Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-13 / 213. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ A visegrádi találkozó Szabó II. László életének nagy élménye SS O vette legjobban a kanyarokat A közelmúltban Visegrádon megrendezett motoros találkozón — ahol a veterán versenyzők és hasonlóan nem kamaszkorú benzines paripáik randevúztak egymással és a sportág szerelmeseivel — a sok, régi nagyság között nehéz lenne felállítani az abszolút sorrendet. A legnagyobb tábora azonban kétségkívül Szabó II. Lászlónak volt, aki éppen húsz évvel ezelőtt szenvedett Franciaországban igen súlyos sérülést egy országúti ütközet következtében, s aki azóta nem ült nyeregben. Erre az old boy-találkozóra azonban sikerült „megagitálni” a „kis Szabót”, akit annak idején a motoros berkekben csak- „Dörzsinek” becéztek. Erről a névről, a sokak által várt visz- szatérésről, s egyáltalán, életéről, sportpályafutásáról is beszélgettünk a civilben autószerelő Szabó II. Lászlóval, akit Pesthidegkúton, a Zsíroshegyi úti lakásában kerestem fel. — Bizony, se vége, se hosz- sza az emlékezéseknek, ha egyszer olyan társaságba keveredek -— mondta Szabó II. László, aki a háza melletti garázsban fogadja a kuncsaftokat. — Márpedig ez a visegrádi összejövetel tényleg a motorsport nagy seregszemléje volt. Hogy volt miről tereferélni, hát ez sem kérdéses. Elvégre éppen negyven éve annak, hogy belekezdtem a versenyszerű motorozásba. Egészen pontosan 1954-ben, amikor Szabó II. László 20 éves volt, akkor esett meg az első eset. Akkor valóban éjt nappallá téve kellett készülni a versenyekre, s még álmodni sem mertek az akkori legjobbak olyan márkaháborúról, mint amilyen mostanában van. Előbb éveken át volt a Csepel, majd az ugyancsak hazai termék, a Danuvra. Nem kevesebb, mint hat év telt el, amikor az akkori NDK-beli Sachsenringen egy nagyon erős mezőnyű nemzetközi viadalon sikerült a 3. helyen célba érkeznie. Ennek következtében 1961 és 1971 között az MZ gyár támogatott, mai, divatos kifejezéssel élve, szponzorált. Persze a mérték egészen más volt, mint manapság, s egyébként is, az akkori gyári menők sokkal többet-jobbat kaptak, mint én. A Csepel, a Danuvia, a Ja- wa, az AJS, majd az MZ után 1971-ben elérkezett az első, igazán nagynak tűnő lehetőség, egy Yamaha képében. — Olyan gyors motort sosem kaptam, amelyikkel a leg- jobbakkal szemben egyenlő eséllyel vehettem volna fel a harcot, így maradt a korábbi elméletem. A lényeg az volt, hogy én csak a kanyarokban kereshetek valamit, ott kell megtalálni a leggyorsabb íveket, ott lehet néhány métert hozni a töb- bieken. Azt hiszem, ez nekem legtöbbször elég jól sikerült. Ezt a szerény kijelentést az eredmények messzemenően alátámasztják. A fent említett tízéves ciklusban ugyanis minden évben ott volt a világbajnoki pontverseny első tíz helyezettje között! Nem véletlenül nevezték el annak idején a világ legtechnikásabb motorversenyzőjének, hiszen lóerők dolgában mindig is egyértelmű hátrányban volt versenytársaival szemben. — Bár a körülményeim nem sokat javultak, de legalábbis a távolság a mindenkori élmezőny és közöttem semmiképp sem csökkent, mégis mindig az előrelépésen törtem a fejemet, így ért a franciaországi baleset 1973 áprilisában, amelyből nagy nehezen felépültem, de amely egyben versenyzői pályafutásom végén a pontot is jelentette. \ Innen kezdve nem sokat hallhattunk a „kis Szabóról”. Kemény próbákat élt át az életben, ahol mindig igyekezett megállni a helyét, bár olyan „Dörzsi” — azaz dörzsölt —, mint versenyző korában volt, már nem tudott lenni. Több mint egy évtizedes szünet után visszakanyarodott a motorsporthoz, csendben, szinte észrevétlenül. .. — Annak idején én is szerettem a motocrossozást — emlékezett —, így egyáltalán nem esett nehezemre az edzősködés sem ebben a szakágban. — Legelőször Gyurászik Lászlóval kezdtem el foglalkozni, mégpedig a Budapesti Honvéd- ban, ahová felejthetetlen versenyzőtársam és barátom, Dra- pál Jancsi hívására mentem. Azután egymás után jöttek a többiek, a kiskunlacházi Kamrás Károly és a „majdnem Pest megyei”, a Pesthidegkúton élő Balogi Zoltán. Közülük Balogi volt a legnagyobb tehetség, átlagot meghaladó fizikai kondícióval is rendelkezett, amit aktív cselgáncsozással is fejlesztett. Ám ő is „eltelt” a bajnoki sikerekkel, nem futotta ki magát igazán. Azután nekem is elegem lett az edzősködésből, a nyolcvanas évek végén ezt is feladtam. Aki azt hiszi, hogy Szabó II. László most már végleg eltűnt a süllyesztőben, az nagyot téved. 1991-ben ismét nagy fába vágta a fejszéjét. Rábeszélte Kanadában élő fiát, Attilát, hogy jöjjön haza, s versenyezzen itthon. — Vettünk neki egy Yamahát, csak az belekerült kétmillió forintba, s akkor még nem beszéltem a többi kiadásról! Az az igazság, hogy az 1992-es szezon minden igyekezetünk ellenére sem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, s ennek elsősorban anyagi vonzatúi vannak. Az előzetes ígéretekből nem sok lett, pénz nélkül pedig nem lehet csodát tenni. Egy kiskunhalasi üzletember, Bíró Mihály, aki korábban maga is versenyzett, az idei év elején, valóban a legutolsó pillanatban „alátett” egy 750-es Kawasaki superbike motort, de a sorozatos erőpróbákra már nem jutott pénz. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, mert Attila a többi, tehetséges fiatallal tényleg hozott egy kis friss levegőt a maSzabó II. László híres MZ- motorja nyergében, természetesen kanyarban gyár gyorsasági motorozásba. Bár Bíró úr jövőre is megígérte a támogatását, de az önmagában kevés lenne. Ezért csak akkor vágunk bele egy újabb idénybe, ha sikerül érdemi pénzösszeget előre felhajtani. Újra és ismét visszakanyarodtunk Szabó Attila kálváriájára, aki 1991-ben azért jött haza Kanadából, minden értékét pénzzé téve, hogy itthon komolyan versenyezzen. Édesapja egyre csak azt hangoztatja, mennyire bántja az, hogy „üresjáratba” került a fia, méghozzá az ő rábeszélésére! — Pedig a technikai sportok nagyon jó reklámhordozók — állítja csökönyös meggyőződéssel Szabó II. László. — Én még sosem adtam fel semmit csak úgy, ellenállás nélkül az életben, s nagyon remélem, a fiammal kapcsolatban is lehet még mondanivalóm! Ha pedig végképp nem megy, hát bele kell törődni, de ez a kényszerű megállapítás legkorábban 1994 tavaszán lehet aktuális. így él ma minden idők legtechnikásabb magyar motorversenyzője, Szabó II. László, aki sikereit a Zalka Központi Motoros Klub sportolójaként érte el. A sport egyébként ma is érdekli, de elsősorban azokat a sportágakat követi megkülönböztetett figyelemmel, amelyekben a magyarok rendre eredményesek. Reméli, hogy a téli hónapokban sikerül sínre tenni Attila fia jövő évi versenyeztetését. Azt pedig különösen nagy szeretettel várja, hogy jövőre ismét találkozzanak a veterán motorosok. A visegrádi randevú ugyanis szerinte minden várakozást felülmúlóan jól sikerült! Jocha Károly ...és ma, 1993-ban, saját műhelyében A szerző felvétele Két államvizsga előtt Az elmúlt héten rendezett junior világbajnoksággal gyakorlatilag lezárult az öttusázók ez évi nemzetközi versenyidénye. Már csak az október végi Világ Kupa-döntő1 van hátra, aztán a cél az 1994-es esztendői. A szövetségi kapitányok még nem hirdették ki az új kereteket, az azonban biztos, hogy a férfiaknál a következői szezonban egy „menővel” szegényebb lesz a létszám. Kancsal Tamás szövetségi kapitány az MTI munkatársának elmondta, hogy nem számíthat a Világ Kupa-győztes Hanzély Ákosra, a Csepel 24 éves versenyzőjére. Hanzély ugyanis bejelentette, hogy tanulmányi kötelezettségei miatt, mivel államvizsgázik mind a Közgazdaság-tudományi, mind a Testnevelési Egyetemen, a következő idényben nem tudja vállalni a központi felkészülést. Romarióra ismét számítanak Amint azt várni lehetett, Carlos Alberto Parreira, a brazil labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya ismét számol Romarióval. Az FC Barcelona légiósa a spanyol bajnoki rajtot 3 góljával tette emlékezetessé. Korábban a holland PSV Ein- dhovent erősítette a rakoncátlan természetű futballt'sáfár. Felemlegetik, Romario nemcsak Carlos Alberto Parreirával húzott ujjat. Az 1990-es olaszországi VB-re saját orvosát hozta el... Később, Falcao kapitánykodása időszakában felkérőt kapott a Copa America mérkőzésein való részvételre, de közölte: fáradt, és inkább kiveszi a nyári szabadságát. Az Uruguay elleni, záró VB-selejtezőre Romario a sérült Müller helyét foglalja el a brazil együttesben. — Három gólt rúgott, viselkedése megváltozott, jöhet, nyitva a kapu — nyilatkozta Carlos Alberto Parreira. Hazai siker a gödöllői tornán Jasiunskas a nyitány hőse Nagykőrösi KK—Műegyetemi AFC 75-70 (34-36) Budapest, BEAC-csamok, 400 néző (ebből közel száz körösi). V.: Berki, Forrai. NKK: Király L. (4), Jasiunskas (23/9), Maleras (16), Csor- vási (3/3), Pásztor (11/3). Csere: Szép (3), Módra (12/6), Vadkerti, Lakosa (3/3). Edző: Újhelyi Gábor, Horváth Zoltán. Az 1993/94 évi NB I-es A-csoportos férfi kosárlabda bajnokság első mérkőzését — a nyitó játéknap többi három találkozóját egy órával később kezdték —, a patinás múltú ellenfélnél játszották a megyénk- beliek. Tapogatózó első percek után inkább a jó védekezés volt a jellemző a játékra. Hol egyik, hol másik fél lendült bele jobban, de az eredményállás végig szoros és váltózó volt. Csak egyszer volt maximum 7 pontos a különbség a két fél között, de az is csak pillanatokig. Szerencsére a körösiek többnyire ügyeskedve megtalálták a MAFC erős, színes- bőrű, új, amerikai centere játékának ellenszerét. Szünet után is izgalmas, fordulatos, küzdelmes volt a mérkőzés. Az iramot az első forduló ellenére jól bírták a felek. Két perccel a befejezés előtt az egyetemiek vezettek . Ekkor a végig szívvel- lélekkel küzdő körösieknél Ja- siunkas 3 dobásból sorozatban 8 pontot ért el, majd óriási akaraterővel bravúros győzelem született, idegenben. Az ifjúsági találkozón is a körösiek bizonyultak jobbnak, 85-74 (48-43)-ra. Sulyok Zoltán * Az NB Il-es GEAC I. nyerte a hétvégén Gödöllőn megrendezett kosárlabda tornát. Az egye térni sportcsarnokban a tavai felújított hagyományt folytai va, szombaton és vasárnap méi kőztek meg a csapatok. Ä dön tőben 58-41-re legyőzte Szab Tamás edző csapata a Nyíregy házi MGF SC kosarasait. 0 mérkőzés kétszer 15 percig tai tott.) A harmadik helyen Nagykőrös végzett, a tovább sorrend: 4. Szentendre, 5. Ka zincbarcika, 6. GEAC II., 1 MAFC-vegyész, 8. Kertészei Egyetem. A tornát a Tompító bár, Plussz, a Mullit Kft., a Gödöl lői Polgármesteri Hivatal, Dragon Kft. és a Medián támo gáttá. Gödöllői kosár a Kertészeti Egyetem csapata ellen. A GEAC n. színeiben Ferwag- ner László Adám a pontszerző. Bárdi Péter (8-as mez) és Bucsai Zoltán (12-es mez) kíséri figyelemmel a labda útját a hálóba Balázs Gusztáv felvétele Lipicai Lovasfesztivál Bozsik „orrhosszal” nyert Szilvásváradon vasárnap az akadályhajtás versenyével zárult a Lipaicai Lovasfesztivál keretében megrendezett országos minősítő fogathajtóverseny. A rendezők 860 méter hosszú pályán 20 kaput helyeztek el, és 20-20 cm-t adtak a keréknyomtáv-távol- ságra a versenyzőknek. Köny- nyű feladatnak tűnt a hibátlan hajtás a verseny előtt, közben azonban nem ezt „igazolták vissza” a versenyzők. A kettes fogatoknál csak a nyíregyházi Sinkó és a Tokaji SE versenyzője, ifj. Kapuvári, valamint az összetett versenyben élen álló Benkő Sándor hajtott hibátlanul. Dallos és Boros egyaránt egy-egy hibát vétett, így is megőrizték az összetettben a dobogós helyüket. A négyes fogatoknál az egri Fülöp István és a tápió- szentmártoni Bozsik Józsej hajtott hibátlanul, Fintha egy, Dobrovicz két hibát vétett. Az összevetésben fokozódtak az izgalmak. A kettes fogatoknál Sinkó és ifj. Kapuvári egy-egy hibát vétett, míg a Hódmezővásárhely—Mártély színeiben remekül hajtó Benkő Sándor ezúttal is remekelt. Megérdemelten nyerte az akadályhajtást és az összetett versenyt is. A négyes fogatok összevetésében Bozsik és Fülöp hibátlan hajtást mutatott be. Végül jobb időeredménnyel Bozsik József nyert, s éllovas lett az összetett versenyben is. Szörf Európa-bajnoksag Aliga: bravúr bronzok Szombaton a negyedik futammal — ennyi szükséges ahhoz, hogy hivatalos végeredményt lehessen hirdetni — befejeződött Balatonali- gán a Formula 42-es Szötf Európa-bajnokság. Amint azt már a pénteki napon sejteni lehetett, a magyar versenyzők a szörfsport eddigi legrangosabb eredményét érték el, miután két bornzérmet szereztek. A férfiak köny- nyűsúlyú kategóriájában Király Zsolt, míg a nehézsúlyúaknái Körtvélyesi Miklós állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A racebord/mystral összevont hajóosztályban a Balaton Kupáért versengtek az indulók, itt a férfiaknál az osztrák Christoph Sieber, a nőknél a lett Vita Matise győzött.
