Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-13 / 213. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ 9 Kapható a hirdetési levelezőlap Pest megye valamennyi postahivatalában kapható az a levelezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlapban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink, Vállalkozók, közülctek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi postahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a címünkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán belül megjelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk adhat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatára áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Álláskeresők figyelmébe Közösségszolgálat Alapítvány @ A nagykőrösi munkaügyi irodától kapott információink szerint az alábbi szakterületeken járatosakat várják a munkaadók: Vendéglátó-ipari szakiskolával vagy érettségivel 2 női pultos állás betöltésére van lehetőség. Keresnek egy titkárnőt 45 éves életkor felett, egy számítógépes könyvelőt, 4 kőművest, 5 általános iskolai tanárt, 3 szőlőmunkást, 1 autószerelőt, 1 segédmunkást. Ezenkívül francia- nyelv-tudással el tud helyezkedni 2 gépészmérnök és egy titkárnő. Akiket távolabbi munkahely is érdekel, azoknak ajánlják az egyik budaörsi gépjárműtelephelyet, ahová németnyelv-tudású, TIR jogosítvánnyal rendelkező és 5 éves nemzetközi kamionvezetői gyakorlatot szerzett férfiakat várnak, összesen tíz személyt. Ugyancsak Budapesten kínálkozik munkahely CNC koordináta köszörűsnek, termelés-előkészítőnek, palástköszörűsnek, CNC marósnak, valamint termékmenedzsernek. Az ajánlatokról részletesebb információkat a munkaügyi hivatalban kérhetnek az érdeklődők. A Postabank és Takarékpénztár Rt., a Kós Károly Egyesülés és a Közösségfejlesztők Egyesülete megalapította a Közösségszolgálat Alapítványt. Az alapítókat az a felismerés indította, hogy falva- ink, városaink fejlesztése aktív támogatást igényel, és ez a folyamat a lakosság szerveződésében rejlő erők mozgósításával felgyorsítható, eredményesebbé tehető. Az alapítvány célja, hogy a települések szükségleteiből, hagyományaiból kiinduló közösségfejlesztő munkával elősegítse azok kulturális, szociális, gazdasági, építészeti és környezetvédelmi problémáinak megoldását. Céljai megvalósítása érdekében az alapítvány kuratóriuma országos szakmai segítő hálózat létrehozását határozta el. A szolgálat munkatársainak olyan, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembereket kér fel, akik eddigi munkásságukkal igazolták, hogy képesek elfogulatlanul támogatni minden olyan kezdeményezést, mely a polgári öntevékenység és együttműködés szellemét képviseli. A Közösségszolgálat Alapítvány — együttműködve más szervezetekkel és testületekkel — szoros kapcsolatokra törekszik a helyi önkormányzatokkal, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetekkel, támogatja és szervezi a közösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek kiképzését és továbbképzését, elősegíti a szakmai tapasztalatok nyilvánosságának biztosítását. A hazai feladatok ellátásán túl az alapítvány szerepet vállal a szakemberek külföldi kapcsolatainak megerősítésében és a határainkon tűi élő magyarok közösségeinek létrejöttén, fejlesztésén munkálkodó szakemberek kiás továbbképzésében. Az alapítvány nyitott, kész a társulásra, együttműködésre minden olyan szervezettel, mely céljaival egyetért és ezek megvalósítását támogatni kívánja. Az alapítók a Közösségszolgálat Alapítvány első kuratóriuma tagjainak az alábbiakat kérték fel. A kuratórium elnöke Beke Pál, a Magyar Művelődési Intézet igazgatóhelyettese, tagjai: dr. Horváth Piroska, a Postabank osztályvezetője, Loydl Tamás, a Belügyminisztérium településfejlesztési főosztályának vezetője, Mako- vecz Imre építész, a Kós Károly Egyesülés képviselője, Varga A. Tamás, a Közösség- fejlesztők Egyesületének elnöke. Az alapítvány ügyvezető titkára dr. Kováts Flórián. Az alapítvány székhelye: 1011 Budapest /., Corvin tér 8. Telefon: 201-57-28, telefax: 201-48-92. Tudnivalók a jövedéki tevékenységek engedélyezéséről A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló — 1993. július 1-jén hatályba lépett — törvény a jövedéki tevékenységek folytatásának engedélyezéséről az alábbiak szerint rendelkezik. Az engedélyező hatóságok: A termelési, önálló raktározási, tárolási, nagykereskedelmi, valamint az export és import tevékenységek — tehát a kiskereskedelem kivételével minden jövedéki tevékenység tekintetében — a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékes területi parancsnoksága az engedélyező szerv. Az a területi parancsnokság illetékes, amelynek területén a tevékenységet végzik, több telephely esetén ahol a székhely van, ha ilyen a külföldi vállalkozásnak nincs, akkor szintén a telephely szerint alakul az illetékesség. Kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a jövedéki termék értékesítési helye szerinti település (fővárosi kerület) önkormányzat jegyzője illetékes az engedélyezésre. Több önkormányzat területére kiterjedő kiskereskedelmi üzletlánc esetén az engedélykérelmeket az érintett önkormányzatok jegyzőihez kü- lön-külön kell benyújtani. Mit tartalmazzon az engedélykérelem: A kérelmező személyi adatait, a cégadatokat, továbbá az adószámot, a statisztikai jelzőszámot, a pénzforgalmi (átutalási) számlaszámot és a számlavezető pénzintézet megnevezését. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen jövedéki termékre, illetőleg termékekre és milyen jövedéki tevékenységre kérik az engedélyt. Az egyes tevékenységeket telephelyenként részletezni kell, a kiskereskedelmi tevékenységre irányuló kérelemben pedig meg kell adni az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet alapján bejelentett vagy bejelentésre kerülő üzletkört is. A kérelemhez mellékelni kell a vállalkozást igazoló dokumentumokat, ami egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány, társas vállalkozás esetében a társasági szerződés és a cégbejegyzési végzés, egyéb vállalkozásnál pedig az alapításról szóló okiratokat. Nyilatkozni kell a kettős könyvvezetéssel kapcsolatosan is (kettős könyvvezetést végeznek, vagy igénybe veszik az 1993. évi átmeneti kedvezményt, vagy bérfőzési tevékenységet végeznek). Az első két esetben nyilatkoznia kell a kérelmezőnek, hogy 1994. január 1-jétó'l a kettős könyvvezetésre áttér, a bérfőzdéknek pedig arról, hogy ha átlépik a kétmillió forintos bevételt, áttérnek a kettős könyv- vezetésre. Kiskereskedelmi tevékenység esetében csatolni szükséges az üzlethelyiség, üzemanyagtöltő állomás vagy telephely jogszerű birtoklását tanúsító okiratot (telekkönyvi szemle, bérleti vagy használati szerződés stb.). Minden kérelmezőnek csatolnia kell továbbá az egyéni vállalkozónak vagy a vállalkozás vezetőjének — 30 napnál nem régebbi — erkölcsi bizonyítványát és az állami adóhatóság, valamint a vámhivatal igazolását, hogy adó-, illetve vámtartozásuk nincs. Az engedélyezési eljárás: A jövedéki termékek nagy- és kiskereskedelmére, exportjára és importjára irányuló kérelmet az engedélyező szerv a kérelem és mellékletei alapján bírálja el. Jövedéki termékek termelése és önálló raktározása esetében az engedélyezési eljárás során a területi vámparancsnokság vizsgálja a gyártó üzem, tárolótelep, raktár megfelelőségét a jövedéki ellenőrzés folytathatóságát minősítve. Ennek során a vámparancsnokság helyszíni szemlét tarthat, bekérheti a helyszínrajzot, a berendezések technológiai leírását, az üzemmód, a nyilvántartási és a bizonylati rendszer leírását is. A jövedéki engedélyt az e célra rendszeresített okiraton adja ki az illetékes hatóság. A határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. A jövedéki engedély határozatlan időre szól, tartalmazza, hogy a kérelmező milyen tevékenységek folytatására, milyen székhellyel, telephellyel, illetve kiskereskedelemben milyen üzletkörben szerzett jogosultságot. Átmeneti kedvezmények: A jelenleg jövedéki tevékenységet folytatók részére a törvény átmeneti szabályokat állapított meg, eszerint a jövedéki engedély iránti kérelmüket 1993. szeptember 1-jéig kell benyújtaniuk (két hónapos türelmi idő), az engedélyező szervek eljárására a törvény 6 hónapot határoz meg. Ebből következően jövedéki tevékenységet 1993. július 1 -je után még 8 hónapig lehet jövedékengedély nélkül folytatni. Természetesen ez nem érinti a törvény egyéb rendelkezéseinek betartási kötelezettségét, amiből következően 1993. július 1 -je után a mindenki számára kötelező előírásokat — jogkövetkezmények nélkül — nem lehet megszegni. Dr. Fogarasi Gabriella Az orvos válaszol Lapunk olvasói idó'ról időre olyan egészségügyi, orvosi kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztőség munkatársai nem tudunk válaszolni. Mivel azonban az önök kérdései fontosak a mi számunkra is, a Pest Megyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Az elmúlt hetekhez hasonlóan, most ismét választ ad a szakember. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére (Budapest Vili. kerület, Somogyi Béla utca 6. 1446, Postafiók 331.). Kislányom már elmúlt négy éves, mégis előfordul, hogy éjszakánként bepisil. Nem tudom, mit tehetnék, mivel elég nagy már ahhoz, hogy kimenjen a WC-re. Vagy orvoshoz kéne vinnem? — kérdezte T. E.-né szentendrei olvasónk. Tisztelt Édesanya! Nágyon nehéz a levélben közölt információ alapján az ön kislányára nézve választ adni, úgy gondolom, hogy gyerekgyógyászuknál vagy a megyei pszichoszomatikus ambulancián kellene jelentkezni. Itt most a bepisilésről írnék néhány összefoglaló szót, mely több hasonló problémával küzdő szülőnek nyújt segítséget. Szóval a szobatisztaság, az éjszakai benisilés nem annyira súlyossága, mint gyakorisága miatt jelent problémát az orvosoknak is. A bepisilés zavart okoz a hozzátartozóban, családban és a tágabb környezetben, a közösségekben. Magyarországon főleg az óvodába kerüléskor, illetve a táborozások periódusában. Tehát a mi társadalmi viszonyaink közt a szobatisztaságot az óvodába kerülés időpontjára kívánják meg. (Nappalra a 2. életév második felére, éjszakára a 3. életévben.) Más országokban ez eltolódik a 4., 5. életévre. Ez azzal me- gyarázható, hogy az idegrendszer érése ezen funkciókban akkorra erősödik meg. Ezért úgy gondolom, hogy az olyan négyéves gyermek, aki rendszeresen bevizel, mielőbb kerüljön orvosi kivizsgálásra. Fontos tudni, hogy a családban van-e vesefejlődési rendellenesség, intermittalóan fordul-e elő a panasz, illetve a szülő családjában volt-e olyan, aki későn lett szobatiszta — ezekben az esetekben természetesen előbb kérjük ki szakorvos véleményét. Körbe kell járni a szobatisztaságra szoktatás kezdeti időpontját — tud- niilik, ha korán kezdik, akkor ez nem tudatos a gyermeknél, hanem a szülő ügyes és elkapja a pillanatot, vagy sokáig ülteti a bilin, játékot is ad hozzá — és ilyenkor nemigen tanulja meg a gyerek, miért is ül a „trónon". Tehát az az optimális, ha látja a szülő, hogy erre a célra a vécét használja, ő is ezt szeretné utánozni, azaz akkor várható el, ha a gyerek önállóan tud helyet változtatni, bugyiját le tudja tolni, és megy a biliért, vagy mondja, hogy pisilni, kakilni kell. Ezután szinte napok alatt bekövetkezik a szobatisztaság, általában azon a nyáron, amikor a gyermekünk a 2., 3. életévében van. Ezután pár héttel vagy hónappal a sikerélménye után már éjszakára se kéri a pelenkát, ilyenkor szavazzunk neki bizalmat! Az ennél korábban kialakított tisztasági szoktatások nem bizonyultak stabilnak. Egészen más problémát jelent, ha a már legalább három hónapig szobatiszta gyereknél jelentkeznek a panaszok. Ebben az esetben mielőbb forduljunk orvoshoz. Remélem, az ebben foglaltak egy kicsit segítenek, hogy gyereknek, szülőnek, orvosnak egyre csökkenő problémát jelentsenek ezek a tünetek. Dr. Németh Tünde gyermekorvos Férjem, mióta munkanélküli — már hatodik hónapja -— nagyon megváltozott. Egész nap szinte semmit sem csinál, már a háztartásiháztáji munkákban sem segít. Ül, tévét néz, ha szólnak hozzá, nem válaszol. Ez valami betegség, vagy minket akar bosszantani vele? — kérdezi V. S.-né vecsési olvasónk. Férje egész nap ül, semmit nem csinál, s ha szólnak hozzá, nem válaszol. A viselkedésnek ilyenfajta megváltozása sokféle okból lehetséges. Ez esetben legvalószínűbb, hogy a munkahely elvesztése sajátos krízishelyzetet váltott ki. Különféle veszteségélmények lehangoltságot okozhatnak. Ennek mélysége természetesen különféle lehet, de megítélését csak szakorvosi vizsgálat döntheti el. Az ilyenfajta bezárkózás, esetleg komolyabb hangulati nyo- mottság ma már megfelelően kezelhető, amely nem csupán a kedélyállapot rendezését segítheti elő, de az aktivitás felkeltésével, a tevékenység rendeződésével a munkába találáshoz vezető utat is járhatóvá teszi. Mindezek után javaslom, hogy mielőbb forduljon a területileg illetékes pszichiátriai gondozóintézethez. Dr. Hárdi István kandidátus, vezető főorvos
