Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
PEST Tjfnr A D MEG YEl ti 1 iVLí/Al XXXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT A Horthy-család Antall Józsefnél Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fogadta Ilona Bowdent, özvegy Horthy Istvánnét és ifjabb Horthy Istvánt, akik Kéri Kálmán vezérezredes kíséretében keresték fel. A vendégek köszönetét mondtak személy szerint a miniszterelnöknek azért, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának és családtagjainak újratemetése a család kívánságának megfelelően méltó keretek között történt. Für Lajos Szentendrén Magyarország abban a kivételes helyzetben van a térség országai között, hogy belső stabilitását nem fenyegetik olyan mértékben a gazdasági és a szociális gondok, valamint az etnikai feszültségek, hogy az az ország biztonságát veszélyeztetné — jelentette ki Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Szentendrén abban az előadásában, amelyet az Energiagazdálkodási Intézet üdülőjében vendégeskedő határon túli magyar egyetemisták előtt tartott. A miniszter elmondta, hogy az ország katonai megszállásának megszűnése után új alapokra kellett helyezni a katonapolitikát, amelynek legfőbb célja ma a függetlenség és a szuverenitás biztosítása. Mindez olyan helyzetben, amikor a térség stabilitása fellazult a gazdasági és a szociális feszültségek miatt. Másrészt a nemzetiségi problémák ismét kiújultak a térségben, sőt ez az, ami jelenleg leginkább veszélyezteti a biztonságot. Ezért a magyar diplomácia — köztük a katonadiplomácia — arra törekszik, hogy kiilbiz- tonsági hálórendszert fonjon Magyarország köré. Kétoldalú megállapodásokat kötöttünk, és igyekszünk minél szorosabb kapcsolatokat kialakítani a nemzetközi szervezetekkel, de mindeddig nem sikerült elérni, hogy égy esetleges veszély esetén a NATO valamilyen mértékben garantálja a térség biztonságát. Für Lajos elmondta: Magyarország mozgósítható, ütőképes, megfelelő haditechnikával rendelkező hadsereget tudott teremteni az elmúlt három év alatt. Azt is kifejtette, hogy a kisebbségi ügyek rendezését sokan sokáig kizárták a biztonsági elvek közül. A magyar diplomáciának egyik jelentős vívmánya, hogy mára a nyugati hatalmak egy része belátta: a kisebbségi ügyek rendezése a térség biztonságpolitikájának egyik alapvető' kérdése. H. Cs. \-***" <;-.7yv Patthelyzet Dabas-Sáriban Feláldozzák gyerekeiket? Vimola Károly felvétele Mintegy negyven ellenzéki szülő állandó indulatától kísérve zajlott a dabasi önkormányzat csütörtöki ülése, ahol Skultéty Sándor köz- társasági megbízott törvényességi észrevételeiről kellett volna dönteni, hogy legalábbis enyhítsék a dabas- sári iskola körül kialakult áldatlan állapotokat. Az éjszakába nyúló ülést kora délután ugyanezen szülők képviselőinek sajtótájékoztatója előzte meg. A sajtótájékoztatón türelmüket vesztett, végsőkig kimerült emberek sorolták újra: 217, sportpályán tanuló gyereküknek önkormányzati oktatást követelnek a sári iskolában. Győző atya, a katolikus iskola felügyelője nem fogadja be őket, az önkormányzat pedig nem segít gondjaik megoldásában. Az egyházi iskolák alapítását indulatok kísérik szerte az országban. De csak találgatni lehet: Dabas-Sári miért nem kivétel? A szinte egy emberként hívő katolikus Hétfőn is iskolán kívül? többségében szlovák településrészen a gyerekek 90 százaléka hittanos — és ahogy a szülőktől megtudom: továbbra is az marad. Csak éppen keresztény szellemű iskolát nem akarnak, ahol minden osztályban ott függ a kereszt. Mi nem a vallás, és az egyházi iskola, hanem a diktatúra ellen vagyunk, amit ránk akarnak kényszeríteni —, kiabálja egy fiatalasz- szony. Társai pedig érveket sorolnak: az egykor vallás- elenes igazgatóról, akinek tavalyi botrányos újraválasztása megosztotta a tantestületet. A rendszeres részvételt és templombajárást szigorúan megkövetelő Győző atyáról. S a szlovák nyelv tanításáról, amelyet — ezt elismerik — továbbra is biztosít a katolikus iskola, csak a nyomaték kedvéért került érrendszerükbe. (Folytatás az 5. oldalon) A megyeháza hírei Terítéken az egészségügy Mennyire vegye alapul Pest megye az országos hatáskörű, népegészségügyi programot, kell-e a térség szakirányú fejlesztési elképzeléseit egyeztetni a fővárossal, mik tartozóinak az önkormányzat szociális ellátó feladatai közé, hogyan hívják a jövőben a gödi értelmi fogyatékosok otthonát, ehetnek-e a vácdukai óvodások és kisiskolások a település nevelőotthonában? Ezek a kérdések is szerepeltek a megyeháza népjóléti bizottságának tegnapi ülésén, ahonnan bővebben — a korai lapzárta miatt — az első napirendi pontról tájékozódhattunk. Horváth Szabolcs megyei főorvos gondozásában — nem utolsósorban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézetének közreműködésével — elkészült a térség egészségügyi fejlesztési koncepciója. Ezt vitatták meg tegnap az önkormányzat népjóléti bizottságának tagjai, a meghívottak, köztük az említett társintézmény vezetője. Molnár Kornélia. Faragó László doktor, a bizottság elnöke a koncepciót XXI. századra is alkalmas tervezetnek tartotta. Ami a pénzt illeti, Faragó doktor egy későbbi hozzászólásában is visz- szatért e fejlesztésekhez nélkülözhetetlen forráshoz. Kifogá-- solta, hogy az idei megyei költségvetés olyan szerény ösz- szeget hagyott jóvá az ágazat terveinek megvalósításához, melyből egyáltalán nem futhatja az említett koncepcióban szereplő program megvalósításához. — Már most fel szeretném hívni a kollégák figyelmét arra, hogy amikor az 1994-re esedékes költségvetésről tárgyal a megyeháza, a fenti koncepció programjait szem előtt tartva igényeljenek az ágazatnak az ideinél magasabb ösz- szeget — mondta a bizottság elnöke. Az ülés résztvevőinek többsége kiemelkedően jónak tartotta a programtervezetet. Ugyanakkor többen több szempontból is kifogásolták annak szerkezetét. Érdemben szólt az ügyhöz Molnár Kornélia, a megyei ÁNTSZ elnöke, aki az országos érvényességű népegészségügyi program megyei „honosítását” javasolta. — A Kertai Pál, az országos tisztiorvosi szolgálat vezetője által elkészített népegészségügyi program öt nemzeti célt, tíz nemzeti programpontot és húsz feladatot határoz meg. Az első kategóriába tartozó alapelvek olyan lényegesek — mind országos, mind megyei szempontból —, hogy javaslom a térség egészség- ügyi koncepcióját azoknak megfelelően átdolgozni — magyarázta a főorvos asz- szony. Néhány ellenvélemény, illetve módosító javaslat után Molnár Kornélia ismét leszögezte: az említett népegészségügyi program betegségcsoportok alapján „rangsorolja” a hazai lakosságot. — Azért tartom a megye számára is követendő' elvnek az országos hatáskörű programot — mondta a főorvos asszony —, mivel ez határozza meg — térségi lebontás nélkül — a szakágazat előtt álló feladatokat, legszükségesebb teendőket. Csak ezek ismeretében, illetve ezeknek a megyei szempontok alapján történő értékelésében lehet olyan konkrét dolgokról beszélni, mint létesüljön-e Kere- pestarcsán traumatológiai osztály, kell-e például Vácott és Cegléden kardiológia, vagy támogassa-e a megyei vezetés a nagykőrösiek rehabilitációs törekvéseit. A fenti kérdés körül kialakult vitában újabb érdekes felvetésként hangzott el, hogy megfontolandó lenne a megközelítőleg egymillió lakossal számoló megyei és a kétmillió emberre vetített fővárosi egészségügyi koncepciót egységesen kezelni, vagy legalábbis egyeztetni. A javaslattal elvben mindenki egyetértett, de egyebek között akadály, hogy például Budapestnek még nincs kész egészség- ügyi koncepciója. A népjóléti bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy egy újabb egyeztetés után végleges formába öntik a megyei egészségügyi koncepciót, annak érdekében, hogy az október 8-án esedékes közgyűlésen vitatéma lehessen. (mallár) Milliárdos töredék A húszmilliárdos bankbotrányról sokan és sokféleképpen nyilatkoztak már eddig is, s feltehetőén még kötetekre rúg majd a páratlan ügy „szakirodalma”. Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség elnöke például — a Kossuth Rádió csütörtök reggeli adása szerint — azt mondta, hogy ez a húszmilliárd csak töredéke a hazai bankokban mozgó pénzösszegeknek. A fent említett úrtól az is idézte a rádió, hogy a legnagyobb, hatmilliárdosra becsült tétel esetében a borravaló akár 600 millió is lehetett. Egyébként a pénzek jelentó's részéről még azt sem tudjuk, tudhatjuk, mely bankban (bankokban) vették fel azokat, de az biztos, hogy nem sikkasztásról van szó (ezt Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke is kijelentette a tévében), hanem megalapozatlan hitelekről. Hovatovább azoknak adok igazat, akik nem olvasnak újságokat, a rádiót s a tévét pedig kategorikusan kikapcsolják amikor hírek, hírmagyarázatok következnek. Ezekben a műsorokban ugyanis oly mértékben elszaporodtak a Pulai Miklós nyilatkozatához hasonló hangvételű, abszolút vérforraló, nemtörődöm minősítések, vélekedések, amelyeket egyszerűen nem lehet vérnyomásemelkedés nélkül meghallgatni. Megemészteni pedig végképp nem lehet, s nem is szabad; azok tartalmával, a szavak mögött meghúzódó végzetes cinizmussal pedig tilos még a hallgatás szintjén is azonosulni. Hogy miért nem? Egyszerűen azért, mert az ilyen és hasonló esetekben — ahelyett, hogy ordítanának a tehetetlen dühtől! — kimondva, kimondatlanul, de bűnpártolás, a hatalmas nagyságrendű gazdasági bűntény elbagatellizálása történik. „Csak töredéke” — hangzott el egyértelműen, ami magyarra lefordítva körülbeül annyit tesz, hogy „nem is történt olyan nagy dolog”... Humánus és embercentrikus valaki lévén nem érthetek egyet a világ számos országában uralkodó módszerekkel, de az biztos, hogy ilyesmiért például Kínában nem egy embert fejbeló'nének. A megoldás nem errefelé keresendő', ez sem vitás. Az viszont megint csak igény, hogy valamiféle visszatartó erőre csak szükség lenne. Arról nem is szólva, hogy ekkora összeg az ország legszegényebb egymilliós rétegének egy éven át havi 1700 forintnyi szociális segélyre nyújtana lehetőséget. Azoknak az embereknek, akiket — ha elemeinek egy tábla csokoládét, vagy tíz deka kávét — ugyancsak meghurcolnak. Miközben nekik senki nem mondja, hogy ez vagy az csak jelentéktelen töredéke a napi forgalomnak. A milliárdok „lényeiéivel”szemben viszont annál jobban érvényesül a finom hang, a kesztyűs kéz. A „kéz kezet mos” elméletéről, és napjainkban is oly nagy sikerrel működő' gyakorlatáról nem is beszélve... Jocha Károly Tanévnyitó a gödöllői egyetemen A Újragondolandó teendőek A kormány nem követett el hibát a mezőgazdaság irányításában, amikor a tervutasításos rendszer lebontásával a magántulajdonon alapuló versenyképes és exportorientált agrárágazat kialakítására kötelezte el magát — mondta Szabó János földművelés- ügyi miniszter tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 73. tanévének megnyitásakor. Kétségtelen — folytatta —, hogy sok tekintetben újra kell gondolni a tennivalókat, hiszen az ágazat a vártnál is nehezebben heveri ki a keleti piac elvesztését, valamint az aszályt és a pénzügyi finanszírozás okozta gondokat. A jövedelmezőség hiánya korábban nem volt ilyen feltűnő, ma ugyanis mindösz- sze 8 százalék támogatást tud a költségvetés biztosítani, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években pedig ennek a sokszorosát érte el a támogatás mértéke. Igaz, az ágazat még most is nyögi ennek terheit, hiszen a szubvenciókra akkor sem az ipar, vagy a szolgáltatás nyereségéből futotta, hanem külföldi hitelekből. (Folytatás a 2. oldalon)
