Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 31., KEDD Makád követel, Ráckeve kivár A helyi kisgazdák véleménye Osztozkodás Makádon megalakult egy szövetkezet anyagi háttér nélkül. Az 1992-ben bejegyzett Makádi Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezetnek az induláskor nem volt egy fillérnyi tőkéje sem. — Ma sincs, csak adósságunk — mondja Vásárhelyi Antalné polgármester asszony, aki ugyancsak szívén viseli a szövetkezet sorsát, olyannyira, hogy saját hétvégi házát kínálja fel garanciaként az őszi vetésre felvett hitelhez. A makádi szövetkezetnek papír szerint van vagyona, 136 millió forint értékű üzletrész jut a tsz-ta- goknak. Csakhogy mindeddig — több mint egyéves egyezkedés után — nem kaptak semmit az üzletrész fejében igényelt javakból. — A makádi tanyát, erőgépeket, szállítási eszközöket és betakarító gépeket kérjük — sorolja Vásárhelyiné a jogos igényt. — Enélkül bizonytalan a 400 hektárnyi föld megművelése. Tavaly vettünk egy traktort 480 ezer forintért, majd egy kombájnt egymillióért. A tagság adta össze a rávalót, az utolsó megtakarított pénzük is ráment. Mutatok magának olyan nyolcvanéves bácsit, aki a temetkezésére felvett forintjait adta ide jó szívvel. Az Aranykalásztól viszont olyan kombájnt kaptunk kölcsön a kalászosok betakarításához, ami többet állt, mint ment. Napjában háromszor kellett szétszedni, s mi szaladgáltunk alkatrész után is. — Ön kölcsönről beszél, holott az a kombájn önöket illetné meg. — Pontosan! Az Aranykalász vezetői az időt húzzák, s közben vígan folyik a termelőeszközök kiárusítása, adósságtörlesztés címén. 1991 februárjában meghívottként ott voltam az évzáró közgyűlésen. A beszámolóban szó sem esett veszteségről, adósságról még kevésbé. A gyűlést követő díszebéd se arra vallott, hogy a tsz-nek anyagi gondjai lennének. Azt is csak egy idei beszélgetésa holtponton bői tudom — a tsz volt növénytermelő-ágazatának vezetője mondta el —, hogy évek óta nem történt beruházás. — Arra várnak, hogy belefáradjak — folytatja a polgármester asszony —, de hiába! Szerintem az nem való polgármesternek, aki nem képes megvédeni a lakosság érdekét. Ráadásul nemcsak polgármesterként, de magánemberként is érdekelt vagyok a kérdésben, velem együtt az egész család tagja a szövetkezetnek, valamennyien a földből szeretnének megélni. — Ezért kínálta fel az üdülőjüket garanciának? — Mi mást tehettem volna? Kellett a pénz az őszi vetéshez. Az állam garantált ugyan tízezer forint hitelt hektáronként, de csak utólag folyósították. Márpedig a vetőmagot vagy gázolajat nem adják hitelbe. Felvettünk kétmillió forint kölcsönt, amit még most is törlesztünk. Nyakunkon van a kukoricabetakarítás, de egyelőre fogalmam sincs, hogyan oldjuk meg: se gép, se raktár. Nem tárolhatjuk a szemet a szabad ég alatt, mert megeszi a fene, ha az ősz beköszönt. Épp elég gondot jelent, hogy a drága pénzen megvásárolt traktor és kombájn az utcán parkol, a javítást, porban, piszokban végzik a szerelők. Miközben a minket megillető tanyát az Aranykalász használja! A hasonló ügyek végére rendszerint bírósági döntés tesz pontot. Csakhogy az ilyen procedúra hosszú és költséges, esetünkben tovább növeli az Aranykalász amúgy is tetemes adósságállományát. Kinek jó ez? A józan ész megegyezést sugallna, annál is inkább, mert küszöbön áll az őszi betakarítás és vetés, s ezekhez a makádiaknak feltétlen szüksége lenne a közgyűlés által kiadásra megszavazott vagyontárgyakra. Érdeklődve várjuk a másik fél véleményét is. Matula Gy. Oszkár A lakosság bevonásával Regionális fejlesztési terv készül megyénkről Várhatóan ez év októberében készül el a bu- I®$Ír dapesti agglomeráció regionális tervének második üteme, amely az első lépésként elvégzett módszertani előkészítés után Pest megye déli részének fejlesztési javaslatát tartalmazza. E munkával a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a fővárosi, a Pest megyei önkormányzat és a Főváros Környéki Agglomerációs Önkormányzatok Társulása bízta meg a Pestterv, a Budapesti Városépítési Tervező Iroda, valamint a Quo Vadis Consult munkatársait. Mit