Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ 5 Visszavonták a földhasználati jogot Fillérekért adták el a telkeket A pilisvörösvári önkormányzat felülvizsgálja, hogy az üdülő­telkekre előírt beépítési kötelezettséget teljesítették-e az üdü­lőtulajdonosok. A tavak környéki telkeket még a hetvenes évek elején értékesítették zárt körben, 20—50 ezer forintért. Ezek beépítési kötelezettséggel kerültek tartós használatba, és aki ezt a kötelezettségét teljesítette, tulajdonossá vált. Törvény biztosítja, hogy a község mint erdeti tulajdo­nos visszavonja a tartós hasz­nálatot a vételár, a kamatok és a ráfordítás visszatérítése után abban az esetben, ha nem teljesítették a beépítési kötelezettségeket. A vissza­vétel után az önkormányzat a telkeket árverésen értékesí- heti napi áron, amely telken­ként Pilisvörösváron az egy­millió forintot is meghalad­hatja. így a használatbavéte­li díj és a ráfordítás visszafi­zetése után is jelentős bevé­telhez juthat a település. Botzheim István polgármes­ter lapunknak elmondta, ha Pilisvörösváron botrány volt, az mindig valamilyen telek­ügyhöz kapcsolódott. Még a nyolcvanas években is utcát, parkot adtak el magánszemé­lyeknek. így került a Kandó Kálmán utca vége is magántu­lajdonba. Az üdülőterület egy részét a hetvenes, a má­sik részét a nyolcvanas évek­ben adták el a nyilvánosság kizárásával olyan helyzetben, amikor piac nem volt. Sok volt vezető juthatott így po­tom pénzért telekhez■ Ma ha­talmas vagyona lenne a tele­pülésnek, ha annak idején nem adják el fillérekért a tel­keket. A beépítési kötelezettség egyébként két-három évre szólt, így ma már minden egyes telek esetében lejárt a határidő. A felülvizsgálat már megkezdődött, a képviselő- testület egy Harcsa utcai la­kás földhasználati jogát már vissza is vonta. A tulajdonos­sal kötött egyezség értelmé­ben az önkormányzat 500 ezer forintot térít vissza, és a telket árverésen értékesíti. Halász Csilla Készül a megújulási program Közlekedés a Dunakanyarban A változó gazdasághoz kell igazodnunk — mondják a Volánbusz Rt. váci üzemigazgatóságának vezetői, felelős­ségteljes munkájukról. Pest megye északi területeinek és Nógrád megyének a közlekedési vérkeringését kell élet­ben tartaniuk, s ezért naponta megküzdeniük. Budapesttől Salgótarjánig kis és nagy településeket ösz- szekötve, járatok sokaságát indítják naponta, s életben tartják a városok helyi közle­kedését. A Uj buszjáratok — A viteldíjak ugyan emelkedtek, de vajon fejlőd- tek-e a cég szolgáltatásai, ja- vult-e a kocsik üzembiztonsá­ga, csökkent-e a kocsik zsú­foltsága, ami helyenként, például a Budapest—Vác vi­szonylatban csúcsforgalom idején tapasztalható — kér­deztük Fúró Ferenc forgal­mi osztályvezetőtől. — Látványos fejlődésről sajnos nem beszélhetünk az elmúlt néhány év óta — vá­laszolta, de hozzátette, hogy a lehetséges mértékben még­is sikerült bővíteni a szolgál­tatásokat. A kialakult viszo­nyokat elemezve sorolta fel, hogy a munkanélküliség pél­dául azért van hatással az ár­bevételre, mert aki nem ingá­zik naponta, az nem vált havi bérletet. A Budapestre utazóknak viszont kedvező, hogy az el­múlt három évben kialakí­tott új vonalak közül meg­nyitották például a Vác— Vácduka—Újpest szakaszt, s így a forgalmi csomópon­toktól eddig távolabb lévő települések lakói is gyorsan és átszállás nélkül közelíthe­tik meg a fővárost. így kerül­hetett közvetlen kapcsolatba a fővonalakkal