Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993 SZEPTEMBER 10., PENTEK Látogatóban Kiss Józsefnél Csömörön Flamand festők vonzásában A csömöri dombol­dalról szép a kilátás. Idén tavasztól él itt egy fiatal festőmű­vész, Kiss József. Augusztus­ban mutatkozott be a csömöri művelődési házban rendezett tárlatán, most pedig Nagytar- csán a falumúzeumban októ­ber 3-án nyíló kiállítására ké­szül. Éjjel fest. Este tíztől hajna­lig. Akkor csönd van. Ebből már kitalálhatom: nem annyi­ra azt ábrázolja, amit a külvi­lágban lát, hanem a „belső lá­tása” szerint dolgozik. — Talán szürrealista va­gyok — mondja. — Engem soha nem érdekelt, hogy me­lyik irányzatot képviselem. Már egészen kicsi koromban megérintett a festészet. A mi családunkban hagyomány a festés, nagyapám is, apám is művelte. Nagyon tetszett, ahogyan egy üres, fehér táb­lán rövid időn belül képet hoztak létre. — Gyerekkorában követte a példájukat, kezdett el festeni? — Igen. Volt kitől tanul­nom. Tízéves voltam, mikor a Műcsarnok exportcsoportjá­ba bekerültem. Tizennégy évesen pénzt kerestem azzal, hogy flamand festőket, főleg csendéleteiket másoltam. Mire a Képzőművészeti Főis­kolára kerültem, a festészet Flamand táj (olaj) alapjaival már tisztában vol­tam. — Volt-e mégis, amit a fő­iskolán tanult meg? — Az addigra kialakult be­idegződéseimet nem tudtam már levetkőzni. Szakmailag nem sokat vettem át a meste­reimből, akik közül elsők­ként említhetem Szókontor Pált és Kokas Ignácot. In­kább a világlátásuk, az a tisz­telet, ahogyan a festményhez közelítettek, hatott rám. Na és sokat jelentett számomra, hogy művészettörténetet ta­nultam, mert azzal korábban nem foglalkoztam. — Mikor végezte a főisko­lát? És mit csinált utána? — 1981-ben kaptam diplo­mát. Ugyanazt csináltam főis­kola után is, mint előtte, csak akkoriban még fontos volt a végzettséget igazoló papír. Ha visszaemlékszem, a 80-as évek elején mennyivel más légkör uralkodott, mint most! Tíz év nagyon sok változást hozott. A munkám pedig 88-ban változott meg jelentő­sen. Megcsömörlöttem a má­solástól. Erőteljesen elkezd­tem a saját, képeimet megal­kotni. Önálló ötlet alapján, önálló szerkesztéssel, — Hogyan születnek az ötle­tei? — Nem tudom meghatároz­ni. Itt van a „Részvétkoldusok” című képem. Egyszerűen meg­kapott ez a szó, hogy ,részvét- koldusok”. Egy-egy szót, egy- egy pillanatot, a hétköznapok valamely piciny mozzanatait, melyek mellett az ember elro­han, szoktam megállítani. Ezért is varázslatos számomra az éjszaka csöndje: akkor eze­ket kibonthatom. Valami ke­gyelemben részesülök. Foglal­koztat Isten és ember kapcsola­ta. Meg ez az ezredvég... Nézegetem a képekről ké­szült fotókat. Alattuk a címük, adataik. Farosdemezre készül­nek, olajjal, gyakran lakkozva. Méretük 70x100 vagy 60x80 centi... Kiss József arról beszél, hogy a kisfia születése megvál­toztatta az életét. S elege lett Pestből. — Ez nagyon nyugalmas kis község. Egy barátommal, Pável Zoltánnal, akivel január­ra közös kiállítást terveztünk, szeretnénk itt, Csömörön és Nagytarcsán festőiskolát nyitni a helyi autodidakta festők szá­mára. Úgy néz ki, januárban in­dulhatunk vele. Nagyon szíve­sen venném, ha tudnék művé­szeti dolgokban segíteni vala­mit a két községben. Nádudvari Anna Csontváry-emléktábla avatása Nemrég az egykori Sáros megyéhez tartozó Kissze- benben leleplezték á város­ban született Csontváry Kosztka Tivadar emléktáb­láját. A szlovákiai magyar szobrászművész, Nagy Já­nos alkotását a magyar Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium adományozta Kisszebennek. A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ a kisszebeni városi művelő­dési házzal és a Csemadok Kassai Területi Választmá­nyával közösen jelölte meg a festő szülőházát, melynek homlokzatát a városi önkor­mányzat újítatta fel. Az emléktábla-avatáson jelen volt Fekete György he­lyettes államtitkár, aki be­Csontváry Kosztka Tiva­dar: Önarckép (1896—1902) szédében a szlovák—ma­gyar közeledés alternatívái­ról beszélt. Megjelent Su- nyovszky Szilvia, a Pozso­nyi Magyar Kulturális Köz­pont igazgatója, és Pap Gá­bor művészettörténész, aki kiállításon mutatta be a Csontváry-életmű új értel­mezéséhez kapcsolódó do­kumentumgyűjteményét, majd előadást tartott a festő­ről. Az ünnepségen jelen volt Sümegi Tibor, a műve­lődési tárca művészeti fő­osztályának vezetője és Gerzson Pál, a Magyar Képzőművészek Szövetsé­gének elnöke, Nagy János szobrászművész, és Váradi Lajos, a Magyar Köztársa­ság pozsonyi nagykövetsé­gének első tanácsosa. A Szlovák Köztársaság Kultu­rális Minisztériuma az elő­zetes ígéretek ellenére sem képviseltette magát a hétfői ünnepségen, ahol a Kissze- ben polgármestere, Michal Bodnár is beszédet mon­dott. Este a érdeklődők Hu- szárik Zoltán „Csontváry” című alkotását tekinthették meg. Kevesen tudják, hogy a 140 évvel ezelőtt született Csontváry a szlovákiai Ig- lón és a Losonchoz közeli Gácson volt gyógyszerész. Ennél is kevésbé ismert, hogy Szlovákiában ma is ta­lálható néhány ismeretlen­nek számító korai Csont- váry-mű, de egyesek továb­bi „lappangó alkotásokról” is tudni vélnek. Leendő iskolavezetők A másoddiploma előnyt jelent A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezdeményezé­sére és pályázati támogatásá­ból idén négy felsőoktatási in­tézményben indul posztgradu­ális képzés gyakorló és leen­dő iskola-vezetők és tanügyi vezetők számára, az önálló irányításhoz szükséges jártas­ságok elsajátítása érdekében — jelentette be a tárca állam­titkára tegnapi sajtótájékozta­tójukon. A Budapesti Műszaki Egyetem, a debreceni Kos­suth Lajos és a szegedi Ju­hász Gyula Tudományegye­tem, valamint a Budapesti Ta­nítóképző után rövidesen más felsőoktatási intézmé­nyek is bevezetik a tovább­képzést, hogy a hazai tizen­egyezer oktatási intézmény mintegy harmincezer vezető­jét és utánpótlásukat felkészít­sék az új közoktatási törvény megfelelő végrehajtására. Egyetemi vagy főiskolai dip­lomával lehet jelentkezni a kétéves távoktatási vagy leve­lezőképzésre. Az itt szerezhe­tő második diploma előbb- utóbb feltétele lesz a vezetői státusz betöltésének. A képzés során az iskola- szervezés, és igazgatás, a gaz­dálkodás, a jogalkalmazás, a szakmai fejlesztés, és a tanü­gyigazgatás gyakorlati problé­máinak megoldására készítik fel a hallgatókat — mondta Szűcs Miklós főosztályveze­tő. E gyakorlatban érvényesít­hető szakismeretek nyújtása mellett a nagyszámú jelentke­zést az is indokolhatja, hogy a másoddiploma a besorolás- nál előnyt jelent. 349 beiratkozott hallgató­juk 20 százaléka iskolaigazga­tó, 15 százaléka önkormány­zatokban vagy tankerületi központokban dolgozik. A többiek tanárok. E potenciá­lis vezetők zömének tandíját az önkormányzatok fedezik — tudtuk meg Mezei Gyulá­tól, a BME docensétől. A táv­oktatásban részt vevő hallga­tók számára az önálló mun­kát lehetővé tevő tankönyve­ket írtak, melyeknek feladata­iban, valamint az évente köte­lező három dolgozatban az el­méletben tanultak gyakorlati alkalmazásáról kell bizonysá­got tenni. A tanulók féléven­te vizsgáznak, s diplomájuk -megszerzéséhez szakdolgoza­tot kell írniuk. Tanulmányai­kat évi öt (szombatonként tar­tott) konzultációval, évente egyszer 20 órás, hétvégi bent­lakásos gyakorlati foglalko­zással segítik, valamint a jár­tasságok elsajátítására első évben egy iskolában, máso­dik évben kijelölt önkormány­zatoknál töltenek egy hetet. A képzés ára 29 ezertől 60 ezer forintig terjed, amelyet a tanulmányok megkezdése előtt kell kifizetni. (d. v. s) Gödöllőn tervezik kiállítani Egy műalkotás megmentéséért Március 15-ei ünnepi szá­munkban „Elfeledett huszá­rok” címmel lapunk terjedel­mes interjút közölt az ezred­forduló magyar monumentá­lis festészetének egyik legki­válóbb egyéniségéről, Vágó Pál festőművészről, a mester unokájának özvegyével, Vágó Judittal. Ebből az inter­júból értesülhettünk a néhai művész legsikeresebb alkotá­sának, „A huszárság történe­te” című, 18 méter hosszú, 3,5 méter magas festmény si­keres pályájáról és szomorú utóéletéről. A monumentális alkotást a művész az 1900-as párizsi vi­lágkiállításra készítette. A kép, amely 400 év huszártör­ténetét mutatja be, a kiállítá­son óriási sikert aratott, el­nyerte a világkiállítás fődíját, alkotóját, Vágó Pált pedig a francia becsületrenddel tüntet­ték ki. Utóbb több európa nagyvárosban is bemutattál a híressé vált festményt. Nos, ez a kép ma egy pin ce mélyén hever romokban Megmentésére hozta létr Vágó Judit a Magyar Huszár ság Négyszáz Éve Alapít ványt. A kép teljes restaurálá sa 10 millió forintba kerül. El készülte után, az évezred utol só világkiállításán állítanál ki Gödöllőn. A restauráláshoz szüksé ges összeg egy töredéket fe dezné az a jótékonyság hangverseny, amelyet Hajdú szoboszlón, a Béke Gyógy szálló színháztermében ren deznek holnap, szeptembe 11 -én este fél 9 órai kezdet tel. A hangversenyen a Buda pesti Táncegyüttes cigányze nekara klasszikus zenei kon certet ad. (p. t. Nyárvége Dunavarsányban Nívós kulturális öTSif ren(Jezvényekkel Ka teszik élvezeteseb- bé a hétvégéket Dunavarsányban: minden péntek délutánra komoly­zenei programot szervez­tek. A nyár végi szabadté­ri rendezvények sorozat, mely költségeit a Pest me­gyei önkormányzat műve­lődési alapítványának a pá­lyázatán nyerték, ma dél­után 6 órakor meghívott művészek koncertjével kezdődik (Némethy Attila zongorán, Várnai Beáta klarinéton, Kolonics Klára szólóénekes, Nagy Béla he­gedűn). Egy hét múlva szeptember 17-én helyi „Ki mit tud?” vetélkedőre kerül sor, majd 24-én a du- navarsányi zeneiskolában oktató tanárok hangverse­nyével zárul — Loczki Ju­dit, Király Elvira, Horváth Ildikó, Könözsi László és Zezula Tibor fellépésével. A zeneiskola parkjában (vagy rossz idő esetén, az iskolában) tartandó rendez­vénysorozatra a belépés díjtalan; az esetleges ado­mányokat azonban a hely­ség zenei életének a tartal­masabbá tétele érdekében használják fel. Mária-napi koncert „Ave Maria” címen tartja Mária-napi hangversenyét a Honvéd Együttes Férfikara szeptember 12-én, vasárnap este fél nyolckor a budapesti Haller téri templomban, egy­házzenei hangversenysorozatuk keretében. Műsorukon Kodály, Liszt, Mathieu Dijker, Schubert, Händel, Gound, Dawson, Jean Berger és Emil Cossetto művei szerepel­nek. Orgonán közreműködik Bódiss Tamás. Vezényel Tóth András. Házimuzsika a zeneiskolában A gödöllői Frede- ■ ric Chopin Zeneis­kolában holnap este 7 órakor házi­muzsikát adnak. A vendég körzeműködők Buchernna Péter nagybőgőn és Láng Gabriella zongorán. A mű­soron szerepel Kousse­vitzky „Koncert I-II. tétel, Bottesini Allegro di con­certo alia Mendelssohn, Andante, Capriccio di bra­vura, Faure: Alom után.” Minden érdeklődőt szere­tettel várnak az Ady Endre sétány 1. alatti zeneiskolá­ban. Latinovits Zoltán emlékezete Latinovits Zoltán születésé- ban töltötte ifjúságát, és in­nék 62. évfordulóján emlék- nen indult el pályafutása — táblát avattak csütörtökön, a hirdeti az az emléktábla, ame- IX. kerületi Mester utca 1. lyet a ferencvárosi önkor­szám alatti lakóház falán. La- mányzat állíttatott a kiváló tinovits Zoltán ebben a ház- művész tiszteletére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents