Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 8.. SZERDA 5 A gondok túlnőnek az egészségügy határain Beszélgetés dr. Horváth Szabolcs megyei főorvossal Különös verseny a koncesszióért A Uj néven a börzsönyi telefonfejlesztésért A természetes népszaporulatnak a statisztikában megjelenő mínusz kettes adata azt jelenti, hogy Magyarország e tekintetben Európában a legutolsó helyen áll. Szűkebb hazánkat. Pest megyét nézve a fenti számhoz újabb negatív tendenciát jelzó' kimutatás illeszthető': ez ugyanis az ország legsűrűbben lakott megyéje, ugyanakkor éppen itt a legkevesebb az egy fűre jutó betegágyszám. (Az országos átlag: 98, ami szintén alatta marad az európai mércének, s ehhez viszonyítva a megyei statisztika szerint 10 ezer betegre csak 44,18 ágy jut!) Ugyanakkor a problémák mesz- sze túlnőnek az egészségügyön — összegzi véleményét a megyei egészségügyi koncepció egyik kidolgozója, dr. Horváth Szabolcs főorvos, a Pest Megyei Önkormányzat társadalompolitikai osztályának tanácsosa. A Börzsöny-vidék tizenhét Pest megyei településén idén májusban már meg kellett volna szólalniuk azoknak a telefonoknak, melyeket a Műszer- technika Rt. ígért 15 ezer forintért. A Börzsöny Com. Rt. ügyvezető igazgatója György Ernő a tegnapi közgyűlésen még az építkezés megkezdéséről sem tudott beszámolni. Ámbár, mint azt Alpári György elnök, Verőce polgármestere később bebizonyította, erről nem a polgármesterekből alakult laza szövetség tehet. Keresni kellett a megfelelő tőkéstársat, s együttműködés közben kiderült, hogy ez nem a Műszer- technika lesz. A Matáv pedig világosan értésükre adta, hogy érdemi hálózatfejlesztést errefelé csak 2001 után várhatnak. Előtte esetleg hatvanezer forintért, lakossági hozzájárulással. Ez viszont nagyon drága. Az új tőkéstárs, a beruházó és a későbbi üzemeltető HTCC Kft. (USA) lenne, amely legalább 80 százalékos tulajdonhoz ragaszkodik. A cég képviselője, Bessenyey Balázs, magyarországi ügyvezető igazgató a tegnap Szobon megtartott közgyűlésen már mint a tulajdonos képviselője vehetett részt, mert sikerült a Műszer- technikával megállapodni, amely a részvényeket eladta az amerikai cégnek. Ez a fejlemény tette indokolttá, hogy módosítsák a Börzsöny Com. Rt. alapszabályát, nevét. Ám ezt az ügyvezető igazgató beszámolója után még némelyek részéről zsörtölődéssel vegyes vita előzte meg. A polgármesterek arról értesülve, hogy a területre kiírt koncessziós pályázatra esetleg mások is jelentkezhetnek, latolgatni kezdték szövetségük esélyeit, felkészültségét. Orosz János, Kismaros polgármestere attól tart, hogy ha a község lakóinak nem ad hamarosan konkrét választ és nem mond konkrét határidőt az építkezés megkezdésére, úgy az emberek visszakérik a tizenötezer forintjukat. Ő és Csizmadia Vilmos, Kóspallag polgármestere, arra hívták fel a figyelmet, hogy a Nőtt az utazási kedv 3É£ Vác észak felé ágazó í i ®s keletnek tartó vas- (Ws$) útvonalain az elmúlt évben a korábbihoz képest gyérebbé vált a teherforgalom. Még emlékezetesek a vasútállomáson dolgozók aggódó szavai: Mi történik, ha emiatt kevesebb lesz a munka? Hol találhat magára ezután a speciális képzettségű vasutasgárda? Nagy Lajos állomásfőnök most sokkal optimistábban beszél. A tavalyihoz képest mind a teher-, mind a személyforgalom egyharmaddal nőtt. Teherszállításban fél év alatt elértük a tavalyi év teljes forgalmát. A személyszállításban nemcsak a viteldíjak emelkedésének tulajdonítható a bevétel növekedése, hanem annak is, hogy többen utaznak. — Mivel magyarázható az fóti központtal működő Digitel 2001 Rt. területhasználati engedélyekért jelentkezett, kész terveket küldve véleményt kért, erről Alpári György is tud, bár ők ezt a társulást nem hívták a területükre. Bessenyey Balázs majdnem kérdőre vonva, bár udvariasan firtatta egy hivatalos Digitel-levél felolvasása után: — Ki jelentette ki, hogy a Börzsöny Com. csatlakozna hozzájuk, ki kért tőlük tervcsomagot? Az amerikai cég ügyvezetője még olyan esetről is értesült, hogy magánterületen megjelenő, angolul beszélő munkások kezdtek mérésekhez, intézkedésekhez, s a tulajdonos maga sem tudta, hogy kerültek azok oda. A nagymarosi Hetényi Mi- hálynét egyenesen arról értesítették, hogy telkén vezetik át a telefonkábelt, noha a hozzájárulást sem tőle, sem mástól nem kérték. Ezután térhettek rá a második napirendi pont tárgyalására. Az új befektető tulajdonosra való tekintettel egyhangúlag döntöttek a névváltoztatás mellett. A Börzsöny Com. Rt. elnevezés helyett ezután Börzsöny Com. Magyar—amerikai Telekommunikációs Részvénytársaság néven pályáznak a koncesz- szióra, s törekednek a telefon- hálózat bővítésére. Egyhangúlag döntöttek az alapszabály módosításáról is. A társaság 10 millió 530 ezer forintos alaptőkéjét 30 millióra emelték fel. A különbözetnek megfelelő részvényeket a HTCC jegyzi. A cég képviselőivel bővült ki az ellenőrző bizottság. Bessenyey Balázs igazgatósági tag lett. Végül döntöttek az igazgató- sági és felügyelőbizottsági tagok és az ügyvezető igazgató díjazásáról, melyek a koncesz- szió elnyerése esetén jelentős mértékben emelkednek. Az ügyvezető ebben az esetben a vezérigazgató címet használhatja. Telefon pedig lesz, igaz, lehet, hogy csak a jövő évtől kezdve, és talán harmincezer forintért. K. T. I. eredmények javulása? — kérdeztük az állomásfőnöktől. — A Dunai Cement- és Mészművek feltehetőleg több megrendelést kap, mint tavaly. Ebből következik, hogy többet is kell szállítania. Az utasforgalmon látszik, hogy több az' egy-két napra tervezett kirándulás. Az emberek a fővároshoz közeli vidékeket keresik fel. Megnőtt az elővárosi forgalom is, amely gyorsult és kulturáltabb lett. —Az eredmények javulása a foglalkoztatásban is érzékelhető? — A MÁV-nál még mindig tapasztalható bizonyos létszám- csökkentési tendencia. Új embereket egyelőre mi sem vehetünk fel. Mivel a korábbi elbocsátások már megtörténtek, mi nem karcsúsítunk tovább. (kovács) — A hazai mortalitás, a halálozási arányszám a maga mínusz kettes számával Európában a legalacsonyabb. A lesújtó adatok okai természetesen túlnőnek az egészségügyön. Mindnyájunk legfontosabb feladata, hogy sürgősen változtassunk- ezen a helyzeten, megállítsuk ezt a szégyenteljes tendenciát. A fenti gondokhoz az ország legsűrűbben lakott megyéjében, Pest megyében újabb problémák csapódnak: itt található ugyanis a legkevesebb kórházi betegágy. A fenti adatok késztették a megye illetékeseit arra, hogy — az országos programokhoz kapcsolódóan — itt is kidolgozzuk az egészségügy fejlesztését érintő koncepciónkat. Ebben a munkában természetesen nemcsak az önkormányzat hivatalviselői vették ki részüket: mérhetetlenül nagy segítséget kaptunk gyakorló kollégáinktól, a megyei kórházak orvos- és gazdasági igazgatóitól is. Utóbbiakkal csaknem kéthavonkénti rendszerességgel konzultálunk az őket és a mindnyájunkat érintő szakkérdésekről. Á fenti találkozók — túl az elméleti egyeztetésen — olyan értelemben is segítik az egészségügyi koncepció kidolgozását, hogy alkalmat kínálnak az adott kórházak fejlesztési elképzeléseinek összhangba hozására, egységesítésére. így lehet elkerülni ugyanis azt, hogy egy-egy, egymáshoz viszonylag közel lévő egészségügyi létesítményben megközelítőleg hasonló típusú fejlesztés menjen végbe, míg például a megye más tájegységei hátrányt szenvedjenek. Mindennapos kapcsolatban vagyunk a megyei tisztiorvosi szolgálat vezetőjével, Molnár Kornéliával, akinek az egészségügy teljes spektrumát felölelő szakmai tanácsai nélkülözhetetlenek, jól illeszkednek szerkezetmódosító feladatainkhoz. — Úgy tudom, a megyei egészségügyi intézmények elhelyezkedését tekintve léteznek olyan tájai e közigazgatási egységnek, amelyek valamilyen tekintetben hiányt szenvednek. — Valóban vannak ilyen, úgynevezett fehér foltok a megyében. Elsősorban Érd—Ráckeve—Dabas körzete, ahol 25 kilométeres térségben nincs kórház. Itt alapvető ellátási gonddal küszködnek. Ezenkívül a szállítás, illetve a beutalási rendszerből adódó távolságok is tovább nehezítik a gyors beavatkozást igénylő orvosi eljárást. Utóbbi elsősorban baleset, gyomorperforáció, stroke (azaz az agyi erek elzáródásai vagy vérzései), szövődményes szülés stb. esetében lehet végzetes. Ezeket a gondokat nemcsak a szakemberek, de az említett körzetek lakói is jól látják. így indulhatott el például az a kezdeményezés is, mely — egy lakossági fórum egybehangzó akaratával — megfogalmazta Gödöllő— Aszód térségében egy traumatológiai (baleseti) intézet létrehozását. Erre — a közeli MO-ás körgyűrű, az M3-as és 30-as utak, a Hungaroring és a Ferihegyi repülőtér miatt — a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban nyílna lehetőség. — Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyei egészségügyi koncepció fő irányvonalát a meglévő kórházi kapacitás bővítése, annak korszerűsítése jelenti? Azaz nem gondolkodnak a megyénél új létesítmények megépítéséről? —A megyeházán dolgozó szakemberek jól látják, hogy egy kizárólag rekonstrukciót, korszerűsítést magába foglaló egészség- ügyi koncepció nem tudja alapvetően megoldani a szervezett, egységes színvonalú megyei kórházi ellátást: a meglévő intézmények felújítása nem tudja tökéletesen kiküszöbölni a távolságokból adódó ellátási nehézségeket. Ehhez a gondhoz azonban szabadjon hozzátenni: kórházaink, főként, ami az épületeket illeti, történelmi múltra tekintenek vissza. Ebben a megjegyzésben az is meghúzódik, hogy az egykoron megépült létesítményeket eredetileg nem kórházi célra szánták, azoknak belső kiképzése nehezen alakítható át a modem gyógyítás szolgálatára. A nehéz örökséget, melyet a mai önkormányzati vezetés kapott, tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben inkább új intézmények megépítésére költött a hivatal, lásd kerespestarcsai kórház, s aránytalanul kevés jutott a meglévők felújítására, átalakítására, korszerűsítésére. Mára tehát elsősorban fejlesztési kérdés kórházaink jövője. Ezt a tervet csupán az adott helyi, területi és a gazdasági indokok rangsorolhatják. Feladatként jelöltük meg minden megyei kórház számára, hogy területükön fejlesszék ki bizonyos szinten az alapszakmákat, melyek birtokában a teljes egészségügyi ellátásra vállalkozhatnak. A speciális ellátásra csak összmegyei egyeztetés és ideális kapacitáskihasználás ígéretében pályázzanak. Természetesen a megyei vezetés továbbra is támogatja az adott kórházakban évek óta kialakult szakgyógyászat fenntartását, sőt továbbfejlesztését. — Milyen gyógyító profil hiányzik a megyei kórházakból? — Először azt említeném meg, hogy olyan kórházaink is vannak — így például a Buda- gyöngye Kórház —, amelyek úgynevezett csonka profillal rendelkeznek: tehát ahol még kitűnő belgyógyászatok mellett az alapellátás sem teljes — manuális osztály hiányában. Ami legsürgetőbben kellene a megyének, az — az említett traumatológiai részleg mellett — egy műve- seállomás, egy, az agyi érbetegségek és vérzések ellátását és rehabilitációját megoldó részleg, egy kardiológiai állomás, ortopédia, gyermekneurológia, izotópdiagnosztika stb. Ezeknek a betegségnek a kezelésére egyelőre a fővárosi kórházakkal állunk szerződéses viszonyban, mely kapcsolat mintegy ellentételezéseként egyes kórházaink vállalnak ajap-, sőt speciális gyógykezelésre is budapesti betegeket. (Itt említem meg, hogy ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a tízezer lakosra jutó betegágyszám Pest megye esetében az említett 44,18-tól 75-re emelkedik. Ez a szám is mutatja azonban, hogy még így is alatta marad a térség egészségügyi ellátottsága az országos méreteknek.) Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy a minket kisegítő kórházak is mind feltöltött kapacitással dolgoznak, így a megyei betegek ellátása egyre nagyobb gondot okoz nekik. — Hogyan lehet azt elkerülni. Horváth Szabolcs: Az egészségügytől ne sajnáljuk a pénzt Vimola Károly felvétele hogy például a fenti feladatokra több megyei kórház egyszerre is vállalkozzon, nyújtson be céltámogatás iránti kérelmet az ön- kormányzathoz? — Összehangolt szervezéssel, a kórházvezetőkkel folytatott rendszeres találkozásokon elhangzó vélemények egyeztetésével nemcsak az érhető el, hogy az. alapellátáson belül a lehető legarányosabban jöjjenek létre speciális profilú egészségügyi intézmények, de ezáltal a megye egészére nézve is egységes ellátási rendszer alakulhat ki. S ez nemcsak szervezés kérdése ma már. A teljesítményfinanszírozás bevezetése maga után vonja, hogy egy adott kórháznak nagyobb érdeke fűződik a különleges gyógyító tevékenység végzéséhez. Ugyanakkor a speciális ellátás eszközigénye olyan magas, hogy az alkalmanként megkérdőjelezi még a létjogosultságát is. S akkor még nem szóltam a hagyományosnak számító úgynevezett szociális gondoskodási elvről, melynek a fenti törekvés akarva-akaratlan is, de ellentmond. (A megye lakosságának mintegy egynegyede hatvan éven felüli!) Ezért fogalmaztunk úgy az egészségügyi koncepciónkban, hogy: „az idős elesettekről gondoskodás a legfontosabb feladat. Ki kell építeni a krónikus és a szociális ellátás rugalmas rendszerét. Meg kell valósítani azokat a dominálóan ápolási részlegeket, (mint a »nursing ho- me«-rendszer), amely átmenetet jelent a konzervatív kórházi kezelés és a szociális gondoskodás között.” — Milyen megyei fejlesztési elképzelések felelnek meg ennek az elvárásnak? — Csak felsorolásképpen említem, hogy első és legfontosabb helyen a kórházak számítógépes információs rendszerének kiépítése szerepel. Ezt követi a kórházakon belüli komfortosítás, mint minőséget javító követelmény, a gyógyszergazdálkodás, mint hatékony pénzmegtakarítási forrás bevezetése, a kiszolgáló egységek vállalkozói formában való működtetése, mely szintén az utóbbi szempontot szolgálja. — Az önök által kidolgozott egészségügyi koncepció megjelöli-e a tervek megvalósulásához nélkülözhetetlen forrásokat, illetve forrásteremtő megoldásokat? — A megye igen rossz betegágyhelyzetéből következően ingatlanrész eladásához csak nagyon kedvező esetben járulhat hozzá az önkormányzat. Ugyanakkor forrás lehet egyes kórházak infrastrukturális kapacitásának saját erőkből történő lekötése, egyes alapítványok anyagi támogatása, a pályázatok, a cél- és a címzett támogatások folyamatos kiaknázása, a környék kedvező természeti adottságainak célirányos kihasználása (ilyen lehetőség kínálkozik például Kere- pestarcsán és Nagykőrösön a hőforrások, Törökbálinton az asztmabarlang, illetve a sókabin gyógyító célra történő kialakításával), a szolgáltatás és a kiszolgáló egységek vállalkozói rendszerben való működtetése. A fentiekhez hasonlóképpen kihasználhatók azok a testvérvárosi, egyházakkal, magántársaságokkal kötött kapcsolatok, melyek révén például a közeljövőben a váci kórház kétszer ötvenágyas pavilonnal, új intenzívosztállyal és műveseállomással gyarapodik. Az ilyen és hasonló lehetőségek nemcsak a helyi gyógyító munka feltételeit javítják, de az egész megye egészségügyi rendszerét gazdagítják. — Elégedett lehet-e ma egy megyei főorvos, az önkormányzat tanácsosa azzal, ami e terület egészségügyi tervezésében — elméletileg és a gyakorlatban is — megvalósult, illetve a közeljövőben megvalósul? — Az a megyei koncepció, melyet felvázoltam, középtávú fejlesztési terveket tartalmaz. Ugyanakkor maximalista vagyok, így kérdésére válaszolva csak annyit mondhatok, hogy nem vagyok elégedett. Addig, amíg ezek a problémák messze- iriessze túlnőnek az egészségügyön, amíg ezek inkább társadalmi, illetve társadalompolitikai problémák, soha sem lehetek elégedett az elért eredményekkel. Alapelvem, hogy egy ország demokráciájának fokmérője, hol áll a mortalitási mutató, milyen a természetes szaporulat. Mindezeket összegezve kijelentem: az egészségügy az az ágazat, mely rengeteg pénzt igényel, s ezt a kiadást soha egyetlen percig sem szabad sajnálni. Meggyőződésem, hogy ha ezek az összegek tisztességesen kerülnek felhasználásra, azaz megszűnik az a több évtizedes gyakorlat, mely szerint az ágazat bevételei valahol mindig elsikkadtak a nagy közös tervezés asztalán, s abból mi szinte egy forintot sem láttunk soha vissza, tehát végre ezeket a pénzeket csakis az egészségügy céljára költjük el, akkor biztosan meglesznek — országosan, s megyei szinten is — a munka és anyagi ráfordítás valós eredményei. Mallár Éva Nem lesz több elbocsátás a váci állomásfönökségen
