Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
IS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 3 Magyar Fórum Kikapcsolták a villanyáramot és a telefonokat a Magyar Fórum szerkesztőségében kedden délután, nem sokkal 6 óra után a Hírlapkiadó Vállalat alkalmazottai. Mindezek ellenére a lap következő száma megjelenik — tudatta az esti órákban az MTI-vel Krajczár Imre. A Magyar Fórum főszer— áram nélkül kesztője úgy vélte, hogy a Hírlapkiadónak szüksége van az általuk bérelt helyiségekre, és ez lehet az oka az áram kikapcsolásának, mivel bérlettartozása nincs a szerkesztőségnek. A mai napon ugyanis a kiadó felajánlott egy másik szerkesztőségi irodát a Magyar Fórumnak Újpesten. A Hírlapkiadó Vállalat közleménye A rádió és a televízió, valamint több napilap foglalkozott azzal, hogy a Hírlapkiadó Vállalat felmondott a székházában működő' Magyar Fórum szerkesztőségének. Megszólalt Krajczár Imre főszerkesztő és Csurka István ügyvezető igazgató, a Magyar Igazság és Élet Pártjának az elnöke, akik nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták a közvéleményt. Még tavasszal a Hírlapkiadó Vállalat megemelte a bérleti díjakat, de a Magyar Fórum ezt nem fogadta el, továbbá azt sem, hogy a bérletfizetés ütemét megváltoztassák. Mivel nem jött létre egyezség a két fél között, a Hírlapkiadó Vállalat élt a szerződésben biztosított jogával, és 1993. június 7-én, a 60 napos határidőt betartva, augusztus 31-re felmondta a bérleti szerződést. A felmondásra a Magyar Fórum Kft. akkor sem reagált. Mivel a Hírlapkiadó — amely a saját gazdálkodásából tartja fenn magát — a helyiségeket más célra kívánja hasznosítani, ezért olyan műszaki átalakításokra van szükség, amelyek megkívánták a villanyáram és a telefon kikapcsolását. Hozzátesszük még, hogy a Hírlapkiadó két megfelelő cserehelyiséget ajánlott fel a szerkesztőségnek a működés biztosítására, amelyek olcsóbb bérűek. Ennek alapján az olvasó eldöntheti, hogy a bérleti díj nem fizetése és az ehhez kapcsolódó felmondás vajon politikai hátterű-e? (OS) Magyar—finn megbeszélések Közös felelősséggel Szabad Györgv üdvözli Ilkka Suominent (MTI-fotó) (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés elnöke szólt a kis finnugor népek sorsa iránti közös felelősségünkről is, megemlítve, hogy a két parlament ennek érdekében már eddig is sokat tett. A magyar—finn kapcsolatokról szólva kifejtette: politikai kapcsolataink kitűnőek, noha még nem merítettünk ki minden tartalékot. Kifejezte azt a reményét, hogy a Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti megállapodást a finn parlament hamarosan ratifikálni fogja. Ilkka Suominen válaszában nagyra értékelte a két ország képviselőinek együttműködését a nemzetközi szervezetekben, különösen hangsúlyozva az Európa Tanács és az EBEE parlamenti közgyűlésében tevékenykedő delegációk rendszeres véleménycseréjének fontosságát. Rendkívül szükségesnek ítélte a Kelet-Európábán kialakuló konfliktusok megelőzését, a nemzeti kisebbségek problémáinak rendezését. A tanácskozáson elhatározták a két parlament nemzetközi testületekben tevékenykedő delegációi közti együttműködés szorosabbá tételét és a két testület jogszabályalkotó tevékenységének kölcsönös megismertetését. Tanácskoznak az IDU és az EDU bizottságai Kelet-Európát nem szabad leírni (Folytatás az I. oldalról) Egy kérdésre válaszolva Kamp kifejtette: az USA- nak aktív szerepet kell vállalnia Európában, keleten és nyugaton is. Nem sugalmazhatja és nem is akarhatja, hogy az európai kontinens keleti része Nyugat-Európa vagy Oroszország érdekszférájává váljon. Elmondta, hogy az USA kedvezőnek ítéli a Magyarországon, illetve Kelet-Európábán végbement demokratikus változásokat, majd reményét fejezte ki, hogy Magyarország hamarosan felvételt nyerhet a NA- TO-ba. — Kelet-Európát sem politikai, sem gazdasági értelemben nem szabad senkinek „leírnia” — fűzte hozzá. Az IDU svéd elnökétől arra a kérdésre szerettek volna az újságírók választ kapni, hogy a szervezet miként segít az új kelet-európai demokráciáknak. Carl Bildt általában a nemzetközi szervezetek szerepének fontosságát hangsúlyozta: ezek ugyanis lehetővé teszik a kommunikációt, információhoz juttatják a pártokat. Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy az IDU a jövőben intenzívebbé kívánja tenni kapcsolatait az oroszországi demokratikus erőkkel. Alois Mock, az EDU elnöke a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy ma délelőtt az EDU pártelnöki konferenciája megkezdi munkáját, és a magas szintű tanácskozásnak először ad otthont egy új, demokratikus ország. Az osztrák politikus ennek jelentőségét méltatva tisztelgett az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emléke előtt. Mock ismertette a konferencia témáit is: szó lesz az európai biztonság új dimenzióval, a délszláv válsággal kibővült kérdéséről, környezetvédelmi témákról, valamint arról, hogy milyen támogatást kaphatnak az új demokráciák stabilitást célzó gazdasági törekvéseik megvalósításához. Országos gabonatermesztési tanácskozás A magyar mezőgazdaságnak van jövője A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete és az országos gabonatermesztési tanácskozás szervezésében tegnap és ma tanácskozást szerveztek. A jelenlevők hatvan százaléka mezőgazdasági nagytermelő és önálló gazdálkodó, a fennmaradó hányadot mezőgazda- sági termeléssel foglalkozók, minisztériumok, polgármesteri hivatalok és érdekképviseleti szervek képviselői alkotják. A rendezvényt dr. Szabó János földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki előadását rövid helyzetelemzéssel kezdte. A rendszerváltás óta eltelt időszakot a rendezetlen állapotok, a tőkeszegénység, az aszály és a keleti piac elvesztése jellemezte. A mezőgazdaság támogatása nyolcszázalékos, míg a közös piaci országok negyven- nyolc százalékos támogatást élveznek. Sajnos úgy tűnik — mondta a miniszter —, hogy a szocializmus utáni időszak ezeket a velejárókat kötelező módon hordozza magával. Lehetőség szerint nem egymás ellen, hanem egymás mellett kellene dolgozni. Koncepciónk szerint magán- tulajdonon alapuló, verseny- képes, exportorientált ágazatot akarunk. Lehetőségeinkhez képest Európa egyik legnagyobb gabonatermelő országává válhatnánk. Pénzügypolitikai — agrár- politikai és gabonagazdasági kérdésekről dr. Botos Balázs pénzügyminiszteri államtitkár beszélt. „Nincs magyar felemelkedés a mezőgazdaság korszerűsödése nélkül” — kezdte beszédét dr. Kádár Béla külgazdasági miniszter. A magyar agrárkivitel helyzetét számadatokkal jellemezte: 1988-ban 1,6 milliárd dollár. 1992-ben 2,7 milliárd dollár volt a mutató. A piacvesztés oka tehát nem lehet a magyar mezőgazdaság. Sokan azzal vádolják a külgazdaságot, hogy teret ad az importárunak. A válasz erre: 1992-ben 1,5 százalékkal csökkent az agrárimport. Az elmúlt tizenkét hónapban ugyan négy százalékkal nőtt, de ennek több mint felét a déligyümölcs és a kávé teszi ki. Talán figyelnünk kellene arra — tette hozzá a miniszter —, hogy mennyi külföldi áru jön be ellenőrzés nélkül a határokon. Délután a világ- és a hazai gabonapiaci viszonyokról, a gabonapiaci rendtartásról folyt vita és a gabonatermesztés várható tendenciáiról. A mai nap fő témája az őszi gabonafélék termesztésének ökonómiai kérdései és a piacorientált termelésfejlesztés. (b. cs.) A katonák jogállásáról Szabálytalanságok Előtérben a fogyasztóvédelem Nem javult a kereskedelmi morál, a lecsökkent vásárlóerő sem ösztönözte a kereskedőket tisztességesebb magatartásra — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Bárdi Miklós, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője az első féléves tapasztalatokat értékelve. Az eddig eltelt időszakban a főfelügyelőség közel ötezer szabálysértési eljárást kezdeményezett, az élelmiszer-kereskedelemben mintegy kétezer-háromszázat, a ruházati és iparcikkszakmában öt-, illetve hatszázat. A megyei felügyelőségekkel közösen végzett vizsgálatok során kiderült, jelentős mértékben megszaporodtak a különböző szabálytalanságok. Ezért is vált különösen időszerűvé a fogyasztóvédelmi törvény megalkotása, amelynek tervezetét a közeljövőben terjesztik a parlament elé. A katonák jogállásáról szóló törvénytervezetet tárgyalta tegnap a Honvédelmi Minisztérium kabinetje. Az ülésen hozott döntés szerint a javaslat a napokban a kormány elé kerül, s várhatóan szeptember 14-én parlamenti vitája is megkezdődhet. Minderről a Honvédelmi Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján esett szó. Az egyetlen előadó dr. Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. Elöljáróban elmondta, hogy elképzeléseiktől eltérően azért vártak mostanáig a tervezet kor- . mány elé terjesztésével, mert meg akarták ismerni minden parlamenti párt, a függetlenek és a katonai szakértők állásfoglalását. A törvénytervezet húsz fedezete átfogja a katonaélet minden területét. Megalkotása azért vált szükségessé, mert az eddigi törvény elavult, a szabályozást a megváltozott társadalmi-politikai rendszerhez kell igazítani. Nem mellékes az sem, hogy a javasolt új törvények a korábbinál jobban tükrözik azt a szemléletet, miszerint a társadalom szerves részének tekinti a honvédséget. A tervezet többek között kitér a hivatásos katonák javadalmazásának rendszerére, az érdekvédelem kérdéseire is. Előbbi kapcsán dr. Szendrei László elmondta, a katonai, minisztériumi vezetők belátják, hogy csak akkor emelhetők a bérek, ha az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Ebben a vonatkozásban tehát előreláthatólag csak 1995—96-ban kezdeményezhetnek nagyobb változást. Egy kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elmondta, hogy a tervezet fogalmazása során többször tárgyaló- asztalhoz ültek a Katonák Érdekvédelmi Szervezetének (KÉSZ) képviselőivel. R. Z. A nagy huncutság elvtársi volt Sokan, nyilván az Önök ismeretségi körében is, fölháborodnak azon, hogy képviselők innen oda ülnek, esetleg onnan tovább egy harmadik frakcióba. Most például az a hír lebbent fel, hogy Katona Kálmán MDF-es országgyűlési képviselőt pártja nem kívánja indítani kerületében, s ezért átül a Fidcsz-frak- cióba, mivel a fiatalok valószínűleg indítanák. Véleményem szerint, nincs ebben semmi különös, hiszen tudjuk, ez az a foglalkozás, mármint a politika, amely során soha nem tanácsos határozott nemet mondani s ki nem hallotta volna már a népi mondást, mely szerint a politika "űri huncutság”. De azonnal tegyük hozzá, olyan úri huncutságról van szó, amely huncutságnál jobbat még nem találtak ki ahhoz, hogy egy ország irányítható, vezethető legyen. Gondoljunk csak az elmúlt évtizedekre, amikor az egyetlen, ám elég terebélyes frakcióból milyen körülményes lett volna átülni a másikba, s voltak idők azokban az évtizedekben, amikor az átülés azonos volt a másvilágra költözéssel. Amikor nem politikusok „marakodtak”, hanem csupán egy szűk kör, mármint a koncon. Az aztán igazi huncutság volt, persze nem úri, hanem elvtársi. Hosszú távon tudomásul kell venni, hogy a négy esztendőre megválasztott ország- gyűlési képviselők, az urnákhoz járulók szavazatai alapján kerülnek a parlamentbe, ám a következő alkalommal ezt a státusukat könnyedén el is veszíthetik. De semmi bgj, jönnek helyettük majd az újak, akik esetleg rátermettebbek, akik lelkiismeretesebbek vagy határozottabhak, s a parlamenti munka folyik tovább, hála Istennek nem elzárva a nyilvánosság elől. Nem háborgók hát Katona Kálmán viselkedésén, hiszen azt is tudom, a politika olyan, hogyha rászokik az ember— sokszor tapasztalhattuk ezt a múltban — élete kockáztatása árán is ragaszkodik hozzá. A demokrácia legfőbb jele az, hogy Katona Kálmán esetében élete kockáztatásáról szó sem le(Vödrös)