jelent a regionális tévézés? — kérdeztük Ongjerth Richárdtól, a Buváti irodavezetőjétől, aki egyben a felsorolt cégekből létrejött Urbanissimo csoport ügyvezetője. — Egy nagyobb térséget érintő fejlesztés körvonalazását, amely világszerte a településtervezés kiinduló alapja. A gazdasági és műszaki tervezés közötti átmenet, kialakult szabályokkal. Ilyen tervekre szükség van, hiszen ezek határozzák meg, milyen irányba fejlődnek az ország egyes térségei. A rendszerváltozás nyomán gyökeresen megváltoztak hazánkban a társadalmi, gazdasági, tulajdoni viszonyok, ez pedig magával hozta a döntési és végrehajtási folyamatok változtatásának igényét is. Az új önkormányzati törvény nyomán a regionális tervezés nehéz helyzetbe került, mivel gyakorlatilag teljes önállóságot adott a helyi önkormányzatoknak terveik kidolgozásában, döntéseik meghozatalában és megvalósításában. Az alkotmányos szabályozás szerint az önkormányzatokra kötelező érvényű döntéseket csak a parlament hozhat. Ez a döntési fórum a regionális tervek készítői számára nem egykönnyen érhető el. Ugyanakkor, a tervek kötelezővé tétele helyett célszerűbb, ha az érintettek érdekeltek azok megvalósításában. Ez növeli a fejlődés esélyeit. Szerencsére ma már belátták ezt a helyi önkormányzatok képviselői is, rájöttek arra, szükség van elképzeléseik összehangolására. Ennek eszköze egyébként egy ilyen terv elkészítése. — Mikor láttak hozzá a munkához? — A Kömyzetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából két éve foglalkoznak szakemberek a jelenleg alkalmazható módszerekkel. Urbanissimo néven a Pestterv, a Quo Vadis Consult és a Buváti Térségkutatási és Városfejlesztési Irodája együttműködési szakértői csoportot hozott létre, más szervezetekkel — péládul az Öko Rt.-vei — közösen. Kísérletként a központi térség déli részére készítjük el ezt a fejlesztési koncepciót, a közelmúltban kezdtük el kidolgozását. — Miért épp itt kezdték meg a tervezést? — Ezen a területen halmozódik a legtöbb probléma. Olyan tervezési folyamatot szeretnénk kialakítani, ami nem „okos papírok” gyártását jelenti, hanem elindítja a fejlődést, és ameddig lehet, támogatja azt. Elsősorban a terület gazdasági fejlődését kívánjuk elősegíteni. Úgy, hogy ez az ott élőknek, a helyi önkormányzatoknak, vállalkozóknak, gazdáknak az elképzeléseivel egybeessen. Amellett, persze, hogy a különféle kormányzati szándékok is beépüljenek a tervbe, találkozzon a helyi és az országos érdek. Énnek kapcsán szándékunk az is, hogy olyan regionális fejlesztési tanács megalakítását szorgalmazzuk, amiben képviseltetnek mindazok, akiket korábban felsoroltam. Kezdetben egyeztető fórumként működhetne, a későbbiekben — ha a jogi háttér lehetővé teszi — döntéseket is hozhatna.-— Hol tart most e folyamat? — A tervezés első lépése a koncepció kialakítása. Ezen dolgozunk jelenleg. Ez az adott területen belül a közös fejlődési pályát befutó települések meghatározását jelenti, figyelembe véve adottságaikat, szándékaikat. A második lépés a munka folytatása, vagyis olyan „húzó” projektek meghatározása, amelyek valóra váltása elősegítheti a fejlődés beindítását. Mindenki várja az infrastruktúra javulását, utak, vasút, reptér megépítését. De más az, ha Ráckeve térségében az idegenforgalmi fejlesztés lenne célszerűbb, és más, ha a mezőgazdaságra, a kereskedelemre kéne a hangsúlyt helyezni. Mindez egészen különböző jellegű utak és egyebek megépítését tenné szükségessé. — A kiskunlacházi reptérrel kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak? Ez szerepel a tervben? — Természtesen ez is része annak. Szeretnénk, ha a kormánydöntést előkészítő munka során olyan világos, átlátható folyamat jönne létre, amelynek eredményét beépíthetjük a tervbe. Egyes szakértői vélemények szerint Kiskunlacháza esetében a fejlődés iránya lehet a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari kereskedelem bővítése. Az is biztos, hogy a jelenlegi reptér hasznosítására gondolni kell. Bízom abban, hogy mire odáig jutunk a tervezéssel, addigra megszületik a kormánydöntés. J. Szabó Irén Nem történt szabálytalanság j N\ Lecsillapodhatnak j %X \ végre a kedélyek y,) Sóskúton. Az utóbbi hónapokban ugyanis azt suttogták, sőt röplapokon is terjesztették egyesek, hogy a község polgármestere és az önkormányzat köz- tiszteletben álló tagjai hűtlenül kezelik a közösség pénzét. Most tisztázódott a helyzet. Az önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága pontról pontra megvizsgálta és megcáfolta Lizicska János volt képviselő és társainak vádjait, ugyanis szabálytalanságot nem talált. Ezekután az FKGP sóskúti szervezete elhatározta és közleményben tette közé a következőket: „A FKGP sóskúti szervezetének tagsága és szimpatizánsaik a Sóskút község polgármestere, köztiszteletben álló polgárai elleni szakadatlan rágalmazó, becsületsértő támadások tartalmát és formáját messzemenőleg elítéli. Lizicska János volt önkormányzati képviselő nagy terjedelemben, nagy nyilvánosság előtti röpcédulái és kijelentései Kummer János polgármester és az intézmények vezetői ellen az egész önkormányzatot, sőt a demokratikus berendezkedést fogták „perbe” koholt vádak alapján. Megelégedésünkre szolgál, hogy a közvélemény előtt bebizonyosodott a pénzügyi bizottság nyílt ülésén és állásfoglalásában, hogy a vádak alaptalanok, jogsértés, pénzügyi visszaélés nem történt. Nyilvánvalónak látszik, hogy a sóskúti közvélemény levonja a konzekvenciákat a kezdeményezőről, a mögötte felbujtó tevékenységet folytatókról, akik az eset kapcsán súlyos presztízsveszteséget szenvedtek. Az FKGP tagsága felkéri az önkormányzat képviselőit, hogy a lehetőségekhez képest a továbbiakban is tegyenek meg mindent községünk fejlődéséért, polgáraink nemes, jó szándékú szolgálatával. Azt FKGP sóskúti szervezete elítéli azon megnyilvánulásokat, amellyel nemcsak az önkormányzatot kívánták lejáratni, hanem a Kisgazda- párt helyi szervezetének egységét is megpróbálták megosztani, tönkretenni más politikai irányzatoknál már lejáratott, volt állampárti ideológiát valló személyek egy ellenpárt szervezésével. Kérünk mindenkit, hogy a tulajdonviszonyok rendezése, a kárpótlás, a részaránytulajdonok megállapítása érdekében törekedjenek a területek megegyezés útján való visszaszerzésére, amihez a Kisgazdapárt helyi szervezete — mint eddig, most is segítséget nyújt minden vagyonától megfosztott polgárnak. Bort, búzát, békességet! FKGP helyi szervezete Reiner Ferenc elnök Mogyoród ismét a hétköznapjait éli Gáz után szilárd burkolat Alighogy elcsendesedett az utolsó versenyautó keltette zaj is Mogyoródon, ezen a fővároshoz közeli településen, melynek nevét a határában megépített Hungaroring autópálya vitte szerteszét a világba, a község ismét megszokott hétköznapi életét éli. Folytatódik a gázprogram, melynek részeként már csak az egyéni rákötések adnak munkát a szakembereknek az őszi, kora téli fűtési szezon megkezdéséig, s ezzel párhuzamosan megkezdődött a földmunkák lezárását jelentő úthálózat kiépítése is. Holló Miklós, a település polgármestere nem kis büszkeséggel mondja, hogy a Mogyoródon most folyó 35 millió forintos beruházás, azaz a gázfektetés után esedékes 18—20 utcát érintő szilárd burkolat fektetése teljesen független a településnek hírnevet szerzett Forma—1-es versenyektől. — Igaz, azt nagyon jól tudjuk — mondja, miközben a polgármester hangjában az említett büszkeség mellett némi keserűség is kitetszik —, hogy ez a beruházás nemcsak a településünkön lakók életét gazdagítja, de ugyanennyire kedvez az autóverseny kedvéért évenként két-három napra hozzánk érkező több százezer embernek is. Mégsem játszott s játszik semmi szerepet a Hungaroring abban, hogy ilyen nagy formátumú fejlesztésbe fogott Mogyoród. Azt tartottuk szem előtt — vallja Holló Miklós —, hogy elsősorban a helybéliek életkörülményeit tegyük a gázfűtéssel és a jó közlekedést biztosító utakkal köny- nyebbé. Miként olyan kevés hasznunk van a Forma— 1-es versenyekből, minket, mogyoródiakat sem az ösztönöz elsősorban, hogy az autóversenyek szerelmeseinek kedvébe járjunk. Tehát saját erőből, s a magunk érdekében, elsősorban a mi hasznunkra gazdagítjuk környezetünket — zárta a polgár- mester. (mé)
