Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN — Rejtőző vírusok az emberben Az ember öröklési anyagában is szunnyadnak vírusok, amelyek alkalom- adtán fölébrednek és szaporodni kezdenek. Az endogén retrovíru- sok nyilván sok millió évvel ezelőtt fészkelték be magukat az emlősállatok öröklési anyagába. A szervezet minden sejtjében megtalálhatók és a szülők továbbadják őket gyermekeiknek. A legtöbb ilyen vírus „szunnyad” és semmilyen ártalmat nem okoz. Milyen magas a Mount Everest? Ki kell javítani a térképeket! A Mount Everest ugyanis nem 8848,1 méter magas, mint eddig hitték, hanem 8846,1 méter. Ezt állapították meg kínai és olasz kutatók a világ tetején végzett méréseikkel. Ennek során alkalmazták először Tibet és Nepál völgyeiben a Global Positioning Systemet. Több GPS-műhold 20 ezer kilométer magasból elektromágneses hullámokat sugároz a hegycsúcson felállított vevő felé. A vevő méri a hullámok futási idejét, és ebből számítja ki a hegy magasságát. Meghalni F ranciaországért! Az európai ínyencek mohósága miatt Indonéziában nemsokára a kipusztulás határára kerül néhány békafajta, ha nem nyilvánítják őket védetté. Az Európai Közösség 1990-ben 6200 tonna békacombot importált. A legtöbb békacomb — 4700 tonna — Indonéziából származott, a többi Kínából, Banglades- ből és Törökországból. A békacombok 42 százalékát Franciaország, a többit Belgium, Luxemburg és Olaszország fogyasztotta el. Vérgyár David Wu, a New York-i Rochester Egyetem kutatója nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi vér- transzfűzió helyettesítésére egy különleges bioreaktorban korlátlan mennyiségben előállított vérrel, sőt csontvelővel is el tudja majd látni a rászorulókat. Olyan bioreaktort akar szerkeszteni, amely a csontvelő működését utánozza. A leukémiában szenvedők csontveleje hibás és ez zavarokat okoz szervezetük vérellátásában, immunrendszerük működésében. E betegek számára áldás lenne egy ilyen „vérsejtgyár”. ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Fölösleges pereskedni Magyarországon 1962- -ben kezdődött meg a ba- romfivércsoport-kutatás a GATE Kisállattenyésztési Kutatóintézetében. A témát megkezdő két kutatóorvos egyike dr. Papp Miklós. — Nincs két azonos vércsoportú tyúk — mondta. — A vörösvértestek felületén található vércsoport- markereket az egyed kromoszómáinak megadott helyén (génhely, lokusz) lévő gének irányítják (egy génhelyen mindig csak két allélgél van jelen, az egyik az apai, a másik az anyai örökség). E tulajdonságok egyenlő esély- lyel öröklődnek a mendeli öröklésmódnak megfelelően.-— Mi a lényege ennek az állományvizsgálatoknál? — Az utódokban csak olyan alléi lehet jelen, amelyik a szülőben is megvolt. Ha csak az egyik szülőnél fordul elő ilyen vércsoport-tulajdonság, annak aránya az utódokban megfeleződik. Természetesen a két szülő —- illetve szülővonal — vércsoporttípusainak kombinálódása többféle végeredményt hozhat létre, de ezek mindegyike könnyűszerrel levezethető. — A vércsoport kötődik valamelyik nemhez? — Egyforma eséllyel öröklődik mind a hím-, mind a nőivarú egyedekre. — Hogyan mutatják ki a különböző vércsoportantigéneket? — Megfelelő vizsgálósavókkal, amelyeket a laboratórium maga állít elő. Állatfajon belüli immunizálással hozható létre úgy, hogy az egyik állat (a donor) vörösvérsejtjeit a másikba (recipiens) fecskendezik, mire az utóbbi mindazokkal az antigénekkel szemben, amelyekkel a donor rendelkezik, ellenanyagot termel. A többféle anyagot más állatok vö- rösvértestjeivel addig merítik, míg egyfaktoros nem lesz. E savókat használják az egyedek és állományok vizsgálatára. — Hogyan hasznosítják mindezt a gyakorlatban? — Az utóbbi időben több baromfi-vállalkozás is megkeresett bennünket, mert komoly kétségeik voltak állományuk azonosságát illetően. — Mi volt a gondjuk? — A körzeti baromfikeltető állomások számos helyről vállalnak bérkeltetést és a vállalkozók arra gyanakodtak, elcserélték az általuk keltetett naposcsibéket máséval. — Önök milyen eredményre jutottak? — Három eset közül kettőben kizártuk, a harmadikban pedig igazoltuk a tévedést. — Mesélne ezekről bővebben ? — Az egyik esetben arra gyanakodtak a baromfitenyésztő vállalkozók, hogy a keltetőből nem ASÁ 324 szülővonalú csibéket kaptak. — Hogyan láttak munkához? — Vért vettünk a vállalkozó telepén száz-száz (az apai és az anyai vonalból származó) egyedből. Ezek vércsoportadatait ösz- szevetettük a korábbi vizsgálatunk eredményeivel. Megállapítottuk, hogy csak az anyai vonalban van A2 és csak az apai vonalban D4 és E5 faktor, s ez alapján már tudhattuk, ASA 324-es állományról van szó. Ezt alátámasztotta még az a tény i$, hogy a Magyarországon forgalmazott húshibridek közül egyedül az ASA-ban van A" vércsoportfaktor. — És a másik esetben ? — A broylernevelő egyéni vállalkozók a gyenge termelési (hizlalási) eredmények alapján kétségbe vonták, hogy a keltetőállomástól Heross elnevezésű csibét kaptak. — Hogyan sikerült megállapítaniuk az igazságot? — Ebben az esetben könnyebb helyzetben voltunk, mert megnevezték a szülőpárt adó gazdaságot, ahonnan a keltetőállomás szerint a csibék származnak. Mindkét helyről ötven szülőpártól vettünk vért. A vizsgálatunk egyértelműen bebizonyította az utódok Heross voltát. — Érdemes tehát kérdéses helyzetekben Önökhöz fordulni. — Feltétlenül tanácsos a gyanús állományokkal kapcsolatos vércsoportvizsgálatot elvégeztetni, ugyanis ennek díja csak elenyésző része egy per költségeinek.^ Árpási Mária Környezetvédelem Kétütemű-búcsúztató dam, A felmérések szerint Magyarország legszennyezettebb levegőjű városa Budapest. Ehhez az állapothoz jelentős mértékben járul hozzá sok tekintetben még mindig korszerűtlen autóparkja, köztük a még jelentős számú kétütemű gépjármű. A környezet megóvására, a gépjárműpark korszerűsítésére tett kísérletek sora mostantól egy újabbal bűvül. Az akció 1991 szilveszterén vette kezdetét — mondja Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke. Ekkor, az alkalomhoz illő játékos formában egy felhívást tettek közzé a televízióban: azok között, akik leadják kétütemű személygépkocsijukat, értékes tárgynyereményeket, köztük egy nyugati típusú gépjárművet sorsolnak ki. Ä felhívásra számosán jelentkeztek, ez adta meg a kezdő sebességet annak az akció- sorozatnak, amelynek célja a kétütemű járművek fokozatos „leszerelése”, illetve ezek korszerű, a levegőt kevésbé szennyező típusokra való kicserélése. Kezdetét vette tehát egy folyamat, amelybe, némi árengedményt felajánlva, a Renault cég magyarországi fiókja is bekapcsolódott. Autósok körében köztudott, hogy minden liter benzint és más hajtóanyagot ötven fillér üzemanyagdíj növel. Ez a pénz a környezetvédelmi minisztériumot illeti azzal a kötelezetséggel, hogy környezetkímélő eljárások kidolgozására fordítja. A főhivatal ezt a célt előmozdító pályázati kiírások formájában látta megvalósíthatónak. Az egyik ilyen pályázatot a főváros nyerte el. Ennek lényege, hogy amilyen pénzösszeget az önkormányzat környezetvédelmi célokra megszavaz, ugyanolyan összeggel járul hozzá törekvéseihez a minisztérium. (Ez a felajánlás ösztönzőleg hatott a városatyák döntésekor.) A pályázat célja a kétüteműek lecserélése. Tekintettel arra, hogy ez az összeg nem túl magas, kétütemű autóból pedig sok van, csak szerény, csupán húszezer forint körüli összeggel tudják támogatni az akcióban részt vevőket. Kérésükre díjmentesen katalizátorral szerelik fel autóikat, illetve, aki lemond gépkocsija használatáról, az BKV- buszbérletet kap. Egyelőre — mert a szakminisztérium további előnyök kidolgozásáról tárgyal a gépjármű-értékesítő cégekkel annak érdekében, hogy aki végképp lemond kedvenc Trabantjáról, Wartburgjáról, az kedvező hitelfeltételekkel vásárolhasson új, környezetkímélő autót. P. T. Múltidéző Schweitzer Pál 1893—1980 Száz éve, 1893-ban született Miskolcon Schweitzer Pál, a világhírű magyar származású feltaláló, akinek nevéhez fűződik többek között a légszennyezettség mérésére alkalmas eljárás és berendezés kidolgozása, valamint az Optimizer néven ismert üzemanyag-szabályozó, amelynek alkalmazásával 40 százalék üzemanyag-megtakarítást lehet elérni. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műegyetemen kezdi 1911-ben, ahol már másodéves gépészmérnök-hallgatóként igazolta különleges képességeit. — Ekkor nyeri el a rangos Horváth Ignác-pályázatot. Az első világháború miatt félbemaradt tanulmányait 1917-ben fejezi be. Hogy gyakorlati tudását továbbfejlessze, az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol kezdetben munkásként dolgozik egy New York-i gépgyárban, s itt csakhamar szerszámszerkesztéssel bízzák meg. Később, már Pontiacban, egy híres autógyár motorkonstruktőre. A dízelmotorokról írt két tanulmánya után, 1923-ban tanársegédnek hívják meg a pennsylvaniai State College egyetemre, ahol 1927-ben rendes tanárrá nevezik ki. Itt, az általa létrehozott motorkísérleti laboratóriumban végzi dízelmotorokon legfontosabb kutatásait. 1929-ben írja, s védi meg termodinamikai tárgyú disszertációját Németországban. Fontos publikációi révén rövidesen világszerte ismertté válik. Amerikai, német, olasz és japán motorgyárak rendszeresen tőle kémek szaktanácsot, sőt e célra az Egyesült Államok kormánya is számos alkalommal vette igénybe. Több mint harminc szabadalmazott találmánya közül az egyik legjelentősebb a negyvenes években kidolgozott füstmérő eljárás és berendezés. A kétütemű dízelmotorok töltéscseréjéről írott könyve, amely 1949-ben jelent meg, világhírűvé lett. 1952-ben megalakítja a Schweitzer—Hussman mérnöki irodát, amelynek egyik legjelentősebb alkotása a kétütemű léghűtéses dízelmotor. Huszonnyolc esztendei távoliét után, 1964-ben látogatott haza, s készséggel kapcsolódott be a Gépipari Tudományos Egyesület gépjármű- és motortechnikai szakosztályának munkájába. A Budapesti Műszaki Egyetem 1967-ben tiszteletbeli doktorává avatta volt tanítványát. Schweitzer 1980-ban hunyt el. (P) Nukleáris máglya Az oroszországi Novaja Zemlja geológiai felépítése, valamint az állandóan fagyott talaj miatt egyáltalán nem alkalmas arra, hogy az oroszok ott föld alatti atombomba-robbantásokat hajtsanak végre. — A New Scientist szerint ebben az egyetlen mondatban foglalhatók össze norvég tudósok műholdakkal végzett megfigyeléseinek eredményei, ugyanis nagy a veszélye annak, hogy a robbantások föld alatti üregeiből radioaktiv anyagok szivárognak a sarkvidék e szigetét övező tengerekbe. A norvég tudósok az amerikai és a francia műholdak e térségekről készített felvételeit összehasonlították a Luftwaffe 1942-ből származó légi fényképeivel, és olyan felszíni alakzatokra, változásokra bukkantak, amelyek a föld alatti robbantások hatására jöhettek létre. Ezek tehát korántsem veszélytelenek. Oroszország vállalta, hogy betartja a nukleáris kísérletek júliusig terjedő moratóriumát, de időközben felvetődött egy új ötlet, hogy e kísérleteket hasznosítani lehetne, sőt, bevételekhez is juthatnának belőlük. Az elképzelés lényege, hogy vállalják el, akár külföldi országoktól is, különféle vegyi fegyverek és hulladékok megsemmisítését. Fejtörő' Az előző játék kérdéseire a helyes válaszok a következők: 1. Egymilliárd perc több 19 évszázadnál. Amerika felfedezése óta tehát még negyedmilliárd perc sem telt el. 2. 4047 négyzetméter. 3. Nem, mert a rádióhullám nem érné utol. Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Kiss Béláné Biatorbágy, Kosa György Százhalombatta, Sátoros Klára Budaörs. A jövő heti játék kérdései: 1. Kik a növénvanatómia megalapítói? 2. Mi a flóra? 3. Hazánkban hol tenyészik a lótuszvirág természetes körülmények között? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három, háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf.: 311. irányítószám: 1446.
