kapcsolatban sem. Lord Owen, az Európai Közösség közvetítője szombaton Splitben tárgyalt Franjo Tudjman horvát elnökkel és Male Boban boszniai horvát vezetővel, s a találkozó után kijelentette, hogy még mindig nem eldöntött tény a keddi szarajevói tanácskozás. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a felek előzőleg megerősítik, hogy készek aláírni a rendezési tervet — fűzte hozzá. Sevardnadze drámai felhívása Abházia gyújtószerkezet Az abháziai harcok kiújulása miatt drámai hangvételű felhívást intézett tegnap Eduard Sevardnadze grúz államfő a világ közvéleményéhez, személyesen az ENSZ-főtitkárához és Boris: Jelcin orosz elnökhöz. A politikus kérte, hogy segítsenek megállítani a vérontást. A grúz államfő egyben a szeparatista erők támogatásával vádolta az abház vezetést. — A világnak fel kell ismernie, hogy Abházia egy olyan gyújtószerkezet, amellyel Grúzia mellett Oroszországot is fel akarják robbantani — szögezte le. Az államfő szerint az egy éve tartó konfliktus fejleményei egyértelműen ezt támasztják alá. Sevardnadze hangsúlyozta. hogy noha az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai és a főtitkár erélyes nyilatkozatai egyelőre nem vezettek eredményre, ismét kéri, mentsék meg Grúziát és népét. A drámai felhívásban a grúz politikus külön kérte Kijev segítségét, amellyel kölcsönös segítségnyújtási egyezményt 'kötött korábban a tbiliszi vezetés. Sevardnadze a FÁK többi tagállama és Grúzia történelmi szomszédainak szolidalitását is kérte. Sevardnadze felhívását megelőzően az abház egységek a keleti front után a Gumiszta folyó menti frontszakaszon is támadást indítottak. A grúz egységek azonban visszaverték az Ocsamcsira és Babusara település irányában végrehajtott áttörési kísérletet. Vasárnap folytatódtak a harcok Szuhumi térségében is, ahonnan ismét egyre többen menekülnek el. A már-már elfeledett Brachfeld Siegfried mondta: a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte. Volt idő, amikor le kellett ülni érte... Mostanában a téma fejlődik. Nem az utcán hever, hanem beiratkozott az iskolába. Mindegyikbe. Egyháziba, államiba egyaránt. Illetve az állami nem stimmel. Ma az állami iskolát hol önkormányzatinak mondják, hol pedig — gyakrabban — világnézetileg semlegesnek. És éppen ez az elnevezés kínálkozik vicclaptémának. Tisztelt Olvasó! Mi csaknem mindnyájan — jobb híján — állami iskolába (ma önkormányzatinak keresztelték... pardon, nevezték el) jártunk. Könyörgöm, akad e honban egyetlen ember, aki azt merné állítani, hogy ezek világnézetileg semlegesek voltak?! Ugyan, kérem... Hiszen ezek az alma materek... bocsánat, intézmények sulykolták a fejünkbe a szocializmus fölényét, az élenjáró szovjet technika diadalát, a szocialista „Übermensch” elméletet: „mi, kommunisták különös emberek vagyunk...” Megtanították nekünk, hogy a Marconi-féle szikratávírót Popov találta fel, hogy a természet dolgaiba nem Istennek, csak Micsurinnak van beleszólása, hogy a szovjet írók, művészek azért alkottak remekműveket (?), mert Zsdanov elvtárs, egy ihletett pillanatában erre szólította fel őket. Nekünk nem azért kellett tanulnunk, hogy okosodjunk, hanem mert Lenin azt mondta: tanulni! (méghozzá háromszor egymás után, hogy a gyengébb felfogásúak is megértsék...). Nekünk a „világnézetileg semleges” iskolákban tanították Jeszenszky Géza Temesvárra látogatott A kommunisták hatalomban maradtak (Folytatás az I. oldalról) — Nem lehet, hogy amit látunk és hallunk, arról ne szóljunk; nem dughatjuk be füleinket; nem foghatjuk be szeműnket; nem mehetünk el részvétlenül, érzéketlenül a mindennapot körülvevő valóság mellett — utalt beszédében Tőkés püspök a próféták, igehirdetők ősi parancsára. Akkor is szólni kell, ha sokan óvnak a feszültségektől. Hiszen a feszültségeket éppen az oldhatja, ha feltárják gyökereiket. Bűnösök közt cinkos, aki néma — idézte a költőt a püspök. Öncsalást követ el — figyelmeztette gyülekezetét —, aki azt hiszi, hogy éppen szerettei érdekében kell meghunyászkodnia, vagy elhallgatnia. Az igazság, a szabadulás érdekében szót kell emelni. Lengyel választások Tegnap reggel 6 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek ajtajai Lengyelországban. A parlamenti választásokon a 460 képviselői mandátumért 35 párt és pártszövetség 8788 jelöltje verseng. Valamennyi választókerületben csak 12 párt indít jelöltet, 11 pedig csupán egyetlen egyben. A választójogi törvény a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos szavazatarány elérésének kötelezettsége alól felmentést adott a nemzetiségi szervezeteknek, ezzel élve 4 német és egy fehérorosz szervezet indul a versenyben. A változás a mi életünkben megkezdődött; a temesvári gyülekezet már megtapasztalhatta az isteni szabadí- tást — utalt az 1989-es forradalomra a püspök. Azonban — intette türelemre a híveket — ami elkezdődött, nem megy végbe egyik napról a másikra. Még hosszú időnek kell eltelnie, amíg a kormányok, a pártok, minden demokratikus erő véghez tudja vinni a „szabadulást”. Addig viszont mindenki — politikusok, diplomaták, egyházi vezetők — felelős a saját posztján. Felelős Isten előtt, aki számonkéri: mire jutottatok; nem hagytátok-e cserben az igazság, a szabadság felemelt zászlaját. Az igazság és a szabadság egy és oszthatatlan románokSzovjet álmok Kalandorsággal Alekszandr Ruckoj a helyi képviseleti szervek vezetőinek szombati tanácskozásán a Szovjetunió visszaállítását szorgalmazta. A Jelcin elnök által tisztségéből felfüggesztett politikus szerint ugyanis csak a szovjet típusú hatalom mentheti meg Oroszországot. Ruckoj ezúttal sem fukarkodott az elnököt és a kormány politikáját illető bírálatokkal. Kalandorsággal vádolta a jelenlegi vezetést, s azt állította, hogy az ország kifosztása folyik. Kijutott az éles támadásokból az orosz külpolitikának is, amelyet Ruckoj szerint az amerikai érdekeknek rendelnek alá. Nem kevésbé éles hangot ütött meg Ruszlan Haszbulanak, magyaroknak, szerbeknek, zsidóknak, bolgároknak, Temes megye mind a tíz nemzetiségének közösen. A szabadság és igazság elkezdődött közös ügyének beteljesítéséhez kérte Isten áldását befejezésül Tőkés püspök. Az istentisztelet résztvevőit köszöntötte a magyar külügyminiszter is, majd Jeszenszky Géza Temesvár egyházi vezetőivel találkozott. Az ökumenikus jellegű beszélgetésen részt vettek a görög katolikus, a baptista, a római katolikus, a református, az ortodox egyház és a Zsidó hitközség vezetői. A temesvári program befejezéseként a külügyminiszter koszorút helyezett el az Opera téren, az 1989-es felkelés áldozatainak emlékhelyénél. vádolják Jelcint tov. aki a már megszokottnak mondható bírálatok mellett kifejtette, hogy a végrehajtó hatalom támadásba ment át a parlament ellen és gátolja a Legfelsőbb Tanács tevékenységét. Ezért Haszbulatov még keményebb fellépést szorgalmazott az elnök úgymond alkotmányellenes lépései miatt. A tanácskozás egyébként támogatásáról biztosította Haszbulatov nemzeti egységkormányra és az államközösségen belüli szorosabb politikai együttműködésre vonatkozó elképzeléseit. Mindez azt jelzi, hogy a parlamenti elnök továbbra is élvezi a helyi képviseleti szervek vezetésének teljes támogatását. A nagyvilág hírei Jk Jeszenszky Géza személyében első ízben érkezett magyar külügyminiszter tegnap este Oroszországba. A magyar diplomácia vezetője utoljára még a Szovjetunió fennállása idején, 1991. májusában járt Moszkvában. Jk A román külügyminisztériumban tegnap helyi idő szerint 13.30-kor megkezdődött a Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu külügyminiszter