Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZIJKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 9.. HÉTFŐ Dragon Pál, az érdekvédő kisgazda Meg lehet, és meg is kell az utcára kerülést előzni (Folytatás az I. oldalról) —A nyári szabadságát arra használja fel képviselő' úr, hogy járja az üzemeket, munkaügyi központokat. Milyen tapasztalatokat gyűjtött eddig látogatásai során? — A képviselőtársaim szerint én vagyok a frakcióban az érdekképviseletekért felelős kisgazda. Tény, hogy nagyon fontos dolognak tartom a tájékozódást és a támogatást olyan helyeken, ahol megvan a jószándék, jóakarat. Nyár van, vagy tél, ezt nem lehet halogatni. Pécelen a Tritonnál jártam, ahol komolyan veszik a munkahelyek megőrzését, de említhetmmmmmmmmmmmmmM nem a szentendrei Papírgyárat is, ahol az utóbbi három évben nem volt elbocsátás.-—Miről határoztak az abonyi találkozón? — Az ügyvezetők beszámoltak eddigi tevékenységükről. Eredménynek tartom. hogy a munkaügyi- és foglalkoztatási központokkal mindenütt jó kapcsolatot alakítottak ki. A munkanélküliség elleni harc össztársadalmi érdek. Javaslom, hogy önként vállalkozókból alakuljanak meg kisebb csoportok, amelyek egy-egy üzemen belül, konkrétan vizsgálnák a munkahelyek megmentésének lehetőségét. Döntés született arról, hogy szeptemberben és október elején három helyen: Debrecenben, Szentendrén és Budapesten foglalkoztatási fórumokat tartunk, amelyekre meghívjuk a megyei és a helyi munkaügyi- és foglalkoztatási központok képviselőit, politikai személyiségeket és mindenkit akinek ötlete, javaslata van. Szélesíteni, bővíteni szeretnénk a tevékenységi körünket és támogatókat toborzunk, akik érdemben hozzá tudnak szólni és persze tenni is akarnak a munkanélküliség ellen. A szerzett tapasztalatokról természetesen ősszel beszámolok a parlamentben a képviselőtársaimnak. Bartos Csilla A dunabogdányi búcsúban Hagyományos hegyi búcsú színhelye volt tegnap a dunabogdányi Szent János tér. A vasárnapi miséről, a hegyoldalból a vásáros standok felé haladt a falu apraja-nagyja. Válogatni lehetett a mézeskalácsszívtől a babáig a szarvasbő'rtól a léggömbig sok-sok színes portékában Erdó'si Ágnes felvételei Kopjafa Nógrádkövesden Kedden már hazafelé kerekeznek (Folytatás az 1. oldalról) Nógrádkövesden, egy természetvédelmi területté nyilvánított kertben volt a találka, s a kopjafa egy ugyancsak expedí- ciós emlékkő mellé került. Darnyik Agnes és Hóka Anita szavalatai között a helybéliek nevében Bartos Pál köszöntötte a kerek évfordulót. Pápai Márta tanárnő az erdélyiek ajándékát, kicsi faragott székelykaput adott át Takács Pálnak, az expedíció vezetőjének. Gaiga menti népdalokat énekelt Maczkó Mária népművész. A táborozok körében van három román fiatal, akik Victoria városban voltak állami gondozottak. A Magyar—Román Humanitás Alapítvány támogatásával hazánkban végzik majd középiskolai tanulmányaikat. Az expedíció is támogatásra szorul. A Galga Áfész, a túrái, a gaigahévízi önkormányzat, a Pro Patria Szövetség, a Honismereti Szövetség mellett meg kell említeni a Polgár családot, melyben régi „galgáso- kat” köszönthetünk, és évről évre anyagiakkal segítik a felfedező utakat. Kép és szöveg: Balázs Gusztáv Hullámvasúton a Szent Jakabi erdőben „Titkosrendőr” karszalaggal Ma már tábort bontanak a Szent Jakabi erdőben a cserkészek. Véget ér egy annak is felejthetetlen rendezvény, aki csak néhanapján kukkantott be a tölgyes-akácos rengetegbe. Szombaton nyílt' nap volt a táborban, s ki tudja megmondani, hányán választották űticélként a természet lágy ölén fekvő kis- dzsemborit. Nem beszélve azokról, akik csemetéjüket jöttek meglátogatni. Az 1982-es Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a dzsembori kiveszőben, elavulóban lévő kifejezés. Gödöllő előtt mérgelődni, utána csak nevetni lehet ezen a minősítésen. Nevettek persze rajtam is a nyílt napon, amikor egy árustól azt kérdeztem, merre lehet a Hullámvasút. Oda hirdették meg ugyanis a különféle bemutatókat, vetélkedőket, programokat. Hullám pedig van, csak vasút nincs. A nyiladék a hirtelen lejtő és emelkedés miatt kapta a nevét — a tábori zsebkönyv szerint —- a legendás tölgyesi segédtiszti táborok lakóitól. A legtöbb dolguk a forgalomirányító cserkészeknek volt, akik hol az érkező, hol a távozó kocsikat terelték sorba és vezényelték haladásukat. Azt gondoltam, biztos gödöllőiek lehetnek. Aztán, amikor egyikük megkérdezte, el- vinném-e a túlsó kapuhoz, ha már úgyis arra megyek, kiderült róluk, hogy kárpátaljaiak. — Rettenetes, ez a mai nap! — fakadt ki. — Még este hatkor is mindenki be akar jönni. Közben az akkumulátorokat kétóránként cserélni kell a telefonban. Tessék elképzelni, a „titkosrendőröknek” adtak karszalagot, nekünk pedig, a rendes rendőröknek nem. Hogy lehet így rendet csinálni. De mindjárt hozok erősítést! Remélem, akadt a táborban egy ifjúsági regényíró is... (balázs) Cserkészmúzeum Gödöllőn? Az 1933-as Jamboree révén Gödöllő sokak szerint a magyar cserkészek egyik „fővárosa” lett, s ezt a státuszát a vasárnap végétért jubileumi emléktalálkozó még jobban megerősítette. A rendezvény zárónapján Halászná Várady Ildikót, az emléktábor alapítványának intézőjét annak további sorsáról, a helyi tervekről kérdeztük. — Alapítványunkat hármas céllal hoztuk létre. Az emléktalálkozó megrendezése volt az első, a Cserkészfiú szobrának elkészíttetése és felállíttatása a második, s egy állandó cserkésztáborhely kialakítása a harmadik. Az emléktábor ma végétért, a szobor pedig kész a bronzbaöntésre. A harmadik cél. kicsit hosszabb távú, de az alapítványt azért tartjuk fent a továbbiakban is, hogy minél előbb kialakíthassunk a hozzánk érkező cserkészek számára egy olyan táborhelyet, ahol kevés pénzért felverhetik a sátraikat. — Mi adta az állandó tábor ötletét? — Az, hogy nagyon sok külföldi és hazai cserkész látogat Gödöllőre azért, hogy megnézze a helyet, ahol 1933-ban B. P. (Baden- Powel, a cserkészmozgalom megalapítója) sátra állt. A táborhoz kapcsolódóan még egy tervünk van. Szeretnénk itt, Gödöllőn létrehozni a magyar cserkészet múzeumát. (r. z.) Megkérdeztük Ha itt a nyár, romlott a tej? A nyári napokban könnyebben romlik a tej, a felvágott, és más húsféleség. Mindez csupán a kánikula számlájára írható, avagy minőségi okai is vannak? — kérdeztük Si- monné Nagy Évától, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet élelmiszeripari főosztályának vezetőjétől, és Magyar Istvántól, a Pest Megyei Önkormányzat fogyasztóvédelmi felügyelőségének helyettes vezetőjétől. N. É.: —Inkább az árukezelési hiba, a nem megfelelő tárolás jellemző az esetek többségére. Munkatársainkkal rendszeresen tartunk ellenőrzéseket, ha szükséges, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Ha vevő reklamál, kimegyünk a helyszínre, és rekonstruáljuk a történteket. Bár utólag ez elég nehéz. Az is igaz, hogy ez a nagy hőség, a levegő magas páratartalma könnyen megváltoztathatja az áru állapotát, elősegítve a romlást. Éppen ezért ezeket a termékeket érdemes mihamarabb hazavinnünk, a hűtőszekrénybe tennünk. Az is a tényékhez tartozik, hogy mostanság az ellenőrzések során nem minőségi hibákkal, hanem a már említett tárolásból adódóakkal találkozunk. A vásárlók viszont érzékenyebbek, igényesebbek, hamarabb hozzánk fordulnak panaszaikkal. M. I.: —Tapasztalataink szerint a hűtéstechnológia hiányossága okoz olykor gondokat. Nem egyszer találkozunk azzal, hogy a mélyhűtött termékeket felengedés után visszafagyasztják. Ez szabálytalan, mert az áru így veszít minőségéből. Ezt a vásárló is köny- nyen észreveheti, a termék csomagolásán, ilyenkor például a hús elszineződik. Számos ellenőrzést tartottunk már, a legtöbb hiányosságot Vácott és Cegléden tapasztaltuk. Ez utóbbi városban'egy piaci üzletet be is zárattunk, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal közösen. Előfordulnak az állatok bontásánál is szabálytalanságok. Ennek a munkának is vannak előírásai, amit nem mindig tartanak be, az alacsonyabb minőségű húst drágábban, minőségi áruként adják el. J. Sz. I. Megalakult a Csömöri Védelmi Egylet Mindenki lehet polgárőr (Folytatás az I. oldalról) Nos, e két helybéli lakos hosszú ideje sérelmezi, hogy első számú csömöri polgárőrség nem látja szívesen sorai között az 1956-os forradalomban szerepet vállalt helybélieket. Ezért utóbbiak megalakították a saját, 2. számú polgárőrségüket. Ez alakult át a legutóbb Csömöri Védelmi Egylet Szervezetté, mely a lakossághoz intézett felhívásában az alábbi célkitűzést jelölte meg. Azokat a csömöri polgárokat kívánják soraikba tömöríteni, akik a magyar haza és a saját lakóhelyük védelme érdekében aktívan be akarnak kapcsolódni munkájukba. „Egyesületük minden politikától mentes" — hangoztatja a felhívás. „Kizárólag a haza védelme és a lakóterületünk, községünk biztonsága a célkitűzésünk.” — Nem akarunk katonásdit játszani — mondta egy korábbi beszélgetésünk során Szilágyi Imre. A Csömöri Védelmi Egylet Szervezete társadalmi munkában végzi a település védelmét. Ezentúl úgy ajánlják fel szolgálataikat a helyi és a környező önkormányzatoknak, hogy egyúttal felajánlják a már meglévő csömöri polgárőrséggel közösen, összehangoltan végzendő munka megszervezését. Csömör közbiztonsága jó. Köszönet illet minden egyéni és szervezeti megnyilatkozást, mely ennek a helyzetnek a megtartására, s a megerősítésére szervezkedik — mondták az önkormányzaton. M. É. Pénzügyi-befektetési irodák Budapesten és vidéken ...ahol a pénze aranyat ér Amit irodáink nyújtanak: 1. biztonságot 2. a legmagasabb profitokat: 12 hónap = havi 10% extraprofit (a tőke egy részére) 12 hónap = évi 25% profit 24 hónap = évi 28% profit 36 hónap = évi 30% profit Kössön profitbefektetési szerződést! Keresse fel budapesti és vidéki irodáinkat! Oninvest Pénzügyi Kft. (Budapest) Központ: International Trade Center (608.) Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.1051 Tel.:266-3217.266-3218 Mobil: 06-60-323-535. 06-60-330-825 Fax: 266-3280 Telex: 222-070 hun h Telefoninformáció: 9 és 17 óra között. Ügyfélfogadás: előzetes bejelentkezésre,
