Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. SZEPTEMBER /.. SZERDA A börtön falán az emléktábla Mindszenty József hercegprímásra emlékezik egykori saját tulajdonukról, a nosztrai parasztembereknek lett volna joguk dönteni. így aztán a kezelők csak a lyukas csizmától szabadulnak. Nincs állami tartalék ingatlan. Nem jelöltek kárpótlásra például erdőket, amiknek négyszeres aranykorona szorzatuk van. Itt most annyi az összevisszaság, bizonytalanság, meg a kisember tőkehiánya, hogy attól kell félni: tavaszra parlagon maradnak a földek. Márianosztrának ma 834 lakója van. Egy század eleji kimutatás szerint még 1918-ban 1 ezer 760-an éltek a községben. Gombos Mihály képviselő úr szerint részint azért csökkent a népesség, mert a fiatalok oda költöztek, ahol jobb és köny- nyebb munkát adó helyek közelébe kerülhettek. Másrészt beszorította a falut a börtön, az állami gazdaság, s nem maradt hely lakások építéséhez. Nosztrát még ma is hátrányos helyzetbe hozzák olyan intézkedésekkel, mint például a szobi kőzúzó idetelepítése. Azt gondolták: nyeltek ők már elég port, nyelje most már a szomszéd. A helyi bánya nagy robbantásai megremegtetik az öreg házak falait. Volt úgy, hogy a portákra is bezúdult a kő. Ilyen viszonyok között éli mindennapjait Márianosztra, ahol az optimizmus és szívós akarat jeleként az elmúlt három évben új utak épültek, az iskola udvarán sportpályát nyitottak meg, új tornatermet, öltözőt építettek. A múltból meríteni, a jelenben építkezni. Ez a gondolat határozza meg ebben a községben is a mindennapok tetteit. A Szent István-napi ünnepségek alkalmával felavatták a II. világháború áldozatainak emlékművét. Kovács T. István Szűkebb hazánk kincse Nagy Lajos alapította Új utak, új sportpálya A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Márianosztra r.k. templomának magasba szökő két tornya már messziről látszik a tájban. A templomhoz csatlakozó női fegyintézet miatt a templom a legkevésbé ismert középkori eredetű műemlékeink közé tartozik. A település története és egyben az épület története is a XIII., illetve a XIV. századra nyúlik vissza, amikor 1352-ben Nagy Lajos a pálos rendnek itt „in Nostre” adományozott területet az akkor még elhagyott, sűrű erdőkkel borított börzsönyi hegyvidéken. Remete Szent Pál rendjét — az egyetlen hazai alapítású szerzetesrendet — Nagy Lajos király különösen pártfogolta és maga is gyakran tartózkodott a Nosztrán felépült kolostorban. Sok adománnyal és kiváltsággal látta el a rendet, amely kiváltságokat Zsigmond és Mátyás is megerősítette. A török időkben a nosztrai szerzetesek Vi- segrádra mentek és a jobbágyokkal együtt a várat védték. Ezalatt a kolostor úgy 1566 táján nem annyira a török, mint inkább a környéken garázdálkodó urak miatt tönkrement. 1711-ben kezdik meg az újjáépítést és 1729-ben fel is szentelik a templomot, amely- lyel egy időben a kolostor is felépül, nagyjából a középkori elrendezését követve. Mivel a kolostornak asztalosműhelye is volt, a templom és a kolostor berendezését és faszobrait is maguk a rendhez tartozó laikus testvérek készítették és faragták. A kéttornyú templom a hazai érett barokk építészet egyik jellegzetes példája, csak a gótikus szentély középkori eredetű. A gazdagon 1948-ban oszlatja fel a hatalom. Ezután következik a mai, közbűntényes férfiak börtönének újkori, sötét előtörténete. Az ötvenes években a politikai elítéltek, koncepciós perek áldozatai kerültek ide, s vált a leghírhedtebbé a mária- nosztrai kínzóhely. Mindennapok krónikája A déli órákban majdnem nép- telen főtéren begördül és visz- szaindul Szobra az autóbusz. Néhány asszony mutogatta várakozás közben, hogy nézzem csak: A szép ABC-áruhá- zat otthagyta a bérlő, a szobi áfész meg nem nyitja ki. Komolyabb vásárlás végett, így például húsért is inkább Szobra utaznak az emberek mostanában, mert ha van is már privát kereskedelem, az még nem az igazi. De hisz Szob itt a központ más vonatkozásban is. Oda járnak dolgozni a kőbányászok, a vasutasok. Itt meg volna a nem túl bőven termő föld, az erdő, de most semmi sem olyan igazi, s ezért már itt is sok a munka- nélküli. Akiknek egy része, miután hazakerültek, most már ha hívják őket, akkor sem sietnek munkába. Várnak. A kis pénzt ígérő állások helyett jobb jövedelemre. Boltban, kocsmában vélik úgy az emberek, hogy ha majd nem lesz más, akkor úgyis a földművelésre kényszerül a lakosság. Egyelőre csak tizenketten igényeltek földet a nagybirtokos gödi Dunamenti Termelőszövetkezet által kezelt területekből, s Szajbert István jegyzőnek éppen ezért gyűlt meg a baja. — Valószínű, hogy fellebbezni kell a kárpótlásra kijelölt területek miatt — mondja. — A szövetkezet döntötte el, hol parcellázhatunk, holott mint kiképzett, három boltszakaszos belső térben — a bordás boltozató gótikus szentélyben álló impozáns főoltáron kívül — hat mellékoltár található. (A főoltárt Hasenmiller János pálos fráter szép faszobrai díszítik. Az egyik mellékoltáron a lengyelországi Czestochowa Mária-kegyképének másolata látható, mivel a lengyel kolostort is a márianosztrai szerzetesek alapították 1384-ben.) 1786-ban a pálos rendet feloszlatták és a templomból plébániatemplom lett, a kolostor épületéből pedig 1809-ben katonai raktár, majd 1854-től női fegyintézet. A templom műemléki védettséget élvez, az egykori kolostor, a fegyintézet épülete műemlék jellegű. Pamer Nóra 1989-ben kezdődött újra az itteni pálos rend élete. A ház története először 1526-ban, Mohács eleste után, 1535-ben szakadt meg, mígnem 1711-ben két pálos érkezik, és újrakezdi a munkát. II. József 1786-ban az egész birodalom területén feloszlatja a pálosokat. Ezután 1850-es években lesz börtön a kolostorból. A női fegyházban a vincés nővérek próbálják a társadalom ki- Márianosztrán a kő a kenyeret jelenti az itt élőknek rekesztettjeit visszavezetni a Hancsovszky János felvételei normális emberi életbe. Őket A Börzsöny hegyoldalain kígyózó erdei úton egyszer csak véget ér a sűrűség. Tágas fennsík tárul ki az út bal oldalán. Szemben az Ipoly fölötti hegység csúcsai lebegnek. Balról a dombok fölött a Dunát kísérő hegyvonulat kékellik. Nemrég még az Alagi Állami Gazdaság ridegtartású marhái legeltek errefelé, melyek talán a gazdaváltás miatt tűntek el, mióta magánkézbe került a terület. Az is lehet, hogy a szárazság vette el a jószág kedvét, hisz nem zöld, hanem színtelen, száraz és poros most ez a táj, mely fölött közvetlenül a márianosztrai kőbánya teraszai kanyarognak. Szent volt és trafikos Ha azt mondom, Márianosztra, feltétlenül a börtön jut az eszembe. Sajnálom, hogy ilyen igazságtalan vagyok a tisztelt helybeliek iránt, de nem tehetek róla, hogy az ötvenes években ez került be minden magyar ember tudatába. Pláne azokéba, akiket a legtragikusabban érintett a korabeli önkény. Mint az én kedves János bátyámat, aki cserkészparancsnokként tanítga- tott kisiskolás koromban a versmondásra, vezényelte a számháborúinkat. Aki térképjeleket tanított. Megmutatta, hogyan lehet a terepen tájékozódni, pedig csak egyszerű fodrászmester volt. Egyszerű? Még a rádióamatőrködéshez is értett a kor színvonalán, s ez lett a veszte. Hírszerző gyanújába keveredett, s egy este, amint a mozielőadásról hazatért, lakása belső ablakfüggönye mögül lépett elő egy pisz- tolyos katona. A következő percben már a lefüggönyözött fekete autóban találta magát. Nem tudta senki, hová vitték. Évekig nem jött hír felőle, s talán ő maga sem sejtette, hogy nevezik azt a helyet, azt a hegyet, ahová naponta munkára vezénylik, ahol olyan szenvedéseknek vetik alá, melynek örökké a testén viselt nyomait a nyolcvanas években mutogathatta már a falu strandján. Minderről soha nem tehetett Márianosztra békés és szorgalmas népe, amely szerényen és szegényen élt a szigorú, tőle elkülönülő őrzők környezetében. Mindig nagyon nehezen. Azt meséli az idős Gombos József nyugíjas kőfaragó, akivel a „ritzerek” közismerten nehéz munkájáról szót váltunk, hogy az ő fiatalsága idején nekik, kétkezi dolgozóknak olyan nehéz volt itt a helyzetük, hogy még az egyetlen szórakozásra alkalmat adó helyen, a kocsmában is csak ketten tudtak kifizetni egy kis- fröccsöt. Mindig megállapodtak, melyikük mennyit iszik a pohárból. A harmincas évek ilyen nyomort hozó gazdasági válsága után meg jött a világ- politikai krízis. Katonaság, háború, fogság, szüntelen újrakezdés. Eredetileg a gazdálkodást választotta volna, de a föld körüli huzavona, a tsz- szervezések következtében mégiscsak a kőbányászat adta a legbiztosabb kenyeret. No meg az is vette ki az erőt így elmélkedés közben merítsen erőt birodalma ügyeinek intézéséhez, önmaga erősítéséhez. Mielőtt a velencei hadjáratra indult, itt jövendölte meg leendő győzelmét a szentéletű Lukács házfőnök. Mária- nosztráról küldött 1382-ben Lajos 16 pálos remetét Lengyelországba, s ott unokaöcs- csével megalapította a czesto- chowai kolostort. Vannak pálos történészek, akik azt állítják, hogy Hedvig lányának, lengyel trónörökösnek, a lengyelek szeretve tisztelt Jadvi- gájának is Márianosztra volt a nevelőhelye. Más feljegyzések szerint Kapisztrán János is járt ezen a világ zajától távoli helyen. Ezekhez az ismeretekhez a Pálos Kolostor és Plébánia segítségével jutok hozzá, ahol A főtéren mindig van megbeszélnivaló idősebb korra, de azért a közügyekre jut még a maradékából. Gombos József önkormányzati képviselő Mária- nosztrán. Lajos király ajándéka Márianosztra híre és történelme semmiképpen sem a börtönnel kezdődik. Több köze van az egyháztörténetnek ahhoz a sajátos fejezetéhez, melyből az egyetlen magyar alapítású pálos rend krónikája ismerhető meg. Márianosztrát még 1352-ben alapította részükre Nagy Lajos király, s a név azt jelenti: A Mi Máriánk, vagy: Magyarok Nagyasz- szonya. A krónika szerint ez volt a király legkedvesebb kolostora. Gyakran járt ide visegrádi palotájából, hogy ima és Györkös János, más megszólítás szerint Gyula atya adja kezembe a forrásmunkát, s kalauzol a templomba, ahol többek között B. Hajdú László modern felfogású Mária-fest- ményét is megláthatom. Az építészmérnök-művész, a Párizsi Függetlenek Szalonjának tagja, a hazai, hasonló művészcsoportosulás egyik megszervezője is Nosztrát kedvelte meg, s gyakran felejti maga mögött budapesti lakásukat, hogy az itten csendes kerti lakban festegessen. A templom szomszédságában áll a hajdanvolt pálos kolostor, ma börtön, melynek falán emléktábla hirdeti, értelemszerűen azt, hogy a sztálinizmus önkényének áldozatai legyőzőitekből lettek győzők, a gonoszság uralma sehol nem tarthat örökké. A történelem sok viszontagsága után kerültek vissza ide a fehér reverendát viselő szerzetesek, akik ma az engesztelés, lelki vezetés szertartásait, a híres kegyhely zarándoklatait és búcsúit vezetik. Minden hónap 13-án este 9-kor engesztelő virrasztást kezdenek szentmisével, s utána rózsafüzér és szentóra következik.