például Püs­pökszilágy is, ahonnét Kisné- medin Váchartyánon át Ve­resegyház felé kanyarodik a busz Újpest irányába. Az Ácsa körzetében lakók célhoz érését a Bércéi— Ácsa—Budapest vonalon közlekedő új járatok gyorsít­hatják meg. Mogyoródról az M 3-ason futnák be a közvet­len járatok. Dunakesziről ed­dig a Vác—Budapest, Göd—Budapest, Horányi rév—Budapest járatokon le­hetett a szomszéd nagyváros­ba jutni. Nemrég foglalko­zott az igazgatóság azzal a tervvel is, hogy a Dunake­szi-alsó telepen lakók érde­kében közvetlen járat vigye az utasokat Dunakeszi—Ká- posztásmegyer—Újpest irá­nyába, de itt a szűk vasúti aluljáró miatt hiúsult meg a terv, s konkurenciát jelent a telep szélén húzódó vasút, sűrű járataival. Városi útvonalak Az üzemigazgatóság Duna­keszin, Mogyoródon, Vá­cott és Őrbottyánban gon­doskodik a helyi közlekedés­ről. A legtöbb igényt Vácott támasztanak a szolgáltatá­sok iránt, mert a legújabb építkezések következtében szétterült a város, nagyok a távolságok. Az emberek szeretnének több és gyorsabb járatot. Va­jon lehetséges-e? — Néhány évvel ezelőtt készült egy felmérés — mondja az osztályvezető. — Ebből az derült ki, hogy a mostani rendszernél nincs jobb. A rövid távolságok, a belváros szűk utcái nehéz­kessé teszik és drágítják a buszok közlekedését. Énnek ellenére elképzelhető, hogy ősszel újabb felmérés ké­szül, a kisebb módosítások­ra máris sor került. Újabb já­ratok indulnak a város legtá­volabbi pontjáról, melyet stílszerűen Szélső sornak ne­veztek el. A hét végén úgy­nevezett templomi járatok is közlekednek, hogy az idős emberek el tudjanak jutni a délelőtti misére. A Duna bal pattján Duna­keszi a legszéttagoltabb vá­ros, melynek fő körzete az úgynevezett Ófalu, a Gyárte­lep, meg az alagi oldal. A kettes főútvonalon áthaladó helyközi járatok némileg oldják a telepek közti távol­ságokat. Fót felől ezek me­netrendjéhez igazodva csat­lakoznak a Fót—Budapest járatok, majd a 7-es számú helyi körjárat gyűjti össze az utasokat a legtávolabbi pontokról. Csakhogy itt az elfogadható 23 forintos vitel­díjat egyelőre úgy tudja tar­tani a Volánbusz, hogy az önkormányzat napi 5 ezer 200 forinttal egészíti ki a be­vételeiket. Ezt sokallják a képviselők, s nemrég bizott­ságot neveztek ki, hogy an­nak tagjai tegyenek javasla­tot más, jobb, olcsóbb meg­oldásra. Szóba kerülhet pri­vát vállalkozó is — helyez­ték kilátásba. A dunakeszi gondokról is kérdeztük Fúró Ferencet, aki erről így vélekedett: — A helyi közlekedés gaz­daságosságát sok minden be­folyásolja. Nem biztos, hogy a magánvállakozónak megér­né, volna rá jelentkező. A ko­csik kihasználtsága ezen a vo­nalon 30-40 százalékos, de az alapszolgáltatást minden képpen biztosítani kell. Egyedül nem megy — Ha napközben gyér az utasforgalom, talán megér­né kisebb fogyasztású bu­szokkal, kiskocsikkal közle­kedni? — Ha volna ilyen kínálat az iparban vagy a kereskede­lemben. Olyanok, amikben azért mégis lehet állni, elég kényelmesek. Gondolom, hogy előbb-utóbb eljutunk idáig. — De nem úgy, mint a sok panaszt okozó, füstöt pi­páló öreg buszok cseréjéhez? — A nyolc-tízéves kocsik egy részét már lecseréltük, de látni kell azt is, hogy 9-10 millió forintba kerül egy-egy belőlük. A vállalat önerőből nem képes látvá­nyos eredményt elérni. A Közlekedési és Hírközlési Minisztériummal közösen készül a megújítási program az eszközpark modernizálá­sára, mindenekelőtt a romlá­si folyamat