Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. SZEPTEMBER 17., PENTEK INNEN— Kedvező feltételekkel történő felvásárlási akcióra hívjuk fel a gazdák figyelmét. Vágóhídra való 125-130 kilogrammos élő- tömegű sertést és 500 kilogrammos vágómarhát értékesíthetnek a tenyésztők. Érdeklődni lehet a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének irodájában. V Pest megye juhtenyésztői- nek jelentkezését várjuk egyesület megalapítása céljából. * Gazdakörök jelentkezését várjuk, amelyek egykor saját ingatlannal rendelkeztek. Ezek visszaigénylése érdekében az épületekkel kapcsolatos dokumentumokkal keressék fel a me-, gyei szövetség irodáját. * Az FM rendelete alapján a 3,6 százalékos zsírtartalmú tehéntej továbbfeldolgozá- sára a felvásárló extra minőség esetén 1,5 Ft/liter; I. osztályú minőség esetén 1 Ft/liter támogatást kap. * A piacra jutás feltételeinek javítása érdekében a földművelésügyi miniszter pályázatot hirdet többlettámogatás igénybevételére: a tejszín, tejpor, savópor, tehéntej és fehérje- koncentrátum exportjához. * Ugyancsak pályázatot hirdettek a bogyós gyümölcsök többletexport-támogatására, a sörárpa import-exportjára, a sonkafélék, élő marha és marhahús exporttámogatására. * A FM, a fővárosi és megyei önkormányzatok közleményt adtak ki a mező- gazdasági termékek idényjellegű, alkalmi és díjmentes árusítóhelyeiről. A termelők ezeken a helyeken mentesülnek a nyugtaadási kötelezettségtől. A címjegyzéket az illetékes ön- kormányzatok kötelesek kifüggeszteni. * A Csongrád, Békés és Pest megyei viharkárosultak 400 millió forint támogatást kapnak a kormánytól. A sáska pusztította 200 hektárnyi terület tulajdonosai 50 millió forint kártérítésben részesülnek. —ONNAN Aranyérmes borászok Nem kell már földig hajolni A kistermelők közül Kökény Benő ceglédi lakos érte el a legmagasabb pontszámot az ez évi Pest megyei borversenyen. Cserszegi fűszeres borát — amelyért aranyérmet és különdíjat is kapott — a barátai biztatására nevezte be a versenybe. A ceglédi gazda kezén látszik, hogy rendszeres fizikai munkát végez. Pedig főállásban a MÉH-Vállalat ceglédi telepigazgató-helyettese. — Megkezdődött a szüret — mondja —, s bizony dolgozni kell. Másfél hektár területen gazdálkodom Cegléd- bercelen, az Aranyhegyen. Bár a földet bériem, a rajta lévő ültetvény az enyém. — Hogyan jutott el a bortermelésben olyan szintre, hogy a legmagasabb pontszámmal jutalmazta a bíráló bizottság az ön cserszegi fii- szeresét? — Hét évvel ezelőtt kezdtem szőlővel foglalkozni, s fokozatosan egyre többet termeltem. Először csak hobbiként csináltam, de ma már ez jóval több annál. Minden szükséges eszközt és edényt beszereztem ahhoz, hogy saját magam feldolgozhassam, amit megtermelek. Korábban már többször részt vettem a ceglédberceli borversenyen, s mindig aranyérmet kaptam. Ennek a mostani elismerésnek azonban nagyon örülök. — Hogyan ismerkedett meg a szőlő és bortermelés titkaival? — Gazdálkodó család sarja vagyok, én magam is mezőgazdasági technikumot végeztem. Gyermekkoromban ugyan besegítettem az otthoni munkába, de őszintén szólva nagyon utáltam a tőkeművelésű szőlőt. Most már egészen más módszerekkel dolgozunk, nem kell egész nap a földig hajolni. Vannak borász barátaim, akik elindítottak ezen a pályán, nagyon sok jó tanácsot kaptam tőlük. — Segít-e a család a munkában ? — A fiam másodéves hallgató a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, s neki is szenvedélyévé vált a szőlő- és a bortermelés. Nagy lelkesedéssel dolgozik, s állandóan a szakkönyveket bújja. Ha valamit nem olyan precizitással csinálok, mint ahogy azt a szakirodalom írja, akkor az már nem tetszik neki. Szakértő az egész család Még felsorolni is sok, hány oklevelet kapott Kiss Attila tápió- szentmártoni lakos az idei borversenyen. Félédes muskotá- lyos borát aranyéremmel és kü- löndíjjal is jutalmazták, a száraz muskotály, a szürkebarát és a chardonnay pedig ezüstérmes lett. Emellett az olaszriz- lingért és a szürkebarátért bronzérmet is kapott. — Számított-e a győzelemre? — kérdeztük a gazdálkodóvá vált kertészmérnököt. — Igen, számítottam, hiszen többször indultam már különböző versenyeken, és mindig nyertem. — Mi a titka a jó bornak? — Jó minőségű szőlőt kell feldolgozni, s az egész technológiai folyamat során külön kell kezelni a különböző fajtákat, hogy megőrizzék tisztaságukat. — Mekkora területen gazdálkodik? — Saját szőlőnk csak hét hektáron van, de az idén először százhuszonegy hektár földet béreltünk. Előtte ugyanis vásároltam a szőlőt, és abból készítettem a bort. Az eredmények azt mutatják, hogy nem jártunk rosszul a bérlettel. A fizikai munkát napszámosok végezték, de az irányítást, a szakmai munkát a család. Rajtam kívül ugyanis az édesapám és a feleségem is kertészmérnök, így ez egy családi vállalkozás. A termeléstől a feldolgozáson keresztül az értékesítésig mindent magunk csinálunk. — Mióta foglalkozik szőlő- és bortermeléssel? — Gyakorlatilag hároméves korom óta ismerem ezt a szakmát. Ezért is mentem a kertészeti egyetemre. Öt évig dolgoztam borászként egy állami gazdaságban, ott az elméleti ismeretek mellé a szakmai tapasztalatokat is megszereztem. Már ebben az időben elkezdtem kiépíteni saját gazdaságomat. Saját szőlőm volt, és ötszáz hektoliteres pincét építettem. Két évvel ezelőtt vásároltunk meg Tápiószentmár- tonban egy nagy borpincét és egy házat, akkor költöztünk ide. — Honnan volt pénze erre a beruházásra? — A házat és a pincét vállalkozói hitelből vettük, az első évi szőlőt pedig, hogy föltölt- hessük a pincét, egy világbanki pályázaton nyert pénzből vásároltuk meg. — Szeretné-e majd átadni gyerekeinek is a szőlő- és bortermelésben szerzett ismereteit? — Egy ötéves lányom és egy négyéves fiam van, az ösz- szes borfajtát, ami a pincénkben megtalálható, kapásból felismerik. A gépektől kezdve minden érdekli őket, a poharat is úgy tartják a kezükben, mint egy szakértő. Halász Csilla 7- s xwuiű mm Az őszi BNV-n a gazdák is találnak újdonságot. Ez a kistraktor tetszetős és kis területen is kiválóan használható, rendkívüli mozgékonysága miatt. Talán az ára riasztó: 298 ezer forint! Erdó'si Agnes felvétele A magyar agrártermékek versenyképesek Beszélgetés Dragon Pál országgyűlési képviselőm — Képviselő úr a parlamenti ülés szünetében kiment a MOSZ által szervezett agrárdemonstrációra. Mi a véleménye a tüntetésről? — Rendhagyó volt ez a tüntetés, hiszen ilyen még nem volt, hogy párhuzamosan a parlament plenáris ülésével, a Kossuth téren felvonuljanak. Azzal nem értek egyet, hogy ilyen formában akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, viszont a felvetett kérdések, problémák valóban nagyobb nyilvánosságot kell kapjanak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyszerűen nem tud társadalmi összefogás nélkül kilábalni jelenlegi, rendkívül nehéz helyzetéből. — Az érdek-képviseleti szerveknek milyen lehetőségük van a gondok orvoslásában, és melyeket tekinthetjük hitelesnek? — Több is lehet. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) csak az egyik érdek- képviseleti szerv, de van a Parasztszövetség, a Gazdakörök Országos Szövetsége, a megyei szövetségek. Egyre több gazdasági egyesület alakul, és az így helyes. A gazdáknak maguknak kell kiválasztaniuk, melyik az a szervezet, amelyikben bíznak, amelyik leginkább képviseli az érdekeiket. — Az országos és megyei gazdaköri szervezetek értesüléseink szerint anyagi háttér nélkül lassan működésképtelenné válnak. Nem lenne célszerű, ha anyagi támogatásban részesülhetnének? — Ha az állam teljesen kivonul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatásából, akkor lassan a magyar mezőgazdaság a hazai piacokon sem tudja tartani a versenyképességét. Életbevágóan fontos az ágaza segítségére sietni hitelekkel é: dotációkkal. Mi tudjuk, hogy ; magyar agrártermékek minősége versenyképes mindenféle nyugati áruval szemben, de meg kell találni azokat a formákat, amelyekkel minél többe vissza lehet juttatni a költségvetésből ezekbe az ágazatokba. — A szép termést tönkre teheti egy vihar vagy jégeső. Az ide, sáskajárást és az aszálykárokai a kormány igyekszik támogatásokkal ellensúlyozni- Mit lehetne tenni még annak érdekében, hogy az új gazdáknak ne szegje keth’ét a sikertelenség? — Nagyon sokat járom az országot, még többet szűkebb pátriámat, a Dunakanyart, sok gazdaemberrel találkozom, sokat beszélgetünk. Ha valamikor, akkor most igazán indokolt a támogatás. Az egyéni- és farmergazdákat hihetetlen büszkeséggel töltik el a sikerek. Váratlan természeti csapásokra azonban számítani kell a mindenkori kormánynak, és a költségvetésben erre a célra komoly tartalékalapokat kell létesíteni. A mindenkori pénzügyminiszter is, a mindenkori költségvetés kialakításakor — az utóbbi három évben legalábbis — egyeztet az Érdekegyeztető Tanáccsal. Úgy vélem, így kell ez működjön a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar esetében is, hiszen ezek Magyarország meghatározó ágazatai. Párbeszédet, érdekegyeztető tárgyalásokat kell folytassanak az érdek-képviseleti szervek az illető tárcák képviselőivel miniszteri szinten. Ezt nekünk, a Kisgazdapárt képviselőinek, de valamennyi parlamenti pártnak is támogatnunk, támogatniuk kell. Bartos Csilla Nőtt a búza vetésterülete Az évek óta tartó csökkenés után megyénkben — 1993-ban 10,2 százalékkal növekedett legfontosabb gabonanövényünk, a búza vetésterülete. A búzából betakarított termés 130,3 ezer tonna volt, valamivel több mint egyharmada az 1986—1990-es évek átlagos termésének. Rozsból 10 789 tonna, 20 százalékkal kevesebb termett, mint az előző évben. A kalászos gabonafélék termesztésének ebben az évben nem kedvezett az időjárás, de a tartós pénzügyi gondok is befolyásolták a csökkenést. Gazdafórum Cegléden A Ceglédi Gazdakör és a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége szeptember 24-én gazdafórumot tart a ceglédi Kossuth Művelődési Központ kaszinóhelyiségében. Délelőtt a megyei gazdakörök tanácskozására kerül sor, majd 13 órától gépgyártó- és értékesítő cégek mutatkoznak be. Amint azt az alakuló ülésen a gazdakörök elhatározták, a fórumokat a megye különböző pontjain tartják, így esett most a választás Ceglédre. A szervezők kérik a gazda- körök vezetőit, tagjait, hogy minél nagyobb létszámban jelenjenek meg. Jelentkezni lehet szeptember 20-áig, levélben vagy telefonon a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségénél: postacím: 1052 Budapest, Városház u. 7. II. emelet 244 — telefon 118-0111/367-es mellék. Pest megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. H. ein. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