közötti zárómegbeszélés. A másfél órásra tervezett eszmecsere — a hivatalos tárgyalások negyedik fordulója — után közös sajtóértekezlettel zárul a magyar diplomácia irányítójának ötnapos romániai látogatása. Jk Egy belső, a Nemzetbiztonsági Tanács megbízásából készült felmérés arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai kormányzat külföldi segélyprogramja pazarló, következetlen és nem hatékony: éppen ezért óhatatlanul szükséges, hogy radikális változásokat hajtsanak végre a program szerkezetében, megszüntetve egyebek között a segélyek országközpontú odaítélésének rendszerét — jelentette a The Washington Post szombaton. Jk Szinte egy emberként hördült fel Egyiptomban a kormánypárti és az ellenzéki sajtó, amikor a minap Hoszni Mubarak elnök tudatta: a kormány elévült és nem is igen alkalmazott törvény helyett szigorúbbat készül előterjeszteni a sajtó útján elkövetett rágalmazás, becsületsértés szankcionálására, hogy véget vessen felelőtlen újságírók hivatalos és nem hivatalos személyek elleni büntetlen támadásainak. VÉLEMÉNY VEZÉRCIKI meg, hogy Horthy fasiszta volt, Hitler utolsó csatlósa, mi egy bűnös nemzet vagyunk. Mint mostanában tapasztalhattuk, e hazugságoknak elég sokan bedőltek, így Horthy Miklóst temetése napján éppen azok gyalázták, akik nélküle talán a világon sem lennének... Távol álljon tőlem, hogy a mai önkormányzati iskolákat egy kalap alá vegyem a néhány évvel ezelőttiekkel. Azt sem merném állítani, hogy azok, akik évtizedeken keresztül nem lelkiismeretűk, hanem felső ukáz kényszerére hazugságokat tanítottak, nem képesek az igazság tanítására. Csupán azt mondom, az a tény, hogy egy iskola nem egyházi kezelésben van, korántsem biztosítja a világnézeti semlegességet. Éppen ellenkezőleg. Igaz ugyan, hogy az egyházi iskolákban azt tanítják, hogy van Isten — míg a „semlegesekben” azt, hogy nincs... Ha úgy nézzük, ez is ideológia — az is. Mert az ateizmus talán nem ideológia? — Az ateisták azt mondják: bizonyítsa be valaki, hogy van Isten, akkor elhiszik. Én azt mondom, bizonyítsa be valaki, hogy nincs, akkor elhiszem... Egyébiránt az egyház sohasem szól bele a világnézetekbe, vagy mondjuk így: világi nézetekbe. így történhetett, hogy egyaránt piarista diák volt a katolikus költő, Sík Sándor, és fivére, a kommunista politikus Sík Endre. A piaristák padjait koptatta Gyurkovics Tibor és — Vele szinte egy időben — Gyurkó László. Kötve hiszem, hogy bárki azonos világnézettel vádolhatná őket. És sajnos, nem vicc, hogy piarista diák volt az az Ortutay Gyula is, aki szégyenszemre vállalta az egyházi iskolák államosítását. De maradjunk mai példánál: a piaristáknál tanult Antall József — és a piaristákhoz járt az SZDSZ frakcióvezetője, Kuncze Gábor... Ők talán mindenben egyetértenek? Érződik rajtuk, hogy azonos világnézeti nevelést kaptak? Mostanában nagy port vert fel a dabasi eset, ahol a szülők egy része méltatlankodik, hogy nem írathatja a gyerekét világnézetileg semleges iskolába, mert az egyház visz- szakapta az iskolát. Az iskoláját! Hát senki sem mondja meg a szülőknek, hogy az ő kívánságuk valósult meg ezzel? Egy meglehetősen harcias hölgy, foglalkozására nézve dabasi dema... pardon: pedagógus indignálódottan jelentette ki, hogy ha egyházi iskolában tanítana, „nem lenne alkalmas arra”, hogy évenként kétszer templomba vigye a gyerekeket, Veni Sanctera és Te Deumra. Hogy ki mire alkalmas, nyilván maga is tudja, így nem akarok a hölggyel vitába szállni. Ha nem alkalmas, hát nem alkalmas... Lesz más, aki elkíséri a gyerekeket a hálaadó Te Deumra. Pontosabban: azok a gyerekek, akiket ez a hölgy tanít, majd nem mennek Te Deumra. Akiket pedig nem ő tanít, nyugodtan elmehetnek a templomba, hogy hálát adjanak Istennek. (A Ludas Matyi nyomán) (Szuhay Balázs)