megállítására. Kovács T. István Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak idó'ról időre a me­gyénk településein megjelenő' helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. TAK90NY1 SZÖS jEOIL o KÖZÉRDEKŰ tájékoztatót adott közre a taksonyi Szó­szóló, amely szerint az Agrár­piaci Rendtartás közleményei alapján az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek részére adható támogatásokat a ráckevei kirendeltségen is lehet intézni. A TAKSONYI Duna-menti Svábok Baráti Köréről közöl teijedelmes cikket a helyi lap. A MŰVELŐDÉSI HÁZ évzáró bemutatóján a cegléd- berceli német nemzetiségi tánccsoport is részt vett. A há­zigazdák egy Taksony címe­rével ellátott kis zászlót és egy vázát ajándékoztak a ven­dégeknek, ők pedig elhozták a tavaly ősszel náluk megren­dezett kórus- és tánctalálko­zó videófelvételét. És egy meghívást: az őszi kórustalál­kozóra várják a taksonyiakat. albert­irsai hirek Közéleti hírlap Ára: 25 forint 1993. III. évfolyam 3. szám A KOMMUNISTA elnyo­mástól megszabadult — de megszabadultunk-e? — fal­vak keresik az igazságukat — írja az Albertirsai Hírek jegyzetírója. Emlékműveket, kopjafákat állítanak. Lassan átírjuk a helytörténeteket. Itt Albertirsán sok minden ma­radt a régiben. Csak példa­ként: a társadalombiztosítási választások előtt a másik he­lyi lapban, az Albertirsai Híradóban hónapokon át csak az MSZOSZ-ről olvas­hattak az albertirsai polgá­rok. .. Ennek ellenére az új ér­dekvédelmi szervezetek több voksot kaptak. MEGJELENT Miklosovits László „Albertirsa” című kép­zőművészeti albuma, két mé­retben. A helytörténeti külön­legesség tucatnyi színes ké­pet tartalmaz, melyek a nagy­község jellegzetes utcáit, templomait, műemlékeit ábrá­zolják. A számozott album kétezer, illetve háromezer fo­rintért a József Attila utca 2/1. szám alatt megvásárolha­tó. A grafikusművész kiállítá­sa egyébként augusztus 15-én nyílik meg a Móra Fe­renc Művelődési Házban. SZERTE A VILÁGON na­gyon régen rendeznek szuper-, vagy ultramaratoni futást 100 kilométeren vagy annál hosszabb távon. Az au­gusztus 7-én sorra kerülő tor- hauti (Belgium) versenyen, a 100 kilométeres országúti vi­lágbajnokságon egy albertir­sai fiatalember, Végvári Zsolt képviseli hazánkat és az Albertirsai SE-t. VALÓBAN ÚGY döntött május 7-én a képviselő-testü­let többsége, hogy a községi címer további kialakítását el­odázza — írja dr. Mányi Er­zsébet képviselő. Hárman sza­vaztunk úgy, hogy sajnáljuk az eddig ráfordított munkát, utánajárást, tervezést, bizott­sági munkát ami kárba vész. U. évfolyam 10. .«ám 1993. február 5. péntek ára: 14.50 íl Váci Napló I MfcCjJKLKNIK KEDDEN ÉS PI-NTTKTN 1 TEGNAPTÓL megdrágult a helyi közlekedés Vácott. A 20 forintos menetjegyért 21 forintot kell fizetni. Az egy­vonalas helyi bérlet ára 360 forint helyett 374 forintba ke­rül. az összvonalas 525 he­lyett 545-be. A tanuló és a nyugdíjasbérlet 120-ról 125 forintra emelkedett. NAPONTA átlagosan egy­két balesetet helyszínelnek a váci rendőrök a városban, míg az elkövetett bűncselek­mények száma — beleértve a kisebb feltöréseket, lopáso­kat is — ennél lényegesen több. ÚJABB károkozással je­lentkeztek az elmúlt hét vé­gén a rongálok. A Galcsek utca elején található, fél centi- méteres üveggel védett nagy hirdetőtáblát törték be. Hasz­nuk nem volt, a kár annál na­gyobb. (Pitis Ujjf *Press KÉTHETENKÉNT jelenik meg hét pilisi községben a Pi­lis Press című közgazdasági lap, amelyet a Sólyom Kft. Privát Profit Üzleti Központ ad ki. A színvonalas kiad­vány, amelyet először szemlé­zünk, elsősorban a vállalko­zók érdeklődésére tarthat szá­mot. MÁSFÉL ÉVI vajúdás, küzdelem után, nyílt tendere­zéssel a dolgozók sikerrel nyerték el a privatizálási jo­got — nyilatkozta a Pilis Pressnek Sarlós Bemát, a PEMÜ Kft. vezérigazgatója. Azután a műanyagipar szer­kezetátalakítása kapcsán a PEMÜ kapta meg a legna­gyobb világbanki hitelt, tíz­millió dollárt, méghozzá igen kedvező, négyszázalékos ka­matra. REGGELRE bezúzott kira­katüvegek, utcai vitrinek ta­núskodnak az alvilág kirándu­lásairól — írja Horváth Lász- lóné, a Pilis Press egyik olva­sója Pesthidegkútról. Keres­kedők. iparosok nem egyszer kárvallottai a gengszterizmus­nak. De éjszaka rárontanak a magányos öregekre, és elra­bolják kevés pénzüket, vagy esztendők alatt megkopott használati tárgyaikat. KŐBŐL BARMIT — ez a szlogenje Molnár Sándor pi­lisvörösvári kőfaragó mester­nek. Bemutatótermet alakí­tott ki, ahol láthatóak a kőfa­ragás remekei, kandallók, fa­likutak, vázák, modem és ba­rokk stílusú asztalok, szobrok. MI A FRANCHISE? Ez a kis hazánkban mostanában meghonosodó kifejezés egy­re többet kerül szóba, de alig vannak, akik tudnák a tartal­mát. A lap szerzője részlete­sen tájékoztatja a közérdekű témáról az olvasókat. PILISI SZTORI címszó alatt új rovatot szándékozik nyitni a Pilis Press. Szeret­nék bemutatni azokat a pilisi régióban működő vállakózá­sokat, amelyek nem átlagos módon futottak be, vagy men­tek tönkre. A Pest Megyei Hírlap információja szerint az első jelentkező már felhív­ta telefonon a solymári szer­kesztőséget. ELÉG GAZDAG álláskíná­latot közöl a lap, amelyből ki­derül, hogy elsősorban szak­képzett munkásokat keresné­nek a környék vállalkozói, de a jelek szerint alig-alig talál­nak. 1868 NYARÁN született meg a MÁV, amely érhálóza­tával hamarosan eljutott Gyömrőre is, ezzel akkor el sem képzelhető fejlődést nyit­va e kis falunak. Az évfordu­lóról Garádi István polgár- mester emlékezik meg az ön- kormányzat tájékoztatójában. TÁBLÁKKAL, sőt csákány­nyal „felfegyverzett” férfiak jelentek meg a közelmúltban a Szabadság téren. Körülbelül húszán lehettek, leültek a pol­gármesteri hivatal előtti asz­faltra, és követelték a pénzü­ket. Gázvezeték-építők vol­tak, akik már négy hónapja nem kaptak egy fillért sem a munkájukért. Kiderült, az Olajterv, illetve az Innoterv al- vállakozói, és bizony rossz he­lyen kopogtattak. A hivatal dolgozói dokumentálták, hogy a község a fővállalko­zóknak tiszteséggel fizetett, s javasolta, hogy a tüntetők Ba­ján vagy Kőbányán tegyék tiszteletüket. AZ EGYKOR HÍRES és népszerű gyömrői tó sorsa megoldatlan, naponta szóbe­széd témája a településen. A helyi lap most levelekből, do­kumentumokból összeállítást ad közre, ily módon tájékoz­tatva a valós helyzetről és a gondokról a lakosságot. AGGODALMAT váltott ki a közelmúltban egy hír, mely szerint modem építmény­nyel csúfítanák el a Teleki­kastély parkját, környékét. A polgármester utánajárt a do­lognak, a megyei főépítésszel is tárgyalt, és most megnyug­tató választ tud adni a Gyöm- rő című önkormányzati tájé­koztató júliusi számában. Kérjük kedves kollegáin­kat, a helyi lapok szerkesztő­it, hogy újságjuk legfrissebb számából jutassanak el egy- egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írásaik­ból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents