Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ 7 Segítő' szándékú vizsgálat Aranyóra — garancia nélkül Maguk az óraeladással és -javítással foglalkozó szakemberek is elsősorban hibafeltárónak, felvilágosítónak és segítő szándékúnak tartották azt a vizsgálatot, amelyet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest megyei felügyeletének munkatársai végeztek el a térségben tapasztalható óra- és ékszerjavítás és -értékesítés helyzetéről. Zsilinszky Magdolna, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest megyei szakembere azt tartotta a megyei felmérés és vizsgálat legfőbb tapasztalatának, hogy a szakemberek viszonylag kevés tájékoztatást kapnak — az önkormányzatoktól és az ipartestületektó'l egyaránt — a témát érintő jogszabályok megváltozásáról. Emiatt az órák eladásával s javításával foglalkozók többsége az említett szemlét elsősorban jó szándékú segítségnyújtásnak tekintette. Sőt, emeli ki a megyei szakfelügyelő, a feltárt hiányosságok pótlása érdekében a területen dolgozó kollégák azóta is sokan keresik fel a Pest megyei felügyelőséget, s kérik ki az ott dolgozók véleményét az időközben tett intézkedésekről. „Rendkívül hasznosnak és igencsak hiánypótlónak bizonyult ez a vizsgálat" — írta Zsilinszky Magdolna jelentésében. — „Teljesen érintetlen terület működését sikerült ezzel jogszabályi keretek közé terelni, amit remélhetőleg hamarosan a fogyasztók is érzékelni fognak.” A fogyasztók érdekében végrehajtott vizsgálat — a fentieken túl — több olyan megállapítást is tartalmaz, amelyekre — akár más kárán tanulva is —■ érdemes odafigyelni. A szakfelügyelők elsősorban azt állapították meg, hogy az állami, a szövetkezeti és nagyobb kereskedelmi múlttal rendelkező üzletek lényegesen tájékozottabbak a tevékenységüket szabályozó előírások vonatkozásában, és fegyelmezettebbek azok betartásában, mint a megyében is egyre szaporodó egyéni vállalkozók. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az utóbbi kategóriába tartozó boltokban, például az Orex Kereskedőházban Vácott, illetve Cegléden található egységeiben ne lenne nagyfokú a szakmai hozzáértés, az eladási és javítási tapasztalat. Ugyanakkor az ilyen típusú üzletek többségében nem dolgozik szakképzett eladó. Különösen hiányzik a szaktudás azokban a boltokban, melyekben az órákon kívül ajándéktárgyak, műszaki, illetve kultúr- cikkek forgalmazása is folyik. A fentiek mellett a legfőbb hangsúlyt arra tette a szakfelügyelő jelentésében, hogy felhívja az érintettek figyelmét: tarthatatlan az a gyakorlat, mely szerint egyes megyei holtokban — így például Nagykőrösön, Szentendrén — egy- egy magánvállalkozónál, vagy egy ceglédi ajándék-illatszer üzletben, Pilisvörösváron egy egyéni vállalkozó ékszerboltjában — csak szóban adnak garanciát, illetve garancia nélkül értékesítenek termékeket, még egy ízben aranyórát is! A fenti tárgyak kereskedelmével foglalkozó 29 megvizsgált megyei bolt közül 22-ben talált a felügyelő hasonló hiányosságot. Gondokat jegyzőkönyvezett a szakember az alkatrészbeszerzésről is. így különösen az orosz órák javítása, illetve szétszedhetetlen Swatch időmérők reparálása okoz problémát. Talán emiatt alakult ki az, hogy a legtöbb boltban maga az eladó, illetve alkalmazottja végzi a javításokat, s szerzi be — esetleg olcsó órák alkatrész célú felvásárlásával — a helyreállításhoz szükséges kiegészítőket, tartozékokat. (mé) V alutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 141,28 144,08 Ausztrál dollár 65,13 66,37 Belga frank (100) 262,79 267,45 Dán korona 14,09 14,35 Finn márka 16,07 16,47 Francia frank 16,08 16,36 Görög drachma (100) 39,81 40,65 Holland forint 48,80 49,66 ír font 132,03 134,63 Japán yen (100) 90,49 91,69 Kanadai dollár 74,15 75,55 Kuvaiti dinár 316,24 321,74 Német márka 54,89 55,85 Norvég korona 12,75 12,99 Olasz líra (1000) 59,11 60,39 Osztrák schilling (100) 780,45 794,05 Portugál escudo (100) 53,81 54,91 Spanyol peseta (100) 66,61 68,13 Svájci frank 62,56 63,64 Svéd korona 11,58 11,84 USA-dollár 95,46 97,02 ECU (Közös Piac) 106,17 108,13 Odalett a jövedelem? Megdrágult a nyulak kosztja Amikor a nagykőrösi nyúltenyésztők kenyértörésre vitték a dolgot a kisgazdaságaikat integráló Afész-szel, kétségesnek tűnt, hogy képesek lesznek-e előnyösebb feltételek mellett folytatni tevékenységüket. Abban a többség egyetértett, hogy a felbomlott szakcsoport helyett valamilyen más szervezeti formát kell kitalálni, hiszen a nyúlpiacon is kockázatos az egyéni vállalkozó helyzete. A régi felvásárlókkal sem voltak elégedettek, így kapóra jött a körösi nyulászoknak egy sokpénzű svájci cégnek a közeli Lajosmizsén létesült nyúlfeldolgozója, amely éppenséggel a környék tenyésztőire számít. Az üzlet megköttetett... Az új felvásárló ajánlata kedvezőbb volt, mint bármely másiké a környéken, ígéretét be is tartotta, éves átlagban úgy 10-11 forinttal fizet többet az élő nyúl kilójáért. Lényegében tehát e magasabb árnak köszönhető, hogy a tenyésztők nagy része afféle klubszerű kapcsolatot alkotva, a lajosmizsei üzemhez csatlakozott. A felvásárláshoz alkalmas személyt is találtak, Patay Ernőnek, a volt szakcsoport elnökének személyében. Vele beszélgettünk most a nyúlpiac helyzetéről, a kilátásokról. A legmagasabb áron — Akár a tavalyi 20 ezer darabos forgalmazást nézzük, akár az idei mutatószámokat, az összehasonlításból úgy tűnik, a nyúlhústermelés stabilabb, mint bármely más állat tartása a háztájiban. Sajnos, a valóság az, hogy a jövedelmezőség, ha nem is olyan mértékben, mint mondjuk a sertéstartásban, de itt is romlott. A téli felvásárlási ár 130 forinttal kezdődött, és hosszabb ideig ezen a szinten volt, aztán jött egy hullámvölgy, amiben jelenleg is benne vagyunk. Persze áringadozások mindig is voltak az évszakok függvényében, csakhogy ma nem lehet előre tudni, meddig tartanak. Szinte a napi piaci helyzet alapján fizet a felvásárló. Szállítmányonként megmutatkozik az élőállat-felvásárlási árában a nyúl- hús értékesítési helyzete Európában. Akárhogy is alakult eddig, 90 forintnál kevesebbet nem fizettünk, és biztosan tudjuk, hogy a környéken a legmagasabb árat a lajosmi- zseiek adják a nyúlért. — Beszélik, hogy ennek ellenére több nagyobb állomány- nyal rendelkező nyúltartó ráfizetett a vállalkozásra. — Nos, valóban voltak ilyen esetek, de ennek elsősorban a hozzá nem értés volt az oka. Úgy gondolták, elég az anyanyulak összevásárlása, és megy a gazdálkodás magától. Nem megy. A nyúl kényes jószág, különösen a hibridek. A csökkenés ellenére sem volna baj a jövedelemmel, csakhogy időközben nőttek a takarmányárak, például a nyúltáp mázsánként ma már 1800 forintba kerül. Ez nagyon sok. Itt úszik el a jövedelem jelentős része, ráadásul a tápok, a takarmánykeverékek minősége is gyakran kifogásolható. Kicsiben megéri — Tegyük fel, hogy a ráfordításoknak a jelenlegi szintje reális. Akkor viszont a felvásárlási áraknak kellene helyrebillenteniük az egyensúlyt. — Nos, egy fontos tényt figyelembe kell venni. Nevezetesen, hogy nyúlból a kínálat jelenleg nagyobb mint a kereslet. Elsősorban itt kell az arányoknak változniuk ahhoz, hogy a felvásárlási árak is emelkedjenek. Noha számszerűleg ez nem mutatkozott meg egyelőre, de már tapasztaljuk a lemorzsolódást a nagyobb állománnyal rendelkező tenyésztők körében. Ugyanakkor egyre több kisgazdaságban jelenik meg a nyúl, mert néhány anyával bíbelődni az egyéb teendők mellett még mindig megéri, és a családi fogyasztáson felül eladásra is jut. Ennek ellenére úgy gondolom, a piacos nyúltartásban mégsem ez a jövő útja, hanem ellenkezőleg, a szakosodás. A magyar- országi nyúlhús jól eladható cikk a nyugati országokban, igaz, szigorú minőségi követelmények mellett, melyek teljesítése befolyásolja a gazdaságosságot. Ezelőtt például viszonylag jó áron át tudtuk venni a kiselejtezett anyanyu- lakat, ma viszont 40 forintnál többet a három és fél kilón felüli állatokért nem ad a felvásárló. Intenzív tenyésztéssel A feldolgozáshoz, illetve a folyamatos exporthoz tehát azok tudnak igazán hozzájutni, akik intenzív, programozott. minőségi tenyésztést képesek megvalósítani. Ők lesznek, akik majd a felvásárlási árakat is befolyásolják. A kibontakozás a nyúltenyésztés- ben sem valamiféle álom, hanem perspektíva, s ehhez jó kiindulási alapot kínál a nálunk létrejött tenyésztői klub is. Részben azért, mert a gazdálkodásban bizonyos előnyökre csak együttesen lehet szert tenni, de főképpen a sokéves tapasztalat, a szakértelem az, amelynek segítségével a nyúltartók is kedvezőbb gazdasági pozícióba küzdhe- tik fel magukat. M. J. Ahogyan az ott dolgozók látják Az érdi piac gondjai Tavaly ősszel nyílt meg Érden az új Széles utcai piac: akkor a közművel együtt — közel száztizenhatmillió forintba — került, s az önkormányzat reményei szerint ez a költség hamarosan megtérül a bérleti díjakból és a napi helypénzekből. Az önkormányzat kép- viselő-testülete és a vállalkozói bizottság két különböző piaci rend életbeléptetését javasolta a több bevétel érdekében. Az egyik csak a kiemelt piaci napokra, a másik pedig az átlagosakra vonatkozik. A szombati napokon megváltozna a piac eddigi rendje: a közlekedési utakat is árusítóhelynek minősítenék, és erre a területre új bérleti konstrukciókat vezetnének majd be. A fenti javaslatok nem kis felháborodást váltottak ki a piac dolgozói és törzsbérlői körében. Szerintük, ha ezeket az elképzeléseket valóra váltanák, romlana a helyzet, mint mondják csak azt érnék el ezekkel — a kifejezetten a napi érdekeket figyelembe vevő — intézkedésekkel, amit annak idején, amikor a piacot a Felső utcából ide költöztették. Akkor a helypénzek drasztikus emelése miatt sokan elpártoltak innen. Ma már ott tartanak, hogy a legerősebb piaci napokon, még szombaton is, kisebb a bevétel, mint régen. Az ott dolgozók úgy gondolják, hogy ez a piac újabb helypénzemelést nem bír ki. Félő, hogy az itteni árusok a környező településekre költöznek át. A másik nagy gondjuk az ott dolgozóknak az, hogy a piac irányítása kettős, s az érdekek igen gyakran ütköznek. Úgy érzik, nem megfelelő az együttműködés. Hiányolják azt is, hogy a piaccal kapcsolatos döntések előtt meg sem kérdezik az ott dolgozók véleményét, pedig sok esetben tudnának olyan információkkal szolgálni — ugyanis közvetlenebbül látják a problémákat —, amelyeket hasznosítani lehetne. Akkor talán nem fordulhatna elő az, hogy számukra kedvezőtlen határozatok születnek. Á. M. Forintos hírek Az energiafelhasználás kismértékben csökkent az első félévben — állapítható meg az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet gyorsjelentéséből. Az adatok szerint az ország energiafelhasználása 1993 januárja és júniusa között 534 petajoule volt, ez 3 petajoule-lal kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. A 0,6 százalékos csökkenés azt jelzi, hogy a gazdaság teljesítményével szoros összefüggésben levő energiafelhasználás drasztikus csökkenése az idén feltehetően megáll. A Magyar Nemzeti Bank mától megváltoztatja a forint árfolyamának megállapítására szolgáló valutakosár összetételét. Eddig 50 százalékban a dollárt, 50 százalékban az ECU-t vették figyelembe, most az ECU helyét a német márka veszi át. Áz európai monetáris rendszer tavaly szeptemberi megingásakor kapott felhatalmazást a Magyar Nemzeti Bank a kormánytól arra, hogy szükséghelyzetben a valutakosárban az ECU helyett a német márkát szerepeltesse. A forintárfolyam-számításkor alkalmazott valutakosárban a piaci mozgások pontos és megbízható követelésének érdekében tartja indokoltnak az MNB a megingott piaci helyzetű ECU helyett a német márka szerepeltetését. Jelenleg az ÁV Rt.-nek nincsenek likviditási problémái és az előírt készpénzbe- ni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a társaság működése hosszú távon is biztonságosan szavatolható — szögezi le az Állami Vagyonkezelő részvénytársaság közleménye, amelyben az Állami Számvevőszék jelentésére reagálnak. Az Európai valutarendszer (EMS) Theo Waigel német pénzügyminiszter szerint „célszerű és szükséges, és fenn fog, és fenn is tud maradni”. Waigel Salzburgban újságírók előtt fejtette ki véleményét abból az alkalomból, hogy a városban jelenleg zajlik az osztrák, a német és a svájci pénzügyminiszter hagyományos éves találkozója. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!