Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 8., SZERDA Csak a művészet nem múlandó Szántó Piroska szentendrei tárlatán A Püski Kiadó újdonságai A rendszerváltás éveiről Megrendítő élményben volt részünk a Szentendrei Kép­tárban — hogy a Szántó Piroska életmű-kiállítását meg­nyitó Görgey Gábor írót idézzem —, hiszen mint befoga­dók, részesei lehettünk a Szántó Piroska-jelenségnek. A kínai mesében a festő költözik be a maga által festett kép­be, most viszont mi, a nézők kaptuk azon magunkat, hogy a „képek mélyén” üldögélünk. Mi lehettünk az em­berarcú mákgubók, az oroszlánfejű lepkék tünékeny hím­pora, a hervadásra ítélt káposztalevél, a kalapos és kitá­rulkozó orchideák, a szerelem elhamvadó izzása, ketté­tört karokkal, kiszáradt derékkal a végtelenségbe menete­lő kukoricatábla — és a keresztre feszített Krisztus is. Pártállástól függetlenül nagy érdeklődéssel várta a politi­kára figyelő közvélemény Pozsgay Imre 1989 Politikus-pá­lya a pártállamban és a rendszerváltásban, valamint Bíró Zoltán, Elhervadt forradalom cómű, a Püski Kiadónál a napokban megjelent köteteket. A könyveket hétfő este mu­tatták be a Kossuth Klubban. Gazdag életmű bemutatását kíséreli meg Mazányi Judit, a kiállítás rendezője. És nagyszerű eredménnyel. A Szentendrei Képtárban egy hónapig látható jubileumi tárlat válogatás hatvan év ter­méséből. A szűk hely ellené­re meglepő a sokarcúság: szürreális látomások, konst­ruktív tájak, expresszív vona­lak; grafikus festmények és festői grafikák. Szántó Piros­kának azonban nincs kivá­lasztott stílusirányzata, de ha­tározott, felismerhető egyéni­sége van, és gazdag élmény­világát nem hajlandó egyféle­képpen elmondani. Éütyül mindenfajta izmusra, kurzus­ra, divatirányzatra. Érdekes módon majdnem mindig úgy hozta az élet, hogy követke­zetesen az ellenkezőjét csi­nálta annak, mint amit a szakma épp elvárt tőle. Szántó Piroska 1913-ban született Kiskunfélegyházán. Korán árvaságra jutva na­gyanyja és nagynénje^neveli, s mint önéletírásából kide­rül, iskoláztatják ugyan, de a meghitt melegség hiányzik az otthonból. Ezért kószál éj­szaka lovon, nappal gyalog Kiskunfélegyháza környé­kén. A kiszolgáltatottságá­ban menedéket kereső gye­rek így találkozik az Alföld síksága által megsokszoro­zott jelentőségű növények­kel, állatokkal, természeti je­lenségekkel. Bizonyos, hogy ebben a környezetben fogan­hat meg az esendőség iránti felfokozott érzékenysége, ami egész életében végigkí­séri. Befolyásolja témavá­lasztásának jellegét az egész életművében kimutatható esendő pillanat; a lovak sze­mében, a virágok kezében, de még örök témájában, a szerelemben, a szeretkezés gyönyörűségében is. Az Iparművészeti Iskolá­ban kezd, majd a Képzőmű­vészeti Főiskolán Szó'nyi Ist­vánnál tanul. Innen kizárják a baloldali diákmozgalmak­ban való részvétele miatt, és Rázsó Klára magániskolájá­ban Vaszary növendéke lesz. Csatlakozik a szocialista kép­zőművészek csoportjához. Később Szentendrén, a Vaj­da Lajos köré csoportosuló fiatal művészek köréhez tar­tozik. A háború után az Euró­pai Iskola nevű csoportosu­láshoz kapcsolódik. 1949- ben Vas István költő felesé­ge lesz — otthonuk a ma­gyar irodalom nagyjainak ta­lálkozóhelye, és ez művésze­tében is új dimenziókat nyit. Az ötvenes években köny­vek illusztrálásából tartja fenn magát — mint ahogyan abban az időben Vas István fordításokból él, hiszen saját munkái nem jelenhetnek meg. 1956-ban a forradalom mellé állnak, s ezért kell az­tán sokáig a műteremnek, az íróasztalnak dolgozniuk. Szántó Piroska fogékony Szentendre légkörére. 1937- ben jár először itt, azóta állan­dóan visszatér, mígnem 1956 óta műterme van Szentendrén, és a nyarakat ott töltik (töltöt­ték) együtt, amíg az élet ezt megadta költő férjének is. Élet' és elmúlás törvényszerű egysé­gének felismerése, egyre mé­lyülő bölcs elfogadása jellem­zi művészetét is, s ez váltja fel a korábbi, szinte tragédiába hajló halál elleni tiltakozását. A legszentebb, az emberi élet is múlandó, ezért oly fon­tos a művészet, ami ellenáll a múlandóságnak. Szántó Piroska festészetét — ezt igazolja ez a tárlat — már bizonyosan nem kezdi ki az idő. (Ónody) * A kiállítás október 17-éig te­kinthető meg hétfő kivételé­vel naponta 10—16 óráig. Pozsgay Imre kötete önéletírás­nak tekinthető, Bíró Zoltán pe­dig az utóbbi években megje­lent írásait gyűjtötte egybe — mondotta az est bevezetőjében a kiadó, Püski Sándor. Pályánk az utóbbi kétévti- zedben összefonódott, nem vé­letlen, hogy könyveink egy­szerrejelentek meg. — említet­te meg Pozsgay Imre rövid be­vezetőjében, akárcsak azt, hogy a kötetben megjelent minden tényt, minden állítását dokumentumokkal tud igazol­ni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek benne szubjek­tív részletek. Bíró Zoltán is fontosnak tartotta kijelenteni, hogy minden igaz, amit papír­ra vetett, ám ez nem jelenti azt, hogy minden benne van, ami az utóbbi esztendőkben vele történt. Helyes volt-e a négyigenes népszavazás előtt külföldre utaznia Pozsgay Imrének? — hangzott a közönség soraiból az első kérdés. A politikus vála­szában elmondta, hogy az uta­zást nem halaszthatta el, ugyan­is azt diplomáciailag mind Nagy-britanniában, mind az Egyesült Államokban már telje­sen előkészítették. Az már az élet fintora volt, hogy az átala­kulásért oly’ sokat tevő, a „ré­gi” parlament tagjait oly’ nagy­mértékben „megdolgozó” poli­tikust éppen az egyik új „intéz­mény” — a népszavazás — ütötte el a legfőbb közjogi mél­tóságtól. Megemlítette, hogy a tekintélyes svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung szerint a négy feltett kérdés olyannyira mond­vacsinált volt — különösen a három utolsó —, hogy azt a nagy népszavazási gyakorlattal rendelkező országban sem ír­ták volna ki. Mindehhez hozzá­tette, hogy a végeredmény szempontjából az MDF bojkott­fölhívása katasztrofális politi­kai hibának bizonyult. A paktumkötés gyakorlati­lag nem 1990 tavaszán, az MDF—SZDSZ között szüle­tett megállapodással kezdő­dött, hanem az Ellenzéki ke­rékasztalnál — jelentette ki Pozsgay egy másik kérdésre. Az EKA helyett ugyanis al- kotmányozó nemzetgyűlésre lett volna szükség. Ebbe per­sze sem az alakuló ellenzéki pártok, sem az akkori MSZMP nem kívánt bele­menni. Mégpedig azért, mert így a nép háta mögött, a nyil­vánosság kizárásával tudták a kártyákat újraosztani. A paktum megkötése azért volt demmokráciaellenes, szögezte le Bíró Zoltán, mert a miniszterelnök nem­csak saját pártjának elnöksé­gét, illetve vezetőségét zárta ki az előzetes tárgyalások­ból, hanem a két koalíciós partnerét is. Evvel tulajdon­képpen ömaga kezdte el a szalámi zást. A vallásosság, a hit kérdé­sét tizenöt éves korom óta elin­téztem magamban — válaszol­ta egy újabb kérdésre Pozsgay Imre. Nem vagyok sem hívő, sem vallásos, de egyházelle­nes sem.” Az MDF-et senki sem kí­vánta kizárni Szárszóról — vá­laszolta a következő kérdésre Püski Sándor. Éppen ezért saj­nálom, mondotta, hogy a leg­nagyobb kormányzópárt ezút­tal nem élt a megnyilvánulási lehetőséggel. Úgy nyilatkoz­tak a szárszói beszédemről, je­lentette ki Pozsgay Imre, hogy: állítom, nem is olvasták azt. A politikus kifejtette: saj­nálja, hogy volt, aki már eleve előzetes sértődéssel utazott á tanácskozásra. A Nemzeti De­mokrata Szövetség egyébként egyetlen párttal sem kíván elő­zetes választási szövetséget kötni — szögezte le Pozsgay Imre. H. P. Zenei est Budaörsön Budaörsi, és dél-tiroli testvérvárosából, Martellből érkező együttesek adnak közös műsort ma este hét órakor a polgár- mesteri hivatal negytermében. Az esten a Virányos iskola kó­rusa, a Monoskola tánccsoportja, a Martelli Ifjúsági Kórus, a Budapesti Német Gimnázium, valamint a Martelli Ifjúsági Táncegyüttes lép fel. Olasz irodalmi díj B aranyi Ferencnek éves a Magyar Könyvklub Olasz irodalmi díjat nyújtot­tak át nemrég Baranyi Fe­renc költőnek a Milánó mel­letti Seregnóban. Az idén már ötödik alkalommal meg­rendezett Brianza irodalmi­publicisztikai pályázaton a Carlo de Martino emlékére alapított különdíjat kapta „Dal Danubio soffia il ven- to” (Dunáról fúj a szél) cí­mű, tavaly olasz nyelven megjelent verseskötetéért. A költő 1962 és 1992 között írt verseiből álló válogatás neves olasz költők fordításá­ban jelent meg. Indoklásá­ban a zsűri e század máso­dik fele egyik legjelentő­sebb magyar költőjeként méltatja Baranyit és úgy ta­lálta, hogy a válogatás az Olaszországban egybéként már a 60-as évek óta ismert Baranyi immár európai szin­ten álló költői életművének legjavát tartalmazza. A zsűrinek olyan neves személyiségek voltak a tag­jai, mint például Enzo Biagi, a kiváló író-újságíró, vagy Gi­anni Locatelli, a RAI állami televízió jelenlegi vezérigaz­gatója. Másfél Másfél éve alakult a Ma­gyar Könyvklub a katalógus­ból választható, kedvezmé­nyes áron kínált könyvek pos­tai terjesztésére. Fennállásuk óta több mint egymillió köte­tet adtak el harmincmillió fo­rintos kedvezménnyel. A könyvklubnak ma közel ne­gyedmillió tagja van — tud­tuk meg Kratochwill Balázs­tól, a hazánkban újszerű vállal­kozás igazgatójától tegnapi sajtótájékoztatójukon. A könyvklub főként a szak­ma átalakulása miatt ellátatla­nul maradt vidék lakosságát, valamint azokat az olvasókat tömöríti, akiknek nincs idejük a könyvesboltokban való bön­gészésre. Első kampányukra meglepően sokan, száznyolc­vanezren jelentkeztek, s tagja­ik száma azóta folyamatosan nő, bizonyítva: olvasóik elége­dettek szolgáltatásaikkal. A kiszolgálást számítógé­pes rendszer segíti. Ócsai rak­tár- és csomagolóbázisukon napi ötvenezer könyvet tud­nak postázni, a szakembereik által kifejlesztett univerzális csomagolókarton segítségé­vel. A Magyar Postával közö­sen kifejlesztett számítógépes kitöltésű feladóvevények, a vonalkódos címzési rendszer bevezetésével az ócsai ma a könyvklub a legnagyobb cso­magküldő-szolgálata. Három­negyed éve alakult kiadójuk idén nyolcvan saját könyvet ad ki, a számos közös kiadású kötet mellett. Tagjaik a negye­dévente megjelentetett, köny­vújdonságokat tartalmazó ka­talógusokból rendelhetnek. A könyvklub száznál több partnercéggel — köztük nyolcvan kiadóval — áll kap­csolatban. Együttműködésük eredményeképpen szép kiállí­tású, mindig keménykötésű köteteket adnak ki, a magas példányszám következtében jutányos áron. A tagok számá­ra ezeket 10—20—3d százalé­kos kedvezménnyel árusítják. Olvasóik számát különböző akciókkal gyarapítják. Új tago­kat toborzó olvasóik értékes ju­talmakat — utazásokat, könyv- és lemez-ajándékokat — kapnak, illetve nyerhetnek. Idei főnyereményük egy Mer­cedes gépkocsi. Legsikeresebb szerzőikkel író-olvasó találko­zókat szerveznek. Tagjaik jobb kiszolgálására nyitották meg Budapesten (a Böszörmé­nyi út 3. szám alatt) könyves­boltjukat és ügyfélszolgálati irodájukat. Új tagok az irodá­ban, illetve (1525 Budapest, Pf. 790 címen) postai levelező­lapokon jelentkezhetnek. A klubtagság ingyenes. Folyama­tos fenntartásához negyedéven­ként legalább egy könyvet kell vásárolni. (d. v. s.) Az ócsai raktár- és csomagolóbázis Erdősi Agnes felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents