Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11 / 212. szám

PEST Tjfnr A D MEG YEl ti 1 iVLí/Al XXXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT A Horthy-család Antall Józsefnél Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fo­gadta Ilona Bowdent, özvegy Horthy Istvánnét és ifjabb Horthy Istvánt, akik Kéri Kál­mán vezérezredes kíséretében keresték fel. A vendégek kö­szönetét mondtak személy szerint a miniszterelnöknek azért, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzójá­nak és családtagjainak újrate­metése a család kívánságának megfelelően méltó keretek kö­zött történt. Für Lajos Szentendrén Magyarország abban a kivé­teles helyzetben van a térség országai között, hogy belső stabilitását nem fenyegetik olyan mértékben a gazdasá­gi és a szociális gondok, vala­mint az etnikai feszültségek, hogy az az ország biztonsá­gát veszélyeztetné — jelen­tette ki Für Lajos honvédel­mi miniszter tegnap Szent­endrén abban az előadásá­ban, amelyet az Energiagaz­dálkodási Intézet üdülőjé­ben vendégeskedő határon túli magyar egyetemisták előtt tartott. A miniszter elmondta, hogy az ország katonai meg­szállásának megszűnése után új alapokra kellett helyezni a katonapolitikát, amelynek leg­főbb célja ma a függetlenség és a szuverenitás biztosítása. Mindez olyan helyzetben, ami­kor a térség stabilitása fella­zult a gazdasági és a szociális feszültségek miatt. Másrészt a nemzetiségi problémák ismét kiújultak a térségben, sőt ez az, ami jelenleg leginkább ve­szélyezteti a biztonságot. Ezért a magyar diplomácia — köztük a katonadiplomácia — arra törekszik, hogy kiilbiz- tonsági hálórendszert fonjon Magyarország köré. Kétolda­lú megállapodásokat kötöt­tünk, és igyekszünk minél szo­rosabb kapcsolatokat kialakíta­ni a nemzetközi szervezetek­kel, de mindeddig nem sike­rült elérni, hogy égy esetleges veszély esetén a NATO vala­milyen mértékben garantálja a térség biztonságát. Für Lajos elmondta: Ma­gyarország mozgósítható, ütő­képes, megfelelő haditechni­kával rendelkező hadsereget tudott teremteni az elmúlt há­rom év alatt. Azt is kifejtette, hogy a ki­sebbségi ügyek rendezését so­kan sokáig kizárták a biztonsá­gi elvek közül. A magyar dip­lomáciának egyik jelentős vív­mánya, hogy mára a nyugati hatalmak egy része belátta: a kisebbségi ügyek rendezése a térség biztonságpolitikájának egyik alapvető' kérdése. H. Cs. \-***" <;-.7yv Patthelyzet Dabas-Sáriban Feláldozzák gyerekeiket? Vimola Károly felvétele Mintegy negyven ellenzéki szülő állandó indulatától kí­sérve zajlott a dabasi önkor­mányzat csütörtöki ülése, ahol Skultéty Sándor köz- társasági megbízott törvé­nyességi észrevételeiről kel­lett volna dönteni, hogy leg­alábbis enyhítsék a dabas- sári iskola körül kialakult áldatlan állapotokat. Az éj­szakába nyúló ülést kora délután ugyanezen szülők képviselőinek sajtótájékoz­tatója előzte meg. A sajtótájékoztatón türel­müket vesztett, végsőkig ki­merült emberek sorolták új­ra: 217, sportpályán tanuló gyereküknek önkormányzati oktatást követelnek a sári is­kolában. Győző atya, a katoli­kus iskola felügyelője nem fo­gadja be őket, az önkormány­zat pedig nem segít gondjaik megoldásában. Az egyházi iskolák alapítá­sát indulatok kísérik szerte az országban. De csak talál­gatni lehet: Dabas-Sári miért nem kivétel? A szinte egy emberként hívő katolikus Hétfőn is iskolán kívül? többségében szlovák telepü­lésrészen a gyerekek 90 szá­zaléka hittanos — és ahogy a szülőktől megtudom: to­vábbra is az marad. Csak ép­pen keresztény szellemű is­kolát nem akarnak, ahol min­den osztályban ott függ a ke­reszt. Mi nem a vallás, és az egyházi iskola, hanem a dik­tatúra ellen vagyunk, amit ránk akarnak kényszeríteni —, kiabálja egy fiatalasz- szony. Társai pedig érveket sorolnak: az egykor vallás- elenes igazgatóról, akinek ta­valyi botrányos újraválasztá­sa megosztotta a tantestüle­tet. A rendszeres részvételt és templombajárást szigorú­an megkövetelő Győző atyá­ról. S a szlovák nyelv tanítá­sáról, amelyet — ezt elisme­rik — továbbra is biztosít a katolikus iskola, csak a nyo­maték kedvéért került érrend­szerükbe. (Folytatás az 5. oldalon) A megyeháza hírei Terítéken az egészségügy Mennyire vegye alapul Pest megye az országos hatáskörű, népegészségügyi programot, kell-e a térség szakirányú fej­lesztési elképzeléseit egyeztetni a fővárossal, mik tar­tozóinak az önkormányzat szociális ellátó feladatai közé, hogyan hívják a jövőben a gödi értelmi fogyatékosok ottho­nát, ehetnek-e a vácdukai óvodások és kisiskolások a telepü­lés nevelőotthonában? Ezek a kérdések is szerepeltek a me­gyeháza népjóléti bizottságának tegnapi ülésén, ahonnan bő­vebben — a korai lapzárta miatt — az első napirendi pont­ról tájékozódhattunk. Horváth Szabolcs megyei fő­orvos gondozásában — nem utolsósorban az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intéze­tének közreműködésével — el­készült a térség egészségügyi fejlesztési koncepciója. Ezt vi­tatták meg tegnap az önkor­mányzat népjóléti bizottságá­nak tagjai, a meghívottak, köz­tük az említett társintézmény vezetője. Molnár Kornélia. Faragó László doktor, a bi­zottság elnöke a koncepciót XXI. századra is alkalmas ter­vezetnek tartotta. Ami a pénzt illeti, Faragó doktor egy ké­sőbbi hozzászólásában is visz- szatért e fejlesztésekhez nélkü­lözhetetlen forráshoz. Kifogá-- solta, hogy az idei megyei költségvetés olyan szerény ösz- szeget hagyott jóvá az ágazat terveinek megvalósításához, melyből egyáltalán nem fut­hatja az említett koncepció­ban szereplő program megva­lósításához. — Már most fel szeretném hívni a kollégák figyelmét ar­ra, hogy amikor az 1994-re esedékes költségvetésről tár­gyal a megyeháza, a fenti kon­cepció programjait szem előtt tartva igényeljenek az ágazat­nak az ideinél magasabb ösz- szeget — mondta a bizottság elnöke. Az ülés résztvevőinek több­sége kiemelkedően jónak tar­totta a programtervezetet. Ugyanakkor többen több szempontból is kifogásolták annak szerkezetét. Érdemben szólt az ügyhöz Molnár Kor­nélia, a megyei ÁNTSZ elnö­ke, aki az országos érvényes­ségű népegészségügyi prog­ram megyei „honosítását” ja­vasolta. — A Kertai Pál, az orszá­gos tisztiorvosi szolgálat veze­tője által elkészített népegész­ségügyi program öt nemzeti célt, tíz nemzeti programpon­tot és húsz feladatot határoz meg. Az első kategóriába tar­tozó alapelvek olyan lényege­sek — mind országos, mind megyei szempontból —, hogy javaslom a térség egészség- ügyi koncepcióját azoknak megfelelően átdolgozni — magyarázta a főorvos asz- szony. Néhány ellenvéle­mény, illetve módosító javas­lat után Molnár Kornélia is­mét leszögezte: az említett népegészségügyi program be­tegségcsoportok alapján „rangsorolja” a hazai lakos­ságot. — Azért tartom a me­gye számára is követendő' elv­nek az országos hatáskörű programot — mondta a főor­vos asszony —, mivel ez hatá­rozza meg — térségi lebontás nélkül — a szakágazat előtt álló feladatokat, legszüksége­sebb teendőket. Csak ezek is­meretében, illetve ezeknek a megyei szempontok alapján történő értékelésében lehet olyan konkrét dolgokról be­szélni, mint létesüljön-e Kere- pestarcsán traumatológiai osz­tály, kell-e például Vácott és Cegléden kardiológia, vagy tá­mogassa-e a megyei vezetés a nagykőrösiek rehabilitációs törekvéseit. A fenti kérdés kö­rül kialakult vitában újabb ér­dekes felvetésként hangzott el, hogy megfontolandó lenne a megközelítőleg egymillió la­kossal számoló megyei és a kétmillió emberre vetített fő­városi egészségügyi koncepci­ót egységesen kezelni, vagy legalábbis egyeztetni. A javas­lattal elvben mindenki egyet­értett, de egyebek között aka­dály, hogy például Budapest­nek még nincs kész egészség- ügyi koncepciója. A népjóléti bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy egy újabb egyeztetés után vég­leges formába öntik a megyei egészségügyi koncepciót, an­nak érdekében, hogy az októ­ber 8-án esedékes közgyűlé­sen vitatéma lehessen. (mallár) Milliárdos töredék A húszmilliárdos bankbotrányról sokan és sokféle­képpen nyilatkoztak már eddig is, s feltehetőén még kötetekre rúg majd a páratlan ügy „szakirodalma”. Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség elnöke példá­ul — a Kossuth Rádió csütörtök reggeli adása sze­rint — azt mondta, hogy ez a húszmilliárd csak töre­déke a hazai bankokban mozgó pénzösszegeknek. A fent említett úrtól az is idézte a rádió, hogy a leg­nagyobb, hatmilliárdosra becsült tétel esetében a bor­ravaló akár 600 millió is lehetett. Egyébként a pén­zek jelentó's részéről még azt sem tudjuk, tudhatjuk, mely bankban (bankokban) vették fel azokat, de az biztos, hogy nem sikkasztásról van szó (ezt Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke is kijelentette a tévében), ha­nem megalapozatlan hitelekről. Hovatovább azoknak adok igazat, akik nem olvas­nak újságokat, a rádiót s a tévét pedig kategorikusan kikapcsolják amikor hírek, hírmagyarázatok követ­keznek. Ezekben a műsorokban ugyanis oly mérték­ben elszaporodtak a Pulai Miklós nyilatkozatához ha­sonló hangvételű, abszolút vérforraló, nemtörődöm minősítések, vélekedések, amelyeket egyszerűen nem lehet vérnyomásemelkedés nélkül meghallgatni. Meg­emészteni pedig végképp nem lehet, s nem is szabad; azok tartalmával, a szavak mögött meghúzódó végze­tes cinizmussal pedig tilos még a hallgatás szintjén is azonosulni. Hogy miért nem? Egyszerűen azért, mert az ilyen és hasonló esetekben — ahelyett, hogy ordítanának a tehetetlen dühtől! — kimondva, kimondatlanul, de bűnpártolás, a hatalmas nagyságrendű gazdasági bűntény elbagatellizálása történik. „Csak töredéke” — hangzott el egyértelműen, ami magyarra lefordít­va körülbeül annyit tesz, hogy „nem is történt olyan nagy dolog”... Humánus és embercentrikus valaki lé­vén nem érthetek egyet a világ számos országában uralkodó módszerekkel, de az biztos, hogy ilyesmiért például Kínában nem egy embert fejbeló'nének. A megoldás nem errefelé keresendő', ez sem vitás. Az vi­szont megint csak igény, hogy valamiféle visszatartó erőre csak szükség lenne. Arról nem is szólva, hogy ekkora összeg az ország legszegényebb egymilliós rétegének egy éven át havi 1700 forintnyi szociális segélyre nyújtana lehetősé­get. Azoknak az embereknek, akiket — ha elemeinek egy tábla csokoládét, vagy tíz deka kávét — ugyan­csak meghurcolnak. Miközben nekik senki nem mondja, hogy ez vagy az csak jelentéktelen töredéke a napi forgalomnak. A milliárdok „lényeiéivel”szem­ben viszont annál jobban érvényesül a finom hang, a kesztyűs kéz. A „kéz kezet mos” elméletéről, és napjainkban is oly nagy sikerrel működő' gyakorlatáról nem is be­szélve... Jocha Károly Tanévnyitó a gödöllői egyetemen A Újragondolandó teendőek A kormány nem követett el hibát a mezőgazdaság irányí­tásában, amikor a tervutasítá­sos rendszer lebontásával a magántulajdonon alapuló ver­senyképes és exportorientált agrárágazat kialakítására kö­telezte el magát — mondta Szabó János földművelés- ügyi miniszter tegnap a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem 73. tanévének megnyitá­sakor. Kétségtelen — folytat­ta —, hogy sok tekintetben újra kell gondolni a tennivaló­kat, hiszen az ágazat a várt­nál is nehezebben heveri ki a keleti piac elvesztését, vala­mint az aszályt és a pénzügyi finanszírozás okozta gondo­kat. A jövedelmezőség hiá­nya korábban nem volt ilyen feltűnő, ma ugyanis mindösz- sze 8 százalék támogatást tud a költségvetés biztosítani, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években pedig en­nek a sokszorosát érte el a tá­mogatás mértéke. Igaz, az ágazat még most is nyögi en­nek terheit, hiszen a szubven­ciókra akkor sem az ipar, vagy a szolgáltatás nyereségé­ből futotta, hanem külföldi hi­telekből. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents